Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-03 / 50. szám

2 JftÍRYIDÉK 1 192C. március- 3 A magyar földmivelés és állattenyésztés ujjáépitése. Irta; Konkoty-Thege Gyula, miniszteri tanácsos, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója. Magyarország földmivelése és állattenyésztése a világháború és az azt követő válságos esztendők folyamán nagyon megromlott és mélyen, békebeli színvonala alá hanyatlott, meíy mélypontját 1919-ben érte ei. Az 1922. évet követő esztendők, folyamán, vagyis az utolsó három évben a magyar földmivelésnek és állattenyésztésnek irányzata ismét megváltozott. A magyar gazdák a visszatért és egyre növekvő munkakedve folytán az ország termelése és állattenyésztése ismét fellendült, ugy hogy évről-évre mindjobban megközelíti háború előtti színvonalát. Most pedig az 1925-ik esztendő elmultával már arról számolhatunk be, hogy ebben az esztendőben a magyar "földmivelés és állattenyésztés békebeü színvonalához annyira közel jutott, hogy bizonyos vonatkozásban máns elérte jizt. Az eddig rendelkezésére álló adatok szerint a mezőgazdasági termelés az 1924—1925. kedvező esztendőben már alig 5 százalékkai kisebb a háború előtti termelésnél. Sőt az ország bevetett területének mintegy 80 százalékát elfoglaló legfontosabb terményeink : a buza, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya és cukorrépa termés adatai már azt mutatják, hogy e termények termelésének együttes eredménye a háború előtti termelés eredményének színvonalára emelkedett. A szőfőmivelés az utolsó esztendők rendkívüli jó terméseredményei következtében kiváló eredményeket mutat. A mai Magyarország rendkívül megcsappant kiterjedésű erdeinek területe a tervszerű fásitások folytán növekedik. Az 1925. év tavaszán végrehajtott áílatösszeirás adatai szerint a lovak létszáma majdnem akkora, mint a háború előtt volt, a szarvasmarháké csupán 10 százalékkal kisebb és csak a sertések és juhok létszáma mutat még mindig 20 százalékos csökkenést. A baromfitenyésztés ismét hatalmas lendületet vett és a gyümölcs, valamint zöldségtermelés terén is határozott fejlődést állapíthatunk meg. Mindez tehát arrói tanúskodik, hogy a magyar földmivelés és állattenyésztés legalább is ami a mennyiséget illeti a legutolsó évek folyamán hatalmas lendülettel igyekezett elérni háború előtti színvonalát. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a magyar mezei gazdálkodás mennyiség szerint rendkívül rövid időn belül nemcsak elén békebeli színvonalát, hanem azt, gazdaközönségünk szívós kitartása nem lankad, meg is haladja. Akkor pedig megtettük azt az első és legnehezebb lépése, amelyre az ország gazdasági reorganizáviójáhox elsősorban szükség volt. A földmivelésnek és állattenyésztésnek e mennyiségbefi hatalmas fejlődésénéi azonban nem szabad megállapodni, hanem a mennyiség szerinti fejlődés mellett a minőség szerinti fejlődés fokozásáról is gondoskodni kell, arra kell törekedni, hogy jóminőségü versenyképes terményt termeljen és kiváló, elsőrendű állatot tenyészen. Ellenkező esetben ugyanis a termelés mennyiségének további emelkedése folyamán a meg nem felelő, sőt silány minőségű termények termelése, illetőleg állatok tenyésztése következtében — túltermelés következik be. A termelés és tenyésztés minőségének megjavítása érdekében nagy koncepciójú tervezetre van szükség, amely az ország gazdasági életét szinte alapjában újjászervezné. Az országot a különböző termelési tényezők figyelembevételével, de elsőfsorban a termőföld alapján, gazdasági körzetekre kellene osztani. E gazdasági körzetekből egységes elvek alapján termelési és tenyésztési