Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-25 / 93. szám
Nyíregyháza, 1926. április 25. • Vasárnap XLY1I. évfolyam. 93 /, .m. Előfizetési árak hélybén és vidéken: Egy hóra 30000 K. Négyédévré 90000 K. KSítinztviselőknek és tanítóknak 20*/e engedmény. Alapított* JÓBA ELEK Fösia-kasztö: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. FalélŐ* szérkésztö : VERT8E K. ANDOR. Szarlosztoség és kiadóhivatal: SZÉGHENYI-UT 8. SZÁM. Téléton szam 13&. Postacheque 29660, Kéziratokat nem adunk vissza. Saját hálójában. Pallavicini őrgróf legutóbbi beszéde után mindenki méltó kíváncsisággal várhatta azt a választ, amelyet a miniszterelnök az őrgróf felszólalására adni fog. A miniszterelnök beszélt s Pallavicini megsemmisült. A saját fegyvereivel verte meg őt, a saját há- ' lójában fogta meg a madarat. A miniszterelnök cáfolata tulajdonképen azoknak a tanuvaíiomasoknak a felolvasásából állott, amelyekre Pallavicini olyan formában hivatkozott, mintha azok az ő állításait támasztanák alá. A miniszterelnök nem a logika, fegyvereivef, nem a dialektika ragyogtatásávaf verte meg ellenfelét, hanem egyszerű és száraz tények felsorakoztatásával, amelyek mindegyike azonban egy-egy fejszecsapás volt a hazugságoknak azon épi íetére, amelyet aZ őrgróf időt és fáradságot nem kímélve, próbált összetákolni. El sem tudjuk képzelni azt a lelki állapotot, amelyben az őrgrófnak kellett lennie, mikor a biróság előtt tett vallomások afapján mint kártyavár omlottak össze a rágalmak, amikkei Bethlen Istvánt akarta lehetetlenné tenni. Ha Pallaviciniben a lelkiismeretnek, az erköfesi érzéknek csak egy ép szikrája is éf, akkor elképzelhetetlen, hogy ezután a megsemmisítő kudarc után még egyszer szerepelni próbáljon a magyar közéletben, vagy vakmerőségében pláne tovább merje támadni Bethlen Istvánt. Kevés ofyan közszereplésről tudunk, amely jóizlésü emberekből annyi ellenérzést váltott volna ki, mint a Paliavicinié-é. Ha összehasonlítjuk a két ellenfelet, az egyik ofdaion egy nagytehetségű, férfias lelkű, igazi kitűnő magyar hazafi áll, a másik oldalon egy őrgróf, aki a Machiavellik fajtájából származik és most azzaf vonja magára a figyelmet, hogy hallatlanul valótlanságokat állit. A miniszterelnök beszéde végén a futóbofondokra és politikai brávókra tett céfzást. Eldöntetlenüt hagyta azonban azt a kérdést, hogy kiket soroz ebbe a két kategóriába. De hogy nem hiába emiitette,anynyi bizonyos. Mi magunk sem akarunk ebben a kérdésben dönteni, mert most, hogy a nagy mérkőzés kulisszatitkai a napvilágra kerültek, a közvéleménynek módjában fesz Ítéletet hozni s elmarasztalni azt, aki arra méltó. A közvélemény megvetése azonban a jelen esetben nem fesz olyan büntetés, amely méltón .sújtaná az elkövetett tettet. Mert Pallavicini abban az igyekezetében, hogy a miniszterelnöknek ártson, tufájdonképen a hazája becsületét bocsájtotta áruba, elkövetve ezzef a legnagyobb bünt, Miért szükséges az, hogy a magyar arisztokrácia egy.Tk tagja, akinek módja és alkalma volna arra, hogy Az első nyíregyházi dalárda megalakulása és működése. Irta: Gál István. Gáspáry János, nyíregyházi, később eperjesi tanító, még 1858ban megpendítette egy rendes dalárda alakításának eszméjét, melyet helybeli tiszttársa, Szénfy Gyula igyekezett megvalósítani. Kezdetben néhány barátját tanította be egy-két dalra, melyeket bizonyos alkalmakkor, rendesen házi mulatságokon elő is adtak. Végre Szénfy folytonos ösztönzésére összeállott több zenekedvelő és városunk ér-, telmiségéhez és «hangbeli tehetsé-' geíhez» felszólítást intézett, hogy alakítsanak egy rendes, hatóságilag is engedélyezett daláregyletet. A felszólításnak sikere is volt, «mint azt minden nemes iránt könnyen lelkesülő polgárságunktól várni is iehetett.» Több mint 150 dalkedvelő aláírását gyűjtötték össze és az 1864., május 22-én tartott közgyűlésben Kralovánszky László elnöklete alatt megalakult a Nyíregyházi Dalár-Egylet. Titkárrá Emericzy Gézát választották, a választmány tagjai Palánszky Sámuel, Steiger Alajos, Jurányi Hugó és Kralovánszky Mór, karvezető Szénfy Gyula, pénztáros Hensch Ede. A megalakult dalárda célját, »a sziv szeíiditését és az érzelmek nemesítését) hathatósan előmozdítandó, a hatóságoktól is jóváhagyandó alapszabályok kidolgozására kikérték Ábrányi Kornél, az akkor már neves zeneművész segítségét. Ábrányi Kornél a követ-, kező, sajátkezüíeg irt levélben válaszolt a Dalár-Egvlet elnökének: Tisztelt Kegyed! Bocsánat, hogy a folyó hó 23-ról hozzám intézeft becses soraira rögtön nem válaszoltam, a kivánt mintakönyvet csak a napokban sikerült megkerítenem, mit ezennel ide mellékelve küldök is. Az nem a mostani Pesti Unió alapszabályait tartalmazza, mely -nagyon nem életre való egyesület, hanem az egykori «PhilI» igazgatása alatt állottét, melynek alapszabályaiba magam is belefolytam. Azt 'hiszem, azokat használhatják kegyetek. Eogadják jókivánataimat az újonnan alakuló dalárda számára, mely reménylem, azok közé fog tartózni, melyekpártfogásuk alá veszik a hazai zeneművészetet s annak ernyedetlen munkásait s közlönyéét. Van szerencsém ide mellékelve megkiila hazának nagy szolgálatokat tegyen, ehelyett egyéni sértődöttségében, személyek iránti olthatatlan gyülö'etében, tetteivel felülmúlja a történelem leghirhedtebb kondottiere-jét is. Vájjon nem él át az or1 szág sufyos napokat, nemcsak tegnap sujtott-e ránk a trianoni béke rettenetes csapása, hogy akadnak magyar emberek, akik a mentés helyett az ország sírját ássák. Mi lenne a magyar nemzet so>-sa iia valami fatális és borzalmas véletlen a Pallaviniek kezére játszaná az országot, akiknek erkölcséről és megbizhatóságáróí á történtek után csak a leglesujtóbb véleményünk lehet. Erélyes nyomozás folyik a hadseregszállítók panamáinak feltárása érdekében. Budapest, április 24. M. T. I. rádiójelentése. A hadsereg kárára elkövetett szál litási panamák ügyében Csáky Károly honvédelmi miniszter utasítására indult'meg a nyomozás. A miniszter a nyomozás megindulásakor kijelentettea lapok munkatársai előtt, hogy a Földbirtokosok és Bérlők Szövetkezeférek igazgatóságában ofyan tiszteietremehó egyének ülnek, hogy semmikép sem tud hattak arról a manpu'ációról, amit a Szövetkezet Tezérigazgatója a hadsereg kárára elkövetett. A rendőrség a vezérigazgatót őrizetbe vette s a nyomozást a legnagyobb szigorral folytatja. A hegyközpályi kéjgyilkosság tetteseit elfogták és Debrecenbe kisérték. Budapest, április 24. — M. T. I. rádiójelentése. Nagyváradi jelentés s?erint a rendőrség felderítette a hegyközpályi kéjgyilkosság rejtélyét. Az áldozat Feder Rózsika karcagi varrónő. A leány két fiatalember társaságában érkezett a határra. Az oláh rendőrség megállapította, hogy a tettesek Andréka Szilviu és Pompiliusz Níkola, ez utóbbi a dévai rendőrkapitány fia. Pompiliusz Nikola már két izben követett ei hasonló bűncselekményt. Az adatok alapján a magyar csendőröknek sikerült a két gyilkost elfogni a határ mentén. Mindkettőjüket beszál-. íiíották a debreceni ügyészség fogházába. deni a megalakult Zenészsegélyző Egylet alapszabályait egy alákási ívvel; vegyék szíves pártfogásukba s csatlakozzanak az egylethez azok, kik az intézet üdvösségét átlátják s iránta érdekkel viseltetnek. Amikor az alapszabályokat a helytartó tanács is jóváhagyta, az október 15-én tartott közgyűlésben megválasztották a végleges tisztikart. Mivel Kralovánszky László kijelentette, hogy a körülményei nem engedik meg, hogy a dalárda elnöke maradjon, elnökül Szabó Dávidot, főkarvezetővé Szénfy Gyulát, karvezetőkké Nagy Lajost és Parizsa Jánost, titkárnak Emericzy Gézát választották meg, a választmányba pedig Kralovánszky Mórt, Steiger Alajost, Kovács Mihályt és Jurányi Hugót. Az egyletnek Szénfy Gyula buzgalma folytán 50 működő tagja volt, akik kezdetben lelkiismeretesen eljártak az énekpróbákra, később azonban, különösen a téü hónapokban «oly lankadtság mutatkozott az ének gyakorlása körül, hogy valóban egyletünk végveszélyétől kellett volna tartanunk, ha oly erélyes és buzgó elnökünk nem lett volna» irja a daláregylet évkönyvének összeáliitójaa. Valóban, Szabó Dávid mindent j elkövetett a halódó lelkesedés feli élesztésére s e törekvésében erélyesen támogatta őt Szénfy Gyula. Azt ugyan nem tudták megakadályozni, hogy a működő "tagok száma a felére ne olvadjon, anynyit azonban mégis elértek, hogy í megmaradt 26 tag szorgalmasan eljárt az énekpróbákra, nem csökkenő kitartással és lelkesedéssel ugy, hogy «oly hatalmas életre való törzsöket képeznek, mely egyletünk, jövőjét a legmegnyugtattóbban biz*' tositja». Működésének efső évében 32 világi és 16 egyházi éneket tanult be a dalárda. Szerepelt számos házimulatságon és 15 izben működött a nyilvánosság e'őtt, még pedig négyszer az istentiszteleten; továbbá Suták Antal, Májerszky Lajos ,Hensch Ede tagok és Kovács János ref. lelkész temetésénél; két izben rendezett hangversenyt a kaszinóval együtt; önállóan rendezett egy hangversenyt s egy kirándulást a Sóstóra; egyszer szérenádotadott az egri érseknek; közreműködött egyszer Reményi Ede és egyszer a kaszinó által rendezett hangversenyen. Ezenkívül szerepeit a dalárda az 1865. augusztus 20-án BudaIngyen adunk Elegáns krokodilbőrtárcát a járulékul adónk hölgyeknek és uraknak egy pár bőrcipő és 2 p ár harisnya Táaá rláshez a Hungária Cipoáruházb an, Nyíregyháza, SX 1 w gj mu jjTTTTTt Ypf^^ygf^syiiMWBMawwMPawwaMBBBigCMBB^^WMBtKgCW/^W.' • 8BHflHH3&EEBMtfHE BIHI M* >a>nilMHnaaiBHIBBIHHHaHnaaHIIBHIIB B Egyes szám ára 208& korona. Zrínyi Ilona-utca 5. s;áin. 190. szara:
