Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-26 / 116. szám

1926

. május 26. jífüűrwÉK 3 Külföldiek a juliusi nemzetközi cserkésztáborozáson. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A juliusi országos cserkészversenyek sikeres lebonyolítására nagy előkészületeket tesz a Cserké sz Szövetség. A már eddig is jel entkezett sok ezer résztvevő na gy számára való tekintettel a mo zgalom neves vezető embereiből alakult tizenkét szakbizottság végzi az előkészítés munkáját, melynek fő irányitója Sík Sándor dr. a Cserkész Szövetség volt elnöke. A grandiózus terv szerint a két hétig tartó sorozatos versenyek tartama alatt a versenyzők egyetlen sátortáborban lesznek együtt, melynek mozgalmas élete már maga is érdekes és szokatlan látványosságot fog nyújtani. Ez a nemzeti cserkésztáborozás, melyhez fogható a magyar cserkészmozgalom tizenötéves fennállása óta nálunk még nem volt, impo záns megnyilatkozása lesz a Cserkész Szövetség törekvésének az annyira nélk üözött tömegsportolás megvalósitlása felé. A nemzeti cserkésztábor nemzeti jellegű, kizárólag magyar célókat és igényeket szolgál, mégis európai jelentőségű eseményszámba fog menni. Ugyanis a Cserkész Szövetség meghívására már eddig is tiz külföldi állam cserkész szövetsége jelentette be, hogy reprezentatív csapattal fog.a képviseltetni magát a táborozá^son. A nagy külföldi érdeklődés nagy részben cserkészeink kiváló kopenhágai szereplésének tulajdonítható s a külföldieket a puszta érdeklődésen kívül minden bizonnyal a magyar cserkészektől való tanulnivágyás is vezeti. Angol, bolgár, dán, eszt, izlandi, lengyel, német, olasz, osztrák, svéd, svájci és török cserkészek jönnek juliusban a fővárosba az eddigi jelentkezések szerint, köztük négy állam cserkészetének legfőbb vezetői: az angol, olasz, osztrák és svájci főcserkészek. Jelen lesz még báron; amerikai a messze nyugat és három japán kiküldött a távol kelet cserkészetének képviseletében A Cserkész ^Szövetség a tábo rozás alatt nemcsak a főváros nevezetességeit fogja bemutatni a külföldi vendégeknek, hanem annak befejeztével az ország jellegzetes vidékeit is. A többek közt külön hajókon háromnapos körutazást vettek tervbe a Balatonon. A Cserkész Szövetség a nyár idegenforgalmának emelésére nagy külföldi propagandát fejt ki a nem cserkész nagyközönség körében is, plakátok és propaganda-füzetek hirdetik a magyar cserkészmozgalom nagy eseményét a külföld minden számottevő városában. Védje és ápolja arcát a tavaszi szél ellen a világhírű Korányi kámíorkrémmel Leszállított nyári hely árak! 12.000 -3.000 koronáig Vakmerő rablótámadás a Baross-cserkészek segédtisztje ellen. Orvul támadták meg a sóstói erdőben, leteperték, elrabolták 50.000 koronáját. Vészsíp hangzik az éjszakában. Lázadás az ördögszigeten. Szerdától — az Apollóban. Nyíregyháza, május 25. — (A Nyirvidék tudósítójától.) A cserkészruha tiszteletet, becsülést parancsoló szimbóluma a nemzeti érzésnek és az emberi szépségeknek. Csak elvetemedett, elvakult söpredék lehet közömbös az ifjaink testi, szellemi, erkölcsi nevelését rendszeres és mind fokozottabb tevékenységgel munkáló cserkészszervezeteinkkel szemben, az pedig, aki fel meri emelni szentségtelen kezét a liliomos cserkészek ellen, olyan elvetemültségről tesz tanúságot, amellyel méltán kihívja maga ellen a társadalom felháborodását, a törvény könyörtelen szigorát. Vasárnap késő este megtörtént Nyíregyházán a példátlan eset, hogy megtámadtak egy cserkészt, megtámadtak nem nyilt rajtaütéssel, szemtől, szemben, mert éttől a támadástól a magyar cserkész nem ijed meg, hanem megtámadták hátulról, aljas orvtámadással, rablási szándékkal, azután elmenekültek. A támadás