Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-22 / 189. szám

138 J^YÍRVIDÉK 1926. augusztus 29. Leventék vasárnapja. Hideg eső zuhogott a hősök má­jusi emlékünnepén, amikor a disz­menetben elvonuló katonák után a nyíregyházi városi és tanyai leven­ték csapatai jöttek. Eső mosta az arcunkat, eső verte a ruhánkat, nem bántuk, megálltunk egy helyen és néztük a menetelő fiukat, a szegény, küzdő, kenyérért keserű harcot vivó apák mezitlábas fiait/ néztük a leventéket. Egy-egy sza­kasz előtt jelző táblácskát vittek s a táblák mindegyike egy-egy elszakí­tott magyar város nevét viselte. A nézők szabolcsiak, menekültek érezték a szent 'fájdalom átvonag­íását a szivükön, amikor Pozsony, Arad, Temesvár, Kolozsvár^ Kassa lés a többi város nevét olvasták. — Ekkor ébredt az első mélyről feltö­rő hála és szeretet a nyíregyhá­ziak szivében a leventeügy, á le­venték szervezői, oktatói iránt. A magyar ember alaptermészetében a pesszimizmus jeleit megtaihatjut Kétkedve fogadunk mindent, ami erőnket felülmúló nagy feladatnak látszik. — Azt is látjuk azonban, hogy ez a pesszimizmus a tömeg­Iélek vonása, nem a vezetésre hí­vatottakké. Lehel kürtjére a monda szerint a haldoklók is felütötték fejüket és a magyar vezéri szó nem egyszer a sir szélétől riogatta teremt őéfetre a magyart, i— A leventeügyet is az egyesek lelkese­dése hivta életre. Kedvetlenségen, bizalmatlanságon át lobogó hit­tel" vezették az iskolánkivüli test­nevelésre nem mindenhol szívesen vállalkozó fiukat. A közönyösség aztán megtört. — Városok és fal­vak leventéi kedvre gyulladtak- — Szivüket átmelengéette az öntudat, a jövő munkálásának önérzetet adó tudata. És a közönség bizalmatlan­sága is engedett. A leventékre ma már megcsillanó szemmel néznek és érzi mindenki, hogy a leventemoz­galom az ország dacos éiní akará­sának, vitalitásának természetes megnyilatkozása. Tisztelettel, cso­dálattal nézünk a leventemozgalom kitartó munkásaira, a magyar taní­tókra, testnevelőkre, akik megtör­ték az utat, akik megnyitották a sziveket, előkészítették a lelkek ta­laját, belehintették magyar hitük nemes búzáját, hogy a tömegek irredentizmusa kelljen ki belőle és eljöhessen a nagy magyar aratás. Holnap jélekemelő ünnepség fesz Nyíregyházán. Városunk leventéi zászlót' kapnak, a bujtosi "sportte­lepen atlétikai viadalokban mutat­ják be erejüket, ügyességüket. — Nagy nemzeti 'érdek kivánja, a fel­támadásba vetett hitünk komolysá­ga és szentsége parancsolja, hogy lássák leventéink érdeklődésünket lássák a város közönségének felvo­nuló tömegeit, érezzék, hogy az ügy, amelynek szolgálatára adják erejüket, ügyességüket, szabadide­jüket, mindannyiunk lét-nem léf kérdése, amelyért érdemes áldozni. (*) Budapestre utazó hölgyeket meghívja Palugyal szűcs — Bu­dapest, Nagymező-utca 42-, — hogy nézzék meg a legújabb ször­mebundákat és szőrmekülönleges­ségeket, melyek naponta érkeznek e megbízható és elsőrendű céghez. Most a szezon előtt rendkívül ol­csón vásárolhatók a legszebb prém­áruk, miért is nagyon ajánlatos a közkedvelt Palugyai szűcsöt meg­látogatni, hot legolcsóbban sze­rezhetők be a legdivatosabb ször­mebundák, stb­Eltemették Saáry Sándort, a nyíregyházi Városi Muzeum megalapítóját. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudó­sítójától.) — Szent István napja, előtt való napfényes augusztusi dél­it tán, százakra menő, Jtü szívvel gyászolók részvéte méllett kisértek ki utolsó útjára Saáry Sándort, a nyíregyházi Városi Muzeum meg­alapítóját az ezrektől hálával em­legetett jó orvost, a példát adó felkes 'műgyűjtőt. A Kállai-u!