Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-07 / 77. szám

JÚiMIDtK. 1926. április 7. lantkazik. Éppen ezért minden, a családba befogadott idegennel szemben óvatosak legyünk. Külö­nösen a gyermekek mellé felfoga­dottak orvosi megvizsgálását a sze­mekre is terjesszük ki. Ilyen vizs­gálatokra különösen az internátu­sokban van nagy szükség. Nagyban pusztítja a látást a tuberkulózis, a görvényesség; a nagyvárosok pincelakásaiból, a fa­lusi nedves, földes vályog házad­ból ki kellene ragadni a senyvedő betegeket s a legjbbb orvosságra: tejre, húsra levegőre, száraz la­kásra volna szükségük. A munkások szemeit a sérülé­sek veszélyeztetik. Milyen egysze­rű a védekezés. A védő szemüveg a legtöbb szemsérülést megelőzi s mégis milyen kevesen használják. De ha a sérülés már megtörtént, annak szakértő kezelése megment­heti a látást s megóvja a másik szemet a gyulladás átterjedésétől. A látás nagy ellensége az alko­hol s dohány. Különösen a pá­linka s a nedves, nikotinban gaz­dag dohányfajok ártalmasak és veszedelmesek és pedig nem azért, mert véres, hurutos szemet okoz­nak, hanem azért, mert megtámad­ják a látóideget. A legbiztosabb gyógyszer: az abstinentia. Ne mondja senki, hogy eleget látott, de nem eleget dohányzott! Aki e mérgekkel való visszaélés követ­keztében munkaképtelenné lett, ki nem tud többé olvasni, irni, az keservesen megbánja e könnyelmű, cinikus kijelentését. A műveltebb társadalmi osztály szembaja: a rövidlátás. Kétségte­len, hogy keletkezésében, fejlődé-' sében két tényező szerepel : az öröklött hajlam s a kedvezőtlen viszonyok között teljesített tartós közeli munka. Előbbit kevésbé be­folyásolhatjuk, utóbbit annal is in­kább. Jó világítás, egyenes test­tartás, nagy, jó nyomtatás azok az eszközök, melyekkel a közeli mun­ka ártalrrfát csökkenthetjük. De ezekről nem csak az iskolában kell gondoskodnunk, hanem otthon is. A jó mesterséges világítás mellett való olvasás nem ártalmas, de a félhomályban, a szoba Tiomálvos sarkában fekve való olvasást ne engedjük meg. Ha a rövidlátás mégis kifejlődött, tegyük félre a babonát s ne ellenezzük a szem­üveget. Valóságos oktalanság azt hinni, hpgy a pápászem növeli a rövidlátást, vagy rontja a szemet. Az alkalmas, jó pápaszem a látást nem rontja, hanem megkíméli, az optikai ipar fejlődésével pedig az erősebb üvegek viselése sem terhes. A megelőzhető és elhárítható szembajok njellett egész sora van azon szembajoknak, melyek kifej­lődését nem akadályozhatjuk meg, de melyek operálás után gyógyít­hatók, ilyenek például a szürke s az úgynevezett zöldhályog. Sajnos e kettő összecserélése sok baj for­rása, mert a szürke hályogot ak­kor kell operálni, amikor megérik, a zöldhályog pedig csak a baj kezdetén gyógyítható. E két be­tegség megkülönböztetésére orvosi ismeretek szükségesek s ne gon­doljuk azt, hogy ilyenek nélkül lexikonokban eligazodhatunk. Az országnak valódi szakembe­rek által vezetett szem kórházakra van szüksége és pedig nem csak a fővárosban, hanem a yidéken is. E szemkórházak nem csak a gyó­gyítás központjai, hanem a véde­kezés támasztó pontjai is. Jó kór­házak nélkül nincs jó közegészség­ügy ! A törvényhatóságok köteles­sége, hogy kórházak és kórházi osztályok alapításával az állam A vakságot az állam és társada­lom céltudatos munkásságával rit­kábbá tehetjük, de teljesen nem szüntethetjük meg. Ezekkel a sze­rencsétlenekkel