Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-14 / 83. szám

1926. április 14. .Nyíktidék 3 Utána Varga Ferenc az esztéti­kai nevelésről értekezett. Igazi müvészlélekkel kalauzolt bennün­ket végig az összes tárgyakon és mindenütt éles szemmel mutatott rá a szépérzék felkeltésére és fej­lesztésére alkalmas körülmények­re. Különösen gyönyörködtetőek Voltak azok a táblán színes krétával bemutatott, végtelenül egyszerű és mégis csinos, stilizált rajzminták. Mindkét előadót meleg óvációban részesítette a hallgatóság és Bö­kényi Dánftl szerkesztő indítvá­nyára mindkét előadást a Szabolcsi Tanitó közölni fogja. Az esztétikai nevelés kérdéséhez Ben kő András kir. tanfelügyelő az iskolalátogatás alkalmával szerzett sok megszívlelendő reflexiót fű­zött­Harmadik előadó Bán Lajos kis­várdai igazgafó lett volna. Sajnál­juk, högy ez a "kiváló pedagógus nem mutathatta most be az ő nagyszerű metódusát az énektaní­tásra. Bán rajongója e tárgynak és ha rajta múlnék, már rég nem lenne az ének valóságos hamupipő­kéje az iskolának. Az idő előreha­ladt és csak általában beszélhetett az ének kedélynemesitő hatásáról. Módszerének gyakorlati bemuta­tása a legközelebbi értekezletre] 1 marad. ( Tóth György elnök az összes , előadóknak - köszönetet mondott és különösen kiemelte a "kir. tan­felügyelő érdemeit, aki rokonszen- I ves egyéniségével megteremtette j és állandósította a közös értekez- ' letet, amely ma már mértékadó tényező a vármegyében a tanügy- j re vonatkozó kérdésekben. Neumann Albert* Árvák a viharban D. W. Grifflth mestermflve Teljesen uj feldolgozásban Lillian és Doroihy Gisch Szerdától az Apollóban Helge Lindberg A baritonisía-sportsman száz nap alatt hetvenkilenc hang­versenyt adott. Nyíregyházi hangversenye ápr. 16-án lesz Helge Lindberg úgyszólván éven­te eljön hozzánk s talárt nem té­vedünk ,mikor azt mondjuk, hogy valósággal kedvence hangverseny­közönségünknek. Ö maga is azt állítja, hogy sehol annyi melegség­gel, annyi megértéssel nem talál­kozik, mint nálunk. — Talán abban is keresendő en­nek a rokonszenvnek oka, hogy finn vagyok? — mondja nekünk. — Lehetséges, hogy ez a finn— magyar rokonság hoz össze ben­nünket? Nem tudom, de minth? otthon énekelnék, mintha viszont­hallanám hazai TTüngomat, mikor Magyarországon vendégszerepelek. Bizonyos, hogy Lindberg, ének­kulturája Európában külön helyet foglal el. Akik az igazi zenei ének­kuhura úgyszólván elvont müvészi­ségének keresői, azok számára e karcsú északi ember éneke min­denek fölött áll. Lindberg nem úgy­nevezett «szivhezszóló» hangéne­kes, de előadásában Bá'ch gótikus katedrálisának márványcsipkéit hallod. Emberfölöttien hosszú ko­Ioratunái mintha nem is élőlény, hanem valamely testetlen, tüdőtlen arkangyal megnyilatkozásai volná­nak. Ezért Lindberg dalai élő klasszikumok, örömei a tiszta zenei fülnek. Külseje ^s mintha fedni akarná azt a puritán, bensőséges benyo­mást, melyet művészete kelt. Jó­kedvű atléta, karcsú sportsman jön elénk. Természetes, hogy a fáradságot nem ismeri ez a hosszú, izom teli kelta alak: — Igen, mult évben száz nap alatt hetvenkilenc hangversenyt _ adtam! Vonatról-vonatra sjettem • úgyszólván és megvallom, ha az év­nek kétszer annyi napja volna: két­szer annyit tudnék énekelni.... — Majd bemutat egy nagyon érdekés párisi leánynak: — Mademoiselle Molié, kiváTó zongoraművésznő, a kísérőm. Megtudjuk a fiatal hölgytől, hogy tanulmányait Párisban végez­te, ahol Debussyné, a nagy De­bussy . második felesége volt mes­tere, miután egy magyar szárma­zású párisi zongoraművész, M. Philippe