Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-22 / 90. szám

2 J^YÍRVIDÉK 4 1926. április 22. Vak koldus és professzor. Évek óta álljuk a folyton ismét­lődő panaszt az ellenzék részéről, hogy a kormány nem bir a titkos társaságokkal, hogy a felelőtlen ele­mek valóságos mellékkormányokat képezve, saját szakállukra garáz­dálkodnak és olyan hatalmi eszkö­zökkel rendelkeznek, amelyek egy jogállamban csak kizárólag magát á hivatalos államkormányt illethe­tik meg s igy azt a veszélyt rejte­getik, amit röviden «állam az ál­lamban)) kifejezéssel szoktunk meg­jelölni. Mennyi temérdek szóáradat folyt ekörül a kérdés körül az utóbbi évek parlamenti vitái alatt! Azt kellett hinnünk, hogy ab­ban a percben, mikor a kormány komoly szándékot mutat arr a hogy ezt a sokszor hánytorgatott panaszt a legkomolyabban figye­lembe kívánja venni és a felhány­torgatott sérelem orvoslását kí­vánja venni és a felhánytorgatott sérelem orvoslását beható tár­gyalás és orvoslás alá akarja venni, akkor minden ellenzéki tényező kész örömmel fog kapni az alkal­mon és adataival, tanácsaival, vé­leményével kész örömest sietni fog a kormány intencióinak segítségére. Mi ugyan itt, a békés szabolcsi területen már évek óta bizonyos kétkedéssel fogadunk minden ilyen sérelmi politikát, mert nálunk ilyen felelőtlen hatalmi tuitengések úgyszólván kezdettől fogva isme­retlenek és konkrété alig tudnánk rámutatni egy-két sajnálatos esetre, amit úgynevezett titkos társaságok számlájára lehetne felírni, de a panaszt az országyülési tudósítások révén annyiszor és annyiszor hal­lottuk, illetve olvastuk megismé­telni, hogy lassanként magunk is csakugyan kezdtük hinni, hogy va­lahol a Duna Tisza-közti ős­dzsungelekben csakugyan él és virul ez a fantasztikus mellékkor­mony s titkos csápjaival behálózni igyekszik a konszolidációra törekvő magyar gondolkozást az egész or­szágban. Most legutóbb a frankügy nek szennyes hullámaiból csak­ugyan merültek is fel bizonyos roncsok, amelyek arra mutattak, hogy ha nem is széles körökre, de bizonyos szűkebb csoportra berendezkedve tényleg működött itt közöttünk egy romantikus gon­dolkodású, megkérgesedett társa­ság, amely titkos esküvel erősített alkalmi szövetségben határtalanul ostoba eszközökkel gondolt elér­hetetlen politikai célokat megvaló­sítani s mikor ez kipattant és a kormányeínök ellenzéki felhívás folytán csakugyan bejelentette ab­beli készségét, hogy most már minden ilyen titkos alakulásnak csakugyan a szemébe kíván nézni s azok megrendszabályozásához kikérte minden hazafinak a támo­gatását s a tennivalók megbeszé­léséhez felkérte legádázabb poli­tikai ellenfeleit is mindannyian fellélegzettünk, hogy no most most Uramisten: csakugyan vége lesz a mumusnak és elvégre-va­lahára csakugyan tisztázva lesz ez a régen hánytorgatott kérdés és egy ütközőponttal kevesebb lesz a kormány és ellenzék között. Mit látunk azonban? Az ellenzék nem ment el a meghívásra. Tüntetőleg távoltar­totta magát a kérdés .megbeszélésé­re összehívott pártközi konferenciá­tól. Nohát még ilyet! Akaratlanul eszünkbe jut a közismert annekdótá a vak koldus­ról és a sebész-prof«sszorról. — Történt ugyanis, hogy egy hires sebész-professzor egyszer, amint a templomból kifelé jön t a templom aitónái meglát egy vak koldust, aki kéregetésre nyújtja felese a ke­zét. A professzor jótékonysági han­gulatban volt és ahelyett, hogy alamizsnát adott volna a koldusnak, azt monflta neki: «Barátom, én ne­ked nem alamizsnát akarok adni, hanem visszaadom a szemed vilá­gát. Jer fel hozzám a klinikára es ingyen