Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-20 / 137. szám

1926. junius 20. 20 megszemlélése után megnéztük a csucsives stil budai remekét, a Mátyás-templomot kivüV-belüí. Majd végigsétáltunk a Halászbástyán. — Innen a legremekebb Pest, jegyzi meg az egyik nagyobb leány, —azt> hiszem igaza van. Következő állomáshelyünk a Margit-sziget. Itt szólt a cigányzene és eszményi 1avííS;; volt. Mégnéztük a kolostor romjait ,a fürdőt, a forrást és ló halálába siettünk az Operába. Itt a farsangi lakodalmat élveztük végig. (Egyik filigrán, holtfáradt gyermekünk félig átszundikálta az előadást A Nemzeti Muzeumban Huszonnyolcadikán megnéztük az egyetem bölcsészeti karát. Majd a Nemzeti Muzeumba mentünk. Végignéztük az állattárt. Sok-sok állatot láttak itt, amelyet addig csak a fantázia rajzolt meg lelkükben. A sok csillogó ásvánnyal telt ásí •ványtár élvezése után, megnéztük koszorús költőnknek, Arany Jánosnak a szobrát. Végül a régen várt földalatti villamosra szálltunk. A, csendesség volt itt meglepő. Az Állatkertnél kiszántunk. A Szépművészeti Muzeum képei nagy tetszést {arattak. Majd a Mezőgazdasági Mu zeumba mentünk volna. Először zárt ajtókra akadtunk. Valami idősebb méltóságos bácsi a következő napra szívesen invitált bennünket, de aznap nem akart beengedni. — Amikor azt mondtam neki, hogy vidéki kislányokról van szó, meglágyította kőszívét és teljesítette óhajunkat. A három muzeum közül ez nyerte meg legjobban a gyermekek tetszését. A miniatürgyárakat, tanyákat, baromfiudvarokat órák hosszán át nézték volna, de mi siettünk, megnéztük Anonymus szobrát ,a vajdahunyadi várat, a milleniumi emléket s jól ebédeltünk. Hova is mehettünk volna? utolsó délutánunkon, máshová, mint az állatkertbe. A puma üdvözlése. A kolibrik-, macskafélék, a viziló és elefántnál időztünk hosszasabb ban. A puma éktelen ordítással üdvözölt, a majmok ugráltak, táncoltak kedvünkért, csak éppen hogy nem futballoztak, pedig uj futbafljuk volt. Az elefánt az ötszázkoronásunkat megbecsülte, a százas nem kellett neki. Jónás zsemléinket fogyasztgatta. Majd a liget és az Angol park következett. Egy kis májusi zápor elől a körhinta fedele alá menekültünk. A gyermekek lóra ültek, követtem példájukat. A befejezés után a zápor is elállt. — Megnéztük Feszty körképét. Osztatlan tetszést aratott a mii. Osztatlan nem tetszést a gépies, leckeszer ü magyarázat. Résztvetfem a hullámvasúton és az elátkozott kastélyi mulatságon. Talán gyermek valék újra, a gyermek-zsibongás pótolta a hiányzó füzfasipot. A barlang- és sárkányvasuti mulatságon külön élvezet volt a kedves Ilonka néni részvétele. Vacsora után a Beketow-cirkuszba mentünk. Általános tetszést arattak a mutatványok. Nevettünk a bohócságokon. Különösen egy pár véletlenen alakuló műsoron kívüli számon. Az előadás végét be sem várhattuk hiába marasztalt bennünket Zoli, a törpe bohóc, — a vonathoz kellett sietnünk. 