Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-24 / 92. szám
1926 . április 30. JSÍYÍKnDÉK 3 nevében Füzesséry Elemérné helyez virágot a halhatatlan hős sírjára. A koszorúzás magasztos percei lután a katonazenekar a Himnusszal zárjíi be a fényes ünnepet, amely ujra ígazolója volt a lelkekben lobogó nacionalizmusnak, a hősi erények mindjobban erősödő tiszteletének s a magyar feltámadás lán?o'ó hitének. A szép tavaszi idő beálltával megkezdődtek a gyermekfelvételek Friss Ella speciális gyermekfényképe'sz műtermében, Luther-u, 3. sz. Bilyen volt a gyorsírás Nyíregyházán száz év előtt ? Uj gyorsírástörténelmi adatok. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Á Nyíregyházi Gyorsíró Egyesü: létnek máius 2-iki ünnepélyén _ a Kossuth La'jos reálgimnázium dísztermében előadást tart a Budapesti Gyakorló Gvorsirók Társaságanak elnöke, jjr. Téglás Géza, törvényszéki biró, a magyar gyorsirástörténelem múltjának legjelesebb kutatója. Nyíregyházi előadásában megismerteti tudományos buvárlásainak legújabb adatát, amely bennünket nyíregyháziakat igen érdekelhet: Nyíregyházán már száz évvel ezelőtt is gyorsírással irtak. Hazánkban ugyanis a Tayior— Danzer-íéle gyorsirási rendszert 1821-ben Kováts Imre, Biharvármegye esküdtje ültette át magyar nyelvre. Ezzel a geometriai rendszerű «sebesirással» úgyszólván Öí korszakot nyitott a magyar gyorsirástörténelemben. Dr. Téglás Géza kutatásai folytán oly eredeti levél birtokába jutott, mély bizonyítja, hogy Kováts Imre gyorsirási rendszerének akkoriban már Nyiregházán is voltak hivei. Ez a gyorsírással irt levél 1824-ből származik: egy nyíregyházi gyorsíró irta a rendszerálkotó mesternek. Ezt az eddig egészen ismeretlen gyorsirástörténelmi adatot a gyorsírással irt régí levelet az illusztris előadó először Nyíregyházán fogja Ismertetni. mint mondta, az ének templomba való), azonkívül minden multszázadbeli anekdotát, amely ma js forog újságokban, emberek között, kiforgatva, de Laci bácsi ugy tudta, ahogy az a tréfa született' s nem ment keresztül annyi esetlen keresztelőn. Laci bácsi ugy üldögélt a Tabánban, akár a Mély Pincében, akár az alsó Avarnál, mintha soha többet "fel se akarna kelni a pirosteritős asztal mellől. Avarnál rendszerint már jó korán reklamálta Laci bácsit valamelyik igaz barátja: a ka laposmester, vagy a régi kötelestéri pékmester, a derék, megértő emberek, akiknek nyugodalmasan magyarázhatta a magyarság történetét, mert Laci bácsi' történész is volt. A mester urak az esti harangszókor siettek hazafelé, mert ők rendes emberek, Laci bácsi pedig a Mély Pincébe iparkodott, ahol ifjú pajtásai várták. A kicsi, kövér cigány is fölébredt a kályha mellett s nyomban a Laci bácsi nótáját húzta és Laci bácsi itt is folytatta történelmi vitáit Thoma Szilárdigazságot, mert neki fokmérője volt, ugyan sohase tudott megegyezésre jutni, hogy mikor is volt a várnai csata, de a végén mégis megegyeztek és Gara Jóskának adtak igazságot, mert neki fogmérője volt, amit állandóan zsebében hordott és — a Mátyás Diák felelős szerkesztője is volt. Laci bácsi csak ugy tudta tekintélyét öregBiteni a konok kritikusok előtt, hogy irodalomra tért át, felolvasta aznap irott költeményét, amelyet A. Irma kisasszonyhoz intézett. Azután Mélacsai Kis Károlyt, az egykori_ koszorús költőt idézte, aki annakidején legszebben példázta az emberi életet... Csokonait se feledte soha, mert tőle való: «A bortól okosabb lesz még a számár is, — Nincsen a pohárnál bölcsebb kalamáris.» Igy teltek Laci bácsi napjai.» Indítsunk akciót a magyar táncok knltnszáért. Ki kell pusztítani az erotikns táncokat és az illetlen divatot Levél a szerkesztőséghez. Eálnay László, az egykori nyíregyházi író, a pesti szegényházban halt meg. A pesti szegényház létszáma egygyel csökkent. Meghalt Kálnay László, aki a hetvenes években Nyír egyházán kezdte pályafutását. Volt az közjegyző, közben író, könyvei jelentek meg, a ruténvidéki orosz betörés után pedig budappesti lakos lett a Tabánban, végül az alsóerdősorutcai Erzsébet-szegényház egyik csendes lakója, aki csak Pálos igazgató urat szerette, mert ugy gondoskodott róla, mintha barátja lenne Laci bácsi. Kálnay László életének utolsó éveit a "Tabánban töltötte. Népszerűbb ember volt a kerület képviselőjénél is, minden korcsmában Laci bácsit kérdezték először a vendégek, mert ő volt a legvidámabb, leghangosabb. Minden régi magyar dalt tudott (nem éneket, mert A következő. levelet'kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Újságolvasó ember lévén, már hosszabb ideje élénk figyelemmel kjsérem azt á propagandát, amely országszerte kezdi bontogatni szárnyait. Nem kis örömemre szolgál az, hogy már a vidék is, sőt épen a vidék jár elől abban az irányban, hogy a magyar táncokat ugy a néppel, mint az intelligens osztállyal ismét megszerettessék, megkedveltessék. Hogy eredmény esetén mily léléktani hatása lesz, arra külön kitérni szükségtelennek találom, annál is inkább, mivel e helyen nem szándékom ilyen szempontokból bővebben foglalkozni a magyar tánc ismertetésével. Mindenekelőtt tényként szögezhetem le azt, hogy a mai, úgynevezett «modern» " táncok, amelyek talán inkább ultramoderneknek nevezhetők, határozottan a mai erkölcsi felfogásnak, a divat fantasztikus kinövéseinek kisérő jelenségei. Mert hiszen palotást bizonyára nem nagyon lehet lejteni azokban a báli ruhákban, amelyeket ezid'őszerint készitengtk. Ezek a táncok, melyek hozzánk a «müvelt» Nyugatról jöttek, kivétel | nélkül egytől-egyig a bujaság, a I legmagasabb fokú erotika szolgálatában állanak és bog}- mennyire bűnpártoló társa ezeknek az erotikus csúszkálásoknak a divat, bátorkodom utalni arra, hogy egy-egy (nem egy!) kjvétel nélkül minden báli ruha, oly merész dekoltázzsal bir, hogy egyenesen hajmeresztő s nem tudja egy- józan gondolkodású férfi felfogni azt, hogy egy nő, aki a szemérmesség minden követelményét igyekszik szigorúan betartani, bál alkalmával nem szégyel olyan ruhát felvenni magára, amely ruha minden indiszkréciót megenged, amit csak a fehér leányszoba legtitkosabb zugának volna szabad látnia. Nos! Ami ezt a részét illeti a kérdésnek, némileg menthető a, nők ilyen merész irányú ruházkodása magával a divattal, mely olyan bilincseket rak a nőre attól a pillanattól kezdve, amikor már tefszeni kiván, hogy azokból nem szabadulhat, rabja lesz. Láttam táncversenyt, ahol a •tangó, a vansztepp, simmy oly ízléstelen, buja és erotikus mozdulatok között folyt le, hogy egyenesen megundorodott tőle a jóizlesü ember. Hogy ezek a túlságosan is érzéki táncok annyi embtrt rabul eitettek, más magyarázata nem lehet, mint egy hosszú háború után bekövetkező erkölcsi dekadencia ami egyébként minden háborút követő súlyos jelenség. Szombaton Vasárnap Hatalmas! Látványos! Kalaados! MAGISTE (ÖRDÖGÖK A FÖLDÖN) Attrakciós kalandos játék 2 részben, 10 felvonásban. I. rész: A lélekhalász. II. rész: "Zendülés az alvilágban. SZOMBATON 5 ÓRAI ELŐADÁS! CECIL B. DE MILLE legújabb s leghatalmasabb filmje ION! AZ ARAMY AGY Előadások kezdete: szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Áztassunk „Asszonydicséret" mosóporral, B mossunk utána „Szarvas" szappannal. Igy a fehérnemű tökéletes kímélés mellett fáradság nélkül a legtakarékosabb módon a legrövidebb idő alatt csodásan tiszta lesz. SCHICHT MOSÁS Mi magyarok, SZÍVÓS, erős lelkű nép vagyunk. A tatárjárás temetővé pusztította országunkat, mégis ujra felvirultunk. A török uralom igája másfél századik vérezte testünket és ezt is le tudtuk rázni magunkról. 1848 szomorú emlékei az orosz hadsereg mindent eltipró hatalmas tömegei, a világosi fegyverletétel, szenvedéseink, kálváriánk, egy--egy szomorú, régmúlt stációi, ujabb és ujabb temetései voltak a hős magyar nemzetnek s mégis volt belőle feltámadás. Hát csak most, amikor a Trianon gyáva diktátorai által reánk erőszakolt békemű következményeit szenvedjük, csak ,most halt ki belőlünk a ragyog ónemzeti ideálok, a dicső nemzeti mult iránti lelkesedés? — Hát már tényleg nem tudunk akarni? O Nem lehet az! A magyar mindig szeretett táncolni s nincs is a földön oly szép tánc, mint a magyaré, a jellemet, a lelkiéietet a temperamentumot oly élénk színekben, motívumokban nem tudja lerögzíteni semmi más nemzet tánca ugy, mint a magyar tánc. Éppen ezért mentsük meg a magyar táncot! Minekünk, akik itt a keleti végeken lakunk, ebben a szén százéves magyar városban, mely oly sokat küzdött és szenvedett ,hogy független legyen, sokszoros kötelességünk az, hogy az integritás eszméje necsak a lelkünkben éljen, hanem tettekben is nyilvánuljon meg. Legyünk végre izig-vérig magyarok és karoljuk fel, ha kell áldozatok árán is — a magyar táncok nemes kultuszát. Budapest tanácskozik, hogy miként kezdje meg, Győr már tettekkel mutatta meg, hogy karbatett kézzel és tanácskozással nem lehet eredményt elérni. A győri Mansz folyó hó 18-iki közgyűlésén nagyon sok régi magyar népies és uri táncot mutatott be, mely alkalomból maga a meghivó stílszerű volt. A táncokaj nemcsak bájos ifjú hölgyek és áélceg magyar ifjak