megoperállak.)) A koldus pedig igy felelt: «Ho­vá gondolsz Uram? Hát azután mi­ből fogok élni?» Bizony, ha a kormány is megta­Nyiregyháza, április 21. fA Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi közgazdasági ér­tekezlet országszerte élénk visszhan­got keltett. A Debrecenben megje­lenő «Tiszántuli Ipar és Kereske­delem)) c. szaklap első oldalán közli Kállay Miklós dr. főispán arcképét és a főispán által megindított ak­ció: a következő '.efkts sorokban méltatja a tiszántúli ipari és keres­ködelmi körök szószólójaként: A Tiszántúl közgazdasági életé­ben mint azt már a Tiszántúli Ipar és Kereskedelem már jelen­tette nevezetes esemény történt a napokban. Kállay Miklós, Szabolcsvárme­gye illusztris főispánja nagysza básu ankétet hívott össze Nyír­egyházára Szabolcsvármegye közgazdasági bajainak orvoslá­sa végett­Megmozdult tehát a Tiszántúl s Kállay Miklós főispán határozott céltudatos fellépése hozzánk áil legközelebb, akik a Tiszántúl köz­gazdasági helyzetének fellendíté­séért küzdünk minden erőnkkel. ­Kállay Miklós főispán megmutatta azt, hogy a közgazdasági árdekek felülál­lanak minden pártpolitikán s minden erőt tartozzék bármi­lyen politikai párthoz is egyesí­teni kell arra a célra, hogy kiemel­jük''a közgazdasági élet mai súlyos lethargiájából, amely ekziszten­ciákat semmisít meg. Ezen az értekezleten memoran dumba foglalták Szabolcsvár­megye sírelmeit, amelyek igy a kormány elé kerülnek orvoslás végett­Kállay Miklós főispán ezzel a nagyjelentőségű kezdeményezésével fölkeltette Szabolcsvármegye iránt az egész, ország figyelmét, biztosí­tani tudta a legsúlyosabb közgazda­Április 21-én és 22-án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel URI DIVAT Molnár Ferenc világhírű vígjátéka 7 felvonásban. Főszerepben: ALMA RUBENS és LEVIS STONE, Kisérő műsor: Pilotti és a foghúzás burleszk. Alborák és b. neje burleszk. JÖN JÖN ,Zigot,'tq>» a becsületes tolvaj. lálja operálni ezt a sokszor hány­torgatott sebet, hát miből fog akkor élni az ellenzék!? Már nem tud élni az internáló táborból, már nem tudja értékesí­teni a frankügyet, már nem pana­szolhatja sem az inflációt, se a korona-romlást, se a háztartás rendezetlenségét... Az kell, hogy most már a titkos társaságok dol­gában js lehulljon a hályog a kö­zönség szemérői! Miből fog akkor élni!? Sasi Szabó László. sági tényezők érdeklődését: tehát egy olyan atmoszférát teremtett, amely ennek a mozgalomnak hasz­nos eredményeket is érlelhet. Kállay Miklós főispán tagadhatat­lanul a legfontosabb feladatot telje­síti akkor, amikor a közgazdasági kérdések megoldását veszi a ke­zébe. Mert végeredményében ide sarkalik ki minden: csakis egész­séges közgazdasági élet mellett le­hetséges egészséges politikai és társadalmi élet. A legnagyobb lelkesedés fo­gadta Kállay Miklós főispán akcióját. És ehez a legőszintébb szívvel csatlakozik a Tiszántúli Ipar és Kereskedelem, mert hiszen a Ti­szántúlról van szó. örömmel látjuk, hogy megmoz­dul a Tiszántúl, föltárja közgaz­dasági életének súlyos és vérző se­beit és segítséget kér. És lehetetlen, hogy fájdalmas szavait olyan kitű­nő férfiú, mint Kállav Miklós főis­pán, tolmácsolásában meg ne hal­lanák. A legnagyobb elismerés illeti meg Kállay Miklós főispánt azért, hogy ezt a mozgalmat megindította! étk Magyar Általános Fordító Iroda Nyíregyháza, Városház-udvar 52. T el : 287. (Magyar Távir ati Iroda) OHMMHaHHaamMMaMN Bármely nyelvről magyarra (és viszont) elfogad fordításokat (okmányok, ke­resztlevelek stb.) melyek 4—10 nap alatt belügyminiszteri hite lesitéssel elkészülnek. 