Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-22 / 189. szám

138 J^YÍRVIDÉK 1926. augusztus 29. Leventék vasárnapja. Hideg eső zuhogott a hősök májusi emlékünnepén, amikor a diszmenetben elvonuló katonák után a nyíregyházi városi és tanyai leventék csapatai jöttek. Eső mosta az arcunkat, eső verte a ruhánkat, nem bántuk, megálltunk egy helyen és néztük a menetelő fiukat, a szegény, küzdő, kenyérért keserű harcot vivó apák mezitlábas fiait/ néztük a leventéket. Egy-egy szakasz előtt jelző táblácskát vittek s a táblák mindegyike egy-egy elszakított magyar város nevét viselte. A nézők szabolcsiak, menekültek érezték a szent 'fájdalom átvonagíását a szivükön, amikor Pozsony, Arad, Temesvár, Kolozsvár^ Kassa lés a többi város nevét olvasták. — Ekkor ébredt az első mélyről feltörő hála és szeretet a nyíregyháziak szivében a leventeügy, á leventék szervezői, oktatói iránt. A magyar ember alaptermészetében a pesszimizmus jeleit megtaihatjut Kétkedve fogadunk mindent, ami erőnket felülmúló nagy feladatnak látszik. — Azt is látjuk azonban, hogy ez a pesszimizmus a tömegIélek vonása, nem a vezetésre hívatottakké. Lehel kürtjére a monda szerint a haldoklók is felütötték fejüket és a magyar vezéri szó nem egyszer a sir szélétől riogatta teremt őéfetre a magyart, i— A leventeügyet is az egyesek lelkesedése hivta életre. Kedvetlenségen, bizalmatlanságon át lobogó hittel" vezették az iskolánkivüli testnevelésre nem mindenhol szívesen vállalkozó fiukat. A közönyösség aztán megtört. — Városok és falvak leventéi kedvre gyulladtak- — Szivüket átmelengéette az öntudat, a jövő munkálásának önérzetet adó tudata. És a közönség bizalmatlansága is engedett. A leventékre ma már megcsillanó szemmel néznek és érzi mindenki, hogy a leventemozgalom az ország dacos éiní akarásának, vitalitásának természetes megnyilatkozása. Tisztelettel, csodálattal nézünk a leventemozgalom kitartó munkásaira, a magyar tanítókra, testnevelőkre, akik megtörték az utat, akik megnyitották a sziveket, előkészítették a lelkek talaját, belehintették magyar hitük nemes búzáját, hogy a tömegek irredentizmusa kelljen ki belőle és eljöhessen a nagy magyar aratás. Holnap jélekemelő ünnepség fesz Nyíregyházán. Városunk leventéi zászlót' kapnak, a bujtosi "sporttelepen atlétikai viadalokban mutatják be erejüket, ügyességüket. — Nagy nemzeti 'érdek kivánja, a feltámadásba vetett hitünk komolysága és szentsége parancsolja, hogy lássák leventéink érdeklődésünket lássák a város közönségének felvonuló tömegeit, érezzék, hogy az ügy, amelynek szolgálatára adják erejüket, ügyességüket, szabadidejüket, mindannyiunk lét-nem léf kérdése, amelyért érdemes áldozni. (*) Budapestre utazó hölgyeket meghívja Palugyal szűcs — Budapest, Nagymező-utca 42-, — hogy nézzék meg a legújabb szörmebundákat és szőrmekülönlegességeket, melyek naponta érkeznek e megbízható és elsőrendű céghez. Most a szezon előtt rendkívül olcsón vásárolhatók a legszebb prémáruk, miért is nagyon ajánlatos a közkedvelt Palugyai szűcsöt meglátogatni, hot legolcsóbban szerezhetők be a legdivatosabb szörmebundák, stbEltemették Saáry Sándort, a nyíregyházi Városi Muzeum megalapítóját. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Szent István napja, előtt való napfényes augusztusi délit tán, százakra menő, Jtü szívvel gyászolók részvéte méllett kisértek ki utolsó útjára Saáry Sándort, a nyíregyházi Városi Muzeum megalapítóját az ezrektől hálával emlegetett jó orvost, a példát adó felkes 'műgyűjtőt. A Kállai-u!