Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-24 / 92. szám

6 JSffftWIDÉK 1926. április 22. „Eljöttünk, hogy levonva a Te életednek és halálodnak gyönyörű tanulságait, tanuljunk belőle" Nyíregyháza város közönsége impozáns ünnepen idézte fel Kovács István vértanú emlékét. Szesztay Zoltán dr. emlékbeszéde Nyíregyháza, április 23. (A »Nyirvidék<í tudósítójától.) Kovács István vértanú sírja a koCa tavaszi égbolt baldachinja alatt újra oltára volt a magasztos hazazafiui érzéseknek. A város polgársága a vértanúság hetedik évfordulóján újra impozáns ünnepen idézte fef a polgári eszmék mártírjának emléket. Az iskolák ifjúsága, a honvédség csapatai, a cserkészek, tűzoltók, az egyesületek, a nagyközönség zárt sorai délután 3 órakor a városháza előtti téren gyülekeztek és a katonazenekar indulói mellett, zászlók alatt vonult a temetőbe. A Kovács István Bajtársi Szövetség és a városi tanács kegyeletes érzéssel, nagy sikerrel rendezte az idei Kovács István ünnepet is és a temetőbe vonuló sokaság az egész város közönségének reprezen tálója volt. A menetet, amely a Kossuth térről indult meg, a hadsereg csapatai nyitották meg ,utánuk a vármegyei tisztikar következett élén Virányi Sándor főjegyzővel. A városi tanács és tisztikar élén Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos polgármester haladt, a város után a Kovács István Bajtársi Szövetség. jött, majd a kir. törvényszék, a4 ügyvédi kamara, ipartestület, gazdaszövetség, tűzoltóság, a leánygimnázium, a leánypolgári iskola, a női ipariskola, a Kossuth Lajos reálgim názium, a kir. kath. főgimnázium a felsőkereskedelmi iskola, a kir. áll. tanítóképző, a városi Jókai Mór polgári fiúiskola, a társadalmi és sportegyesületek következtek. Kivonultak a cserkészcsapatok is zászlóikkal. A temetőben a/ áprilisi délután ólmosszürke égboltja alatt a hős mártír gyönyörűen felvirágozott sir-j ján kandeláber tüze égett, mint a szivek lángo'ó hazaszeretete, amely a vértanura való emlékezésben magasan csapó tűzzel ég. A sirnái a vértanú családja, Kovács András, Kovács Pál, és a család hölgytagjai állottak. Csokrok, virágok simultak a drága hanthoz és az ünnepség mindvégig olvan mély áhn tatban folyt le. mintha istentisztelet lett volna a szabad ég alatt. Az ünnepet a Városi Dalárda nyitotta meg mély hatást keltő aktuális számmal, dr. Vietórjsz István emlékversével, amelyet Jakab József zenésített meg. Utána Belánszky Barna lépett a szónoki emelvényre és elragadó hévvel, tiszta értelmezéssel adta elő Zombory Andor pályanyertes Kovács István-ódáját. A halhatatlan mártírt aposztrofáló, lendületes költemény után a hadsereg zenekara gyászindulót adott elő. A temetői csendben ugy szárnyalt a gyász zenéje, mintha a bus tragédiára emlékező lelkek ihletett szava áradna. A szomorú füzek friss zöld je hullámzott az áprilisi szélben A sir mellett koszorúkat, virágokai •hozó fiatalok sorakoztak fel s a színek és hangok zenéje valami kifejezhetetlen szomorúságban olvadt öss/e. Még zendültek az utolsó akkordok, mikor az ünnep szónoka, dr Sz<>szt/tV Zoltán kormányfőtanácsos, vármegyei főügyész, a szószékre lép, hogy elmondja mély csendben, igaz megilletődéssel hallgatott, bölcseleti mélységekre szálló, gyönyört! beszédét, amelynek hatásáról aa ünnep után is sokáig beszéltek meghatottan a résztvevők. Szesztáy Zoltán dr. a következőket mondotta : Igen tisztelt gyászoló közönség, vitéz katonák, kedves ifjúság ! A mai gyászünnepély jele gyanánt fellegek mögé vonult, de máskor már mint simogató, melegítő áprilisi napsugár immár hetedik tavasza vonja be bársonyos zöld takaróval e temető sirhantjait, mióta megdöbbent és keserű szívvel ide temettük Kovács István nemzetőr főhadnagyot, a hazafiu és polgári kötelességteljesítés, emberszeretet és segitni vágyás dicső emlékű mártírját. Immár hetedszer zarándokol el ehhez a sirhoz Nyíregyháza város közönsége, hogy letegye jtt