kerületeket vagy vidékeket kellene alkotni. Gondoskodni kellene arrói, hogy a gazdák csak olyan terményeket termeljenek és csak olyan állatokat tenyesszenek, amelyek az illető vidéken elsőrendű minőségben termelhetők, illetőleg tenyészthetők. A mezőgazdasági termelés terén meg kellene keresni minden vidékrészre azt a terményfajtát és • a fajtának azt a nemét, amely az illető vidéken mennyiség és minőség szerint is legjobbnak mutatkozik. A többi termelési ágak, valamint az állattenyésztés terén pedig ugyancsak hasonló módon kellene eljárni. A földmivelésügyi közigazgatásnak a gazdasági vidékekehez tellene simulnia. Általában arra kellene törekedni, hogy minden állami 'intézkedés, minden társadalmi akció, az ország vidékeinek gazdasági szempontból vett különféleségét mindenkor figyelembe vegye. Abból a célból, hogy az ország termelése, állattenyésztése ily egyetemleges gazdasági rendszer, mondhatni országos feemterv

r alapján a mai kor kívánalmainak megfelelő módon újból kiépíttessék, államnak, társadalmi szervezeteknek és a gazdáknak is össze keíi fogni. Óit épít Nyíregyháza ? Dr. Bencs Kálmán, polgármester nyilatkozata az iparkamarának. A «TiszántuIi Ipar és Kereskedelem» írja: Nyíregyháza város (iparossága is nehezen várja a közmunkák megindítását. Hiszen a mai viszonyok között, amikor a magántőke még nem mutat építkezési hajlandóságot, csakis ettől várhatnak megélhetési (ehetőséget. Jóllehet Nyíregyháza városa a külföldi kölcsönt nem vette igénybe, dr. Bencs Kálmán, m. kir. kor mányfőtanácsos, a város kiváló polgármestere, elkövet mindent, hogy Nyíregyháza iparossága nem maradjon munka nélkül. A kerüleü kereskedelmi és iparkamara megkeresésére Bencs Kálmán pofgármester az alábbiakban jelölte meg a Nyíregyházán folyó és/programmba vett építkezéseket: Nyíregyháza város területén tol^tinatban levő (építkezések: 1. Báró Molnár Viktor «Virginia» gőzmalma, melynek befejezéséhez s a még szükséges munkáslakások, kutak, kerítések, útburkolatok és egy Siló építéséhez kb. 250.000 aranyfknronará. s a malom berendezés Kiegészítéséhez és felszereléséhez ugyancsak kb. 250.000 aranykoronára van szükség. 2. «Oceán» R. T. konzervgyára, melynek kiépítési költsége ismeretlen. 3. Dr. Klekner Károly szanatóriuma kb. 20.000 a. K- költségei. 4. A zsidó kórház kb. 180.000 a. K- költséggel és 5. az orth. izr. templom kb. 20.000 a. !<• költséggel befejezhető. 2. Elhatározott s a f. évben felépitenNszándékolt építkezések: 1. Rendőrségi palota 400.000 a. K. 2. Calvineum internátus®. 200.000 a. K- 3. Kerületi munkásbiztositó Szerdán délntán 6 La Fontaine Társaság Nyíregyháza, március 2. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Mig ott nyugaton a világháború után keletkező könyörtelen békék diktálói azt sem tudják kik isvoltaképen a magyarok, itt, a barbárnak hirdetett országban, a gazdasági leromlás legválságosabb napjaiban Shakespearet, az angol szellemóriást ünnepli a La Fontaméról, a francia szellem ragyogó reprezentálójáról elnevezett társaság. Letiporhattak bennünket a matériális erők brutális hatalmával, a kultura szeretetét, a kultura diadalában, a kiengesztelődés ünnepi perceinek eljövetelébe vetett hitünk él olthatatlanul. A magyar- _ ság kulturérzékének fényes tanubj- • zonysága lesz az az ünnepség, j amelyet a La Fontaine Társaság I nyíregyházi csoportja rendez hol- ) pénztár 130.000 a. K. 4. Kir. kathfőgimnázium bővítése 100.000 a. K. 5. Ipartestületi székház 76.000 a. korona. 3. Tervbevett középitkezések, melyek azonban egy éven belül végre nem hajthatók: 1. Vízvezeték és csatornázás 2.000.000 a. K- 2. Szálloda és fürdő 1500.000 a. K. 3. Köztemető 1.000.000 a. K- 4Közvágóhíd 500.000 aranykorona. 