Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-07 / 177. szám

1926. augu.-ztus 7. jírixnnÉK Szabolcsvármegye követe állt az első magyar vasutat fanatikusan sürgetők élén. Az első vasat megnyitása. Nyíregyháza, augusztus 6- — (A Nyirvidék tudósítójától.) A magyar vasút nyolcvanéves évfordulójával kapcsolatban megjelent emlékezésekből büszkeséggel állapithatjuk meg, hogy az e.ső vasutat, amelynek megindítása egyik feltétele volt a modern Magyarország kiépítésének Szabolcs vármegye követe, Vay János sürgette fanatikus hittel és jövöbelátással és az ő kilencven évvel ezelőtt hangoztatott indítványára kezdődött meg a vasút építésére irányuló törvényhozói munka. Szabolcs követének szerepéről, amely annak dokumentuma, hogy vármegyénkben mindig élénk volt a közgazdasági problémák iránt való érdeklődés, egyik érdekes emlékezés a következőkben számol be: «Első nyoma Magyarországon a vasútnak a sínen mozgó lóvasut, amelyen már 1820-ban követ és téglát szállítottak Kőbányáról Pestre. A tek. Karok és Rendek 1836. évi február 3-án tartott kerületi ülésén, amikor az állandó hid érdekében a kisajá i'.ási jog törvénybe foglalása volt napirenden, a vasút is szóba került s azóta állandóan napirenden is tartották. Körülöttünk már mindenütt serényen folyt a vasútépítés. A nagybirtokosok, a gazdák megdöbbentek, gabonáik versenyképességét féltették a vasúttal biró államokkal szemben. Vay János, Szabolcsvármegye követe kifejezést is adott aggodalmának a kerületi ülésen: — Ha élni akarunk, nekünk is mozgolódnunk keli és kisajátítási törvény által lehetővé tenni a vasutak építését! , , Kossuth országgyűlési tudósításában Vay János indítványára élénk visszhangot adott s végre létrejött az 1836- XXV. törvénycikk: az ország közjavát és kereskedését gya rapit ómagános vállalatokról. Megalakult 1839- május végén a Középponti Vasúttársaság is. A helytartótanács 1844 január 21-én jóváhagyta a Pest—Vác vasútvonal épi'.ési tervezetét. 1844 julius 26-án augusztus 25-ikére kiírták az építés anyagszükségletét 50.000 darab kereszt gerendelyre és 1844 aug. 9-án tettleg megkezdték a munkát a váci töltésen. 1846. julius 15-én pedig nagy ünnepség keretében István nádor, Kossuth Lajos és Széchenyi István megnyitották az első magyar gőzüzemű vasutat. A megnyitás ünnepélyességét és a vasút megindítását jellemzően irják le az akkori lapok, amelyekben ilyen kitételeket találunk: «1846. évi julius 15-ikén délután 3 órakor rendkívüli mozgás támad Pest városában. A nép ezernyi csoportjai a pállyaudvar felé nyomultak, hol a sorkatonaság és a polgári őrség diszes egyenruhában tisztelgett; a főnemesség és a királyi hivatalnokok fényes hintókban, az uracsok sebes tilburykban vágtatva érkeztek, mert négy óra volt kitűzve az első gőzmozdonyos vasút ünnepélyes inaugurációjára, mely annyiszor hirdetve volt ,de most egyszer teljesedésbe ment. Alig szemléltük meg a csinos és legnagyobb kényelemhez alkalmazott nagyszerű, 58 személyt befogadó vaggonokat és a legfényesebb dísszel bútorozott udvari kocsit, alig rázták meg kezeket az ország minden részéből összesereglett vendégek: megérkezett a fenséges udvar is főhercegi családjával, mire a meghívottak helyet foglaltak hét oly nagyszerű vaggonban, melyekbe könnyen 350 személy férhetett: azután virágokkal koszorúzott és zászlókkal díszített gőzmozdony «Buda és Pest» egyet nyeritének vagy sivitának és az udvari kocsi megindult hét vagonnal a sokaság bámulatára, amely alig kiabálhatott egy-két «éljen»-t örömében, annyira meg volt a látvány sajátszerű rendkívülisége által lépetve. Alig tűnt el szemeink elől az utolsó pesti néző: máris a palotaiak és fótiak állanak előttünk kikhez tán távolabb helyiségekbeli lakosok is valának vegyítve, mert hintókat és kocsikat lehetett látni a pálya egész hosszában és 25 percnyi utazás után a dunakeszii állomáson, hoí fávaf a tengerek és vízzel a katlanok láttatnak el, mire ismét elindulunk és Göd mellett elrepülvén, 24 percnyi utazás után a mozsarak harsogása között Vácon leszálltunk... honnan visszamentünk nagyobb gyorsasággal Pestre, hol tömérdek nén vára visszaérkeztünket, mely távollétünkben a pályaudvar és a kocsik megtekintésére bocsáttatott, most pedig alkonyatkor a városba visszavándorolt. A jobbmóduak lovaikat és hintóikat magukkal szállították, ezekben foglaltak a vasúton is helyet és elfogyván a a vasút, a saját kocsijukban folytathatván utjokat.» Nyíregyháza város képviselete a mohácsi csata évfordulóján rendezett országos ünnepségén. tk társadalmi szervezetek egész serege tartja Mohácson kongresszusát aug. 20-tól szept. 8-ig, hogy megemlékezhessék II. Lajos királyról és a kereszténység 20 ezer vértanújáról. Mohács, augusztus 6> Augusztus havában vagyunk abban a hónapban, amelyben 400 évvel ezelőtt nagy és hatalmas tragédia játszódott le ezeken a mezségeken Mohács környékén. 