Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-13 / 107. szám

1926. május 13. JNfríMIDÉK A nyíregyházi izraelita temetőben síremléket állítanak a háború hősi halottainak. Nyíregyháza, május 13- — (A NyirvideK tudósítójától.) A nyíregyházi zsidó Szent Egy­let, amely az izraelita temető ügyeit intézi, május 30-án avatja fel azt a síremléket, amelyet a nyíregyházi izraelita temetőben a zsidó hősi halottaknak emeftek. Május 30-án délelőtt a nyíregyházi Hősök teme­tőjében lesz a kegyeletes emlék­ünnep, délután 5 órakor pedig,, a zsidó "temetőben lesz a hősök em­lékét méltató ünnep, amelynek ke­retében felavatják a zsidó hősi ha­lottak nevét megörökitő emlékmü­vet . Védje és ápolja arcát i tavaszi szél ellen a világhírű Korányi kámforkrémmel Anyák ünnepe Rakamazon. (A «Nyirvidék tudósítójától.) Vasárnap, e hó 2-án délután Ra­kamazon a kultúrházban amerikai mintára, az anyák tiszteletére elő­adást tartott Bodnár Mihály r. k. tanító- Igazi bensőséggel teljes sza­vakkal ecsetelte az anyák nemes és fenséges hivatását és kötelessé­geit családjukkal és a hajával szem­ben. Példákkal illusztrálta a régi magyar kor nagyasszonyainak ön­feláldozó szeretetét, kik közüi so­kan fegyverrel is védelmére keitek hazájuk és családjuknak. Az anyá­kat a magyar történelem legszeré­nyebb, legalkotóbb és legmagaszto­sabb munkásainak nevezi és mél­tán. Felhívta az ott megjelent anyák figyelmét arra, hogy arról az er­kölcsi piadesztálrói, hova születé­süknél fogva helyeztettek, soha le ne térjenek, mert csak ugy tud­nak derék munkásembereket haza­szenető honfiakat és honleányokat nevelni. Ezután apróbb monologo­kat adtak elő á gyermekek Czim­mermann József tanító rendezésé­ben. Az előadást a megjelent hall­gatóság mindvégig feszült figye­lemmel hal](gatta s ufána meleg ün­neplésben részesítette az előadót. Legnagyobb érdeme van ezen ün­nepség előkészítésében Papp Endre r. K. esperes és Magyar István plé­bánosnak. Hatalmas teherautók járnak Debrecenből Nyíregyházára. Nyíregyháza,-máj. 13. (A »Nyir­vidék« tudósítójától.) Hétről-hétre hatalmas teherautók tűnnek fel Nyíregyháza utcáin. Az autók árukkal megrakodottan érkez­nek Debrecenből, a Hangya ot­tani érdekeltségétől. Hetenként két­szer járnak, megállanak a nyíregy­házi »Hangya« boltok előtt, ahoi kirakják a Debrecenből hozott áru­kat. A Hangya ugyanis az ország egész területén megindíttatta a teherautó forgalmat s ezzel lehe­tővé vált több vidéki kirendeltség bevonása, ami jelentékeny megtaka­rítás a szövetkezetnek. Különösen Pest körül élénk a teherautó-forga­lom. A bevont kirendeltségek kö­zött van a nyíregyházi Hangya-ki­rendeltség is, mert a teherautókkal egyenesen Debrecenből szállíthatják az árukat Nyíregyházára. A kiren­deltség élén álló Balogh Kálmán kirendeltségi főnök, a nyíregyházi i szövetkezet vasárnap délutáni köz- ' gyűlésén levélben búcsúzott a nyír­egyházi Hangyától. A báró Buttler Sándor elnökletével tartott közgyű­lés a kiváló szövetkezeti férfiúnak jegyzőkönyvi köszönetet mondott értékes támogatásáért. A közgyűlés a teherautók forgalmáról szóló be­jelentést öröömmel vette tudomá­sul, elfogadta a Rajk ügyvezető­igazgató által bemutatott mérlege­ket, a pengő átszámítás alapján készült mérleget és helyeslően tu­domásul vette, hogy a szövetkezet 10 százalékos osztalékot ad, továb­bá, hogy a Hangya üzletrészek árát 2 pengőben állapították meg. Az .üzletrésztulajdonosok a pengő­érétkig kiegészítik az üzletrészért már befizetett összeget. Akinek több üzletrésze van és nem óhajtja a két pengős árig kiegészíteni az üzletreszekért járó összeget, annak üzletrészeit összevonhatják kevesebb Számú, 2 pengős üzletrészre. — Egyébként a differenciát tizenkét liónap alatt fizethetik a tagok. Pisszer lános nagyhatású beszédet mondott a vármegyei közgyűlésen a magángazdaságok érdekében és az anyagbeszerző központ ellen Határozati javaslatait elfogadta a közgyűlés. Nyíregyháza, május 12. — A Nyirvidék tudósítójától. A vármegye tavaszi közgyűlésén az alispáni jelentés elhangzása után Pisszer János határozati ja­vaslatot nyújtott be a magángazda­ságok olcsó hítelíei való szanálása érdekében és az anyagbeszerző köz­pont ellen, amivel egyébként a köz­gyűlés Debrecen város átiratával kapcsolatban is foglalkozott. Pisszer János határozati' javasla­tait nagyhatású beszéddel készítette elő, ugy, hogy minden megálla­pítása élénk helyesléssel találkozott. A magángazdaságok válsá­gos helyzete. Az Alispán ur őméltósága által szerkesztett Jelentéshez, — mon­dotta Pisszer János, — méltóztas­sék megengedni, hogy néhány szót szólhassak és ezek kapcsán két ha­tározati javaslatot -terjeszthessek elő, amelyeknek szives elfogadását kérem. A méltóságos Alispán ur jelen­tésének 11. oldalán igen helyesen mutat rá arra a felismerésre, amely mindjobban kezdi áthatni a gon­dolkodó lelkeket, hogy «az ország jelenlegi helyzetében és a köze' jö­vőben a meddő és szenvedelmeket kiváltó közjogi kérdések helyett a közgazdasági vonatkozású dolgok^ kai való minél intenzivebb foglal­kozás és a közgazdasági kérdések iránti érdeklődés előtérbe helye­zése az az ut, amely a dolgozó társadalom javát és az összes fog­lalkozási osztályok minden irányú jólétét szolgálja és e!őmozditja.» Több, mint egy évtizede, hogy ez a szellem hatott át és szüntelen íígyelemmel kisérem az orszájf Diadal Mozgó Májút 12-13-án, szerdán 5, 7 és 9, csütörtökön 3, 5, 7 és 9 órakor HARRY LIEDTKE és Lőtte Neumann attrakciós filmje Egy asszony 2á órára vígjáték 8 felv.-ban. Alexander Engel, a híres „Kékegér* szerzőjének legnjabb novellája filmen. — A főszerepben: Harry Liedtke és Lőtte Kenmann. A férjfogás iskolája! vigjáték 8 felvonásban. Főszereplők : Maly Delschaft, Hanní Weiase, Helga Molander, Margarette Kupfer, Bruno Kast ner és Jacob Ticdtke . Jön: „Három szoknya mcs egy nadrág" és „k flckó" gazdasági helyzetét. Sajnosan állapitható meg, hogy nem mindenben haladunk helyes nyomokon és különösen az állam­háztartás szanálásával kapcsolatban éppen a magángazdaságok szaná­lása terén nem történik meg az, ami nélkül az államháztartás egyen­súlya is felborulhat. Kitűnően fejezi ki a Jelentés, hogy »a vármegye lakosságának min den életmegnyilvánuíása ama em­berfeletti küzdelem hatása alatt ál­lott, amelyet a nemzet az államház­tartás és közvetve a magángazdasá­gok egyensúlyának helyreállításáért hősies elszántsággal, áfdozatos ön­megtagadással és ereje, valamint teherbíró képessége végső megfe­szítésével vívni kénytelen.» £s bár kétségtelen, hogy állam­gazdaságunk egyensúlyozása sike­rült, pénzünk értéke stabil, külke­reskedelmi mérlegünk javul, a kül­földi tőke is felénk fordítja figyef­mét, mégis azt hiszem, hogy a magángazdaság oly súlyos hely­zetben van, amelynek megváltozta­tására, amelynek szanálására elér­kezett az utolsó óra. Ha figyelünk, látjuk, hogy a mezőgazdasági birtokosok, mind nagyobb és nagyobb számmal kénytelenek rettentő kamatterhü hi­teleket igénybevenni. Ugyanez a helyzet az ipari és a kereskedelmi érdekeltségeknél is. Ezek a hitelek azonban csak kor­látolt mértékben állanak rendelke­zésre és igen gyakori' eset, hog>* meglevő hiteleket minden megoko­lás nélkül felmondanak, megvon­nak a