Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-13 / 107. szám
1926. május 13. JNfríMIDÉK A nyíregyházi izraelita temetőben síremléket állítanak a háború hősi halottainak. Nyíregyháza, május 13- — (A NyirvideK tudósítójától.) A nyíregyházi zsidó Szent Egylet, amely az izraelita temető ügyeit intézi, május 30-án avatja fel azt a síremléket, amelyet a nyíregyházi izraelita temetőben a zsidó hősi halottaknak emeftek. Május 30-án délelőtt a nyíregyházi Hősök temetőjében lesz a kegyeletes emlékünnep, délután 5 órakor pedig,, a zsidó "temetőben lesz a hősök emlékét méltató ünnep, amelynek keretében felavatják a zsidó hősi halottak nevét megörökitő emlékmüvet . Védje és ápolja arcát i tavaszi szél ellen a világhírű Korányi kámforkrémmel Anyák ünnepe Rakamazon. (A «Nyirvidék tudósítójától.) Vasárnap, e hó 2-án délután Rakamazon a kultúrházban amerikai mintára, az anyák tiszteletére előadást tartott Bodnár Mihály r. k. tanító- Igazi bensőséggel teljes szavakkal ecsetelte az anyák nemes és fenséges hivatását és kötelességeit családjukkal és a hajával szemben. Példákkal illusztrálta a régi magyar kor nagyasszonyainak önfeláldozó szeretetét, kik közüi sokan fegyverrel is védelmére keitek hazájuk és családjuknak. Az anyákat a magyar történelem legszerényebb, legalkotóbb és legmagasztosabb munkásainak nevezi és méltán. Felhívta az ott megjelent anyák figyelmét arra, hogy arról az erkölcsi piadesztálrói, hova születésüknél fogva helyeztettek, soha le ne térjenek, mert csak ugy tudnak derék munkásembereket hazaszenető honfiakat és honleányokat nevelni. Ezután apróbb monologokat adtak elő á gyermekek Czimmermann József tanító rendezésében. Az előadást a megjelent hallgatóság mindvégig feszült figyelemmel hal](gatta s ufána meleg ünneplésben részesítette az előadót. Legnagyobb érdeme van ezen ünnepség előkészítésében Papp Endre r. K. esperes és Magyar István plébánosnak. Hatalmas teherautók járnak Debrecenből Nyíregyházára. Nyíregyháza,-máj. 13. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Hétről-hétre hatalmas teherautók tűnnek fel Nyíregyháza utcáin. Az autók árukkal megrakodottan érkeznek Debrecenből, a Hangya ottani érdekeltségétől. Hetenként kétszer járnak, megállanak a nyíregyházi »Hangya« boltok előtt, ahoi kirakják a Debrecenből hozott árukat. A Hangya ugyanis az ország egész területén megindíttatta a teherautó forgalmat s ezzel lehetővé vált több vidéki kirendeltség bevonása, ami jelentékeny megtakarítás a szövetkezetnek. Különösen Pest körül élénk a teherautó-forgalom. A bevont kirendeltségek között van a nyíregyházi Hangya-kirendeltség is, mert a teherautókkal egyenesen Debrecenből szállíthatják az árukat Nyíregyházára. A kirendeltség élén álló Balogh Kálmán kirendeltségi főnök, a nyíregyházi i szövetkezet vasárnap délutáni köz- ' gyűlésén levélben búcsúzott a nyíregyházi Hangyától. A báró Buttler Sándor elnökletével tartott közgyűlés a kiváló szövetkezeti férfiúnak jegyzőkönyvi köszönetet mondott értékes támogatásáért. A közgyűlés a teherautók forgalmáról szóló bejelentést öröömmel vette tudomásul, elfogadta a Rajk ügyvezetőigazgató által bemutatott mérlegeket, a pengő átszámítás alapján készült mérleget és helyeslően tudomásul vette, hogy a szövetkezet 10 százalékos osztalékot ad, továbbá, hogy a Hangya üzletrészek árát 2 pengőben állapították meg. Az .