4. Szükségesnek mutatkozó köz(epitkezé9ek: i. a két községi polgári iskola bővítése. 2. Tanítóképző intézet. 3. Vásárcsarnok. 4. Tornacsarnok. -5. Ev. leánygimnázium. 6. Folyammérnőja és 7. Erdőmérnöki hivatal építése^* Mint ebböi kitűnik, Nyíregyháza szintén kiveszi' tészét a beruházásokból. Itt említjük meg, hogy a Calvineum elnöksége már meg is hirdette a kétemeletes, mintegy kilencezer köbméter űrtartalmú leleányinternátus összes építési munkálataira, valamint a régi épületnek összes tatarozási munkálataira a zárt ajánlati versenytárgyalást, amelynek határideje február 28-án déli 10 órakor járt le. Az ajánlatokat még ugyanaznap délelőtt 11 órakor felbontották a debreceniref. püspöki hivatalban. Nyíregyháza városa tehát éppen ugy mint Debrecen, mindent igyekszik megtenni, hogy az iparosság mielőbb munkához jusson. Bencs Kálmán, a város agilis polgármestere és mindazok a tényezők köztük a Kálvineum illusztris elnöksége —, akik ezt elősegítik, e munkájukért számottarthatnak a legőszintébb elismerésre. órakor kezdődik a Shakespeare ünnepe nap, szerdán délután 6 órai kezdettel az ág. h. ev. Kossuth főgimnázium dísztermében. Az ünnepség műsora a következő lesz : 1. Shakespeare méltatása. Tartja dr. Mikecz Ödön. 2. Magánjelenet Coriolanusból. Volumnia : dr. Garay Gyuláné. 3. Sonnet by Shakespeare. Recited by Miss Gornelia Bodor. 4. Párjelenet Hamletből. OpheIia: dr. Garay Gyuláné, Hamfet: Gál István. 5. Monologue of Hamlet Recited by Mr. Eugene Rónay. 6. Magánjelenet Romeo és Juliiból, Előadja Koppány Erzsi. 7. A vád- és védbeszéd Július Caesar fölött. Brutus : Szabó István, Antonius : Bihary László. 8. Dialogue between Hamieí and the Digger (Párbeszéd Hamlet és a sirásó között) Recited by Messrs. Stephen Gál ud Eugéne Rónay 9. Párjelenet a Makrancos hölgyből. Előadkják Koppány Er?si és Bihari László. A Coriolanusból dt». Garay* Gyuláné azt a jelenetet adja előí amikor Volumnia kéri fiát, hogy ne vonuljon hazája, Róma ellem A Shakespeane-szonettek közül Bodor Cornélia a legszebbekéj tolmácsolja. A Hamletből vett párjelenetben dr. Garay Gyuláné Ophé lia, Gál István a Hamlet szerepében lép a közönség elé. A Hamlet párjelenet a kolostorba küldetés mozzanatát mutatja be. Rónay Jenő Hamletnek a hires »Lenni vagy nem lenni« monológját adja elő angol nyelven. Koppány Erzsi Rómeó és Júliából a meregpohárjelenetet mutatja be. Bihari László és Szabó István a Juüus Caesar holtteste felett elhangzó vád- és védbeszéd harcát vívják meg. Gál István és Rónay Jenő a koponya jelenet dialógját adják elő angoí eredetiben. Koppány Erzsi és Bihari László a Makrancos hölgy legfrappánsabb jelenetét játszák el. A Shakespeare-ünnephez hasonló irodalmi délután még nem volt Nyíregyházán és igy érthető az irodalom és a művészetek iránt érdeklődő nagy közönség feszült vállakózása. Az ünnep belépőjegye 10 ezer korona. La Fontaine Társaság tagjai 5000, a diákok 3000 koronát fizetnek. jDiadal Mozqó Március 3-án és 4-én, sisrdán és I csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Az Egyik, a Másik, meg a Nő! Cleve Ardeen filmregénye 6 felr. Főszereplő; Mary Astor. Modern Amazon amerikai történet 8 felvonásban. Fósiereplők: Irene Rich, Dert Lytell. Jövök miat Kis handlé JACKIE! Alkalmi vétel! Gyermek és fiu ruhákban sikerült egy igen nagy tételt megvásárolnunk, mit rendkívül olcsón kiárusítunk. Váradi Testvérek, Bessenyei-tér 16. 1008-5 HALLATLAN olcsó árban vásárolhatja BÚTORAIT SUHANESZ kárpitos és butoráru csarnokában. Óriási válastték mindennemű bútorokban. Kállói-utca 4 Telefon 319.