Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-07 / 150. szám
1926. julius 7. JÍYtMWÉK 3 Iott gondozás alatt, a központi tejkonyha 270095 tejadagot szolgál tátott ki és az anya és csecsemővédőnő-képzőben 40-en nyertek oklevelet. Ezen kivül országszerte megszervezte az »anyák iskoIá«-it, valaJnint a bábák részére ismeretterjesztő előadásokat tartott. Ugyancsak hasonlóan nagyarányú volt a védőintézetek működése ts, melynek eredményeképen a csecsemőhalálozási átlag egy év alatt 2.75 szá zalékkaí csökkent. Ilyen impozáns engedmények mei lett a szövetség valóban a legelső és leghatáíyosabb eszköze a nemzet védelemnek, amelyre minden más nemzetnél fokozottabb mértékben van szükségünk nekünk, akiket nemcsak a világháború vérveszteséIgei s a trianoni ébke közvetlen intézkedései gyengítettek meg, hanem magas csecsemőhalandóságunk, (amely Oroszország és Oláhország után Magyarországon a legmagasabb) állandóan sorvasztja erőnketA franciák elhidegültek Romániától - állapítja meg Cantacnzino hercegnő. Páris. A Brassói Lapok c. lap irja: A román-francia viszonyban az elhidegülés jelei mutatkoznak., Locarnoval egyszerre irányt változtatott a francia külpolitika s megszűnt az érdekkapocs, mely Franciaországot a kisántánthoz, elsősorban Romániához kötötte. Kétségkívül a baloldali pártoknak Besszarábia kérdésében tanúsított magatartása is "hozzájárult a románfrancia viszony elmérgesedéséhez. ^ francia főváros plakátjai közt évek óta változatlanul megtalálható az, amely a besszarábia! terror ellen' ujabb és ujabb tüntetőgyülésre szólítja a francia polgárokat, s ebben a 'kérdésben a francia kormánylapok sem leplezik véleményüket. A francia-orosz gazdasági és "ipari kapcsolatok föllendülésenagy jelentőséggel bír Franciaországra s rossz néven veszik a románoktól, hogy Besszarábia kérdése, melynek a román királysághoz vafó hozzácsatolását elsőnek Franciaország ratifikálta s így a tartomány sorsáért némikép a felelősséget is viseli még mindig nem került le a napirendről. Érdekes fényt vet e kérdésre Cantacuzino hercegnő nyilatkozata, aki a napokban egy a Trocaderóban rendezett békegyülésen vett részt és nemzetközi nyaraltató akció megszervezését proponálta: — Páris bedteő szeretettel fogadott — mondotta a hercegnő — s *ennek annál inkább örvendek, mert itt töltöttem ifjúságom legszebb éveit. Sajnos, ha mindenki, akivel alkalmam volt beszélni jó1 indulatú volt is irányomban ugy. látom, hogy a francia körökben Románia iránt nem táplálnak többé olyan testvéries érzéseket, mint azelőtt. Azt tapasztaltami, hogy hazámmai szemben bizonyos tartózkodást ta j nusitanak és bizonyos kérdésekről gyakran nagyon kjnos és kétkedő nyilatkozatokat kell hallanom. — íme, itt van főkép a besszarábíai kérdés. Be kell valanom, a román közvéleményt kínosan lepte meg, hogy Nyugaton miíy kevéssé és mily rosszuí ismerik e kérdést ^s hogy a tendenciózus legendáknak egész köre születhetett meg. A franciák még mindig azt hiszik, hogy Románia az orosz forradalom zűrzavarában szállta meg és ánnektálta Besszarábiát. A valóság ezzel szemben az, hogy Besszarábia román tartomány, mely minden megpróbáltatáson át moldáv volt és moldáv maradt. A háború előtti statisztikák, — melyeket nem lehet ázzál meggyanúsít tani, hogy tendenciózusak voltak — a román elem többségét bizonyítják. Ez a tatfomány a román állam integráns részét alkotja. — A béke érdeke kívánja, hogy az igazságot megismerjék és hogy' tisztában legyenek azzaf, hogy Cesszarábia az európai társadalmi rend kulcsa. Mi megtartiuk, meri jogunk van rá. S ha mégis elveszitenők, Európa térképe változnék Az Országos Stefánia Szövetség 1925. évi működése. 