£cai ház parkos, lombos udvarán ember ember mellett állt a fekete koporsó körül, amelyet hatalmas koszorúk borították. A fákon mesterséges madárfészkeket látunk és éreztük, hogy (pbbőí is a szív jóságára következtethetünk, hogy Saáry Sándor a természet, a művészetek, az embertársak szerető istápolója búcsúzik most a madárdalos udvartól, az örömök és szenvedések otthonától. Paulik János ág. ev. lelkész mélyen a szivünkbe rajzolódó határozott vonalakkal jellemezte az embert, az orvost, a multak szellemét idéző gyűjtőt. Életének tragikuma, hogy ő aki ezreknek a szeenvedését enyhítette, élete végén a szenvedéseknek perszonifikációja volt. Megragyogtatta az orvosi páíya magasztos szépségét, amelyet Saáry Sándor élete olyan megkapóan példáz, rámutatott arra az emelkedett lelkületre, amelyre' muzeuma vall. Egy cserepet, amely a letűnt idők dokumentuma, többre becsült a gazdagok minden kincsénél. Nyíregyháza város tanácsa és közönsége nevében Kardos István kulturtanácsos mondotta a következő megható búcsúbeszédet: Nyíregyháza város nevében veszünk tőled bucsuut dr. Saáry Sándor! Tőled ,ki a gyötrelmes szenvedések nehéz harcát megvívtad és most eífáradtan nyugodni tértél". Utoíjára ezt mondtad nekünk: «Hiszem, hogy végtfcztességtétdemre el fognak jönni utolsó Istenhozzádot mondani, akiknek, s akikért éltem.» Látod, eljöttünk! És megköszönjük, hogy ennek a városnak kiváló polgára, szerető, melegszívű orvosa, hűséges tisztviselője, önzetlen közéleti bajnoka, barátaidnak igaz barátja és életed műgyűjtő munkásságával a város határain •messze tuf világító példája voltál! Áldanak a szegények, akiket négy évtizeden át gyógyítottál, vigasztaltál, akik sírva mentek be régi oszlopos házad tornácára és megnyugodva jöttek ki kapuidon, megkönnyeznek a régi jó barátok, hálával őrzik emlékedet tisztviselőtársaid éfc megáídják emlékedet polgártársaid, akiknek példát mutattál, hogy kelf élni és dolgozni az embertársakért, a szülővárosért és maradandó emléket állítottál nevednek és emlékednek. Hogy szeretted ezt a várost, örültél emelkedésének, fejlődésének. Egy pár nappal ezelőtt is, amikor elmentél a temetőbe megnézni, hol fogsz! pihenni, elvitetted magad megnézni a város fejlődését, az uj épületeket, a virágos parkokat s elgyötört testtel is gyönyörködtél a város felett mosolygó kék égben. Bizony Neked kellene most elhozni minden virágunkat, szivünk minden érzését és háláját s ugy érezzük, hogy a város felett, a derűs égről, ha a nap leszáll, a mai naptól egy u jcsiílag tekint le Nyíregyházára; a Te szelid emlékezeted és hűséges lelked, amelytől meghatott sziwer veszünk bucsut: Saáry Sándor a viszontlátásra, Isten veled! A búcsúbeszédek után megindult az impozáns temetési' menet a sirhoz, ahol dr. Konthy Gyufa városi tiszti főorvos vett bucsut az orvosi kar, az Orvosszövetség nevében az elhunyt kartárstóf. Azután elhangzott az utolsó Isten hozzád is, Saáry Sándor dr. örök pihenőre tért abba az áldott földbe, amelynek titkai megszépítették életét. A tokajiak njra hangoztatják régi kívánságukat* a Szabolcs vármegyéhez való csatlakozást. A zempléni hivatalos körök erélyesen cáfolják az elszakadási mozgalmat. Nyíregyháza, augusztus 21. — A Nyirvidék tudósítójától. Akárhogy szépitjük

l takargatjuk, nem lehet ejtitkolm, hogy Tokaj közönsége szívesen gondol a Szabolcsvármegyéhez vájó csatlakozás lehetőségére.' Titkos vágya ez a jobb életet jelentő uj kapcsolat s ha időről-időre, egy-egy erélyes hivatalos cáfolat le is veszi a kérdést a napirendről, újra fel-felbukkan és elintézést sürget. A napok ban a miskolciak tették szóvá Tokaj leplezetlen kívánságát és megírták, hogy az ottani lakosság ma sem mondott le vágyáról és hangoztatja a Szabolcshoz va|ó csatlakozást. A miskolciak hirét Sátoraljaújhelyről most is tiltakozással fogadiák. A Zemplén c. lapban olvassuk a következő cáfolatot: Egyik miskolci' és több fővárosi lap tudósítása nyomán szenzációt keltett a vármegyében Abaujnak Zemplénhez és a tokaji járásnak Szabolcshoz való csatolásának híre. Vármegyei és különösen