Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-08 / 78. szám

2 JVIÖKTIDÉK 1926. április 10. A mentelmi jogról. Minden nemzet képviselőinek a mentelmi joga egyike az alkotmányos élet fejlődése legértékesebb csúcsának. A képviselőház tulajdonképen a nemzet szuverenitását reprezentálja azon képviselők öszszessége által, akiket a nemzet ruház fel ezzel a megbizással. Ilyen módon — amint az alkotmányos élet jogi tormái az idők során kifejlődtek és mind tagozottabbakká váltak — szükségessé vált, hogy a nemzet kebelében megnyilvánuló különböző vélemények törvényes képviselőit a jog különös védelmében részesítse. Hiszen a képviselői hivatás tulájdonképen a legmagasabb funkciók egyike, amikor is a képviselő a nemzet házában szabadon elmondhatja bármiről véleményét anélkül, hogy emiatt politikai üldözésektől kellene tartania. A mai gyakorlat szerint képviselő ellen eljárás mindaddig nem indítható, amíg a Ház a képviselő mentelmi jogát fel nem függeszti s ezáltal ki nem veszi őt azon kivételes kezelés szabályai alól, amelyet neki épen képviselői mivolta biztosit. A mentelmi jog egészen a legutóbbi időkig szépen funkcionált. A mai idők azonban oly problémákat vetnek fel s oly meglepetésekkel szolgálnak, hogy sokszor a legrégibb és Iegbeváltabb jogszabályok is vagy elégtelenné válnak, vagy pedig alkalmazásuk nem szolgálja a nemzet érdekeit. Tagadhatatlan, hogy a képviselők mentelmi jogának valamilyen formában meg kell maradni. Azonban a frankügy eseményeit vizsgálva, a nemzet arra a szomorú tapasztalatra ébredt, hogy némely képviselő épen az immunitás védelme alatt olyan kijelentésekre ragadtatta magát, a melyek össze nem férnek képviselői mivoltával, ha ezt a hivatását igazán nemesen fogja fel s még kevésbbé férnek össze a magyar nemzet érdekeivel. Azok a féktelen támadások, melyek sohasem hangzottak volna el azon kivételes kezelés biztositéka nélkül, amit a mentelmi jog nyújt, mérhetetlenül sonkát ártottak az ország vitális érdekeinek s ebben az esetben ez a nemes alkotmánybiztositék a maga hatékony erejével akarata ellenére is a haza ellen fordul. Nem csoda ilyen körülmények között, ha ugy az ország közvéleményében, mint a kormányzópárt körében egyre felmerülnek olyan gondolatok, amelyek a mentelmi jog bizonyos fokú reformjára céloznak. Elvégre minden törvényes intézkedést bizonyos korszerű szükségesség hív létre és egy törvény ugyanugy elaggottá és túlhaladottá válhatik, mint ahogy egy ember nézetei és véleményei is elöregedhetnek. Ezért nem tudunk csodálkozni ezen a felmerült terven, mert bármennyire is azon az állásponton vagyunk, hogy a fennálló törvényeken csak a legvégső u jságkl asszony felvétetik a kiadóhivatalban. szükség esetén szabad változtatni, mégis a jelen esetben ugy látjuk, hogy ennek a változtatásnak a szükségessége fennáll. A törvény végeredményben nem önmagáért van, hanem azért, hogy a közösség és a haza érdekeinek szolgálatára legyen. Nem helyes tehát olyan esetben, amikor egy törvény a maga nemes mivoltában csak azért, mert méltatlanok használják fel védelmét, továbbra is tabu maradjon, amelyhez nyúlni veszélyes és nem szabad. Az ország közvéleményének az a meggyőződése, hogy a mentelmi jog rendelkezéseinek bizonyos fokú megreformálása kívánatos és helyén való. Ha tehát a kormánypárt ezt a gondolatot mind többször veti feí és hangoztatja, akkor ebben az esetben csak kifejezője az országos hangulatnak, amel a honatyáktól nem pusztító, hanem alkotó munkát vár. Mit kiván Szabolcsvármegye közgazdasági érdekeltsége a csehszlovák kereskedelmi szerződés megkötésénél? A vármegyei érdekeltségek memoranduma. — Vám- és vizumkedvezményeket, mérsékelt vasnti díjszabást, a Záhony csapi vonal régi forgalmának felelevenítését kivánják. Az Omke, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara küldöttei, a kereskedők, gazdák köszönetet mondottak Kállay Miklós főispánnak a megindított akcióért. Nyíregyháza, április 7. (A Nyirvidék tudósítójától.) Kállay Miklós főispánnak a vármegye aktuális közgazdasági problémáinak megvilágítására irányuló akciója impozáns sikerrel jart. A kedd délután 2 órára a vármegyeháza kistermébe összehívott értekezleten nemcsak egész vármegyénk közgazdasági életének reprezentálói jelentek meg teljes számban, de ott láttuk az Omke küldötteit, Balkányi Kálmán igazgatóval az élükön, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara küldötteit, dr. Erdőhegyi Lajos és Nánássy Andor nemzetgyűlési képviselőket, a burgonyatermelők Szövetkezetének, az Ipartestületnek, a nyíregyházi és kisvárdai Kereskedők és Gazdák Köörének, a Molnárok Szövetségének, a Mávnak, a Kisvasutaknak, a Vármegyei Gazdasági Egyesületnek képviselőit. Az értekezleten, amelyen dr. Kállay Miklós főispán. elnökölt, megjelent Mikecz István alispán, Mikecz Károly miniszteri tanácsos, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester, Virányi Sándor vármegyei főjegyző, Szohor Pál, Nyíregyháza varos főjegyzője, Kardos István kulturtanácsos s a vármegye földbirtokosainak, kereskedőinek, iparvállalatainak járási és központi tisztikarának számos képviselője. Az értekezletet feszült figyelemmel kisérve dr. Kállay Miklós főispán nyitotta meg. Köszönetet mondott a nagyszámban megjelent érdeklődőknek, különösen azoknak, akiket nem fűznek közelebbi érdekek Szabolcshoz. Az értekezleten megnyilatkozó érdeklődés a gazdal sági kérdésekkel való foglalkozás szükségességének a bizonysága. A gazdasági kérdések megoldását ma minden pártárnyalat programmjába veszi természetesen mindig bizonyos háttérrel. Ez az értekezlet minden más vonatkozás mellőzésével kizárólag gazdasági kérdésekkei foglalkozik. Elérkezett a cselekvések órája. Azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdaság, az ipar hiába törekszik többtermelésre, ha nem épül szilárd kereskedelmi relációkra, ha a termeivényeknek nem áll megfelelő piac rendelkezésre. Ebben a tekintetben különösen Szabolcsnak súlyos és válságos a helyzete, mert mig a Dunántul és az Alföld most is megtalálja piacait, Szabó lesvármegye el van szakítva kelettől, a Felvidéktői, Galíciától, el van vágva békebeli piacaitól, s a nyugati piacokon nem érvényesülhet" a nyugati terület nagy handicap-jével szemben. Arra kell törekednünk, hogy ezek az elszakított részek újra bekapcsolódjanak kereskedelmi forgalmunkba. Ennek a Ruszinszkóval való forgalomban jelentős politikai háttere is van, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy Ruszinszkó igenis rá van Szorulva Magyarországra. Ennek az értekezletnek az a célja, hogy Szabolcsvármegye gazdáinak és kereskedőinek praktikus tapasztalatait figyelembe véve foglalja memorandumba Szabolcsvármegye közgazdasági érdekeltségének speMozgó Április hó 7 én és 8 án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor BANDOLERO (SPANYOLVÉR) Szindús spanyol románc 8 felvo násban. — Főszereplők: Pedro de Cordobe, Renee Andree, Dorothy Ruth és Ramon. A ragyogó, SZÍNES felvételeket Kuba szigetén készítettét. A spanyol bifcaviadalban Spanyolország legkiválóbb torerója, Ramon vesz részt, aki egy ben a világ egyik legideálisabb szépségű férfia. Sevillai Senorita dráma 5 felvonásban. Jövünk: ZORO-HURU Városi Mozgó Április hó 7-én és 8-án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Strausz világhírű operettje: Varázskeringfi filmváltozat 8 felvonásban. Főszereplők : Mády Christians, Xénia Desny és Willy Fritsch. Egy hazug élet Szinmü 6 felvonásban. Főszereplő: Irene Rich. 7 és 9 órakor katonazenekiséret! Jövimk: ZORO HURU ciális kívánságait, amelyeket a cseh-szlovák kereskedelmi szerződések megkötésénél való figyelembe vétel céljából a vármegye főispánja át fog adni illetékes helyen. Dr. Kállay Miklós főispán kéri a megjelenteket, hogy bocsássák rendelkezésére tapasztalatukat, majd felkéri Mikecz Károly miniszteri tanácsost, hogy az általa elkészített memorandum-tervezetet ismertesse az értekezlettel. Mikecz Károly miniszteri tanácsos a következő memorandum-tervezetet terjeszti elő : A szabolcsi érdekeltek memoranduma. Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk ! Szabolcsvármegye eladásra kerülő terményeinek több mint 75 százalékát a béke éveiben a Felvidéknek Cseszbvákiához csatolt része és Galícia vásárolta meg. Ide ment a szabolcsi rozs, a szabolcsi bor, szőlő, gyümölcs, burgonya, káposzta és mindaz amiben Szabolcsvármegye mezőgazdasága eladható felesleget produkált. A Tranoni békekötés Szabolcs vármegyét ezen természetes piacaitól elszakította és az utód államok álltai mindezideig fenntartott szinte háborúsnak nevezhető gazdasági viszonyok lehetetlenné tették, hogy termésfeleslegünk ezen piacokon ismét megfelelő mértékben elhelyezhető legyen. Ezen körülmény vármegyénkközgazdasági életét és a lakosság jövedelmét igen hátrányos mértékben befolyásolta. Elég csak reá mutatnunk arra, hogy nálunk az összes gabona magvak 100 métermázsánként 4—500.000 koronával olcsóbban helyezhetők csak el, mint a szerencsésebb fekvésű dunántuli vármegyékben. Ezen 4 500.000 korona különbség nem' azt jelenti, hogy 10 százalékkal kevesebb a mezőgazdasági jövedelmezőség, hanem azt jelenti, hogy 10—15 százalékkal kevesebb a bruttó bevétel és miután éppen a mezőgazdasággal a mai viszonyok között lehetetlen 10—15 százaléknagyobb jövedelmezőséget elérni, ezen árbeli különbség igen gyakran azt jelenti, hogy mezőgazdaságunk egész haszna felemésztődik ezen fuvardifferenciában. Mezőgazdasági termelésünk jövedelmezősége ezen rendkívül hátrányos befolyásoló körülményre, vármegyénk főispánja, Kállay Miklós ur őméltósága egyizben már volt szives a pénzügyminiszter ur figyelmét felhívni és hogy eddig TESSÉK MEGTEKINTENI! Nagy Kálmán „TEKTA" cementérugyárában (Árpád-u. 4. szám. Telefon s 40. szám) színes o ement- és márvány mozaik padlólapok, valamiot elsőrangúnak elismert „TEKTA" fedéleserép a legkitűnőbb minőségben, nagy választékban, előnyös árak mellett kapható. 1386 10