400 évvel ezelőtt alig 4000 lovassal II. Lajos király Paks körül időzött. Tomory hadserege egész a Dráváig húzódott vissza és a török már Eszék fejé közeledett. Az ország fölött vészes felhők tornyosultak, a végzet verjesztetie ki karját az ország fölé s nem volt ki felrázza a nemzetet. Fenséges és komor idők és a mai napok szomorú, lesújtó vészterhes fellegei alatt valóban illő, hogy megemlékezzünk róla. A nagy összecsapás aug. 29-én történt. Ezen a napon döntötték először porba az integer Magyarországot. Szomorú évforduló, méltó, hogy emlékezzünk róla mi, trianoni magyarok. Már egy évvel ezelőtt azok a férfiak ,akik átérezték a mohácsi csata nagy jelentőségét s akik azt' gondol'ák, hogy nem engedhető meg, miszerint ez az évforduló nyomtalanul tűnjön el az idők méhében, elhatározták, hogy felhívják az egész országot arra, hogy Mohácsra zarándokoljon és lerójja kegyelete adóját a mohácsi csatában elhunytak emléke előtt. A nagy előkészítő munka nem volt hiaba. A nemzet zöme megértette és a mohácsi csata 400-ik évfordulója az eddigi előjelek szerint olyan keretek között zajlik le, amilyenre még nem volt példa. Aug. 20-tól szept. 5-ig egész sereg társadalmi szervezet érkezik Mohácsra, hogv itt lerójja kegyelete adóját a 400 év előtt életét vesztett király és hősök emléke előtt. A város az emlékbizottsággá,! karöltve kiállítást rendez, amelynek fénypontja épen azoknak az emlékeknek a bemutatása lesz, amelyek a mohácsi csatából fellelhetők voltak. Lelkes katonák és művészek elkészi'.ették a mohácsi csata domborművű és szemléltető képét, ugy ,hogy mindenki előtt érthető módon domborodik majd ki a mohácsi csata képe. Aug. 20-án a város díszközgyűléssé! nyitja meg az emlékezés napjait, ugyanekkor megnyílnak a kiállítás helyiségei is a nagyközönség részére, hogy Bemutassák Baranya és Pécs kulturális jelentőségét. Ugyanezen a napon délután nyilik meg az iparos kongreszszus. amely 21-én az egész napot igénybe veszi. Aug. 22-ikén az ország katholikys szervezetei rójják le kegyeMa, pénteken utoljára LON CHANEY a „Notre-Damei toronyőr" Quasimodójának legnagyobb filmje AKI A POFONOKAT KAPJA... (A bánatos bohóc) Egy szerelem története 7 felvonásban. — Irta: Leonid Andjev. ÉS A PAZAR BURLESZK MŰSOR! Szombattól JACK LONDON Szombattól legizgalmasabb regénye filmen Fehérek és Feketék! Izgalmas történet a tropikus éghajlat alatt 8 fejezetben Előadások kezdete: hétköznap 1/*8 és í/ií0 órakor, létük adóját a hősök iránt. Ugyanezen a napon lesz az adótisztek országos kongresszusa. Aug. 23-án az iparfelügyelők látogatnak eí a mohácsi csatamezőre. Aug. 25-én a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége tíódol Perényiné emlékének. Aug. 26-án a kath. tanítók jönnek össze Mohácson. Aug. 27-én a környékbeli reformátusok tartanak emléknapot és zarándokolnak a Csele partjára kegye létük adóját leróják a király iránt. Aug. 29-én Mohácson lesz az egész nemzet. A Kormányzó a miniszterek, a főpapok, a nemzetgyűlés, a főbb méltóságok, a társadalmi szervezetek, a diplomácia, a királyi család magyarországi tagjai mind eljönnek, hogy koszorújukat elhelyezzék. Ugyanezen a napon lesz a fogadalmi templom alapkövének letétele is. Aug. 30-án a városok tartják kongresszusukat. Szept. 1—3-ig a magyar vármegyék tisztviselői hajtják meg robogóikat Mohácson. Szept. 4 .és 5-én az OMKE (magyar kereskedők) hódolnak a történelmi mult előtt. Szept. 7. és 8-án pedig a felsőbaranyai ref. egyházmegye tartja gyász-szerét Mohácson. Minden napra más-más . szervezet jön el, Mohács erre a T5- napra a nemzet életének középpontjává lesz és hisszük, hogy tanulságait a 400 év előtt lezajlott eseményeknek magába szíva tér meg otthonába. vitéz dr. Horváth Kázmér Minden magyar és külföldi RÁDIÓ ÚJSÁG kapható az Ujságboltban. Egy volt nyíregyházi primadonna és egy bonvivant véres verekedése. A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Nyíregyházán sokan emlékeznek még Zöldhelyi Nusyra, a feltűnően szép, temperamentumos primadonnára, aki legutóbb három évvef ezelőtt játszott a nyíregyházi színpadon. A kiváló képességű, bájos primadonna azóta már több vidéki színpadon megfordult, majd román megszállott területre ment és a nagyváradi színházhoz szerződölt. A napokban rendkívül kellemetlen incidensre támadt a rokonszenves színésznőnek, a nagyváradi_társualt bonvivantjávaf. tz az incidens olyan hevessé fokozódott hogy a végén tettlegességgé fajultNéhány nagyváradi színész ugyanis a napokban Belényesbe uta zott, hogy az ottani magyar publikumnak színielőadást rendezzen. Az előadás végeztévef, a kis társulat tagjainak osztozkodni kellett a befolyt jövedelmen. Zöldhelyi Nusy azonban nem volt megelégedve azzal a gázsivaf, amit neki Tompa Mihály bonvivant, a kis társulat vezetője juttatott, mert szerinte előzetesen magasabb ösz-»