Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-07 / 150. szám

4 1926. julius 1. 7 & székelyek őshazája Az egyik kolozsvári lap érdekesen ismertette (bj.) a marostordai és udvarhelyi székelyeknek húsvéti szokásait, egyebek közt a határferülés szokását is s leírásához ezt a megjegyzést fűzi hozzá : »Érdekes, fiogy ez a szokás a magyarlakta te rü leteken csak két helyt van divatban. A Székelyföldön és a Dunán tul Zalamegyében. Ez a tény is Alátámasztja a történettudósok amaz állítását, hogy a székelyek a Du nántulróf költöztek Erdélyországbaa Hányjuk-vessük meg tehát egy kissé ezt a fogas kérdést: merre is volt igazán a régi székelyek ős tanyája ? S ha Dunántulróf költöztek Erdélybe, ami Tehetséges, du nántuli magyarok voftak-e igazán, vagy pedig másfa/ta néptörzs ? Tudós történetirónk, dr. Karácso nyi János, akinek sokat köszönhe tünk e téren, megállapította, hogy, a székelyek ősei nem laktak Erdély ben, s hogy a XI. század második felé tőt kezdve a XIII. század első feléig három rajban vándoroltak be a Szerémségből és Tiszántúlról. (»A' székelyek eredete és Erdélybe való települése«, 1904) S megállapította, azt is, hogy a régi székely vonatkozású oklevelekben oly gyakorta sze replő »tria genera Sicuforurm kitétel nem a székelyeknek társadalmi osztályát vagy rendjét, hanem há1 rom nemzetiségét jelenti. (»Erdé lyi Irodalmi Szemle«, II. 353.) Bár azután ő is tévedett abban, hogy a három »genus« azaz »nemzeti3ég<i helyett három »gens«-t ,azaz »nemzet«-et gyanított. Karácsonyi János a gepidák, vagy szerinte »jip«-ek utódainak tartja az ősi székelységet.'De adós marad an nak a megmutatásával, hogy akkor miért hivták a »jip«-eket »szé kely«-eknek ? Régebben a »székely« nevet mindenáron a »szék« kel, azaz »sedes«-szel akarták kapcsolatba hozni. Csakhogy a régi tzék)él« s a mai »szekefy« neveknek ilyetén magyarázata erős nyefvi nehézségekbe ütközik. S azonfelül la tinul is »sicuf« (sicul-us«), azaz széfek volt a nevük már akkor is, mi kor még nem lettek teljesen magyarokká, s amikor még nem telepedtek le állandóan a »szék«-ekben, hanem a besenyőkkel együtt szétszór tan portyáztak és kalandoztak az országban. Már Anonymus többször meg emlékezik rófuk. Az ország nyugati határán harcolnak a németekkel A Képes Krónika szerint is pl. II, István korában (1110—1130. körül) a csehek elől megfutamodnak: »Syculi et Hungari ictibus sagittarum multos hominum interfecerunt« »Bisseni atque Syculi viHssimi usque ad castrum Regis absque vulnere fugierunt.« II. Géza korában meg a németek elől futnak 1146 ban: »Bissenivero pessimi et Syculi vilissimi pariter fugierunt, sicu« oves a facie lupi, qui more solito praeíbant agmina Hungarorum«. A XII. században tl 140—1150j közt) három különböző helyen találjuk a székelyeket: egy részük még a Tiszán tul és a Szerémségben tanyázik (1225-ig), más részük Erdély keleti részére vándorol, harmadik részük az ország északnyugati részén hadakozik a besenyőkkel együtt; sőt dr. Karácsonyi szerint egy részük már a XI. század végén vándorolt ErdélybeDe mindenütt »székely« (Siculi) ^ nevük, seholsem »gepida« (»gepída«.) Szerintem a székeCy név török ere detü. Ennek tudományos, nyelvészeti magyarázatát és bizonyítását is adnám, ha itt nálunk mostanság nem volna ofy nehéz feladat szóhoz» jutni, s megfelelő teret és eszközöket találni. Egy újság hasábjain A galamblövő versenyen a legszebb eredményt Kállay Miklós főispán érié el. 20 lövés 20 találattal. — A Kovács István emlékmű javára rendezett népünnepély a legnagyobb siker jegyében zajlott le. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — A vasárnapi népünnepély, amelyet a Kovács István emlékmű javára rendezett a »Kovács István Bajtársi Szövetség«, várakozáson felül sikerült. A gyönyörűre forduft idő hihetetlen tömegeket csaít ki az üdezöld Sóstóra, ahoí; valójában pezsgett az élet. A népünnepélyek megszokott látványosságain é? szórakozósátrain kivül a galamb lövő verseny kötötte fe a közön ség figyelmét. A versenyen a Ieg jobb szabolcsi lövőkön kivül Hatost Gyula dr. olimpiai világbajnok is résztvett, aki különben szintén kis várdai származású. A versenyen a legszenzációsabb eredményt Kállay Miklós dr. főispán érte el, aki 'Fegyver és Gépgyár r .t. dijáét' folytatott versenyben 20 lövés közül 20 találattal lett első. Hason szép sikere volt id. ~Szomjas Gusz? táv volt hajduvármegyei főispám nak, aki Szabolcsvármegye diját nyerte meg 10 lövés közüf 10 taál tattal. A versenv. részletes eredményei most van összeállítás alatt, mely nek befejeztével közölni fogjuk. A népünnepély ügyes és szakavatott megrendezeseért Izay Gézát,; Kende Andrást és Szabó Gusztávo"ilfeti az elismerés. természetesen nem lehet helye nyelvészeti fejtegetéseknek. Itt csak a közérdekűség keretén belür tehetek néhány gyors ecsetvonást. Véleményem szerint nem árt meg halígatnunk a régi hagyományokai s a hagyományokat fenntartó régi krónikáinkat sem. S nép- és nemzet* ség neveink boncolgatása közben nem árt összehasonlítanunk e neveket a krónikák rég ineveivel. S akkor rájövünk, hogy tengersok köz tü|k a ©rök eredetű név. S rájövünk hogy azokban a nevekben jelenté keny szerepet játszanak a szám ne(vek is s nem egy esetben csakis ez utóbbiak segítségével magyarázhat tók meg. Különösen a régi török népneveknél van ez igy, de egyes személyneveknél is. Például Önegeziosz (Onigiz) elég törökösen hangzik: *onikiz »tizenkét zászlós ur«. Szép és érdekes magyarázat az on-ugur »tiz ugur«, tokur-ugur »kilenc ugur« és otur-ugur »harminc ugur« népneveké is. Az onuguroktól tanulták el a régi magyarok is a hetu-moger »hét magyar« azaz »hét nemzetség, törzs« elnevezést. (Dr. Karácsonyi : »A magyar nemzet őstörténete^ 22. 1.) Már most ilyen török eredetű nép név szerintem a »székely«, régi »zekel« név is. Eredetileg *sekil-nek hangzott, mint a magyar tenger is a török *tengir-ből származott. Ez is *r-ező, ugur ívalószinüfeg bolgár) ' török nyelvből ered, s a köztörök sekiz (*sekir) »nyolc« és ií ''(el) »proximus, confrater« összetétele, mely tehát azt jelentette, hogy »octo confrates«, nyolc afyafi«, t aztán »octo genera«, »nyolc nemzet

j ség«. Ennek nyelvészeti bizonyítása semmi nehézségbe sem ütközik. Itt azonban meg keII elégednünk erényivel. Véleményem szerint tehát az a régi törökfajta (valószínűleg bolgár) nép, amelyhez az ősi székeíy ség is tartozott, eredetileg (az őshazában) nyolc nemzetségből vagy törzsből állott, s abból szStkadt el a három nemzetség (tria genera Siculorum), mefy később a magyarsághoz csatlakozott. Ugy jártak tehát, mint az on-ugurok és magyarok tiz törzse, melyből szin tén elszakadt három és csak a hetumoger hét törzse maradt tneg. A történelem is több bolgár rajról tud Ha a székelyek csakugyan dunán tuli magyarok fetfek volna, ahogy (bj.) gondolja, akkor krónikáink (nonymus, Képes Krónika) nem emlegetnék őket következetesen ekkép : »Syculy« et Hungark, »Bisseni et Sicuk, s igy tovább. S a2 eredetet kutatván, nem szábad fi gyeimen kivüf "hagynunk netáni későbbi