képezte ki. Lindbergen meglátszik, meny­nyire örül, hogy Budapesten lehet. — Münchenben kezdtem ének­tanulmányaimat, de bízonv kevés eredménnyel. Igazán csak Olaszor­szágban haladtam. Közben szenve­délyesen foglalkoztam szobrászat­tal, ami ma is egyike legnagyobb gyönyörűségeimnek. — Csak több időm volna, — mondja nevetve. — Nagyon hosz. szu i^őt szeretnék itt tölteni, hiszen még a vidéki magyar városok is számítanak rám. Sajnos, az «arri­vált» művész élete egyetlen nagy ro hanás... Az ártatlanul kivégzett velencei péklegény emléke. Milyenek a velencei nők? — Történelemóra az Astoria hotelben. — A nyiri bicska tekintélye. — Temetés a Canal Grande-n. — Utca, amelyen csak egy ember mehet végig. Halat, vadat, s mi jó falat. — Kaland a kis koldusgyere­kekkel. — Ha a velencei a tengerbe pottyan. Nyíregyháza, április 13. — (A «Nyirvidék» tudósitójától.) A kétnapos velencei tartózkodás alatt njég sok olyasmi történt, ami érdemes a feljegyzésre. Az első reggelinél a Hotel Astoriában Mar­gócsj igazgató kedvesen emlékezett meg azokról a szülőkről és jóaka­rókról, akiknek áldozatkészsége le­hetővé tette ennek a kirándulásnak a megvalósítását. Kénytelen vagyok nyilvánosságra hozni ezzel kapcsolatban, hogy in­formációm szerint a Magyar-Hol­land Társaság, amely kormánytá­mogatásban részesül, 4,760.000 koronát kért személyenként annak a tanulmányútnak a megrendezé­séért, amelyet Margócsy Emil igaz­gatónak és "Marssó József dr. ta­nárnak odaadó és fáradságos mun­kával két millióból sikerült szemé­lyenként «kiállitaniok». Történelmi óra az Astoriában. Az Astoria hotelben egyik étke­zés után, Kollonay Zoltán tanár részletes előadást tartott Velence történelméről a legrégibb időktől egészen a mai napig. Az előadást annál is inkább emlékezetükbe vés­hették a felsőkereskedelmi iskola növendékei, mert minden törté­nelmi emlék, épület, szobor, fest­mény, minT kézzelfogható valóság ott volt előttük. Látták a Dogék arcképcsarnokát, a monumentális történelmi festményeket, freskókat, a borzalmas emlékű Sóhajok Híd­ját, a tizek tanácsának szobáját, a névtelen feljelentések bedobására szolgáló oroszlánszájat, a Doge­pafota összes termeit, lefényképez­tették magukat a Piazetta két osz­lopa között, ahol a halálos Ítéle­teket hajtották végre. Látták a Szent Márk templom erkélyén az esti harangozáskor a Szűz Mária képe előtt kigyulladó két lángot, amelyet egy ártatlanul kivégzett áfju péklegény lelki üdvéért égetnek a XVI. század óta. Azóta, valahány­szor egy-egy halálos Ítéletet hir­dettek ki Velencében, címeres hír­nök lépett a birák elé e szavak­kal : — Gondoljatok a kis pékle­gényre I s a tanács újból meg­kezdte a bűnügyi vizsgálatot. (Walkó László : Budapesttől Velen­céig.) A nyíri bicska tekintélye. Soha nem hittem volna, hogy akkora tekintélye lesz a bicskám­nak, mint amilyen Velencében volt. A Muránó szigeten csavarogtunk, s megszomjazván egy utcai árus­tól narancsot vettem. A narancs meghámozását szokás szerint hatal­mas nyíri bicskámmal végeztem. Nemsokára tapasztalnom kellett, hogy általános érdeklődésnek ör­vendünk. T. i. a bicska, meg én. Miután nem tudtam az érdeklődés okát, sietve hámoztam meg naran­csomat s a bicskát 'fsebre csúsz­tattam. Az Astoria szálló üzletveze­tője magyarázta meg este a vacso­ránál, hogy Velencében külön fegyverviselési engedély kell a bicska hordásához, s ez okozta a nagy érdeklődést. 