pénzintézetek, ujabbakat pe­dig mar nem adnak. Ilyen körülmények között nem Városi Hlozqó Május 12-13-án, szerdán 5, 7 és 9, csütörtökön 3, 5, 7 és 9 órakor Férfiak bálványa Egy csodaszép táncosnő története 6 felvonásban. Főszerepben: BARBARA LA MARR. SILVER KING egy vakmerő lovas és egy pompás paripa története 6 felvonásban. Főszereplő: FRED THOMSON. JÖN JÖN Thomson, az indiánok réme I és Az összetört szívek csoda, ha bekövetkeznek a fizetés­képtelenségek, a kényszeregyezke­dési eljárások és nem ritkán a cső­dök is. De nem csoda ilyen körülmények között az sem, hogy a vármegye területén működött iparvállalatok szüneteltetik iizemeiket, redukál­ják az üzemet és a még működő iparvállalatok, legnagyobbrészt azon az uton vannak, hogy a magas hi­telkamat terhét megkeresni nem bírván, sok munkást elbocsátva, kénytelenek lesznek üzemeiket be­szüntetni. Vagy csoda-e, tekintetes tör­vényhatósági Bizottság, a fentiek ismerete mellett, hogy pl. a tisza­berceli téglagyár nem indult meg? Nyírbátorban a téglagyártás ápri­lisban még szünetelt, ha ugyan most már megindult? Nyíregyhá­zán nem lehet téglát kapni, idegen­ből kell hozatni. Az Irsay vasgyár­ban félüzem van. A többi gyárban igen redukált az üzem. A tisztvise­lők hiában gondolkodnak és törik fejüket a lakásépítésen, a mai hi­telkamattal nem tudnak megbirkóz­ni soha! A konzervgyár évek hosz­szu sora óta van kitéve az időjárás vasfogának, nem készül el. A me­zőgazdasági termékeket feldolgozó bőrgyár vegetál és ha olcsó hitelt nem kap, megállani kényszerül. És igy tovább. A kereskedelem, az ipar annyira pang, hogy igaza van az Alispán ur őméltóságának, a kivándorlás gon­dolata kezd mindinkább terjedni. Az államgazdaság szanálása csak félmunka, a nemzetgazdaság szaná­lása terén. A magángazdaságot is szanálni keli. Ennek nincs más módja, mint a mai hitelkamatlábnak kiméfet'en le­törése. A mai "hitel, ha megszerez­hető, nem a komoly termelő mun­kára fordítható hitel. A komoly termelőmunka 15—24 százalékos kamatterhet nem bir meg, ezt a terhet szolid, becsületes munkával megkeresni nem lehet! Maholnap odajutunk, hogy tönkre kell mennünk! Mindenki el­adósodik! Az anyagbeszerző központ. A hitelmegvonások az utóbbi idő­ben, az én felfogásom szerint, ipari vállalatoknál arra is magyarázha­tók, hogy a Takarékossági Bizott­ságban felvetették az Országos Anyagbeszerző Központ létesítésé­nek tervét és erre nézve a Kor­mányelnök ur őnagyméltósága még Genfben is nyilatkozatot tett. Mél­tóztassék megengedni, hogy néhány szóval ezt is megvilágítsam. Az anyagbeszerzés központosítása révén remélt megtakarítás csakugv következhetik be, ha az anyagok a pagyipari gyártelepekről és a nagy­tőke üzemeiből szereztetnek be. A nagytőke haszna, nem lesz megtakarítható. De megtakaríthatók lesznek a kisüzemek nyereségei, akár az ipar, akár a kereskedelem* nél is. r Azok a vidéki vállalatok, amelyek eddig még nem szállítottak, ké­sőbb kisebb mértékben tudnak pia­cot találni és szállítani. Szinte ter­mészetes, hogy el kell senyved­niük. Az ilyen, a pusztulás képének kitett vallalatok, nem jók a hitei-: nyújtás szemszögéből tekintve és csak természetes," hogy ezektől a vállalatoktól a hitelekét visszavon­ják, ujakat pedig nem adnak nekik. £n ugy látom, — lehet, hogy tévedek, — hogy az Országos Anyagbeszerző Központ, a vidéki ipari hitelek megvonásával veti előre árnyékát, már most és ott; ahol ilyen hitelmegvonások mutat­koztak." Nem tudom tehát kellőképen hangsúlyozni, hogy az Anyagbe­szerző Központ felállítása ellen mindenkinek sorompóba kell álla-

Next

/
Thumbnails
Contents