üzletrésztulajdonosok a pengőérétkig kiegészítik az üzletrészért már befizetett összeget. Akinek több üzletrésze van és nem óhajtja a két pengős árig kiegészíteni az üzletreszekért járó összeget, annak üzletrészeit összevonhatják kevesebb Számú, 2 pengős üzletrészre. — Egyébként a differenciát tizenkét liónap alatt fizethetik a tagok. Pisszer lános nagyhatású beszédet mondott a vármegyei közgyűlésen a magángazdaságok érdekében és az anyagbeszerző központ ellen Határozati javaslatait elfogadta a közgyűlés. Nyíregyháza, május 12. — A Nyirvidék tudósítójától. A vármegye tavaszi közgyűlésén az alispáni jelentés elhangzása után Pisszer János határozati javaslatot nyújtott be a magángazdaságok olcsó hítelíei való szanálása érdekében és az anyagbeszerző központ ellen, amivel egyébként a közgyűlés Debrecen város átiratával kapcsolatban is foglalkozott. Pisszer János határozati' javaslatait nagyhatású beszéddel készítette elő, ugy, hogy minden megállapítása élénk helyesléssel találkozott. A magángazdaságok válságos helyzete. Az Alispán ur őméltósága által szerkesztett Jelentéshez, — mondotta Pisszer János, — méltóztassék megengedni, hogy néhány szót szólhassak és ezek kapcsán két határozati javaslatot -terjeszthessek elő, amelyeknek szives elfogadását kérem. A méltóságos Alispán ur jelentésének 11. oldalán igen helyesen mutat rá arra a felismerésre, amely mindjobban kezdi áthatni a gondolkodó lelkeket, hogy «az ország jelenlegi helyzetében és a köze' jövőben a meddő és szenvedelmeket kiváltó közjogi kérdések helyett a közgazdasági vonatkozású dolgok^ kai való minél intenzivebb foglalkozás és a közgazdasági kérdések iránti érdeklődés előtérbe helyezése az az ut, amely a dolgozó társadalom javát és az összes foglalkozási osztályok minden irányú jólétét szolgálja és e!őmozditja.» Több, mint egy évtizede, hogy ez a szellem hatott át és szüntelen íígyelemmel kisérem az orszájf Diadal Mozgó Májút 12-13-án, szerdán 5, 7 és 9, csütörtökön 3, 5, 7 és 9 órakor HARRY LIEDTKE és Lőtte Neumann attrakciós filmje Egy asszony 2á órára vígjáték 8 felv.-ban. Alexander Engel, a híres „Kékegér* szerzőjének legnjabb novellája filmen. — A főszerepben: Harry Liedtke és Lőtte Kenmann. A férjfogás iskolája! vigjáték 8 felvonásban. Főszereplők : Maly Delschaft, Hanní Weiase, Helga Molander, Margarette Kupfer, Bruno Kast ner és Jacob Ticdtke . Jön: „Három szoknya mcs egy nadrág" és „k flckó" gazdasági helyzetét. Sajnosan állapitható meg, hogy nem mindenben haladunk helyes nyomokon és különösen az államháztartás szanálásával kapcsolatban éppen a magángazdaságok szanálása terén nem történik meg az, ami nélkül az államháztartás egyensúlya is felborulhat. Kitűnően fejezi ki a Jelentés, hogy »a vármegye lakosságának min den életmegnyilvánuíása ama emberfeletti küzdelem hatása alatt állott, amelyet a nemzet az államháztartás és közvetve a magángazdaságok egyensúlyának helyreállításáért hősies elszántsággal, áfdozatos önmegtagadással és ereje, valamint teherbíró képessége végső megfeszítésével vívni kénytelen.» £s bár kétségtelen, hogy államgazdaságunk egyensúlyozása sikerült, pénzünk értéke stabil, külkereskedelmi mérlegünk javul, a külföldi tőke is felénk fordítja figyefmét, mégis azt hiszem, hogy a magángazdaság oly súlyos helyzetben van, amelynek megváltoztatására, amelynek szanálására elérkezett az utolsó óra. Ha figyelünk, látjuk, hogy a mezőgazdasági birtokosok, mind nagyobb és nagyobb számmal kénytelenek rettentő kamatterhü hiteleket igénybevenni. Ugyanez a helyzet az ipari és a kereskedelmi érdekeltségeknél is. Ezek a hitelek azonban csak korlátolt mértékben állanak rendelkezésre és igen gyakori' eset, hog>* meglevő hiteleket minden megokolás nélkül felmondanak, megvonnak