szemben sem le­hetünk közönyösek. A kultura mértéke, fokmérője a gondos­ság, mellyel az ország vakjaival törődik. zenek tjiennél több lakos életét és egészséget, látását megmenteni. A vármegye közéletének, a kö­zépszabolcsi egyházmegyének, a református társadalomnak újra fájó gyásza van. Húsvét másodnapján váratlanul meghalt borosjenői Szabó Aladár apagyi református lelkész, á középszabol­csi egyházmegye tanügyi bizott­ságának és lelkészegyesületének elnöke, az egyházmegye tanács­birája, Szabolcsvármegye tör­vényhatósági bizottságának tagja. Életének 64-ik, lelkészi működésé­nek 40-ik évében hunyt el s halá­lát szívszélhűdés okozta. Szabó Ala'dár a magyar református lelké­szi kar egyik legkiválóbb képessé­gű, pétdátadóan lelkes tevékenysé­get kifejtő papja volt, aki család­ja, nemzete, egyháza iránt tanúsí­tott rajongó szeretettel a köteles­ség határait messze túlhaladó hi­vatali és közéleti tevékenységet fej­tett ki. Elmélyedő, harmonikus lelkületű, jóságos ember, egyének­re, közösségre hatni tudó nevelői lélek, hazája sorsáért fájó lélekkel aggódó és lángoló hittel tevékeny­kedő hazafi, szeretettel, a követés készségével körülvett igazi pap volt, aki hazája és egyháza evan­géliumának igéit tollal és szárnyaló szóval egyaránt hirdette. Tanügyi lelkészegyesületi, egyházmegyei tanácsbirói tevékenységének köré­ben hivatott pedagógusnak, ideá­lis vezérnek, bölcs igazságosztó­nak bizonyult. Lapunkat is több ízben kereste fel tartalmas és len­dületes cikkeivel, amelyekben kü­lönösen az iskolánkivüli népnevelő munkásság biztató eredményeiről, számolt be hazafiúi és tanítói szí­ve örömével, Az elhunytban dr. Szabó Zoltán nyíregyházi ügyvéd édesatyját gyászolja. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Szabó Aladárné, született szeritmártoni ónody Irén ugy a maga, mint családja és az összes rokonság nevében a 'legmélyebb fájdalomtól megtört szívvel, de a jó Isten legfelsőbb akaratában megnyugodva jelenti, hogy az Ur leggyöngébb férjet, a legjobb Diadal Mozgó Április hó 7 én és 8 án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor BANDOLERO (SPANYOLVÉR) Szindúj spanyol románc 8 felvo­násban. — Főszereplők: Pedro de Cordobe, Renee .Andree, Dorothy Ruth és Ramon. A ragyogó, SZÍNES falvételeket Kuba szigetén készítettét. A spanyol bisa­viadalban Spanyolország legkiválóbb torerója, Ramon vesz részt, aki egy ben a világ egyik legideálisabb szép­ségű férfi a. Sevillai Senorita dráma 5 felvonás ban. Jövünk: ZORO-HURU családapát és a legszeretőbb test­vért és rokont borosjenői Szabó Aladár apagyi református lelkészt, a középszabolcsi ref. egyházmegye tanügyi bizottságának és lelkész­egyesületének elnökét, az egyház­megye tanácsbiráját stb. az 1926. évben húsvét másodnapján délután 6 órakor, életének 64-ik, boldog házasságának 33-ik és lelkészi mű­ködésének 40-ik évében váratlanul magához hivta. A megboldogult földi maradványait f. évi április hó 7-én délelőtt 10 órakor fogjuk a református egyház szertartása szerint az apagyi sírkertben elhan­tolni. Kelt Apagyon, 1926. évben húsvét másodnapján. — Isten ve­led cTrága halottunk. A viszontlá­tásra! Neje: özv. Szabó Aladárné szül. Szentmártoni Ónodi Irén. —• Gyermekei: Zoltán, Lajos, Irén, Aladár, Tibor. Testvérei: MalVin férjezett Bornemissza Gézáné és Sarolta, Malvin, Sándor gyerme­kei, Ernő. Unokatestvérei: boros­jenői Szabó Kálmán és neje: szül. Eleischmann Elza. Egy nyíregyházi szakaszvezető húsvét napján manlicherével agyonlőtte magát. Kitisztította fegyverét, mielőtt magára lőtt volna. — Tettének oka ismeretlen. kosságot követett el. A manlicher golyója a száján hatolt be, áttörte a szájpadlást ,átfúródott az agy­velőn és szétroncsolta a koponya­csontokat. A borzalmas lövés azonnali halált okozott. Az öngyil­kosság oka eddig ismeretlen, mert Badarász Mihály szakaszvezető még az ünnep reggelén sem árulta ei semmivel ,hogy milyen borzalmas tettre készül. Azt látták, hogy szorgalmasan tisztogatja fegyverét. Ragyogó tisz­ta fegyverének csövéből repült a halált hozó golyó. Az öngyilkos szakaszvezetőt kedd délután temet­ték el bajtársainak és ismerőseinek mély részvéte mellett. Nyíregyháza, április 6. (A Nyir­vidék tudósítójától.) Húsvét első napján a reggeli órákban a honvéd huszár laktanya egyik század körleti szobájából ha­talmas fegyverdörrenés hallatszott. A környéken tartózkodó katonák berohantak a szobába, ahol nagy megdöbbenésükre Badarász Mihály honvéd sza­kaszvezetőt találták, aki átlőtt fejjet, vérrel boritottan feküdt. A szakaszvezető mellett ott vo't manücherje, amelyből egy éles töltés hiányzott. Nyilvánvaló volt már az első percben, hogy Bada­rász Mihály szakaszvezető öngyil­A JÓ ÖREG KORCSMÁROSNÉ. Áldott a vénasszony keze, Mellyel nékem a bort tölte Legelőször, nagyon régen, Hisz a korcsma sincsen többé S ámbár nyugszik e jó asszony A temetőn reges-régen, Nem felejtem a jóságát. Mely oly drága emlék nékem• Vf.N KORHELY. LEGJOBB DIVATLAP J DIVAT SZALON Ára 14.000 korona. Kapható az Ujságboltban Városi HBozgjé Április hó 7-én és 8-án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Strausz világhírű operettje: Varázskeringő filmváltozat 8 felvonásban. Főszerep­lők: Mady Christians, Xénia Desny és Willy Fritsch. Egy hazug élet Szinmü 6 felvonásban. Főszereplő: Jrene Rich. 7 és 9 órakor katonazenekiséret! Jövünk: ZORO HURU K1SHAPTÁE Április 7. Szerda. Róm. katli. B. Herm. J. Prot. Hermán. Gör. kath. György pk. Apolló-Mozgó: Az élő bosszú és 2 Fox-burleszk (5, 7 és 9 órakor.) Városi Szinház-Mozgó : Varázs­keringő, Strauss világhírű ope­rettje. filmen 8 felvonásban és Egy hazug élet, szinmü 6 fel­vonásban (5, 7 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó : Bankalero spa nyolvér. Románc 8 felvonás­ban és A sevillai senorita. dráma 5 felvonásban (5, 7 és 9 órakor). Városi gőzfürdő : nyitva (férfiak­nak.) Vármegyei Jósa-Muzeum: zárva Egész héten át a Lányi-Qonda és Török-gyógyszertárak tar­tanak éjjeli szolgálatot. Vásárok jegyzéke : Április 7-én. Állat- és kirakodó­vásár : Egerág, Ivánegerszeg Kirakodóvásár : Tata. Április 8-án. Állat- és kirakodó vásár : Balassagyarmat, Csá­szár, Dég, Edelény, Erdőcso­konya, Kaposszekcső, Készt.* hely, Mezőkövesd, Mike. Kira­kodóvásár : Nagycenk. ű mosolyod. A mosolyodban bánatom felolvad, mint tavasz-csókban márciusi hó. égi fény önt el, drága, ragyogó. Fölszakad rólam gondok fojtó nyűge s fölkap szárnyára édes, szent öröm. és megszólal a lelkem hegegüje . . . A higeg néma csendet megtöröm: dalom zuhog, mint tavasz langy esője, virágokat szór a szivem elSdbe. Minden gazdagság bennem csillog akkor, amit az Isten a földre adott, ha rám aranylik édes mosolyod. FIÁK ANDRÁS. — Eljegyzés. Molitorisz Annus­kát eljegyezte Hulvej Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents