Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-23 / 115. szám

Hyiregyháza, 1926. május 23. • Tasárnap XLY1L évfolyam; 115. mám. EISHzatéal árak h«lyb*n é« vtdékan: E«y héra 80000 K. N*w*dévr« 80000 K. Kéxtisztriselóknek és tanítóknak 20*/* engedmény. Alapította JÓBA ELEK FfiaxarkMztfi : Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Falaifia azarkaeztfi i VERTSE K. ANDOR. Ssarkaaztfiaég és kiadóhivatal: 8ZÉCHENYI-UT 9. SZÁM, Talafon azám 188. Poataohaqua Kéziratokat nwn adunk vlaaza. Pünkösdi ének. A bűnök hínárjában kiizködő lá­zas emberiség valami megnevez­hetetlen, meghatározhatatlan nagy betegségben sínylődik Ij'esziő nyugtalanság vonaglik végig az egész emberi nemzetség nagy iö­•megein a legtávolabbi kellőt s a íeg­vadabb nyugat térségei között s a nagy földindulások fojtott légköri villanásai lobbannak be olykor a megnyugtató jelek után kutató sze­mek révületébe ... Micsoda ujabb és nagyobb meg­próbáltatás következhetik még reánk ? ? Miféle égszakadás fenye­geti sokat zaklatott nemzetünket ? Mintha évszázadok felszaporodott összes bűnhalmaza miatt mind ne­künk, ennek a szerencsétlen nem­zedéknek kellene megbűnhődnie, fi­zetnie, vezekelnie ! ! Papini — aki ,mint egykor a Saulból lett Paul — socialistából Iet1 Krisztus fanatikus hive, — az Idők teljességének eljövetelét sejti .az emberi romlottságnak továbü már nem fokozható mai mélységei felett ,— mert a mint mondja — soha nem volt nagyobb szükség ar­ra, hogy a Megváltó ujabb jelt ad­jon magáról s megmentse a bű­nök feneketlen mélységeiből hozzá vágyakozó lelket s az anyjagiassá&. hinárjába keveredett, boldogtalan emberiséget. Annyi bizonyos, hogy Popint jel­legzetes tünete a vergődő Ember- . nek. — Mind többen és többen kezdenek lenni a hozzá hasonlók. A nagy bizonytalanságban mind töb­ben és többen menekülnek vissza Krisztushoz, a Hit fejedelméhez, aki egyedül áll szilárdan a muló s egymást emésztő századod felett És várnak. — Nagy szomjúság­gal, egeket vívó nagy reménység­gel. — Várják a csudálatos jelt, — a teljességet... az ujabb meg­váltást, az ujabb bizonyságot, amely meg fogja nyugtatni és fel fogja emelni a csüggedt lelkeket és meg fogja gyógyítani a lázas emberiséget. Pünkösd van. — Egy ilyen reg­gel, tizenkilencszáz éwef eze-őtt — jött az első ilyen várva várt jel. A magukra maradt árva tanítvá­nyokra töltetett ki, ígéret szerint a Szentlélek vigasztaló, bátorító Ere­je és a hatás csodálatos volt. — Szerény, egyszerű, tanulatlan ta­nítványok ittasultak meg a rájuk kitöltött ihlettől és kezdének be­szélni .szónokolni nagy lelkesedés­sel ,nagy bátorságggal és ékes szó­lással, melynek hatasa a'att meg­keresztel kédének még azon a szent napon mintegy kétezren, megalapít­ván az első keresztyén anyaszent­egyházat. Ilyen csodára vár megint a meg­kínzott emberiség. — A Szentlélek­nek, a szeretet, a türelem, — a megbocsátás, — a megjavulás, a magábaszállás szellemének, szent­leikének kitöltetésére, amely fel­emelje és megszentelje ujbóí a megtévedt és egymást marcangoló szegény embereket. Imádkozzunk e napon mi is a zsoltáriró zsolozsmájával : ; Jövei Szentlélek Úristen !« SfíSi Szabó László. Szerdán este érkezik Nyíregyházára az Omge műszaki osztálya. Szalánczy Bertalan gazdasági főtanácsos nyitja meg az Omge vándorgyűlését, amelyen Szabó Gnsztáv egyetemi tanár el­nököl. — Az Omge-napok teljes programmja. Nyíregyháza, május 22. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Szabolcsvármegye gazdaközön­sége érdeklődéssel várja a pünkösd utáni napokban Nyíregyházán le­zajló Omge-napokat. Ez lesz az első alkalom, amikor az Omge ve­zérkara sorozatos előadásokban szól a vármegye gazdaközönségé­hez. Nyíregyháza az országos ér­deklődés központjába kerüi azzal a ténnyel, hogy itt sereglik össze az ország kisgazdáinak színe-java. Az Omge műszaki szakosztályának tagjai és a hozzájuk csatlakozó gazdák szerdán este érkeznek Nyír­egyházára. A nagyszabású ván­dorgyűlés részletes programmja a kövelkező: Május 26-án, szerdán az est gyorsvonattal érkezik az OMGE Id. iolcsvai Bónis György, 1855—1926. Virágillatos, madárdalos májusi regge'en az alvó élet ébredésekor az elmúlás fellegébe hanyatlott egy ősi erényekben gazdag élet: id. íolcsvü Bónis György \ a-,megyé­ren meghall ! Sokak előtt talán is­meretlen e történelmi név méltó viselője ! Igen; mert nem volt él­tető eleme a porondon való tüle­kedés: nem volt olthatatlan vágya­a közéleti versenyfutás ! Hagyta azoknak, kiké: vitt, ragadt magával a kor hangulata, vagv a minden­áron való Szereplés nyugtalanító vágya ! Pedig kristálytiszta lelki tu­lajdonságainál, jeliemé gazdagsá­gánál, családi tradícióinál fogva praedesztinálva volt arra, hogy ő is kora ifjúságától kezdve részi kö­veteljen magának a társadalmi nyilvános szereplésből! Ahol egykoron a vértanuskodó Bónis Ferenc; a nemzeti újjászü­letés idején pedig a szabadságharc fenséges politikai hullámzása közt a Bónis Sámuel lelke őrködött vir­rasztólag az emberi és politikai szabadság felett, ott abban a ma­gasztos világban élt az ő hittel s non szeretettel megteljesedett lel­ke is ! Hogy a közéleti szereplés szédí­tő magaslataira mégsem vágyott s megelégedett az egyszerű falusi élet tiszta s szelid örömeivel, ennek a nyitja lelki dispositiojában rejlett. Mint iypikus magyar ember ra­jongásig szerette a földet, mely ápol s hantjával eltakar. Hosszas gazdasági élete folyamán gyakorta belemerült a magyar föld lelkének a tanulmányozásába s minél többet s minél jobban figyelte a természeti élet jelenségeit, annál szilárdabb lett előtte az ajkáról oly sokszor elhangzott igazság, hogy hálásabb, megértőbb, gazdagabb föld nincs a kerek világon .mint a magyar haza földje! Egy újkori Anteusként ebből az osi földből szivta magába azt a forró hazaszeretetet, ezt az értékelhetetlen ősi erőt, meíy imád­ságos érzésre buzdította valahány­szor vizsgáló tekintetével végigsi­mogatta a zizegő kalászt ! Mintha templomban lett volna, szent ihlet­séggel járt-kelt barázdái között s a legkisebb fűszálban is csodálta a teremtő bölcsességét. A régi magyar természet imá­dása benne kiváltotta azt a rendit­hetetlen vallásos hitet, hogy a gondviselő Isten segedelme nélkül semmitéren nincs előhaladás I Ezt mint gyakorló mezőgazda szent axiómaként hirdette. Sajátságos ősi magyar typus volt minden tekintetben. Nemcsak a magyar föld rajongó szeretetében, hanem családi tradícióinak őszinte megbecsülése, fentartása s annak továbbadása tekintetében is ! A boldog visszaemlékezés hatása alatt derűt varázsolt jóságos arcára ez a tudat, hogy 1615-től kezdve .a Bó­nis család fájának yirágos ágai oly messzire nyúltak a nemzet politi­kai, társadalmi és gazdasági viszo­(nyai köíé s mindenütt meghozták a nemzet életére szükséges áldásos gyümölcsöket. A Győri, Nadányi, Máriássy/ Bernáth, Szunyogh, Ragályi, Szent­miklóssy, Dániel, Mudrány, Mada­rassy, "Csorna, Korányi, Mokcsai, Várnai, Vadnav családokkal vaíó vérségi nexusok mind zálogok vol­tak előtte arra, hogy neki is csa­ládi élete minden mozzanatával szolgálatába kell állani magyar ha­zája létérdekének ! Kossuth eszméit imádságos érzé­sek közt ápolta; apostoli efveire es­küdött; 48-as meggyőződéséhez hü maradt ! > Egész egyénisége azonban leghí­vebben a családi életben bontako­zott ki, melynek valódi páter fami­liása volt! A család vo-t az ő igazi világa kedves változataival s belső örömeivel ! A családért meghozni minden áldozatot, fenséges cél volt, melyhez magát fanatikus hittel kö­tötte! Az a soha meg nem lazuló gyöngéd figyelem, tiszta szeretít, mellyel csaknem ötévtizeden át hü nejét a magyar úrin ők megtes­tesülését, Vadnay Rózát körülvette az az áldozatos ragaszkodás, vir­rasztó gondviselés,'melynek tárgyai voltak gyermekei, becsületes lelke dicsekvése : mind-mind természetes megnyilatkozásai voltak annak az egyéniségnek ,melyet az istenség lelke ihletett örök emberi célok megvalósítására ! Soha boldogabb megelégedettebb családapát nem láttam, mint őt, mikor Anna leá­nya derék férje oldalán élvezte a tiszta házas élet örömeit; Györgj a Ferenc és Bertalan fiai pedig mint az összes jogtudományok doktorai a sok szülei önfeláldozást egy-egy doktori diplomával viszonozták ! — Mától pünkösdig csodaszép női szalma kalapok 50-70-75 ^^^ (Ungár Lipót cég kapható k ezer koronás arban a debreceni — roelleU.) női szabna- és nemez kalapgyár nyíregyházi fő­raktárában Luther-utca 4., Egyet szám ára 2000 korona. uiuízdM s/dKusziaiya es a Tiozza csatlakozók. Érkezés után este is­merkedő összejövetel a Korona-szál loda egyik külön termében. Máius 27-én, csütörtökön dél­előtt 10 órai kezdettel a vándor­gyűlés megtartása a vármegyeháza nagy tanácskozási termében. Tárgysorozat: 1. Szalánczy Bertalan m. kir. gazd. főtanácsos, e. elnök meg­nyitja a vándorgyűlést, majd az elnökséget dr. Szabó Gusztáv mű­egyetemi tanár az Omge műszaki szakosztályának elnöke veszi át és vezeti az értekezletet. 2. Bekény Aladár ny. min. ta­nácsos, e. elnök előadása a mo­torőrségekről. 4. Dr. Rácz Lajos kamarai igaz­gató előadása a cséplési szemvesz-

Next

/
Thumbnails
Contents