vándorlásokat és településeket, sőt az idegen (pl. szláv) kölcsönhatásokat sem. Különösen mikor keresztény ünnepi (húsvéti) szokásról van szó. Lehetséges tehát ,hogy a székelyeknek, vándorlásaik közben, valamelyes dunántuli »EteIköz«-ük is volt egy ideig, de meggyőződésem az, hogy nem voltak dunántuli magyarok, hanem a besenyőkkelegyütt, keletről ideszakadt török eredetű néptörzs. Mint -később a kunok raja is. Steuer János. Ma, kedden utoljába! Buck Jones a vasöklü cowboy színész második filmje álhandifa Izgalmas arizonai kaland 6 felvonásban. A sors gfermekei (MISTER X.) Két árva gyerek regénye 6 fejezetben. Szerdától Hatalmas FOX attrakció! Szerdától Modern lányok Pikáns és érdekes film az ultramodern lányok életéről 7 felv. Magde Beliamy, a bájos filmdivával a főszerepben. KÉT SZENZÁCIÓS TOX BURLESZK. Előadások kezdete: ^48 és 1/él0 órakor. Október elején két vaggon 100 pengős bankjegy érkezik Budapestről jelentik: Mig a kisebb pengő bankjegyeket a magyar pénzjegy nyomdában készitik, addig a 100 pengős bankjegyeket nem Magyarországon, hanem Németországban készitik el. Lipcsei nyomdavállalattal már megállapodást létesítettek az uj bankjegyek nyomására, a bankjegyekhez szükséges papíranyagot azonban Magyarországon készitik el. Diósgyőrben a Magyar Pénzjegynyomda kiküldöttének ellenőrzése mellett készitik a 100 pengős bankjegyekhez szükséges papirost, ugy, hogy a szükséges papirmennyi ség aug. 1 -én már Lipcsében lesz. A lipcsei nyomda viszont kötelezte magát arra ,hogy szeptember végén ,illetve október elején két vagon 100 pengős bankjegyet leszállít. L HÍREK. KISNAPTÁR Julius 7. Szerda. Róm. kath. Cirj. és Met. Gör. kath. Ciril és Met. Prot. Ciril, Met. Apolló-Mozgó : Modern lányok, pikáns és érdekes film az ultramodern lányok életéről 7 felvonásban és két Fox burleszk (negyed 8 és negyed 10 órakor?) DCadai'-Mozgó: nincs efőadás. Városi Mozgó : A tán

c király, nője. Történet egy romantikus férfiről és egy hütfen leányról 7 felvonásban. Főszerepben : Alma Rubens és George Q' Brien. — Kisérő műsor : Amikor a fas nő nagyzol, 2 fel^ burleszk. — Csoda ló, 2 felv. burleszk. (5, 7 és 9 órakor). Kedvező idő esetén a 9 órai előadások a Kert-Mozgóban tartatnak meg. Marosi gőz- és kádfürdők: nyitva (6—18 óráig). Gőz kedden és pénteken csak nőknek. Vármegyei Jósa-Muzeum: nyitva 9—13 óráig. Sóstógyógyfürdő: nyitva 6— fél 20 óráig. Strandfürdő: nyitva (Hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton 10—13, kedden, pénteken 13—16 órák között csak nök fürödhetnek). Egész héten át az Osgyáni és Farkas-gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. Gmlékes szonett a holdhoz. Éji magányom szomorú társa: liold, emlékszel még a virágos hársra, Tamarára, a fehér ruhásra; mondd, hwá fakult a színes régi folt? Hová fakult a régi nyári éjjel; a lázas boldog fogadkozások, elmultak ?! S én emlék-vermet ások, hogy eltemessem magam benne mélyen. Csókos kábulások szemtanuja: hold, el minden miért mult, össze mért omolt hiszen a hárs, a hárs most újra nyílik Nyáréjszakába csendült kacajára, a fehér arcára emlékszél-e hold: ó, mi régen volt, de nagyon régen volt.. FEKETE LAJOS. — Eljegyzés* Barzó Pirikét f. hó 3-án eljegyezte ifj. Simigh Kornél (Minden külön értesítés helyett.) — Tanárválasztás. Az ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium kormányzótanácsa julius "hó 3-ikán tartott illésén a tanári kar egyhangú javaslatára Stibrányi Gyula tanárt a magyar-francia nyelvi tanszékre tanárrá választotta.