2*75 százalékkal csökkent egy év alatt a csecsemőhalálozási átlag. Nyíregyháza, julius 6. — (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az Országos Stefánia Szövetség melynek Nyíregyházán is van áldásos tevékenységéről ismert fiók ja, most adta "ki az 1925- évi működéséről szóló kimutatását, mely érdekes adatokban tárja elénk azt a nagyarányú munkát, amelyet a szö vétség a csecsemőhalandóság nem zetpusztitó veszedelme ellen kifejt. Ez az országos magyar anya- és csecsemővédelmi szervezet, mely nek működése eddig inkább csak a munkásosztályra terjedt ki, most a tisztviselői kar és más középosztály folyton fokozódó elszegényedése folytán munkálkodását ezeknek az osztályoknak a terheseire és cse csemőinek védelmére is kiterjesz tette. Ma már 91 fiók-szövetség 178 orvossal és 367 védőnővel, 96 vé dőintézet, 10 tejkonyha, 3 tejkiosz tó, 2 szülőotthon, 4 bölcsőde és 1 anyaotthon végzi rendszeres együttműködésben az anya és csecsemővé delem nemzetmentő munkáját. A szervezet nagyszerű munkálkodásáról és elért szép eredményeiről egyébként elég meggyőző képet rtyujt már az 1925. évi működés sta tisztikájából kiragadott néhány következő adat : Feleknek különböző ügyekben tanácsot adott. 10^87 eset ben, csecsemőt és kisdedet elhelyezett 309 esetben, kelengye és ruha segélyt nyújtott 566 esetben, házasságon kivül született gyermek ügyé ben eljárt 3589 esetben, hajléktalan szoptató anyáknak lakást szerzett 49 esetben v az Állami Gyermekmenhely gondozásába tartozó gyermek ügyében eljárt 666 esetben. Jogi tanáccsal, utbaigazátassaf ellátott 98 ügyfelet, tényvázlatot, meghatalmazást felvett és a peres eljárást folyamatba tette 46 esetben. Az Otthonban 242 hajléktalan anya kapott csecsemőjével együtt elhélyezést.^A. központi laboratóriumban 1359 vizsgálatot készítettek, a központi dispensairekban 475 csecsemő álElővettem a zsebkönyceskémet és beleírtam ezt a párbeszédet, aminthogy egy hónappal előbb a következőket jegyeztem fel: «Nag\lévárd, Pozsonyon. Az u. n. p'ÓIgári kör helyiségében Hurbán arcképe díszeleg. Mondtam a káplánnak: vetessék le. Azt felelte rá, annak ott a helye!» Közben a kocsis kihúzta lovai fejéből a zabos-zsákot, ami azt ielentette, hogy mehetünk. " Eljöttünk és én elfeledtem azóta a p. i. korcsmárost, papot, tanítót. Nem iártam arra, nem beszélt róluk senki. Különben mindez régen is volt, különösen ha a lefolyt eseményeket tekintjük. — Azóta P... Csehország lett — a csehek szerint. Más kérdés, hogy a p...k. szerint is az lett-e? Meglátszik,, Prágában nem tudják, hogy kettőn áll a vásár... A napokban levelet kaptam- —, írója kedves, meleglelkü leány; sorai nyomán újra felvetődött emlékemben a p...i pap és tanitó soha nem látott alakja. A levél 'ide vonatkozó része szól különben a következőképen: «Képzelje, milyen könnyes öröm ben volt részem egyik nap. El kell mondanom valakinek, aki megérti, mert csordultig a szivem érzéssel, a szemem könnyel... Kora este volt; a novembernek októberbe vetődött szomorú nézésű estéje. Kézimunkáztam; nehéz-munkás csipkemintába horgoltam bele ami ilyenkor fáj. Ekkor jött valaki: a p...i tanitó. Persze igy nem tudja, hogy kicsoda? Régi, kedves jó barát. Azok közül való, akiket nem feledünk el sohasem. — Felvidéki tartózkodásom alatt az ő gyülekezetéhez tartoztam, mindennapos voltam családjánál és a p—i papoknál. Nehéz évek óta nem tudtam semmit, elválasztottak a csehek. És most itt állt előttem. Váratlanul, örömömben szólni sem tudtam, 'az érzések tömkelege némává tejt. Csak néztem. Ő is. — Leült a pamlagra, fejét tenyerébe támasztotta es kisídőnyi hallgatás után kezdett beszélni. Hangja bus volt, mint a magyars sors: — Sokat szenvedünk, én is, a papom is és valamennyien magyarok.... Deresedő fejét még fobban