Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-22 / 90. szám
1926. áprili s 22. JímsrniÉK 3 motor ismét »finom«. A gazda pedig még most nem tudja, hogy közelgő bánatának «ez az öröm» volt az első periódusa. De azt tudja, hogy neki egy roppant ügyes gépésze van, aki bár sohasem látta a traktor-eke motorjának még a szinét sem, mégis »milyen nagyszerűen elbánt veTe«, s még taláré a konventiós tehén tartásához kap ezért egy borjura való legelőt is. A motor másnap is szánt kifogástalanul, bár, hogy az újonnan 1 »felillesztett« hajtókar csapágy mennyi bajnak az okozója az 50— 55 kg- anyag fáradásában, annak aztán nem a »javitást« eszközlő gépész a megmondhatója. De alig telik néhány nap s a Jani gyerek már is jő és pihegve szól : »Gépész ur egy fehér vas kijött a motor oIdolán«. S most a gazda és gépész együtt átkozzák a gyárost. Ilyen körülmények között bizony el is mehet a gazda kedve a traktor-ekéjétől s hogy bár ez nem indokolt ,arról ne is próbáljon a gazdának beszélni senki, de hogy mennyire van igaza, azt aki e cikkeket elolvassa, bizonyára tudja. Lássuk hát, mi történik most, ha már olyan baja esett a gépnek, amit a gépész ur »szerszámok hiján« kijavítani nem tud, mert hisz »ha ez volna, ez sem volna nagy vicc.« Mi tévő legyen hát a gazda most. Be üzen a megye főhelyén székelő »képvise'etí alkatrészraktárba« ahol »javitásokat is elfogadnak s amely képviselet vezetője nem régen még talán valami kereskedelmi mesterséggel foglalkozott. A képviselő a szokásos »raktáron lévő pótrészlistával« kiküldi »szerelőjét«, hogy »á'lapitsa meg a sérülés mérvét«. A kiszállás megtörtént ,s kezdődjék hát meg a »szerelés«. Elsősorban is természetesen a jó koszt, a napi liter bor s a kvártély a fontos. Az is meglehet, hogy a szerelő minden este beutazik a városba, mert »ő bizony nerrt alszik a tanyán, ahol olyan erős gané-szag ván« ! Másnap reggel megtörténik ismét a kiszállás, de most már egy inassal (segédszerelő). A »főszerelő« tekintettel arra ,hogy csak keveset aludt, elhúzódik valami csendes helyre »pihenni«. Természetesen ez idő alatt a »segédszere!ő« a kapott utasítás szerint erősen aktivitásba lép s végzi fontos munkáját. Igy aztán a gép mihamar ismét »berreg« 6 a gép »üzembe van«. Most még, minthogy a magával hozott pótrészből fel is maradt néhány darab, »jó lesz, ha azt átveszik^ mert hiszen «sose lehet tudni, hátha sor kerülhet azokra is«. Ezt az aktust követi a számla, Isten bocsáss ! s két hét múlva kezdhetjük élőiről, ha még ugyan érdemes ezt a rongy öreg gepetmég egyszer kijavitani«. S bizony igyi megy ez egyszer Balkányban, egyszer Vadász-szálláson, egyszer Isten tudja hol. Igy fest hát a mai mezőgazdasági traktor-élet, azonban mindez csak a gépészeti ke* zelés hiányossága által bekövetkezett sérelmek. Tekintettel azonban arra, hogy vannak helyek, ahol a traktorekék gépészetileg jobb elbánásban részesülnek, viszont itt meg a tüzelő és kenő anyagok megválasztásának nagyfontosságú kérdése jut háttérbe. Éppen azért, minthogy ezen kérdést is tartom éppen olyan fontosnak, mint a gépészeti rész észszerű karbantartását, nem lesz kár, ha megemlékezem a tüzelő és kenőanyagok nagyfontosságú kérdéséről illetve azok minőségének helyes megválasztásáról. A nyíregyházi leányfőgimnázinm igazgatója nyilatkozik a Pesti Hírlap vezércikkéről. Nyíregyháza, április 21. (A Nyirvidék tudósitójától.) Ismeretes, hogy Rákosi Jenő a Pesti Hírlapban vezércikket irt, amelyben egy állítólag Nyíregyházára