29-én érkeztünk haza. írhatnék még arról ,hogy »sorozni« »sörözni«, »rohamlépésben felkelni és öltözködnk, »szalámi evés % hintaszéken«, »a gyűrött uj eponge ruha«, »a német fiuk dobogása«, »Tanár ur otthon ne kiabáljon, ha ügyeletes«, »cipőbe beledagadt Iászive Budapest iránti szeretetben Í Nyíregyházára. A külsőleg sivár^ a gyarapodva ,soha el nem muló j nekünk mégis pálmaligetes polgári örökzöld, kedves emlékekkel tér- leányiskolába. ! _ tünk vissza a Nyírség kies oázisára, | Straky Henrik. Bodóné Pálfülöp Herz Mária költái sikere fényes napjaiban is a halálra gondolt. „Most szeretnék innen menni, mert nagyobbat nem vágyok tenni." — Eltemették az öngyilkos költőnőt. Nyíregyháza, junius 19. — (A »Nyirvidek« tudósítójától.) Hűvös eső hazudtolta meg a nyarat, a juniusi napfénynek nem volt ereje ahhoz, hogy gyümölcsöt édesítsen, amikor örök pihenésre tért Bodóné Pálfülöp Hercz Mária, a halál tragikus útjára sodródó fiatal asszony, sok finom hangulatu dal poétája. Temetése után, leveles fiókunkban megtaláljuk írását. Nagysikerű költeményes könyvéről a Nyirvidék munkatársa irt megérdemelten, meleghangú méltatást. Ez 1920-ban történt, amikor Hercz Máriának »Vírágok közt, csukott ablakon« c. kötete, megjelent. Aki egész lelkével ráhajlik az előtte nyiló uj könyvre és tárt szívvel várja a dalok muzsikáját, megállapította, hogy Hercz Mária költeményes könyve kivételes művészi esemény. A költeményes könyv ismertetése után, 1922 januárjában munkatársunk levelet kapott Hercz Máriától. A levél 1921 utolsó napján kelt, Szilveszter éjszakáján, amelyet, mint annyi éjszakát, az irodalmi müvekbe elmerülő leány ébren töltött. Szerénység az igaz talentum jellemvonása, ez ragyog a levél soraiból felénk és most a megdöbbentő tragédia után, érdekes psichologiai tanulmányozásra alkalmas dokumentumként közli munkatársunk Hercz Mária levelét, amely a 'következőkben ad visszhangot a Nyírvidékben megjelent könyvismertetésre : Igen tisztelt Uram ! Bár jóformán még nevét sem tudom, érzésemnek engedve, kifejezem Önnek köszönetemet elösmeréséért, mert a mai Nyirvidékben megjelent szép sorait kritikának nem nevezhetem. Bár nekem egyik is és másik is idegen, mert tényleg felvonultán lélek ; s ugy érzem a kritikára nem vagyok elég erős és az elösmerést is félve olvasom, bár nagyon is jól esik szivemnek ! Sokszorosan jól esik ez azért és annál is inkább, mert Hozzáértéssel és szeretettel nyúltak, lelkem édes gyermekeihez. — Mert bár legyen az elösmerés, dicséret, vagy még nagyobb, magasztalás; nekem nem kell, csak az érdemeit dij, az őszintén kimondott szó. — Végre meg kell tudnom, meg van-e engedve, írjak, avagy nincs is mondanivalóm. Megtisztelve érzem magam, hogyi olyan valaki vett fáradságot verseim átnézésére ,kinek nem idegen talaj az irodalom. Bár szerénytelenség, magammal kapcsolatosan ily szót használnom, ki bár régi induló vagyok, pnég csak most sikerült elindulnom és kis írásaimat irodalom nak nem merem nevezni. Hálásan szivből köszönöm Önnek, hogy saját szavaimmal üdvöizöl s engedje meg hogy szép szavaira kis versemet, mint választ mellékeljem. Elaludt s fefgyulfadt a villany* jelezve az ujesztendőt, engedje meg, hogy boldog újévet kívánjak Önnek, kifejezve nagyrabecsülésem. Hercz Mária. Most szeretnék innen menni Még meghatóbb az a költemény, amelyet Hercz Mária a levéllef kapcsolatban a Nyirvidék munkatársának küld. Az a fájdalmas való: ság nyer igazolást ebből a költeményből, hogy Hercz Mária költői sikere ragyogó napjaiban is a halát gondolatának sötét árnyába rejti a lelkét. A költemény a következő': Most szeretnék innen menni Mert nagyobbat nem tudok tenni, Szebb szavakat érdemélni, Elszeretnék innen menni, Mert szebb volt s