lehorgasztotta: — Most eljöttem, hogy még egyszer láthassam a szabad haza csonka földjét^ szívhassam egy kicsit szabad levegőjét... Ki tudja, mit hoz a holnap?!... Eljöttem., de a papunk nem jöhetett. Mennék én is — sóhajtotta — mikor elbúcsúztunk, de úgyis tudod, nem eresztenek ezek a... Hanem te menj, hozzál sok jó hirt és hozzál a zsebedben csak egy maroknyi földet is az édes, szabad hazai rögből. A Duna mentéről vagy akárhonnét, csak magyar föld legyen, amelyet nem taposott cseh martalócok csizmája. Ezt mondta a papunk, ezt mondták sokan a faluban — tótul. Itt vagyok — viszek. És néhány szem virágmagvat, buzaszemet, egy szál gyökeres nefelejcset is viszek ,hogy elütethessük oda fenn és ápolhassuk szépre, nagyra virulóra... Kertünk végében folyik a'Duna. Kimentünk. A parton leemelte kalapját a poltári tanitó, térdre ereszkedett és megtömte zsebét szabad magyar földdel... Meghatottan néztem a kemény, erős férfit. A hold rásütött arcára: — Istenem., a poltári tanitó sír! — Én is sírtam vele. S a Duna hordta, vitte a magyar könnyet, a magyar keservet lefelé a virágok mezejére, Rodostóba...» Eddig a levél. Ami ezután következik, az is megíratott már — a Sors könyvében. A magyar géniusz virágai nyílnak: a p..i papok, a ,p...i tanítók ápolgatják s védelmezik őket ha kell testükkel, a vérükkel is... És Kelet felől mintha valóban kélne a nap, az esti szellő susogásába mintha turáni hangok vegyülnének... meg, mert nem szabad elfelejteni, hogy Ázsia itt törne utat maganak Európába s borítaná fel a civilizáció fejlődését. A besszarábiai kérdés hát nem román, de világprobléma. Városi MOZQÓ Julius hó 7-én és 8-án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Legpompásabb FOX attrakció! (Danzeri) Történet egy romantikus férfiről és egy hűtlen leányról 7 felvonásban. Főszerepben a FOX filmgyár gyönyörű, fekete művésznője: Alma Rubens és George O'Brien. Kísérő műsor: Amikor a kis nff nagyzol 2 felv. burl. Csodáld 2 felvonásos burleszk. Kedvező idő esetén a 9 órai előadás a Ker t Mozgóba n lesz megtartva. IJÖN! CSAK EGY NAP ! BUnök éjszakája! Soffó'r princ! Lehetetlen állapotok az erdélyi iskolák érettségi vizsgálatainál. Temesvári tudósítónk jelenti: Az Angelescu-féfe iskolatörvény alapján megtartott érettségik az iden sem különböznek a tavalyi rettenetes eredménytől. Már az osztályvizsgák alkalmával nagyarányú bul* tatás volt, sőt s ez éppen az oláh állami iskolában, a Diaconovici Loga líceumban esett meg, hogy az egész osztátyt eltiltották az érettségi vizsgálattól. Ugyanis már a nyolcadikos osztályvizsga írásbelijén fölfüggesztették valamennyi tanulót. A német magyar líceumban vizsgáznak a piarista főgimnázium, a »De notre Dame« zárda női gimná* fcium és a német-magyar líceum növendékei jelentkeztek hetvennégyen. Az írásbelit huszonkilencen tették le, megbuktak negyvenöten: a jelentkezők negyven százaléka. A Diaconovici Logában negyvenöt százalék bukott meg \ az írásbelin : "ötvenhárom közül átment huszonnyolc, megbukott huszonöt, itt a zsidó liceum, az oravicai liceum, a Carmen Sitva állami női középiskola és a Diaconovici Loga tavalyról maradt érettségizői kerülnek vizsga alá. Iskolánként az eredmény : a piarista főgimnáziumból jefentkeztek 29-en, átjött 15; a zárdaiskolából. 5 jelentkezett .átjött 1; a német-magyar líceumból 42 jelentkezett, átjött 11; a zsidó líceumból jelentkezett 4, nem jött át egy sem. Oravicáról 10 jelentkezett ,átjött 6; a Carmen Sylva állami leányiskolából jelentkezett 18, átjött 17; a Diakonovici Logából (tavalyiak) 21 jelentkezőből átjött 4. Végeredmény : 127 jelentkezőből megbukott 50, a vizsgát letette 57. Modern leányok Magde Bellamyval FOX burleszkek Szerdától — az Apollóban