újhelyi érdekekből bármennyire indokoltnak látjuk magunk is Abauj átcsatolását, nem áll rendelkezésünkre semmiféle ojyan értesülés, mellyel a közeli átcsatolás hirét megerősíthetnénk. Máskép áll azonban a tokaji járás átcsatolásának ügye, mely nem egyéb, mint üres szóbeszéd és egyeseknek jámbor óhajtása, ami semmiféle hivatalos alappal nem bir. Arra kelj csak rámutatnunk, hogy ennek a légből kapott hirnek még a gyökerét is kitépjük, hogy a vármegye legújabban is súlyos áldozatokat hoz a tokaji lárás "úthálózatának kiépítésénél", a Tokaj és Bodrogkeresztur közötti közlekedés megjavítására. Utalhatunk arra isi hogy a járás közszeretetben álló, népszerű főszolgabirája, Isépy Zoltán, épen a napokban jelentette kí, hogy ő mit sem tud a tokaji járás közönségének ilyen irányú mozgalmárólA tokaji járást a Tokajhegyalia tesétbőf kiszakítani olyan törekvés, bármely részről is nyilvánuljon meg — ameiy szemben találná magát Zemplénvármegye és a Tokajhegyalja közönségének legélesebb és legeitökéltebb állásfoglalásával. Ezt mondja a zempléniek újságja, mi nem vitatkozunk vefe, csak megjegyezzük, hogy Tokaj lakossága egész más állásponton van. _Hugo Bettauer regénye. _ Bibero és Napoleon Hétfőtől az Apollóban. Látogatás a legszebb nyíregyházi szőlőben. Nyíregyházi polgárok kirándulása Kovács András szőlőjébe a hires Orbán telepen. Nyíregyháza, augusztus 20. — A Nyirvidék tudósítójától. Esztendők óta rossz világ jár a szőlőkre. Minden igyekezet, áldozatos készség a legtöbb esetben hajótörést szenvedett a mostoha idő járás szeszélyén és egyik szüret a másik után mélységes csalódást és érzékeny veszteséget jelentett a szőlősgazdának. Szomorú JokajHegyalja képe is, ahol a sok esőzés teljesen tönkretette a világhírű szőlőhegyeket, elhanyagoltan, busán gazosodnak a szőlőtejepek, a tulajdonosok nem kezelik, mert még a rájuk fordított költséget sem termelik ki. Szabolcsban az áldott, jó esőfogó homokban még valahogy mutat a szőlő, bár az idei terméskilátások nálunk sem közelitik meg még a tavalyi gyenge eredményt sem. Van azonban, különösen anviregyházi határban egy-két szőfősgazdaságunk, ahol árkát' a kitűnő ta ía'jviszonyok, akár az áldozatot nem kim élő szakszerű és szeretetteljes kezelés folytán, gyönyörű a szőlőEzek közé tartozik a nyíregyházi szarvasszigeti régi Orbán-féle szőlősteiep, amely jelenlegi tulajdonosa Kovács András kezén, a. lehető legszebb reményekre jogosít a közelgő szüretre. Kovács András szives invitálására csütörtök délután mintegy 60 főből álló nyíregyházi társaság rándult ki Szarvasszigetre a híres szőlőteiep megtekintésére. Dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos pol gármesterrel az élén a városi polgárság főleg szőlőt termelő tagjai voftak a látogatók, akik Kovács András kalauzolása mellett a szakemberek igaz gyönyörűségével járták be a hires Orbán-szolőket, dicsérték a lelkiismeretes, gondos kezelést és megbámulták a mintakiálíitásba illő embermagasságú hatalmas szőlőültetvényeket és a dus termést ígérő pompás fürtöket . Alkonyatkor már, amikor a kiránduló társaság a látottak felett a legnagyobb elismeréssel adózva, a Kovács-tanyára érkezett, a hatalmas és a remekül gondozott szőlőhöz méltó pince előterében gazdagon megrakott asztal várakozott a szőlődombok-megmászásában kiéhezett társaságra. A szőlő kezejésével megbízott Magira József szentírásból' vett idézettekkel estebédi imát mondott, amelyet a vendégek felállva hallÖnnek nincs szüksége arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köztudomású, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűvíz azonnal megszűnteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. Kapható kis ás nagy Ovegben. Szétküldés! hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kivánatra bérmentve