érkezett rendeletet tesz kritika tárgyává. A vezércikk a nyíregyházi ág. ev. léányfőgimnáziutn egykori cserkészcsapatáról azt irja, hogy a leánycserkészcsapatot fel kellett oszlatni, mert az érkezett rendelet kizárja a zsidó növendékeket. Adorján Ferenc, a nyíregyházi leányfőgimnázium igazgatója a vezércikkre vonatkozólag a következő nyilatkozatot tette közzé a Magyar Távirati Iroda utján: «A Pesti Hirlap április 27-iki számának vezető cikkében Rákosi Jenő egy névtelen levélből a következő idézetet közli: «BudapestrőI rendelet ment Nyíregyházára, hogy a leánycserkészek közzé zsidó vallású leányokat nem szabad felvenni. A leánygimnázium cserkészcsapata emiatt meg is szünt.» A vezércikk helyesen minősiti képtelenségnek azt, hogy a kultuszminisztérium bocsátott volna ki ilyen rendeletet. — Leánygimnáziumunk ilyen rendeletet valóban sem a minisztériumból, sem más világi hatóságtól, sem az egyházi felsőbbségtől soha nem kapott. Iskolánkban három évvel ezelőtt akartuk megszervezni a cserkészcsapatot, azonban a végleges megalakulásig nem jutottunk el. Tanari testületünk ugyanis időközben arrSI győződött meg, hogy a cserkészcsapatok szervezéséből és működéséből a felekezeti kérdés felmerülését teljesen kiküszöbölni nem lehet. Mivel pedig tanári testületünk elvi álláspontja az, hogy az ifjúsági egyesületekben s igy a cserkészetben sem szabad a tanulókat semmiféle felekezeti különbségnek egymástól elválasztani, a szervezés munkáját abbahagyta és a cserkészet megalakulását bizonytalan időre felfüggesztette. Nyíregyháza, 1926. április 20. Adorján Ferenc, igazgató. Magyar dál- és nótaest Nyíregyházán. A magyar dal története szóban, zenében, énekben és táncban A m. kir. Operaház tagjai Nyíregyházán. Nyíregyháza, ápr. 21. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Bessenyei Kör a magyar dalkulturát szolgáló, páratlanul érdekes magyar dal- és nóta-estet ren-dez a Korona nagytermében. A. magyar dal és nóta-est április hó 28-án szerdán este fél 9 órakor kezdődik és műsora a következő : 1. Nyitány: Rákóczi nóta (tárogató szófó.) — 2. Regős ének a csodaszarvasról (1100-ból, zalamegyei változatban.) — 3. »Boldogasszony Anyánké. — 4. Eger, ostroma (Tinódi Sebestyén, kibédi (Marostordamegye) változatban, (1554.) — 5. a) Kuruc tábori d(H »Te vagy a legény, Tyukodi pajtás (1672.) b) Gunydal »Bár poéta én vagyok«. — 6. y>Csinom Palkód — 7. Erdélyi hajdutánc (tánc.) — 8. a) »Öszi harmat után« b) Nagy Bercsényi Miklós. c)' Krasznahorka büszke vára (tárogató.) — 9. Cinka Panna nótája (hegedű). — 10. /ns urgens nóta (1803. »Sárga csizmás Miska sárban jár.« — 11. Cserebogár, sárga cserebogár. — 12. Bihari János: Nótája, mikor pénze elfogyott (hegedű.) — 13. a) Hadik óbester nótája (palotás), b) Tánckettős Bánk-bán operából (tánc),) — 14. Hubay : Csárda jelenet »Hullámzó Balaton tetején« (hegedű). — 15. a) Lehullott a rezgő nyárfa... b) Édes anyám is volt nékem... c) Befordultam a konyhára... d) Akinek nincs szeretője... e) Ég a kunyhó, ropog a nád ... — 16. Kodály Zoltán • I. Vonós négyes opus 2. (Kamarazene.) — 17. Dr. Lakatos Vince—petŐ Imre : »Magyar Ima 1920-ból« (Irredenta dal.) A műsor számai közül az énekszámokat Eitner Irén és dr. Mihályi Ernő, a m. kir. Operaház tagjai adják elő. A táncbemutatói Jobbágy Ilonka és Kovácsy Margit a m. kir. Operaház tagjai. Tárogatószámok előadója Dobos Imre tanár, az Operaház tagja. Hegedű: Hannover György hegedűművész. Zongora : dr. Mihályi Ernő. Kamarazene : Melles Béla (Violin I.) Szerdán — csütörtökön — pénteken Raquel IHellerr®!, a lengyel származású nagy művésznővel A császárnő ibolyái Romantikus filmjáték 8 felvonásban. Történelmi feljegyzések nyomán irta és rendezte; Henry Roussel. Személyek s III. Napóleon M. Daorely Engenie de Montijo Suzanne Bianchetti De Saint Affremond grófnő .... Jeanne Ever Habért de Saint Affremond gróf, a fia André Roanne Violetta Munnel, a fivére Helene de Perry Fronsae Fényes kisérő mü»or, Szombaton, vasárnap Macís*e a pokolban (ördögök a földön) Látványos, kalandos filmregény 2 részben, a fősz erepben; |Baoi»te, a hatalmas erejű, bravúros színész. Sióadások kezdete: lU% és 9 órakor. RAQUEL MELLER San Jnana Glande Francé dr. Gulden Jenő (Violin II.) — Molnár Ferenc (viola), Zsámboky Miklós (cselló). A magyar dal- és nótaest belépőjegyei a Ferenczi könyvesboltjában kaphatók. NFfiáT||j-molyirtó IILUfi I 111 nem kellemetlenillatű, legbiztosabb szer. Borbély Korzó illa,szertártto B 1 Par6chla-<pfilet. Rövid hirek. Csanádapácon egy autó elgázolt és súlyosan megsebesített egy 7 éves gyereket, aki játékból félkapaszkodott az autóra. A gyulai közkórházban ui gyermek * elmebetegosztályt építenek. A franc>ák nem bocsátkoznak alkuba a riffkabilokkal. Egy berlini lap szerint Pasics volt a szerajevói merénylet értelmi szerzője. Oláhországban az Avarescu kormány visszahelyezte tanszékébe Cuzát. A diósgyőri" gyár egyes üzemágai ban átmenetileg 12 órás munkaidőt vezettek be. Befejezte a földrengés által elpusztított Ostoros és Kistállya községek újjáépítését. Hermann Antal, a szegedi egyetem etnográfiai tanára meghalt. Az Avastetőn ismeretlen körülmények között elhalt emberek csont vázainak egész tömegére bukkantak. A Tiszántúl leghatalmasabb fürdővárosává fejlesztik HajduszofcoszA magas tiszai vizállás- miatt nem indulhat még meg Szentes környékén az Armentesitő Társuiati közmunka. Belgrádban az uj kormánynak nincs többsége, a Radics-párteg}* ségesen áll vezére mögött. Merényletet terveztek Barcelonában a spanyol királyi pár ellen. A kisantant alapszerződése pár hónap^ múlva lejár, Veldesben fognak tárgyalni a szerződés megújításáról Szombati Károly orosházi illetőségű kereskedelmi utazó megmérgezte magát a szeged—\£sárhe!yi személyvonaton. Tíz hónapi börtönre ítélte a debreceni törvényszék Balázs Antal püspökladányi 70 éves földmivest, aki baltával fejbe verte fiát. Debrecenben a munkanélküliek tüntető felvonulást rendeztek a vármegyeház elé. A robbanási szakértők szerint a fütő helytelen eljárása okozta a Kiss Testvérek debreceni bőrgyárában a borzalmas robbanást. A soproni bicsérdista nagygyűlésen a szülők nem engedték "fellépni a 20 nap óta koplaló leányukat. Elfogták a rimaszombati fogházból megszökött Simo testvéreket. Debrecenben 8715 levente van. Borsodvármegye közigazgatási bizottsága a Tisza-gátak kérdésével kapcsolatos ellentétekből kifolyólag erélyes állásfoglalásra készül Hevesvármegyével szemben. Orosházán egy megvadult ló beszaladt rőfösök és bazárosok közé, ahol nagy pusztítást vitt végbe. Rácz István betonmunkás Hódmezővásárhelyt az utasok szemeláttára a vonat elé vetette magát. Csang-Cso-Lín csapatai áttörték a nemzeti csapatok frontját, amiért a nemzeti csapatok kénytelenek voltak kiüríteni Pekinget. Az erdélyi postások a felekkel való érintkezésben csak az oláh nyelvet használhatják. Szilágyi Béla dr. debreceni Iakáshjvínali elnököt Budapestre rendelték, utóda' Komlóssy Pál rendőr"őtanácsos fesz.