£cai ház parkos, lombos udvarán ember ember mellett állt a fekete koporsó körül, amelyet hatalmas koszorúk borították. A fákon mesterséges ma­dárfészkeket látunk és éreztük, hogy (pbbőí is a szív jóságára következtet­hetünk, hogy Saáry Sándor a ter­mészet, a művészetek, az embertár­sak szerető istápolója búcsúzik most a madárdalos udvartól, az örömök és szenvedések otthonától. Paulik János ág. ev. lelkész mélyen a szi­vünkbe rajzolódó határozott vona­lakkal jellemezte az embert, az or­vost, a multak szellemét idéző gyűj­tőt. Életének tragikuma, hogy ő aki ezreknek a szeenvedését enyhí­tette, élete végén a szenvedéseknek perszonifikációja volt. Megragyog­tatta az orvosi páíya magasztos szépségét, amelyet Saáry Sándor élete olyan megkapóan példáz, rá­mutatott arra az emelkedett lelkü­letre, amelyre' muzeuma vall. Egy cserepet, amely a letűnt idők do­kumentuma, többre becsült a gaz­dagok minden kincsénél. Nyíregy­háza város tanácsa és közönsége nevében Kardos István kulturtaná­csos mondotta a következő meg­ható búcsúbeszédet: Nyíregyháza város nevében ve­szünk tőled bucsuut dr. Saáry Sán­dor! Tőled ,ki a gyötrelmes szenvedé­sek nehéz harcát megvívtad és most eífáradtan nyugodni tértél". Utoíjára ezt mondtad nekünk: «Hiszem, hogy végtfcztességtétdem­re el fognak jönni utolsó Istenhoz­zádot mondani, akiknek, s akikért éltem.» Látod, eljöttünk! És megköszön­jük, hogy ennek a városnak kiváló polgára, szerető, melegszívű or­vosa, hűséges tisztviselője, önzet­len közéleti bajnoka, barátaidnak igaz barátja és életed műgyűjtő munkásságával a város határain •messze tuf világító példája voltál! Áldanak a szegények, akiket négy évtizeden át gyógyítottál, vigasz­taltál, akik sírva mentek be régi oszlopos házad tornácára és meg­nyugodva jöttek ki kapuidon, meg­könnyeznek a régi jó barátok, hálá­val őrzik emlékedet tisztviselőtár­said éfc megáídják emlékedet pol­gártársaid, akiknek példát mutattál, hogy kelf élni és dolgozni az em­bertársakért, a szülővárosért és ma­radandó emléket állítottál neved­nek és emlékednek. Hogy szeretted ezt a várost, örül­tél emelkedésének, fejlődésének. Egy pár nappal ezelőtt is, amikor elmentél a temetőbe megnézni, hol fogsz! pihenni, elvitetted magad megnézni a város fejlődését, az uj épületeket, a virágos parkokat s elgyötört testtel is gyönyörködtél a város felett mosolygó kék égben. Bizony Neked kellene most el­hozni minden virágunkat, szivünk minden érzését és háláját s ugy érezzük, hogy a város felett, a de­rűs égről, ha a nap leszáll, a mai naptól egy u jcsiílag tekint le Nyír­egyházára; a Te szelid emlékezeted és hűséges lelked, amelytől meg­hatott sziwer veszünk bucsut: Saáry Sándor a viszontlátásra, Isten veled! A búcsúbeszédek után megindult az impozáns temetési' menet a sir­hoz, ahol dr. Konthy Gyufa városi tiszti főorvos vett bucsut az orvosi kar, az Orvosszövetség nevében az elhunyt kartárstóf. Azután elhang­zott az utolsó Isten hozzád is, Saáry Sándor dr. örök pihenőre tért abba az áldott földbe, amelynek titkai megszépítették életét. A tokajiak njra hangoztatják régi kívánságukat* a Szabolcs vármegyéhez való csatlakozást. A zempléni hivatalos körök erélyesen cáfolják az elszaka­dási mozgalmat. Nyíregyháza, augusztus 21. — A Nyirvidék tudósítójától. Akárhogy szépitjük l takargatjuk, nem lehet ejtitkolm, hogy Tokaj közönsége szívesen gondol a Sza­bolcsvármegyéhez vájó csatlakozás lehetőségére.' Titkos vágya ez a jobb életet jelentő uj kapcsolat s ha időről-időre, egy-egy erélyes hi­vatalos cáfolat le is veszi a kér­dést a napirendről, újra fel-felbuk­kan és elintézést sürget. A napok ban a miskolciak tették szóvá To­kaj leplezetlen kívánságát és meg­írták, hogy az ottani lakosság ma sem mondott le vágyáról és han­goztatja a Szabolcshoz va|ó csat­lakozást. A miskolciak hirét Sátor­aljaújhelyről most is tiltakozással fogadiák. A Zemplén c. lapban ol­vassuk a következő cáfolatot: Egyik miskolci' és több fővárosi lap tudósítása nyomán szenzációt keltett a vármegyében Abaujnak Zemplénhez és a tokaji járásnak Szabolcshoz való csatolásának hí­re. Vármegyei és különösen újhelyi