Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-07 / 77. szám

1926. április T. jY*A*UIŰÉK 2Ő anyag azért szükséges, hogy meggyőződjünk arról, hogy a fnásik karon csakugyan a beoltott toxin okozza-e a reaktiót, avagy más az oka a reaktió fellépesének. Ha a próba oltásnál reaktió jelentkezik, akkor bizonyos, hogy hajlama van a scarlátra. A próbaoltás pozitivitása után oltunk az immunizáló anyaggal és pedig 4 izben hetenként egyszer. A négy oltás után pár hétre ismét próbaoltást végzünk, hogy immunizálva van-e már telesen a beoltott. — Amennyiben immunizálva van, tovább nem oltunk, /mennyiben nincs, ismét még 2 oltást végezünk s ismét próbaoltással fejezzük be az immunizálási. Tisztelettel jelentem, hogy- a gyermekgyógyitó-intézetben magam is végeztem oltásokat. Méltóságos Polgármester ur! Alóürottak, akik mindketten áttanulmányoztuk és gyakoroltuk a Dick-féle oltásokat, áthatva azon kötelességérzettől, hogy Nyíregyháza város gyermekeit s ifjúságát mentesítsük a nagy áldozatot követelő scarlat betegség csapásaitól, azon tiszteletteljes ajánlatot teszszük "Méltóságodnak, hogy fezemélyünk minden díjazása nélkül, hajlandók vagyunk a lakosok '3-tól 17 évig terjedő részét beoltani és •pedig a szegényeket ingyen a módosokat díjazás mellett. Erre a célra nem kérünk egyebet, mint az oltó anyagot a város szerezze be, szükség szerinti menynyiségben. Az oltáshoz szükséges számos tüt és fecskendőt, melyek uj rendszerűek s birtokunkban nincs s melynek értéke 500.000 K-t meg nem haladja, a város hozassa meg- A többi nagyobb fecskendőket és sterilizáló eszközöket a magunkét fogjuk használni. Kérünk a szülőkhöz intézett felhívást 2000 darab, sokszorosítani s a lakosság között 1500 darabot kiosztatni. Az összes kisdedóvókat, isko'ákat és gyermekneveléssel foglalkozó intézeteket értesiáteni s nekik a Dick-féle oltást ajánlani. Nemkülönben a mellékelt nyilvántartási lapokból is kérünfc 2000 darabot készíteni. Végre szükségünk van az oltás befejezte után egy nyilvántartó törzskönyvre, melybe a 'beoltottak az oltással elért eredményt feljegyezzük. Oltóhelyiségül kérjük a városi orvosi hivatalt kijelölni, ahol is minden hétfőn eszközölnénk 1926. május 3-átóI," a próbaoltásokat. — A többi Qltásokat a beoltottakkal egyetemlegesen határozzuk meg. A feljegyzésekhez kérünk egy írnokot a hétfői napra délután 3 órára kiküldeni. A tömegesebben jelentkező oltásokat a jelentkező iskolákban vagy intézetekben végeznünk el. Nyíregyháza, 1926. március 24. Dr. Konthy Gyula, ügyvezető t. orvós. Dr. Mikecz Miklós, ; vármegyei t. főorvos. Nyírségi katonai tanfolyamok záróvizsgálatai. Nyíregyháza, április 6. — (A Nyirvídék tudósítójától.) Az Alföld elhanyagolt tanya világából nagy számmal kerülnek be a toborzott honvédség kötelékébe olyanok, akiknek betűvetésről, számokkal való bánásról sejtelmük sincs. Szabolcsvármegye Iskolánkívüü Népművelési Bizottságának ezekre is kiterjed a gondja s a m .kir. honvéd állomásparancsnokság támogatásával évről-évre téli tanfolyamok szervezésével igyekszik a katona analfabéták számát apasztani. A folyó tanévben is 74 írástudatlan katona részére két analfabéta tanfolyamot, továbbá 42 katona részére, akik a tanköteles korban az elemi iskola alsó tagozatát sem végezték e! s legfeljebb az irás-olvasás készségének elsajátításáig jutottak e', továbbképző ismeretterjesztő tanfolyamot szervezett meg a bizottság. A katonák oktatása 1925. november 5-étőí heti 4 órában az 1926. március 27-én megtartott záróvizsgálatig zavartalanul folyt. A záróvizsgálatnak ünnepies színezetet adott az, hogy azon a bizottság részéről felkért elnökön, Énekes János préposton kívül, a katonai ál lom ásparancsn okság képviseletében maga Waldherr Tivadar vkszt. ezredes, állomásparancsnok és gyalogsági parancsnok, viski Lator Zoltán őrnagy és a tisztikarnak számos tagja jelent egy-egy frtot; a pert nyerő perlekedő fél fizessen 2—5 frtig; minden végrendelkező