Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-07 / 77. szám

JVtílffIDÉK 1926. április 7. Poincare ur címére. Kétségtelen, hog^ a frankügy a világ közvéleményeben erős visszhangot keltett- A bűncselekményt ugy, mint nálunk a társadalom Ítélete mindenfelől a legsúlyosabb kárhoztatással sujtia. Legérzékenyebben természetesen Franciaországban érintette a politikai és a gazdasági köröket a botrány, minthogy a pénzhamisítás ennek az államnak gazdasági érdekei ellen irányult. A magyar kormány erélyes lépései kezdettől fogva megnyugtatóig hatottak ott, ahol kellő tárgyilagossággal disztingválni tudnak és akarnak egy állam, illetve egy ország felelős tényezői és a bűncselekmény elkövetői között. A rágalomhadjárat amelyet ellenségeink és az állam és társadalom ellen bünt elkövetett forradalmi szökevények folytattak épp azt tűzte ki célul, hogy összevegyitse a kormányt a büntevők'kel s ezáltal az egész nemzet presztízsét csorbítsa. Ma már tul vagyunk ennek a nemtelen aknamunkának próbálkozásain s az európai hatalmak és a világ publikuma tudja nemcsak az események fázisaiból, hanem a magyar nemzetgyűlés által kiküldött parlamenti vizsgálóbizottság jelentéséből és a nemzetgyűlés többségének határozatából is, hogy Magyarország kormányát mulasztás a frankbotránnyal kapcsolatban nem terheli, mert mindent megtett a bün kiderítésére s a bűnösöknek a törvényes Ítélkezés e'.é állítására. A független magyar bíróság a legrövidebb időn belül főtárgyaláson fog Ítélkezni a vizsgálati fogságban levő értelmi szerző és tettestásak felett s ezzel Franciaországnak megadatik a legfőbb elégtétel, amelyet ebből a bűnesetből kifolyó- i lag magának vindikálhat. Tisztában vagyunk azzal, hogy a franciatársadalmat valóban idegesiti és foglalkoztatja a frankhamisítás és így'nem ütközünk me^ túlságosan I hogyha" francia részről egyes nyi- j latkozatok és újságcikkek talán élesebben tükrözik vissza a haragot és ellenszenvet, jnint ahogy azt más bűnesetben, gazdasági vonatkozásaiban kevésbé súlyos elbírálás alá eső bűncselekményeknél tapasztalnék. De Poinkarenak, a francia köztársaság volt elnökének egy leveléből, melyet az egyik fővárosi reggeli lap most publikál, még a többi véleménynél is izzóbb s a háborús idők gyűlöletére emlékeztető támadást észlelünk- Poincaré yr bár — mint ő mondja, — nem az egész magyar népet teszi felelőssé, mégis nem hajlandó elismerni azt a találó megállapítást, hogy a trianoni béke demoralizált Magyarországon bizonyos lelkületeket s kergetett efféle meggondolatlan bűncselekmények előkészítésébe. A pár soros levéllel az uszitó francia politikának ez az immár történelmileg szomorú nevezetességű vezető elméje siet Magyarországot a világháborúért újra felelőssé tenni s a béke szörnyszüleményét, mint a magyar háborurészességnek a termeszetes következményét próbálja feltüntet- • ni. Ez a törekvése azonban meddő, mert Poincaréval szemben nemcsak a tnagyar nemzeti közfelfogás, hanem az igazi békére törekvő általálános európai eszmeáramlat, nem is szólva más földrészek objektíven Ítélni tudó közvéleményéről, reg megállapította az elfogultságot. S Poincare ur szerint békés érzelmeinknek az lesz a fokmérője, minél' inkább hajlunk a békediktátumok elismerése felé. s csak ez a fordulat expiálhatja a frankhamisítás szégyenéből Magyarországra háramlott megitélést. A magyar nemzetnek nincs szüksége arra, hogy megbecsülését ilyen áron szerezze vissza, még Poincaré úrtól sem, még kevésbé a többi nemzettől. Mi meg fogjuk büntetni bűnöseinket és hóbortosainkat, nem közösítjük magunkat bűntettükkel, energikusan tiltakozunk az ellen, hogy az ő bűnükből ellenünk érvet kovácsoljanak s háborús felelősségünket, melyet az elfogulatlan történelem már tisztázott, ily módon igyekezzenek felújítani. (A 1 Nyíregyházái is megkezdik a Dick-féie scarlat ellenes védőoltásokat. Dr. Mikecz Miklós vármegyei főorvos és Dr. Konthy Gyula városi tisztifőorvos jelentést tettek a polgármesternek a Dick-féle oltások tanulmányozásáról. eredmény minden esetben a legbiztatóbb volt, mindenütt elrendelték a kötelező védőoltást is. Nálunk a főváros gyermekklinikáin kívül már több vidéki városban is megejtették ezeket a Dick-féle oltásokat s ez eredmény mindenütt kiváló volt. Nyíregyháza város tanácsa is foglalkozott ezzel a nagyjelentőségű kérdéssel s megbízta a város tiszti főorvosát, dr. Konthy Gyulát, hogy dr. Mikecz Miklós vármegyei főorvossal együtt végezzenek tanulmányt az egyik bu_ dapesti klinikán s ennek megtörténte után tegyen jelentést a város tanácsa előtt azokról a szükséges Nyíregyháza, április 6. Nyírvidék tudósítójától.) A gyermekbetegségnek egyik legsúlyosabb és legveszedelmesebbje volt mindeddig a scarlat, mely évenként rendkívül sok áldozatot követelt. Valóságos forradalmat jelentett tehát az orvostudomány körében, amikor hire jött annak, hogy egy amerikai orvospár, Dick doktor és neje oly szérumot találtak fel, amely immúnissá teszi a gyermekeket e legveszedelmesebb ellenségükkel szemben. A tudós orvospárról elnevezett Dick-féle szérumokkal való oltást világszerte megkezdték s mikor az intézkedésekről, meiyek szükségesek ahhoz, hogy Nyíregyháza gyermekeit is immúnissá tehessék e nagy gyermekbetegséggel szemben. Dr. Konthy Gyula eleget tett megbízatásának s dr. Mikecz Miklós tiszti főorvossal együtt tanulmányt végzett a Stefánia gyermekkórházban s az erről szóló jelentést már be is terjesztette ,dr. Bencs Kálmán polgármesterhez, megjelentést — tekintettel annak nagy érdekű voltára — egész terjedelmében az alábbiakban közöljük: Méltóságos Polgármester Ur! A Dick-féle oltások tanulmányozására Budapesten a Stefánia Gyermekkórházban megjelentem s tapasztalataimat a következőkben adom elő: Ezen Dick és neje amerikai orvosok által feltalált, a legveszedelmesebb és legnagyobb áldozatokat kivánó scarlat, vörheny betegséget van hivatva meggátolni. Körülbelül 3 éve, hogy ezzel az anyaggal az egész világ érdeklődő tudósai foglalkoznak. . Nálunk a Stefánia gyermekkórház foglalkozik vele és 2 évi tapasztalás után most bocsátotta ki ezt a szérumot s tette közkinccsé, mint a scarlat ellen active immunizáló anyagot, ame',y hivatásának, a hozzá fűzött várakozásoknak megfelel . Az anyagot a «Pylánxia» szérum termelő társaság gyártja. Mielőtt forgalomba bocsájtaná a gyermekkórházzal felülvizsgáltatja s csakis ennek az intézetnek az engedélyével hozhatja forgalomba az oltó anyagot. Az oltáshoz 3 anyag szükséges: 1 anyag, afnely próba oltás arra, hogy fogékony-e az illető a scarlat', vörveny iránt, 1 anyag, amely ellenőrzi ezt a próbaoltást és végül 1 anyag, ameílyel immunizálunk. Ennek megfelelően az oltás is több részletből'áll. A próbaoltásból, amelyeknél az egyik karba toxint a másik karba ellenőrző anyagot fecskendezünk. Az ellenőrAz első kisdedóvó intézet Szabolcsmegyében. Irta: Gál István. I. Nyíregyháza városa a privi'égium elnyerése után lankadatlan kitartással igyekezett a várost tovább fejleszteni. Feltűnő, egyben jellemző, hogy a »parasztváros«, főleg a népoktatás általánosítását és fejlesztését tette főgondjává. Ha erről esett szó, nem riadt vissza semmi áldozattól. Ezt a nemes igyekezetet elismerte és honorálta a vármegye is, minek beszédes bizonysága, hogy amikor arról volt szó, hol állittassék fel a-vármegyében az első kisdedóvó intézet a vármegye Nyíregyházát találta erre legméltobbnak s legalkalmasabbnak F, valásztás fontosságát emeli az a körülmény ,hogy a 'megye székhelye tudvalevőleg nem Nyíregyháza, hanem Nagykálló volt. 1842. január 27-én Szabolcsvármegye alispánja, Elek Mihály, a következő emelkedett hangú értesítést küldte a város tanácsához : — Szabad és privilégiált Tanács ! Nem lehet nem polgári örömmel eltelni, midőn e korszaknak a haza jobblétére intézett buzgó törekvéseit tapasztaljuk — hintetnek hazánknak pallérozottabb részeibe bőkezőleg a magvak, melyek a nemzeti jobblét majdani virágával kecsegtetnek. Megyénkbe is leperdült egy ilyen mag, a kisdedóvás magva', s ez a legbecsesebb, mert a kisdedóvásnál húzódik ki a nevelés fonala a gömbö'yből ,s a nevelés alapja minden egyedek jóllétének s af jóllét egyik virága a hazának, midőn ellenkezőleg a neveletlenség csak az emberiséget alacsonyító vadság és sötétség cinkosa. E magvat tehát megyénk ' keble tárába zárva első feladatai közé sorolta, hogy csírázásra hozhassa, s e kívánattól lelkesítve, csak oly helyen kívánja elültetni azt, hol annak becse ösmértetve, az elvakulás veszedelmének kitéve nem j lenne, s igy Nyíregyháza kezeibe ! rendelte azt által adatni akkor, midőn a szabolcsmegyei első kisdedóvó intézet helyéül ezen várost tüdzötte ki. Én vagyok az a szerencsés, kinek ama megtiszteltetés juta, hogy elnöke lehessek azon küldöttségnek, mely ezen intézet felállítása módjáról szükséges javallat adása megbízatott, s én értesíthetem hivatalosan a város tanácsát a megyének erántai ezen figyelméről s legjobb hiedelméről is. Hiszem, hogy midőn ezt tettem, kedves érzést gerjesztek kebelébe, de koránjtsem ezen érzéstőli felbuzdukás után, hanem a városnak, a minden jónak és erkölcsinek meleg ápolásáról ösméretes morális erejétől várom azt, hogy ezen intézet létesítésének előmozdítására mit állása áldozni megenged, azzal elmaradni annál kevésbbé fog, mivel ajánlata alkalmasint alapja lesz a küldöttség javallatának s igy az intézetnek is. Biztosan teszem tehát hozzá felszólításomat, mely mellett azt kérem, hogy az intézet jótékonyságát a város közönségével tudatni és felállítására szükséges adakozást eszközölni, s a sikerről engemet ,a maga idejében értesíteni sziveskedjen. Többire minden illedelemmel maradván a fentcimezett tanácsnak Pazonyban januárius 27-én, 1842. kész szolgája Elek Mihály alispán. A város tanácsa és közönsége értékelni tudta e kitüntető megkülönböztetést és arra méltónak is mutatkozott. A nála megszokott céltudatossággal és kitartással (munkált a lelkesen felkarolt ügyön. Mindenekelőtt a szükséges tőkét kellett előteremteni. E célból tudós Nagy Sámuel tanitó tervezetet dolgozott ki, mely annyira megnyerte a kisdedóvó intézet Igtesité-' sere alakult választmány tetszését, hogy a levéltárban való megőrzésre méltatta. E tervezet szerint mindéit fundussal biró házaspár fizessen hetenkint egy garast; zsellér és szolga havonkint egy garast ; »a haladó szellem sürgetését értő nő és férjfi nemes lelkek« rendezzenek a király születése napján sorsjátékkal összekötött táncvigalmat, a helybeli műkedvelők pedig szini előadásokat az óvoda javára; minden tisztviselő fizessen a »talláriumábók minden tiz forint utál egy krajcárt, a helybeli virágzó cúgos társaság fizessen minden kötélalja után egy garast; a szőlőés kerti insperátorok fizessenek minden félnyilas után egy krajcárt; minden nemes céhbeli mester adjon négy, legény egy és inas félkrajcárt; ezekből összegyűlne 7875 vfrt, amely összeg elegendő lenne az óvoda felépítésére. A tőke gyarapítására pedig a következő tervet ajánlja a tudós tanító minden gyermek születésekor fizessenek a keresztszülők egy-egy garast, »mivelhogy a bőkezűség ily alkalommal természetes«; minden öt évet túlhaladó halottól fizessenek* öt garast; minden vőlegény- és menyasszony adjon öt-öt garast; minden iskolába járó gyermek után fizessen a szülő egv garast; minden mesterinas beíráskor adjon 10 garast, felszabaduláskor ugyananynyit; minden mesterlegény vándorlókönyvének átvételekór adjon tiz garast, céhbe léptekor egy frtot; minden óvodába járó gyermek adjon hetenkint egy krajcárt ; minden száz frtot megütő örökség után fizessenek az osztályos atyafiak „A kél csavargó az Apollóba i