'Benszülött ve­lenceinek egyébként nem is szabad bicskát eladni. Most már megér­tettem azt ís, miért van kiütve minden harmadik vagy negyedik velenceinek a félszeme ? A velen­ceiek t. i. hires verekedők s ezt a tulajdonságukat idegenekkel szemben is érvényesítenék, ba a szigorú csendőrség nem venné elejét minden ilyen természetű ki­lengéseknek. Elvégre a velenceiek az idjegenekből élnek, üzlet üzlet, s ha az idegenek «elidegenkednek» Velencétől, akkor ők a «vizben ma­radnak. » (Bocsánat a jassz- kife­jezésért.) Temetés a Canal Grande-n. Amint egy kis vaporettin (pro­peller) yégighajókáztunk a Canal Grande-n, láttunk egy velencei te­metést is. Ne gondoljanak csótáros lovaktól vontatott pompás temet­kezési kocsira és hosszú kocsisorra, amelyben a gyászolók ülnek. Itt még a temetés is gondolával megy. Az első gondolán ült a nap, meg a kántor, a másodikon voft a dísze­sen felravatalozott koporsó s a kö­vetkező négy gondolán a gyászoló család és rokonság. Szent Mihály szigetére igyekeztek, mely a Muranó sziget és a 'Velence között van. Ez a velenceiek temetkezési helye. Hatalmas kőkerítésévé és sudár je­genyéivel és fenyőivel Böcklin hí­res festményére emlékeztet ez a szomorú hely, amely a maga fen­séges magáriyosságával és csönd­jével nyugodt pihenőt biztosit az élet fáradt vándorainak. A világ legkeskenyebb utcái. Sopronban láttam olyan kéteme­letes házat, amelynek a frontja "1, mondd egy méter szélességű volt. A földszint egyetlen ajtóból állott, az emeletek pedig egy-egy ablak­ból. De 1 méter szélességű utcá­kon csak Velencében jártam. Pri­vát szerencsém, hogy senkivel sem találkoztam, mert nem tudom, ho­gyan oldottuk volna meg a «kité­rés» problémáját. Ezeknek a kes­keny utcáknak igen jó akusztikájuk van. Ha az ember a harmadik eme­leti «utcai» szobában alszik, gyak­ran éktelen zajra ébred. Pedig csak két ember beszélget az utcán, de ez a hang, mint egy trombitában, megszázszorozódva jut föl a har­madik emeletre. Aki ismeri az ola­szok kerepelő és egyébként is han­gos beszédmodorát, fogalmat alkot­hat magának arról az élvezetről, amely az emeleten lakók részére éjszakánkint kidukál. A halpiacon. Az sem utolsó élvezet, végigsé­tálni a velencei halpiacon. Elte­kintve a rettenetes, átható szagtól, amely itt uralkodik, szokatlan lát­vány a különböző tengeri állatok­nak az a nagy tömege, amelyet felhalmoznak ebben a fedett szín­ben. Apró, a szardíniánál is kisebb halacskáktól a nagyság minden vál­tozatán keresztül az óriás, több méter hosszúságú, ismeretlen nevű dögökig. Azután kosarakban hem­zsegő rákok, csigák, polypok, kí­gyók, száz és százféle nagyságban és színben, irkavastagságu lapos, hófehér halak, gömbállatok, ame­lyek háromnegyedrésze fej és kí tudná felsorolni azt a rengetegféle tengeri lényt, amelyet az adriai ha­lászok hálója összegyűjt a velen­cei gyomrok étvágyának csillapítá­sára. Hát csak egyék is meg, gon­doltuk magunkban, de annál na­gyobb gusztussal tekintettünk a hatalmas, illatos sajthegyekre, a déligyümölcsökkel kelt kosarakra s a hentesboltok ínycsiklandozó ki­rakataira. Ezek már inkább nekünk való holmik lettek volrta. mindenki részére lehetővé teszi hogy a taraszi szükségletét elsőrendű minőségben, árban szerezhesse be. Női cEr«t félcipők minden szinben 180­Női fekete és szürke antilop lakk díszítéssel troteur divat félcipők Női cherreaux divat félcipők rámán varrott talppal Női egyes pár lakk és antilop féleipők Férfi fekete sevró és box divatféleipők Férti fekete seyró és box magas cipők Férti barna bagaria divat fél és magas cipők rámán varrott talppal a Hnngária Cipőáruházban, Nyíregyháza rendkiTüli olcsó 200 240 240 -2SO 250 235-250 295 ezer K 180­Ilcna-u. 5. n szán ÍM.

Next

/
Thumbnails
Contents