érdekekből bármennyire indokolt­nak látjuk magunk is Abauj átcsa­tolását, nem áll rendelkezésünkre semmiféle ojyan értesülés, mellyel a közeli átcsatolás hirét megerősít­hetnénk. Máskép áll azonban a tokaji já­rás átcsatolásának ügye, mely nem egyéb, mint üres szóbeszéd és egyeseknek jámbor óhajtása, ami semmiféle hivatalos alappal nem bir. Arra kelj csak rámutatnunk, hogy ennek a légből kapott hirnek még a gyökerét is kitépjük, hogy a vár­megye legújabban is súlyos áldo­zatokat hoz a tokaji lárás "úthálóza­tának kiépítésénél", a Tokaj és Bodrogkeresztur közötti közlekedés megjavítására. Utalhatunk arra isi hogy a járás közszeretetben álló, népszerű főszolgabirája, Isépy Zoltán, épen a napokban jelen­tette kí, hogy ő mit sem tud a to­kaji járás közönségének ilyen irá­nyú mozgalmáról­A tokaji járást a Tokajhegyalia tesétbőf kiszakítani olyan törek­vés, bármely részről is nyilvánuljon meg — ameiy szemben találná ma­gát Zemplénvármegye és a Tokaj­hegyalja közönségének legélesebb és legeitökéltebb állásfoglalásával. Ezt mondja a zempléniek újságja, mi nem vitatkozunk vefe, csak megjegyezzük, hogy Tokaj lakos­sága egész más állásponton van. _Hugo Bettauer regénye. _ Bibero és Napoleon Hétfőtől az Apollóban. Látogatás a legszebb nyíregyházi szőlőben. Nyíregyházi polgárok kirán­dulása Kovács András szőlő­jébe a hires Orbán telepen. Nyíregyháza, augusztus 20. — A Nyirvidék tudósítójától. Esztendők óta rossz világ jár a szőlőkre. Minden igyekezet, áldo­zatos készség a legtöbb esetben hajótörést szenvedett a mostoha idő járás szeszélyén és egyik szüret a másik után mélységes csalódást és érzékeny veszteséget jelentett a sző­lősgazdának. Szomorú Jokaj­Hegyalja képe is, ahol a sok esőzés teljesen tönkretette a világhírű sző­lőhegyeket, elhanyagoltan, busán gazosodnak a szőlőtejepek, a tu­lajdonosok nem kezelik, mert még a rájuk fordított költséget sem termelik ki. Szabolcsban az áldott, jó eső­fogó homokban még valahogy mu­tat a szőlő, bár az idei terméskilá­tások nálunk sem közelitik meg még a tavalyi gyenge eredményt sem. Van azonban, különösen anvir­egyházi határban egy-két szőfős­gazdaságunk, ahol árkát' a kitűnő ta ía'jviszonyok, akár az áldozatot nem kim élő szakszerű és szeretet­teljes kezelés folytán, gyönyörű a szőlő­Ezek közé tartozik a nyíregy­házi szarvasszigeti régi Orbán-féle szőlősteiep, amely jelenlegi tulaj­donosa Kovács András kezén, a. lehető legszebb reményekre jogo­sít a közelgő szüretre. Kovács András szives invitálásá­ra csütörtök délután mintegy 60 főből álló nyíregyházi társaság rán­dult ki Szarvasszigetre a híres sző­lőteiep megtekintésére. Dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos pol gármesterrel az élén a városi pol­gárság főleg szőlőt termelő tagjai voftak a látogatók, akik Kovács András kalauzolása mellett a szak­emberek igaz gyönyörűségével jár­ták be a hires Orbán-szolőket, di­csérték a lelkiismeretes, gondos ke­zelést és megbámulták a mintakiál­íitásba illő embermagasságú hatal­mas szőlőültetvényeket és a dus termést ígérő pompás fürtöket . Alkonyatkor már, amikor a ki­ránduló társaság a látottak felett a legnagyobb elismeréssel adózva, a Kovács-tanyára érkezett, a ha­talmas és a remekül gondozott szőlőhöz méltó pince előterében gazdagon megrakott asztal várako­zott a szőlődombok-megmászásá­ban kiéhezett társaságra. A szőlő kezejésével megbízott Magira József szentírásból' vett idézettekkel estebédi imát mondott, amelyet a vendégek felállva hall­Önnek nincs szüksége arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­tudomású, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűvíz azonnal megszűnteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. Kapható kis ás nagy Ovegben. Szétküldés! hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kivánatra bérmentve

Next

/
Thumbnails
Contents