Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-25 / 93. szám

Nyíregyháza, 1926. április 25. • Vasárnap XLY1I. évfolyam. 93 /, .m. Előfizetési árak hélybén és vidéken: Egy hóra 30000 K. Négyédévré 90000 K. KSítinztviselőknek és tanítóknak 20*/e engedmény. Alapított* JÓBA ELEK Fösia-kasztö: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. FalélŐ* szérkésztö : VERT8E K. ANDOR. Szarlosztoség és kiadóhivatal: SZÉGHENYI-UT 8. SZÁM. Téléton szam 13&. Postacheque 29660, Kéziratokat nem adunk vissza. Saját hálójában. Pallavicini őrgróf legutóbbi be­széde után mindenki méltó kíván­csisággal várhatta azt a választ, amelyet a miniszterelnök az őr­gróf felszólalására adni fog. A miniszterelnök beszélt s Pallavi­cini megsemmisült. A saját fegy­vereivel verte meg őt, a saját há- ' lójában fogta meg a madarat. A miniszterelnök cáfolata tulajdonké­pen azoknak a tanuvaíiomasoknak a felolvasásából állott, amelyekre Pallavicini olyan formában hivatko­zott, mintha azok az ő állításait támasztanák alá. A miniszterelnök nem a logika, fegyvereivef, nem a dialektika ra­gyogtatásávaf verte meg ellenfelét, hanem egyszerű és száraz tények felsorakoztatásával, amelyek mind­egyike azonban egy-egy fejszecsa­pás volt a hazugságoknak azon épi íetére, amelyet aZ őrgróf időt és fáradságot nem kímélve, próbált összetákolni. El sem tudjuk kép­zelni azt a lelki állapotot, amely­ben az őrgrófnak kellett lennie, mikor a biróság előtt tett vallo­mások afapján mint kártyavár om­lottak össze a rágalmak, amikkei Bethlen Istvánt akarta lehetetlenné tenni. Ha Pallaviciniben a lelkiis­meretnek, az erköfesi érzéknek csak egy ép szikrája is éf, akkor elkép­zelhetetlen, hogy ezután a meg­semmisítő kudarc után még egy­szer szerepelni próbáljon a ma­gyar közéletben, vagy vakmerőségé­ben pláne tovább merje támadni Bethlen Istvánt. Kevés ofyan közszereplésről tu­dunk, amely jóizlésü emberekből annyi ellenérzést váltott volna ki, mint a Paliavicinié-é. Ha összeha­sonlítjuk a két ellenfelet, az egyik ofdaion egy nagytehetségű, férfias lelkű, igazi kitűnő magyar hazafi áll, a másik oldalon egy őrgróf, aki a Machiavellik fajtájából szár­mazik és most azzaf vonja magára a figyelmet, hogy hallatlanul va­lótlanságokat állit. A miniszterelnök beszéde végén a futóbofondokra és politikai brá­vókra tett céfzást. Eldöntetlenüt hagyta azonban azt a kérdést, hogy kiket soroz ebbe a két kategóriába. De hogy nem hiába emiitette,any­nyi bizonyos. Mi magunk sem aka­runk ebben a kérdésben dönteni, mert most, hogy a nagy mérkőzés kulisszatitkai a napvilágra kerül­tek, a közvéleménynek módjában fesz Ítéletet hozni s elmarasztalni azt, aki arra méltó. A közvélemény megvetése azonban a jelen esetben nem fesz olyan büntetés, amely méltón .sújtaná az elkövetett tet­tet. Mert Pallavicini abban az igye­kezetében, hogy a miniszterelnök­nek ártson, tufájdonképen a hazája becsületét bocsájtotta áruba, elkö­vetve ezzef a legnagyobb bünt, Miért szükséges az, hogy a magyar arisztokrácia egy.Tk tagja, akinek módja és alkalma volna arra, hogy Az első nyíregyházi dalárda megalakulása és működése. Irta: Gál István. Gáspáry János, nyíregyházi, ké­sőbb eperjesi tanító, még 1858­ban megpendítette egy rendes da­lárda alakításának eszméjét, me­lyet helybeli tiszttársa, Szénfy Gyula igyekezett megvalósítani. Kezdetben néhány barátját tanította be egy-két dalra, melyeket bizonyos alkalmakkor, rendesen házi mulat­ságokon elő is adtak. Végre Szénfy folytonos ösztönzésére összeállott több zenekedvelő és városunk ér-, telmiségéhez és «hangbeli tehetsé-' geíhez» felszólítást intézett, hogy alakítsanak egy rendes, hatósági­lag is engedélyezett daláregyletet. A felszólításnak sikere is volt, «mint azt minden nemes iránt könnyen lelkesülő polgárságunk­tól várni is iehetett.» Több mint 150 dalkedvelő aláírását gyűjtöt­ték össze és az 1864., május 22-én tartott közgyűlésben Kralovánszky László elnöklete alatt megalakult a Nyíregyházi Dalár-Egylet. Tit­kárrá Emericzy Gézát választották, a választmány tagjai Palánszky Sá­muel, Steiger Alajos, Jurányi Hugó és Kralovánszky Mór, karvezető Szénfy Gyula, pénztáros Hensch Ede. A megalakult dalárda célját, »a sziv szeíiditését és az érzelmek ne­mesítését) hathatósan előmozdí­tandó, a hatóságoktól is jóváha­gyandó alapszabályok kidolgozá­sára kikérték Ábrányi Kornél, az akkor már neves zeneművész se­gítségét. Ábrányi Kornél a követ-, kező, sajátkezüíeg irt levélben vá­laszolt a Dalár-Egvlet elnökének: Tisztelt Kegyed! Bocsánat, hogy a folyó hó 23-ról hozzám intézeft becses soraira rögtön nem válaszol­tam, a kivánt mintakönyvet csak a napokban sikerült megkerítenem, mit ezennel ide mellékelve kül­dök is. Az nem a mostani Pesti Unió alapszabályait tartalmazza, mely -nagyon nem életre való egye­sület, hanem az egykori «PhilI» igazgatása alatt állottét, melynek alapszabályaiba magam is belefoly­tam. Azt 'hiszem, azokat használ­hatják kegyetek. Eogadják jókivá­nataimat az újonnan alakuló da­lárda számára, mely reménylem, azok közé fog tartózni, melyek­pártfogásuk alá veszik a hazai ze­neművészetet s annak ernyedetlen munkásait s közlönyéét. Van sze­rencsém ide mellékelve megkiil­a hazának nagy szolgálatokat te­gyen, ehelyett egyéni sértődöttsé­gében, személyek iránti olthatatlan gyülö'etében, tetteivel felülmúlja a történelem leghirhedtebb kondot­tiere-jét is. Vájjon nem él át az or­1 szág sufyos napokat, nemcsak teg­nap sujtott-e ránk a trianoni béke rettenetes csapása, hogy akadnak magyar emberek, akik a mentés helyett az ország sírját ássák. Mi lenne a magyar nemzet so>-sa iia valami fatális és borzalmas vé­letlen a Pallaviniek kezére ját­szaná az országot, akiknek erkölcsé­ről és megbizhatóságáróí á történ­tek után csak a leglesujtóbb vé­leményünk lehet. Erélyes nyomozás folyik a hadseregszállítók panamáinak feltárása érdekében. Budapest, április 24. M. T. I. rádiójelentése. A hadsereg kárára elkövetett szál litási panamák ügyében Csáky Ká­roly honvédelmi miniszter utasítá­sára indult'meg a nyomozás. A mi­niszter a nyomozás megindulása­kor kijelentettea lapok munkatársai előtt, hogy a Földbirtokosok és Bérlők Szövetkezeférek igazgatósá­gában ofyan tiszteietremehó egyé­nek ülnek, hogy semmikép sem tud hattak arról a manpu'ációról, amit a Szövetkezet Tezérigazgatója a hadsereg kárára elkövetett. A rend­őrség a vezérigazgatót őrizetbe vette s a nyomozást a legnagyobb szigorral folytatja. A hegyközpályi kéjgyilkosság tetteseit elfogták és Debrecenbe kisérték. Budapest, április 24. — M. T. I. rádiójelentése. Nagyváradi jelentés s?erint a rendőrség felderítette a hegyköz­pályi kéjgyilkosság rejtélyét. Az áldozat Feder Rózsika karcagi var­rónő. A leány két fiatalember tár­saságában érkezett a határra. Az oláh rendőrség megállapította, hogy a tettesek Andréka Szilviu és Pom­piliusz Níkola, ez utóbbi a dévai rendőrkapitány fia. Pompiliusz Ni­kola már két izben követett ei ha­sonló bűncselekményt. Az adatok alapján a magyar csendőröknek si­került a két gyilkost elfogni a ha­tár mentén. Mindkettőjüket beszál-. íiíották a debreceni ügyészség fog­házába. deni a megalakult Zenészsegélyző Egylet alapszabályait egy alákási ívvel; vegyék szíves pártfogásukba s csatlakozzanak az egylethez azok, kik az intézet üdvösségét átlátják s iránta érdekkel viseltetnek. Amikor az alapszabályokat a helytartó tanács is jóváhagyta, az október 15-én tartott közgyűlésben megválasztották a végleges tiszti­kart. Mivel Kralovánszky László kijelentette, hogy a körülményei nem engedik meg, hogy a dalárda elnöke maradjon, elnökül Szabó Dávidot, főkarvezetővé Szénfy Gyulát, karvezetőkké Nagy Lajost és Parizsa Jánost, titkárnak Eme­riczy Gézát választották meg, a választmányba pedig Kralovánszky Mórt, Steiger Alajost, Kovács Mi­hályt és Jurányi Hugót. Az egylet­nek Szénfy Gyula buzgalma foly­tán 50 működő tagja volt, akik kezdetben lelkiismeretesen eljártak az énekpróbákra, később azonban, különösen a téü hónapokban «oly lankadtság mutatkozott az ének gyakorlása körül, hogy valóban egyletünk végveszélyétől kellett volna tartanunk, ha oly erélyes és buzgó elnökünk nem lett volna» irja a daláregylet évkönyvének összeáliitójaa. Valóban, Szabó Dávid mindent j elkövetett a halódó lelkesedés fel­i élesztésére s e törekvésében eré­lyesen támogatta őt Szénfy Gyula. Azt ugyan nem tudták megaka­dályozni, hogy a működő "tagok száma a felére ne olvadjon, any­nyit azonban mégis elértek, hogy í megmaradt 26 tag szorgalmasan eljárt az énekpróbákra, nem csök­kenő kitartással és lelkesedéssel ugy, hogy «oly hatalmas életre való törzsöket képeznek, mely egyletünk, jövőjét a legmegnyugtattóbban biz*' tositja». Működésének efső évében 32 vi­lági és 16 egyházi éneket tanult be a dalárda. Szerepelt számos há­zimulatságon és 15 izben műkö­dött a nyilvánosság e'őtt, még pe­dig négyszer az istentiszteleten; to­vábbá Suták Antal, Májerszky La­jos ,Hensch Ede tagok és Kovács János ref. lelkész temetésénél; két izben rendezett hangversenyt a ka­szinóval együtt; önállóan rendezett egy hangversenyt s egy kirándulást a Sóstóra; egyszer szérenádotadott az egri érseknek; közreműködött egyszer Reményi Ede és egyszer a kaszinó által rendezett hangverse­nyen. Ezenkívül szerepeit a dalárda az 1865. augusztus 20-án Buda­Ingyen adunk Elegáns krokodilbőrtárcát a járulékul adónk hölgyeknek és uraknak egy pár bőrcipő és 2 p ár harisnya Táaá rláshez a Hungária Cipoáruházb an, Nyíregyháza, SX 1 w gj mu jjTTTTTt Ypf^^­ygf^syiiMWBMawwMPawwaMBBBigCMBB^^WMBtKgCW/^W.' • 8BHflHH3&EEBMtfHE BIHI M* >a>nilMHnaaiBHIBBIHHHaHnaaHIIBHIIB B Egyes szám ára 208& korona. Zrínyi Ilona-utca 5. s;áin. 190. szara:

Next

/
Thumbnails
Contents