virágait s kifejezést adjon hálás, szeretettői áthatott kegyeletének. Eljöttünk ezen a tavaszon is és felidézzük a Te emlékedet azért, hogy lerójuk a hála adóját és azért, hogy levonva a Te életednek és halálodnak gyönyörű tanulságait. — tanuljunk belőle. Végig küzdötted bátran becsülettel a világháború véres harcait s elpusztíthatatlanul élt szivedben a meggyőződés, hogy a magyar katona véres áldozattétele nyomán épségben marad s virágzásnak indul az imádott magyar haza; és mikor hazatértél a harcok mezejéről, azt láttad, hogy hiába volt a Ti véres, a szent áldozásfok. Itthon nem akarnak - honért halni kész magyar határokat védő, — katonát látni', Hungariá szentséges teste a porban hever, porban hever ugy, hogy nem az ellenség döntötte le ezredéves ragyogó trónjáról, hanem önfiainak egy csoportja gaz hazaárulók törtek ellene, átkos visszavonás, szennyes önérdek és mérhetetlen gyűlölet ástak sírt részére. Sikolyos rémülettel láttad Sikolyos rémülettel láttad, hogy éhes patkányhad mélyeszti fogait Hungária szentséges testébe s hogy megcsúfolnak itt mindent, amit Te, a Te becsületes, szeretetteljes, egyszerű tiszta sziveddel - szentnek és sérthetetlennek képzeltél. Hittél Istenben s szeretted vallásodat s azt kellett hallanod, hogy a vallás népbolonditás, Isten nincs, mert egyikőnk sem látta, s a materialista íudománv nem ismeri el. Diadal Wozqó Április hó 23-án, 24 én és 25-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel ZIGOTO A BECSÜLETES TOLVAJ cimü 7 felvonásos burleszk világattrakció Főszereplők: Zigoto és partnere, a lléger alakítják eddig még nem látott, viharos derültséget keltő trükkjeikkel. Keresd a nőt! Film játék 6 felvonásban. A főszerepben; Alla. Nazímova. JÖN JÖN Sanfranciskói Mimóza és „Jaquelin, az égő sziget' Azt tanultad, hogy ha a föld Isten kalapja, magyar honunk bokréta rajta; Magyar voltod büszke önérzete boldogan dobogtatta meg a Te fiatal szivedet s most füledbe harsogták a nemzetköziség mákonyos varázsigéit és azt a nem lelkes emberhez méltó tantételt, hogy csak az jó és ott jó, ahol s ami liasz nos. Hittél és biztái a tekintélyekben. Azokban a tekintélyekben, "akik a magyar történelem Atlaszai gyanánt tartják szellemvállaikon a magyar multat és azokban az élő tekintélyekben, kiknek vezető kezére a magyarság jelenét bizta rá a bölcs isteni gondviselés; s azt kellett látnod, hogy a történelmi nagyságokat zsarnokoknak, népkinzóknak, jellemteleneknek béíyegzik meg a jelen tekintélyeit pedig számkivetésbe vagy kínzó "kamrákba juttatják. -Testvérednek tekintettél minden jó magyar embert, akár tollat, akár kardot, akár ásót, akár kalapácsot forgatott is a becsületes munkás kezében s most minden plakátról rádvigyorgott a fenyegetés, hogy lesújt majd a polgárságra a vörös munkás ököl. Keh-e többet mondanöm arra, hogy megérthessük azt a rettenetes keserűséget és disharmóniát, melv a Te fiatal, tiszta, ideális lelkedet eltöltötte. Ke'l-e több magyarázat annak, hogy a Te szived, mely csodálatosan tele volt a két legnemesebb le'ki érzéssel, — a szeretet és segitni vágyással — megindult érettünk az önfeláldozás utján. Miért halt meg ? Kovács István meghalt, mert jobban szerette embertársait és az igazságot a saját fiatal életénél. — Meghalt, mert kihulló vére meg kellett, hogy termékenyítse a mty gyar lelki élet őstalaját, melv évezredek óta vérharmattól lett nemesebb, erősebb és termékenyebb. Az emberiség lelkülete időnkint megújhodást, átalakítást igényei. — Erre az átalakító, megváltó munkára nem alkalmas a fegyverek ereje, mert a lelkekre erőszakkal csak ideig-óráig lehet befolyást gyakorolni. Még kevésbbé alkalmas a pénz hatalma, mert a kísértésnek ebből a nagy erejű eszközéből sokkal több átok, mint áldás fakad a világra. Szónoklatok erejével sem érhető el állandó hatás, mert a nemzetnek tettek és nem szavak kellenek. Egyetlen maradandó igazi lelki ható eszközt ismer