Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-23 / 115. szám
Hyiregyháza, 1926. május 23. • Tasárnap XLY1L évfolyam; 115. mám. EISHzatéal árak h«lyb*n é« vtdékan: E«y héra 80000 K. N*w*dévr« 80000 K. Kéxtisztriselóknek és tanítóknak 20*/* engedmény. Alapította JÓBA ELEK FfiaxarkMztfi : Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Falaifia azarkaeztfi i VERTSE K. ANDOR. Ssarkaaztfiaég és kiadóhivatal: 8ZÉCHENYI-UT 9. SZÁM, Talafon azám 188. Poataohaqua Kéziratokat nwn adunk vlaaza. Pünkösdi ének. A bűnök hínárjában kiizködő lázas emberiség valami megnevezhetetlen, meghatározhatatlan nagy betegségben sínylődik Ij'esziő nyugtalanság vonaglik végig az egész emberi nemzetség nagy iö•megein a legtávolabbi kellőt s a íegvadabb nyugat térségei között s a nagy földindulások fojtott légköri villanásai lobbannak be olykor a megnyugtató jelek után kutató szemek révületébe ... Micsoda ujabb és nagyobb megpróbáltatás következhetik még reánk ? ? Miféle égszakadás fenyegeti sokat zaklatott nemzetünket ? Mintha évszázadok felszaporodott összes bűnhalmaza miatt mind nekünk, ennek a szerencsétlen nemzedéknek kellene megbűnhődnie, fizetnie, vezekelnie ! ! Papini — aki ,mint egykor a Saulból lett Paul — socialistából Iet1 Krisztus fanatikus hive, — az Idők teljességének eljövetelét sejti .az emberi romlottságnak továbü már nem fokozható mai mélységei felett ,— mert a mint mondja — soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy a Megváltó ujabb jelt adjon magáról s megmentse a bűnök feneketlen mélységeiből hozzá vágyakozó lelket s az anyjagiassá&. hinárjába keveredett, boldogtalan emberiséget. Annyi bizonyos, hogy Popint jellegzetes tünete a vergődő Ember- . nek. — Mind többen és többen kezdenek lenni a hozzá hasonlók. A nagy bizonytalanságban mind többen és többen menekülnek vissza Krisztushoz, a Hit fejedelméhez, aki egyedül áll szilárdan a muló s egymást emésztő századod felett És várnak. — Nagy szomjúsággal, egeket vívó nagy reménységgel. — Várják a csudálatos jelt, — a teljességet... az ujabb megváltást, az ujabb bizonyságot, amely meg fogja nyugtatni és fel fogja emelni a csüggedt lelkeket és meg fogja gyógyítani a lázas emberiséget. Pünkösd van. — Egy ilyen reggel, tizenkilencszáz éwef eze-őtt — jött az első ilyen várva várt jel. A magukra maradt árva tanítványokra töltetett ki, ígéret szerint a Szentlélek vigasztaló, bátorító Ereje és a hatás csodálatos volt. — Szerény, egyszerű, tanulatlan tanítványok ittasultak meg a rájuk kitöltött ihlettől és kezdének beszélni .szónokolni nagy lelkesedéssel ,nagy bátorságggal és ékes szólással, melynek hatasa a'att megkeresztel kédének még azon a szent napon mintegy kétezren, megalapítván az első keresztyén anyaszentegyházat. Ilyen csodára vár megint a megkínzott emberiség. — A Szentléleknek, a szeretet, a türelem, — a megbocsátás, — a megjavulás, a magábaszállás szellemének, szentleikének kitöltetésére, amely felemelje és megszentelje ujbóí a megtévedt és egymást marcangoló szegény embereket. Imádkozzunk e napon mi is a zsoltáriró zsolozsmájával : ; Jövei Szentlélek Úristen !« SfíSi Szabó László. Szerdán este érkezik Nyíregyházára az Omge műszaki osztálya. Szalánczy Bertalan gazdasági főtanácsos nyitja meg az Omge vándorgyűlését, amelyen Szabó Gnsztáv egyetemi tanár elnököl. — Az Omge-napok teljes programmja. Nyíregyháza, május 22. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Szabolcsvármegye gazdaközönsége érdeklődéssel várja a pünkösd utáni napokban Nyíregyházán lezajló Omge-napokat. Ez lesz az első alkalom, amikor az Omge vezérkara sorozatos előadásokban szól a vármegye gazdaközönségéhez. Nyíregyháza az országos érdeklődés központjába kerüi azzal a ténnyel, hogy itt sereglik össze az ország kisgazdáinak színe-java. Az Omge műszaki szakosztályának tagjai és a hozzájuk csatlakozó gazdák szerdán este érkeznek Nyíregyházára. A nagyszabású vándorgyűlés részletes programmja a kövelkező: Május 26-án, szerdán az est gyorsvonattal érkezik az OMGE Id. iolcsvai Bónis György, 1855—1926. Virágillatos, madárdalos májusi regge'en az alvó élet ébredésekor az elmúlás fellegébe hanyatlott egy ősi erényekben gazdag élet: id. íolcsvü Bónis György \ a-,megyéren meghall ! Sokak előtt talán ismeretlen e történelmi név méltó viselője ! Igen; mert nem volt éltető eleme a porondon való tülekedés: nem volt olthatatlan vágyaa közéleti versenyfutás ! Hagyta azoknak, kiké: vitt, ragadt magával a kor hangulata, vagv a mindenáron való Szereplés nyugtalanító vágya ! Pedig kristálytiszta lelki tulajdonságainál, jeliemé gazdagságánál, családi tradícióinál fogva praedesztinálva volt arra, hogy ő is kora ifjúságától kezdve részi követeljen magának a társadalmi nyilvános szereplésből! Ahol egykoron a vértanuskodó Bónis Ferenc; a nemzeti újjászületés idején pedig a szabadságharc fenséges politikai hullámzása közt a Bónis Sámuel lelke őrködött virrasztólag az emberi és politikai szabadság felett, ott abban a magasztos világban élt az ő hittel s non szeretettel megteljesedett lelke is ! Hogy a közéleti szereplés szédítő magaslataira mégsem vágyott s megelégedett az egyszerű falusi élet tiszta s szelid örömeivel, ennek a nyitja lelki dispositiojában rejlett. Mint iypikus magyar ember rajongásig szerette a földet, mely ápol s hantjával eltakar. Hosszas gazdasági élete folyamán gyakorta belemerült a magyar föld lelkének a tanulmányozásába s minél többet s minél jobban figyelte a természeti élet jelenségeit, annál szilárdabb lett előtte az ajkáról oly sokszor elhangzott igazság, hogy hálásabb, megértőbb, gazdagabb föld nincs a kerek világon .mint a magyar haza földje! Egy újkori Anteusként ebből az osi földből szivta magába azt a forró hazaszeretetet, ezt az értékelhetetlen ősi erőt, meíy imádságos érzésre buzdította valahányszor vizsgáló tekintetével végigsimogatta a zizegő kalászt ! Mintha templomban lett volna, szent ihletséggel járt-kelt barázdái között s a legkisebb fűszálban is csodálta a teremtő bölcsességét. A régi magyar természet imádása benne kiváltotta azt a rendithetetlen vallásos hitet, hogy a gondviselő Isten segedelme nélkül semmitéren nincs előhaladás I Ezt mint gyakorló mezőgazda szent axiómaként hirdette. Sajátságos ősi magyar typus volt minden tekintetben. Nemcsak a magyar föld rajongó szeretetében, hanem családi tradícióinak őszinte megbecsülése, fentartása s annak továbbadása tekintetében is ! A boldog visszaemlékezés hatása alatt derűt varázsolt jóságos arcára ez a tudat, hogy 1615-től kezdve .a Bónis család fájának yirágos ágai oly messzire nyúltak a nemzet politikai, társadalmi és gazdasági viszo(nyai köíé s mindenütt meghozták a nemzet életére szükséges áldásos gyümölcsöket. A Győri, Nadányi, Máriássy/ Bernáth, Szunyogh, Ragályi, Szentmiklóssy, Dániel, Mudrány, Madarassy, "Csorna, Korányi, Mokcsai, Várnai, Vadnav családokkal vaíó vérségi nexusok mind zálogok voltak előtte arra, hogy neki is családi élete minden mozzanatával szolgálatába kell állani magyar hazája létérdekének ! Kossuth eszméit imádságos érzések közt ápolta; apostoli efveire esküdött; 48-as meggyőződéséhez hü maradt ! > Egész egyénisége azonban leghívebben a családi életben bontakozott ki, melynek valódi páter familiása volt! A család vo-t az ő igazi világa kedves változataival s belső örömeivel ! A családért meghozni minden áldozatot, fenséges cél volt, melyhez magát fanatikus hittel kötötte! Az a soha meg nem lazuló gyöngéd figyelem, tiszta szeretít, mellyel csaknem ötévtizeden át hü nejét a magyar úrin ők megtestesülését, Vadnay Rózát körülvette az az áldozatos ragaszkodás, virrasztó gondviselés,'melynek tárgyai voltak gyermekei, becsületes lelke dicsekvése : mind-mind természetes megnyilatkozásai voltak annak az egyéniségnek ,melyet az istenség lelke ihletett örök emberi célok megvalósítására ! Soha boldogabb megelégedettebb családapát nem láttam, mint őt, mikor Anna leánya derék férje oldalán élvezte a tiszta házas élet örömeit; Györgj a Ferenc és Bertalan fiai pedig mint az összes jogtudományok doktorai a sok szülei önfeláldozást egy-egy doktori diplomával viszonozták ! — Mától pünkösdig csodaszép női szalma kalapok 50-70-75 ^^^ (Ungár Lipót cég kapható k ezer koronás arban a debreceni — roelleU.) női szabna- és nemez kalapgyár nyíregyházi főraktárában Luther-utca 4., Egyet szám ára 2000 korona. uiuízdM s/dKusziaiya es a Tiozza csatlakozók. Érkezés után este ismerkedő összejövetel a Korona-szál loda egyik külön termében. Máius 27-én, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel a vándorgyűlés megtartása a vármegyeháza nagy tanácskozási termében. Tárgysorozat: 1. Szalánczy Bertalan m. kir. gazd. főtanácsos, e. elnök megnyitja a vándorgyűlést, majd az elnökséget dr. Szabó Gusztáv műegyetemi tanár az Omge műszaki szakosztályának elnöke veszi át és vezeti az értekezletet. 2. Bekény Aladár ny. min. tanácsos, e. elnök előadása a motorőrségekről. 4. Dr. Rácz Lajos kamarai igazgató előadása a cséplési szemvesz-