fél is fizessen tehetsége szerint valamit, a négy. felekezet lelkészei tartsanak e célra ünnepeken offertóriumot ; minden házasságot rontó, vagy elváló fél fizessen »büntetésül« 5—25 frtot; minden tijonnan nyiló bolt, gyógyszertár, gyár, nagyobb kereskedés stb. adjon minőségéhez képest valamit; a megtelepülő kézműves, művész, földesúr, honoratiot fizessen tehetsége szerint. Ezekből remél évenként mintegy ezer frtot kapni. Bár a választmány elismerte, hogy e tervezet amaz igazság elvéből indul ki, hogy a közhasznú intézetek felállításához mindenki köteles hozzájárulni ,mégsem tartotta azt elfogadhatónak, mivel az egyenes kivetésnek és köteles adóz- j tatásnak nem volt jogalapja, másrészt pedig a legkisebb kényszert sem kívánta igénybe venni a minél szélesebb körben megkedveltetni óhajtott óvoda kárára. Miértis abban"'állapodott meg, hogy minden kényszerítő mód mellőzésével »egyedül jóságos uton való működések használtassanak«. Ajánlja, hogy a városi földek kiosztásánál minden köblös föld után két garas szedessék a kisdedóvó intézet tőkéjének gyarapítására. Szóiittassék fel a cúgos társaság, amely szintén nagy mértékben fogja élvezni az ovoda jótékony hasznát, hogy járuljon hozzá a maga elhatározásából évenkint bizonyos összeggel az óvoda fenntartásához, s mivel ez a társaság is szokott minden évben földet kiosztani, minden köblös föld után szedjen a jelzett célra bizonyos csekély összeget. Szólittassa nak fel adakozásra a céhek is annál inkább, mivel azok a céhbeü kiváltság által amúgy is köteleztetnek a jótékony intézetek gyámolitására. Minden újonnan letelepült lakos által felajánlani szokott öszszeg egyharmada az óvoda céljaira fordítandó. Műkedvelőknek csak ugy adassék engedély szinielőadá-* sok tartására, ha azokat felváltva a kórház és az óvoda javára tartják. Sorsolással egybekötött táncvigalmak rendeztessenek. A lelkészek kérettessenek fel, hogy a szószékről ismertessék az óvoda nemzetnevelő hatását és feltétlen szükségét, egyben hívják fel híveiket az adakozásra, valamint az építkezésnél szükséges szekeres és gyalog munka felajánlására. Kérjék a vidéki birtokosok, főleg pedig az egri érsek és a székeskáptalan támogatását. A végrendelkezőket is emlékeztetni kell, hogy ne feledkezzenek meg az óvodákról. Ugyanezt tegyék a pénzbírságok kirovásánál a bírák is. (Folyt, köv.) meg. A záróvjzsgálat lefolyásából az elnök, úgyszintén Waldherr ezredes is örömmef állapította meg, hogy a tanfolyamok szép sikerrel végződtek és a kitűzött célnak megfeleltek. Az analfabéta tanfolyamra jelentkezett 74 hallgató közül 21 katonát a szolgálat erdekében időközben elvezényelt a parancsnokság, hárman leszereltelv, de a tanfolyam végéig megmaradt 50 hallgatót sikerült a lelkiismeretes tanítói munkának egy uj világba bevezetni és ezzel előttük az előhaladás útját megnyírni. A katonák olvasási készsége, írásgyakorlatai a tanfolyam eredményességéről tanúskodnak, többek előhaladása pedig valóban meglepte a vizsgáztató bizottságot. Murányi L. Nándor ig. tanitó és Gábry Bertalan r. kath. tanító, mint e tanfolyamok vezetői megfeszített, példaadó munkásságukkal teljes mértékben rászolgáltak arra az .elismerésre, amelyet az elnök és á katonai hatóság képviselője szép szavakban juttatott kifejezésre. Nem kevesebb sikerrel végződött az analfabéta tanfolyammal párhuzamosan leoflyt elemi ismeretterjesztő tanfolyam is. A hallgatók értelmes olvasása, fogalmazási tószsége, a számtani műveletek helyes megoldása, szerzett tárgyismeretei minden várakozásnak megfelelnek. Az elért eredményt csak akkor tudjuk kellően értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy a hallgatók közül a legtöbben csak a mult tanévben végezték el 'az analfabéta tanfolyamot, s igy tárgyismereteik egyáltalában nem vo Itak. Nehéz és nagy tanitói gyakorlatot feltételező munkát kellett végeznie Szabó Pál reT. ig. tanítónak, akit a bizottságnak a tanfolyam vezetésére megnyerni sikerült s aki teljesítményével tanitói rátermettségének, gazdag pedagógiai tudásának ezúttal is igen szép bizonyítékát adta. A kitűnő előmenetelt tanúsító hallgatók között Barna Jenő népmüv. titkár buzditó szavak kíséretében 15 darab értékes jutalomkönyvet osztott ki. A záróvjzsgálat a Himnusz hangjaival ért véget. A hála és köszönet hangján kell megemlékeznünk arról a szíves készségről, amelyet dr. Bartók Jenő ref. lelkész, iskolaszéki elnök ta- ; nusitott, amikor három tantermet < engedett át a tanfolyam céljaira, amivel a tanfolyam létesítésének ; egyik nagy akadályát hárította el. | (*) Caritas (Zöldség-tér 8.) harisnyakötődéijében olcsó, jóminőségü harisnyák állandóan kaphatók. Ugyanott fejelés és kötés jutányosán és gyorsan eszközöltetik. i? látás védelme. Irta: Grósz Emil dr. egyetemi tanár. Az 1910-ik évi általános népszámlálás alkalmával 18.000 mindkét szemükön gyógyíthatatlan vakot irtak össze. Ha figyelembe vesszük, hogy a háborúban megvakult katonák jelentékenyen megnövelték e számot, Csonkamagyarországon a mindkét szemükön gyógyíthatatlanul megvakultaknak számát "10.000-re becsülhetjük. Ennél még sokkalta nagyobb azok száma, kiknek látása betegség s sérülés következtében nem veszett el ugyan teljesen, de annyira csökkent, hogy munkára és keresetre alkalmatlanná váltak. A vakok kedélye rendesen jó, hangulatuk derült, életkedvük bizakodó, mégis a vakság a legborzasztóbb csapás, ami az embert érheti. Ez természetes, hiszen a szem az az érzékszervünk, melynek segítségével a legtöbb szellemi táplálékot kapjuk, a külső világgal való érintkezésünk legbiztosabb eszköze, cselekvéseink kormányzója, boldogságunk, megelégedésünk, a természet, a művészet szépségeiben való gyönyörködésünk leghatalmasabb közvetítője. Az emberi szervezet a természet csodás alkotása, a látás pedig annak legbámulatosabb működése. Hogy mit jelent a látás elvesztése, annak megítélésére éppen 100 év előtt Dubraviczky Simon Pestvármegye alispánja, a vakok intézetének alapításakor egyszerű, s közvetlen szavakban a következőt mondja : «Csak arra kérünk, honfitársaink, csak egy rövid időre hunyjátok be szemeiteket, aztán feleljetek, amikor az örökös éjszakát — ha rövid időre is — tapasztaljátok)). Ilyen kincs megőrzése, ápolása, életbevágó érdekünk s ennek az ellenére azt látjuk, hogy az emberek bűnös könnyelműséggel kockáztatják a látást, megbocsájthatatlan hanyagsággal hagyják azt pusztulni s érthetetlen közönyösséggel veszik megsemmisülését. A tapasztalás azt mutatja, hogy a kultura emelkedésével, a jólét terjedésével, a közegészségügy javulásával, a megvakultak száma csökken ! Nálunk, sajnos, többen veszítik el látásukat hanyagság, tudatlanság és a gyógyítás alkalmának a hiánya folytán, mint Németországban, Hollandiában vagy Dániában. Az elhárítható szembajok között első sorban a ragályos szemgyulladások érdemlik meg a figyelmet. A ragály a szem váladékához van kötve, éppen azért a fertőzés legf

yakoribb utja a törülköző, zsebendő, ágynemű, mosdószerek. De a nagy fokban gennyedező kötőhártyagyuladás váládéka más tárgyak közvetítésével is fertőző lehet s igy az ilyenek elkülönítése legcélszerűbben kórházba küldése a legbiztosabb eljárás. Fertőtlenítésre elégséges a szoba szellőztetése, a bútorok lemosása, levegő, szappan, víz, tisztaság minden fertőző betegség hatalmas ellensége. Nehezebb a küzdelem a trachoma, az úgynevezett egyiptomi szemgyulladás ellen. E betegség Csonka magyarországon még mindig nagy szerepet játszik : Akadályozza az oktatást, csökkenti a munkaképességet, észrevétlenül lopódzik be s ren desen már jól befészkelte magát, amikor a szemek gyuladásában jeTESSÉE MEGTEKINTENI! Nagfy Kálmán „TE&TA" cementárug^árában (Árpád-u. 4. szám. Telefoni 40. szám) acinea o emist- és márvány mossik padlólapok, valamint elsőrangúnak elismert „TEKTA" fedélcserép a legkitűnőbb minőségkén, nagy választékban, elónygg Arak mellett kapható. 1888 10