a világtörténelem és ez az önzetlen, a szent emberi önfeláldozás, mely embertársai megjavításáért és bóldogitásáért önként vállalja magára a szenvedéseket és a mártír halált. Ez az egyetlen valami Városi Womé Április hó 23-án, 24 én és 25-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel Strauss Richárd örökbecsű gyönyörű operája, a nők megálmodott lovagja a RÓZSALOVAG szerelmi játék 10 felvonásban. Főszerepben: — Paul Harlinann, Huguette Ihiüos, Michael Bőimen, Jaqnes Catalaine, Elly Fclicie Berger és Carmen Cartellleri. Kisérő műsor: Kabaré a levegőben. JÖN JÖN ORLAC — Conrad Veidt-tal és Üsd, ne

m apád! ami előbb megdöbbenti, aztán gondolkozásra készteti s átalakítani is képes a népek lelkületét. Ez a példa ragyog felénk örök fénnyel a golgotai keresztről, a római cirkuszok véráztatta porondjáról, a nápolyi gályákról, a rodostói és turini számkivetésből, az aradi vesztőhelyrői és erről a sírról is, magyar testvéreim. Ennek az áldozatos példaadásnak a kedvéért adta oda Kovács István a maga gyönyörű fiatal életét; ennek az áldozatnak a fényénél látjuk meg igazán az ő lelki nagyságát s gyilkosainak törpeségét, ez az önfeláldozás döbbentette meg s késztette gondolkodásra s talán megjavulásra az ő polgártársait. Csak a teste

m . Gárdonyi Gézának a nagv magyar irónák az egri síremlékéről ez a két szó ragyog felénk »csak a testem.« - Ennek a pár szónak a varázsos erejét ritkán éreztem ugy. mint ennél a sirnái, magyar testvéreim. Ezek a virágos hantok valóban csak egy fölöslegessé válott porhüvelyt rejtenek magokban, magát Kovács Istvánt azonban ne ott lent, hanem itt közöttünk s ott odafeni keressétek. Az ő szelleme él, itt lebeg a reá emlékezők között, szeretettel néz reánk, belekapcsolódik érzésünkbe, gondolatainkba s szebb és jobb elhatározásainkba. Munkára s áldozatra serkent a közért, megtanít egymást szeretn; és megbecsülni, elborít és megszentel a hit és hazaszeretet érzéseivel Magyar testvéreim ehhez a sírhoz ne szomorkodni és elcsüggedni járjunk, hanem azért, hogy meggazdagondoljunk és megújhodjunk itt e sirnái, az önzetlen az igazi, az áldozatos hazaszeretet örök életű értékeiben . A beszéd hatása sokáig ott /song még a lelkekben. A városi dalárda, színes, lendületes dala után a vértanú sírjának megkoszorúzása következett. Virágok a mártír sírján. Elsőnek Vitéz Toókos e/redes daliás alakja jelenik meg a sirnái és forró, átérzett szavak kíséretében helyezi el a hadsereg koszorúját. Utánuk Szohor Pál Nyíregyháza város főjegyzője lép a sirhoz : Az a szomorú tragédia, amelynek középpontjában té voltai, Kovács István, tragédiája v~'t a város közönségének is, mondja a főjegyző és elhelyezi Nyíregyháza város hatalmas, szallagos koszorúját. — izaV Géza a Kovács István Bajtársi Szövetség gyönyörű koszorúját helyezi el azok nevében, akik a vértanú hűséges t ársai voltak a megpróbáltatások napjaiban. Zomborszky Dániel elnök az Ipar testű nevében hoz koszorút, majd sorra virágot helyeznek e' a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége, az önkéntes tűzoltóság szószólói, majd cserkészik• leányok, ifjak járulnák sorra a ragyogó példát adó hős sírjához. >A szerelet teremt,'a gyűlölet pusztik kezdi beszédét az ág. ev. leánygimnázium szószólója és gyönyörű csokrot helyez a sírrá. A polgári leányiskola, a Női ipariskola virágcsokra után az ág. ev. Kossuth főgimnázium cserkész-szónoka lép a sirhoz. A latin klasszikus szavaival kezdi beszédét : »Egyetértéssel a kis dolgok is nagvgyá nőnek, széthúzással a nagy dolgok is eltörpülnek?. Utána a 88. Szabolcs cserkészek virága huH a hős sírjára, azután a kir. kath. főgimnázium- a városi felsőkereskedelmi iskola, a kir. áll. tanítóképző intézet, a Jókai Mór polgári fiúiskola, a Keresztényszocialista Mun ká Sság. a Nyíregyházi Kereskedő ifjak Egyletének szónoka helyezi et t kegyelet, a hazafiúi érzés és fogadalom virágait, végül a Mansz