1924-7 •anninBnMnnr Április 21-én és 22-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel GRAUSTARK í.gy győzedelmes szerelem regénye 7 felvonásban. — Főszerepben: NORHIA TALIHIADGE és EUGEN O'BRIEN. Bonjour Paris! A „Casino de Paris' 1 nagy szines revüje 6 felvonásban, Főszereplő: MISTINQUETT. JÖN JÖN A ROZSALOVAG Technika a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági gépélet trak­torokkal és azok üzemellen­orzése. Irta : Lázi" S• Béla gépgyári mü­helyfőnök. IV. Megfigyeléseim a traktorok ta­nyasi kezelésénéi mindig arra is kiterjedt, hogy a kezelőszemélyze­tük mennyire van tisztában az álta­luk kezelt traktorok életével. Saj­nos egyetlen helyen sem tapasz­taltam azt, hogy a kezelök, sőt sok helyen ezeket ellenőrző gépé­tszek is legkevésbbé is tisztába let­tek volna a traktor-eke szerkezeté­vel, s igy természetesen azok gaz­daságos üzemének helyes beállítá­sával is. Megállapítottam e helye­ken azt is, hogy e személyzet leg­több részének fogalma sincs arról, miként dolgozik e gép, miként vál­tozik át az a petróleum, vagy Aenzin, melegfejtö feszítő energiá­vá, s még kevésbbé hiányzott egy csak kis megközelítő elképzelése is a gép mechanismusának működé­séről, s az abban fellépő üzem alatti fárasztó jelenségekről. Egy alkalommal oktattam tanyasi gépészeket a motorok működésé­ről, s mikor azt igyekeztem nekik magyarázni, hogy a motor anya­gába egy fárasztó élet folyik an­nak üzeme alatt, megdöbbentek.. Hogy tehát e téren is segítenünk keli, azt hiszem minden traktor tu­lajdonos igazolhatja. Hogy végeztessünk hát akkor lel­kiismerettel javítást, egy beállítást, egy kezelést akkor, amikor azok ke­zelői a legelemibb gépoktatáson sem mentek keresztül, sőt azok, akik már valamelyes kis oktatásban részesültek is, a szántás, illetve az automatikusan működő gépek soff­őri fogásait gyakorolják tovább csak, s nincs aki ellenőrizze az el­méleti tudást, azt a kicsit is elfe­lejti, amit tudott, vagy tanult, at­tól a gyári szerelőtől, aki a gép üzembehelyézéséhez kiszállt. Hogy hog}' fest a traktor keze­lés esete például akkor, ha idő­közben ez a szerelő által »betani­tott« kezelő véletlenül ott hagyja állását s visszamegy béresnek, el­képzelni nem kell nagy fantázia. Minthogy azonban ez a megha­misitatlan helyzet, lássuk tovább, mi történik tehát akkor, ha a trak­tornak e »gondos kezelés« dacára is baja esnék. Az első eset az, hogy kihivatják a tanyából a »gépész urak, akinek bár igen sok dolga akadna a lóvasalások körül, mégis kénytelen azt abbahagyni, mert hát a szántás, tekintettel arra, hogy az idő is kedvező, na ineg. egy 'kicsit el is vagyunk késve »tnuszáj« kimenni a traktorhoz, 'hol a Jani gyerek akkorára már fel­készült a »javitáshoz.«, s leszedett ami csak leszedhető s amihez a kéznél lévő szerszámokkal hozzá férhetett. Most jön pedig a »hibake­resés« s minthogy éppen e körül vannak mindnyájan dilemában, bele esnek abba a gyermekbetegségbe, aki addig nézegeti az uj babát, míg a belével ís tisztába nem jön. Na de végre mégis csak »megálla­pítják« és pedig ami a leggyako­ribb, hogy a csapágy kiolvadt, de jjiz mind azért van a Jani gyerek állítása szerint, mert az olaj a tábla végin a forgón volt s azt »hitte«, hogv még addig »kitarf« míg odaér. Már mindegy ! Az a fő, hog} a gépész kiönti újból a •csapágyat, rá is »illeszti« a ten­gelyre s alig múlik el 2-3 nap, s máris »zug« a motor s szánt to­vább. A gazda »öröme teljes*. A Diadal Mozgó Városi IVIozssó Kállay Miklós főispán felkeltette Szabolcs­megye iránt az ország figyelmét".

Next

/
Thumbnails
Contents