a sóstói erdőben, a Lóczy-táborhelytőí a Szeréna-lak felé vezető uton történt. A Barosscserkészcsapat, amely Nyíregyháza iparos ifjúságát szervezte meg a cserkészlobogó alatt, pünkösd vasárnapján kora hajnalban kiment a Sóstóra, ahol tábort ütött. — A Lóczy cserkészek tavalyi táborhelyén telepedtek meg a derék cserkészifjak. Késő este, .11 óra után Fekete András, a csapat derék segédtiszté a Szeréna-lak felé indult, ahol Kégly Szerénának akart egy üzenetet átadni. Az erdő sötétjében két marcona alak hátulról rárohant és szó nélkül torkon ragadta a cserkészifjut. Az első piflanatban azt hitte, hogy cserkésztréfáról van szó, de a torkára mért csapások felvilágosították, hogy brutális támadásról van szó. Fekete nem vesztette el a Jéiekjelenlétét és ha fegyver lett volna nála, bizonyosan pórul jártak volna a támadók. Így a dulakodás az egyen lőtlen küzueíem hevében kezébe kapta cserkészsipját és egy éles vészjelet adott. A vészjel sikoltva csapott a sürü sötétbe. A támadók a földre teperték Feketét, rátérdeítek. Még egy segélykiáltás hang; zott el a megtámadott cserkész ajakáról, azután eszméletét vesztve elhallgatott. A rablók kikutatták a cserkészifju zsebeit és 50.000 korona készpénzét elraboltáíimajd eltűntek az erdő sűrűjében. A vészjel és a segélykiáltás nem kerülte ei a pihenő tábor figyelmét. Riadót jeleztek és pillanatok alatt talpraállt az egész tábor. Feketét eszméletlen állapotban megtalálták, segélynyújtásban részesítették. —j Azután átkutatták a környéket és^ jelentést tettek a támadásról a csendőrségnek. Megindult a széleskörű nyomozás. A jelek szerint a támadók ko-. csin távoztak. Fekete segédtiszt azt mondja, hogy az egyik támadó jobb öltözetű, a másik csavargó külsejű fiatalember volt. Kétségtelen, hogy a szigorú nyomozás célhoz jut A cserkészek támadói csend őrkézre fognak kerülni és aljas tettükhömz méltó szigorú és példát statuáló megtorlásban részesülnek. Látnia kell mindenkinek, hogy a cserkész megtámadása nem közönséges rablótámadás, látnia kell mindenkinek, hogy a cserké-j szeket, a. magyar cserkészszervezetet a társadalom és a törvény' féltékenyen őrzi és erélyesen megvédelmezi . (A «Nyirvidék» tudósítójától.) — A sasok lakta Szolyvai havasok aljában, az enyhébb klímájú hegyek és dombok hűs völgyében fekszik Bereg vármegye egyik legíestőibb és legtipikusabb községe: Galambos (Holubina). Szoíyvátói mintegy öt kilométernyi távolságra Piadal Mozgó Május 26-án és 27-én, szerdán és esütörtökön 5, 7 és 9 órakor Őnagysága táncosa Fűm a táncőrületről 5 felvonásban. Rendezte: Korda Sándor. Főszereplők: Várkonyi Mihály, Korda Mária és Willy Fritsch. Három szerelmes szép asszony New-Yorki történet 8 felvonásban. Warner-Brathers UFA attrakció. Rendezte: Lubitsch Ernő Főszereplők: Mary Prevost, Pauline Frederik, May Mac Avoy és Lewis Cody. JÖN JÖN HARRY P1EL A hullámsírban. a Luhi, Polena és Verecke felt vezető pompás országút két olda Ián. A fenyőillatu szép kis falu, hat—nyolcszáz főnyi lakossága jobbára kisorosz nemzetiségű, de magyarul kitűnően és szívesen beszé-; lő, őszinte magyar érzésű és ma is a magyar állameszméhez hü embe Kert Mozgó Szerdán 6 órakor Palesztlniai látképek 4 felvonásban, csütűrtökön 5 órától a Színházban, Vi8 és V2l0-kor a Kert Mozgóban: A kalandorfilmek királya 1 Vihar a szívekben Dráma a tengeren és a szárazföldön 6 felvonásban. Főszerepben : Mitekéi Lewis, Miriam Cooper, Jorrest Stanley ZAIDA A bűnös asszony. Dráma 6 felv.-ban. Főszerepben: Gertrúd Welcker és Altred Blöfeker. Jegyelővétel d. e. 9—12-ig és d. u. 1—6-ig Jakobovits f anny kisasszony dohánytözsdéjében, este fél 7-tűl a színházi pénztárnál. Kedvezőtlen időjárás esetén előadásunkat a színházban tartjuk meg hétköznap S, 7 és 9, ünnep- és vasárnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor, JÖN JÖN Mit vár egy menyasszony és Gyorsabb, mint a szél... nek. Egyetlen, görögkathalikus templomukból, volt áUanai iskolájukból, óvodájukból és a régi magyar nemesi kúriából átvedleti községházából sugárzott ki szket-leUset átalakítóim a magyar géaiusz egybeforrasztó, felemelő szent tüze.'a magyar kultura — mig nem jött a mindent felborító, bábeli zűrzavar! a lelketíen, átkozott Trianon. * Ennek a régi harmonikus magyar kultúrának volt utolsó lelkes apostola a barátságos kis gaiambosi községházán iüdó Arnold főjegyző — és íenkölt lelkű felesége, a galambosi állami óvónő. Csendes megelégedésben, boldogságban fit a kis család, amelyet egy eleven kis túrvai és egy aranyos, szőkéiü rtü kis leánykával ajándékozott meg ,a GondviseiésA szülőknek szemefénye, minden boldogsága, reménye volt a két szép kis gyermek. l>e jött •a. háború, a talut katonaság lepte el, a kárpáti harcok alatt csataterül is jSzolgalt, a lakosság és a jegyzőéi; is menekülni voltak kénytelenek az oroszok betörése elől. Majd -elüli a vihar... Azonban a hazának minden épkézláb emberére szüksége lévén, Sidó Arnold főjegyzőnek is be kellett vonulnia katonának. A háború szerencsétlen végeztével ám ismét hazatéri-övéihez, /fis 'tarujába, hol energikusan látott hozzá a takarítás, rendbehozás munkájához. A forradalmak nyomtalanul szálltak el a község feje felett, de jött a cseh megszállás és Trianon... A magyar tőjegyzőnek és féleségének pusztulnia kellett posztjukról. A szó szoros értelmében az utcára: tették ki őket. A községházába egy cseh borbélysegédet ültettek be nótáriusnak, az uvodába pedig egy ukrán pesztrát. Lgy nyugalmazott volt magyar tanító házában leltek ménedéit —• a falu végén. Az állás és kenvér nélkül maradt család uaitf íjiélkülözéstk közé kerültÜgyetlen reményük a njagyar felszabadulás ivolt, anúre várva egyelőre nem js hagyták el a községüket. A falu apraja, nagyja titokban 4 dugva táplálta őket a kálváriás napokban. A lakosság rokonszenve tartotta bennük az életet, 11a valamiben tanácsra .volt szükségük, csak az igazi főjegyzőhöz fordultak és nem a megveteti, .gyűlölt prágai borbélysegédhez. Stdó Arnold, vált ügyvédjelölt kotáhan szerzett fiskálísi praxisához .fordult és a .környék kisebb természetű ügyes-bajos dolgainak lett a képviselője Szoiyváii, Munkácson és Beregszászban. Valaltogy éldegéltek. De jött az árarány és ettől az egy tletlehetőségtői is eltiltották. Amúgy is hontalan-honban feldúlt lelke a narkózisban kereste a vigaszt, a keservek elfojtását. A kis családja koldusbotra jutott. £s feltartóztathatatlanul közeledelt a lelki összeroppanás, a nyomor, a narkózis velejárója: a tüdőves2. Élete legszebb idejében, tiatafon szólította el családja kóreböl a gyors halál. Leírhatatlan napok köszöntöttek t>e a nem is oly régen jobb napokat látott árva família életébe. A bus özvegy, hogy gyermekeinek — akik most már egyetlen életcélja volt — kenyeret adhasson, a még megmaradt ingóságokat, értékekei potom áron, kínálva kínálva áruba bocsátotta. Mikor pedig már mindenből, még a ruházatból is kifogytak, nem volt inás menekvés, mint átjönn ia trianoni határokon a csonka hazába, a rokonokhoz. Igy kerültek a csonka beregváwnegyei Tarpára. A csonka hazában — csonka kis család további tragédiáját ismerjük a lap hasábjairól... Mintha nem lett volna elég már a szenvedések A tarpai dráma ártatlan áldozata egy halálbauldozott felvidéki magyar jegyző kislánya volt. A jegyző-család trianoni kalváriaja: kiüldözés, anyagi tönk, a családapa szomorú halála, a két gyermek tragediaja, az anya gyógyíthatatlan gyásza.