mély egy pillanat Mint hiu órák aranymécse, Lidércláng lopvat kiégése. t Szántó, kinek verejtéke Rátapadt ekéje ércére, Dus gabonát aratott. Most már hordja boldogan. Arcán a munka fényessége, Megérdemelt dicsősége, ily fény van az arcomon. Gabonámat betakarítom, Kévéimet könyvbe szedtem, Könnyeimet füzögettem. Hogy, mint a gyöngy ékesítsen. De megtörhet fényessége A pillanat pilleszárnya, Az öröm kristály pohara ! i i i .1 i J igyel bak«, »luft és lift«, »afvás a pod« gyásztartón« stb. stb. stb.,V vde attól félek, hogy nem lesz hely e sorok számára a Nyirvidékben. —< Gazdag tapasztalatókkal, hazánk Szombaton HUGÓ VIKTOR Vasárnap világhírű regénye A nyomorultak Szombaton 5 órakor 10-edszer „ 7 órakor 11-edszer - V2IO órakor 12-edszer előadásainak sorrendje: Vasárnap d. e. 10 órakor 13-adszor (tisztviselő előadás) — „ d. u. V23 órakor 14-edszer „ d. u. 5 órakor 15 ödször „ este Va8 órakor 16-odszor „ este 3k 10 órakor 17-edszer Héttőn Hatalmas Fox világattrakció! Kedden DUMAS örökbecsű regénye! Gróf Monté Christö (Az Iff vár foglya.) — A teljes regény egyszerre. A főszerepben: JOHN GILBERT. Most kellene innen menni Kicsinyét már elfáradtam, Szép most vetett földeken. Most szeretnék innen menni, Mert nagyobbat, nem vágyok tenni Panasz nélkül útra kelni, Mély hattyúdalt énekelni. Nyíregyháza, 1922• január. HERCZ MAR/A. Mély hattyúdalát akarja efdalolni a dicsőség intésére elforduló árnyat, felhőt, lemondást vágyó Hercz Mária ,aki eldalolhatta Adyval : £n a halál rokona vagyok... Rövid hirek. ,A miskolci Csírba-teiep mellett két katona beleesett a megáradt Sajóba és mielőtt segítségükre siethettek volna, az ár magával ragadta őket, holttestüket még nem vetette partra a viz. B

;rn3un oláh belügyminiszter kijelentette, hogy egyelőre csak a szász zászló használata van megengedve, a magyar zászlót a parlament végleges döntése előtt nem szabad kitűzni. Nem kap moziengedélyt a debreceni Csokonaj-szinház igazgatója. Berettyóújfaluban Szabó Ferenc földmives orvul megtámadta Czirják András földművest és fokosával agyonverte. Az joláhországi Buzenban egy eldobott gyújtótól lángbaborult az egyik petroleumfinomitó, az egész 'gyár leégett, mert a munkások meg tagadták az oltási munkálatokban val órészvéteU. Ju'iüs 11-én lesz a debreceni élő- és agyaggalambverseny. Löbl József, a dohányutcai verekedés résztvevőjének 4 évi fegyházbüntetését a Kúria jogerőre emelte. Velencében elromlott a vízvezeték ugy, hogy most hajókon kell a lakosság részére szállítani az ivóvizet. Ferdinánd bolgár exkirály Ausztriában telepszik le. A cseh kormányválság miatt sürgősen befejezik a kisantant konferenciáját. Miskolcon Serényig Ödön hoszszurévi földbirtokos autója á Széchenyi-uton elgázolt 5 embert. Langer Adolf miskolci 15 éves fiu jun. 15-én eltávozott otthonról és azóta nem adott életjelt magáról, a rendőrség keresi. Berlinben a Herrstrasséban felborult egy autótaxi és porrá égett, az utasok súlyosan megsebesültek. Olaszország erélyes intézkedéseseket tesz a hazárdjáték ellen. Az export és ámport forgalmi adója ügyében a pénzügyminisztérium rendelettervezetet készített, amelyet hozzászólás céljából megküldték a különböző gazdasági érdekeltségeknek. A frankitélet, melyet most kinyomatnak, 200 nagy gépírásos lápot tesz ki. Sodorna és Gomorra a Diadalban!