a pénzintézetek, ujabbakat pedig mar nem adnak. Ilyen körülmények között nem Városi Hlozqó Május 12-13-án, szerdán 5, 7 és 9, csütörtökön 3, 5, 7 és 9 órakor Férfiak bálványa Egy csodaszép táncosnő története 6 felvonásban. Főszerepben: BARBARA LA MARR. SILVER KING egy vakmerő lovas és egy pompás paripa története 6 felvonásban. Főszereplő: FRED THOMSON. JÖN JÖN Thomson, az indiánok réme I és Az összetört szívek csoda, ha bekövetkeznek a fizetésképtelenségek, a kényszeregyezkedési eljárások és nem ritkán a csődök is. De nem csoda ilyen körülmények között az sem, hogy a vármegye területén működött iparvállalatok szüneteltetik iizemeiket, redukálják az üzemet és a még működő iparvállalatok, legnagyobbrészt azon az uton vannak, hogy a magas hitelkamat terhét megkeresni nem bírván, sok munkást elbocsátva, kénytelenek lesznek üzemeiket beszüntetni. Vagy csoda-e, tekintetes törvényhatósági Bizottság, a fentiek ismerete mellett, hogy pl. a tiszaberceli téglagyár nem indult meg? Nyírbátorban a téglagyártás áprilisban még szünetelt, ha ugyan most már megindult? Nyíregyházán nem lehet téglát kapni, idegenből kell hozatni. Az Irsay vasgyárban félüzem van. A többi gyárban igen redukált az üzem. A tisztviselők hiában gondolkodnak és törik fejüket a lakásépítésen, a mai hitelkamattal nem tudnak megbirkózni soha! A konzervgyár évek hoszszu sora óta van kitéve az időjárás vasfogának, nem készül el. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó bőrgyár vegetál és ha olcsó hitelt nem kap, megállani kényszerül. És igy tovább. A kereskedelem, az ipar annyira pang, hogy igaza van az Alispán ur őméltóságának, a kivándorlás gondolata kezd mindinkább terjedni. Az államgazdaság szanálása csak félmunka, a nemzetgazdaság szanálása terén. A magángazdaságot is szanálni keli. Ennek nincs más módja, mint a mai hitelkamatlábnak kiméfet'en letörése. A mai "hitel, ha megszerezhető, nem a komoly termelő munkára fordítható hitel. A komoly termelőmunka 15—24 százalékos kamatterhet nem bir meg, ezt a terhet szolid, becsületes munkával megkeresni nem lehet! Maholnap odajutunk, hogy tönkre kell mennünk! Mindenki eladósodik! Az anyagbeszerző központ. A hitelmegvonások az utóbbi időben, az én felfogásom szerint, ipari vállalatoknál arra is magyarázhatók, hogy a Takarékossági Bizottságban felvetették az Országos Anyagbeszerző Központ létesítésének tervét és erre nézve a Kormányelnök ur őnagyméltósága még Genfben is nyilatkozatot tett. Méltóztassék megengedni, hogy néhány szóval ezt is megvilágítsam. Az anyagbeszerzés központosítása révén remélt megtakarítás csakugv következhetik be, ha az anyagok a pagyipari gyártelepekről és a nagytőke üzemeiből szereztetnek be. A nagytőke haszna, nem lesz megtakarítható. De megtakaríthatók lesznek a kisüzemek nyereségei, akár az ipar, akár a kereskedelem* nél is. r Azok a vidéki vállalatok, amelyek eddig még nem szállítottak, később kisebb mértékben tudnak piacot találni és szállítani. Szinte természetes, hogy el kell senyvedniük. Az ilyen, a pusztulás képének kitett vallalatok, nem jók a hitei-: nyújtás szemszögéből tekintve és csak természetes," hogy ezektől a vállalatoktól a hitelekét visszavonják, ujakat pedig nem adnak nekik. £n ugy látom, — lehet, hogy tévedek, — hogy az Országos Anyagbeszerző Központ, a vidéki ipari hitelek megvonásával veti előre árnyékát, már most és ott; ahol ilyen hitelmegvonások mutatkoztak." Nem tudom tehát kellőképen hangsúlyozni, hogy az Anyagbeszerző Központ felállítása ellen mindenkinek sorompóba kell álla-