Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-28 / 71. szám
1926. március 28. 3 Ötven éves a Szabolcsvármegyei Általános Tanítóegyesület. Nyíregyháza, március 27. A Szabolcsvármegyei Általános Tanítóegyesület választmánya f. hó 25-én ülést tartott, amelyen a vidéki tagok is teljes létszámban megjelentek. Az elnöki megnyitó bizakodó szavain "keresztül is átcsillámlott aa a fájdalmas rezignáció, amely a tanítóság Jelkét eltölti. Késlekedő és előreláthatóan sérelmes intézkedések nyugtalanítják különösen a felekezeti tanítóságot és fájó létkérdések zavarják az ideális munkához kívánatos lelki egyensúlyt Egyhangú határozattal tette magáévá a választmány a Szövetségtanácshoz intézendő előterjesztést, hogy erőteljesebben és a siker több reményével képviselje a tanítóság érdekeit. i Elhatározta a választmány, hogy járásköröket felhívja, hogy a tavasz folyamán rendezendő ülések programjába illesszék be a napirenden levő kulturkérdéseket és különösen az uj tanterv keresztülvitelére fontos módszeres eljárásokat vitassák meg. Benkő András kir. tanfelügyelő kéri a járásköri elnököket, hogy a jryülések pontos idejéről értesítsék ot idejében, hogy hogy esetről-esetre előadókról gondoskodhassék. Bökényi Dániel a S zövetkezet igazgatójának javaslatára kimondja a választmány, hogy a járásköri üléseken ez a nagyjövőjü, a fejlődés biztos bázisán álló intézmény is népszerűsítő, szakszerű előadás keretében tárgya legyen az üléseknek. Októberben 50 éves lesz az egyesület. Elnök javaslatára kiküldetett egy bizottság, amely a juniusi választmányülésig kész programot készit az emlékezetes dátum méltó megünneplésére. A bizottság tagjai : Szabó Pál, Varga Ferenc, Szilvássy József, Szabó Géza, Horváth János, Neumann Albert, Bökényi Dániel, Mátis Béla, Kemény Péter. Magyar László, László Zoltán és Varga János. Az egyesület 'történetét a fenti bizottság kebeléből alakuló 3 tagu szerkesztő-bizottság írja meg. A legutóbb nendezett tanitóestély szép erkölcsi és anyagi sikerrel járt. A választmány az öszszes szereplőknek, de különösen a fáradhatatlan Szilvássy Józsefnek és a Tisztviselő Dalárdának hálás jegyzőkönyvi köszönetet mond. Az utóbbinak az erkölcsi elismerésen felül 5QO.OOO K-t szavazott meg a választmány. Neumann Albert— Tiszántúli rádió-amatőrök! Amatőr készülékeiteket március 31-én küldjétek be a Keletmagyarországi Rádió Társaság és Tiszántúli ipar és Kereskedelem debreceni rádiókiállitására. A részvétel díjtalan. A rádió amatőrök között dijakat fognak kiosztani. Beszélgetés Mécs Lászlóval, a Felvidék ünnepelt nj magyar poétájával. Mécs László a Nyirvidék számára két költeményét engedte át. Ma még sokan mosolyognának, ha azt mondanám : a legnagyobb élő költőnk. Pár év múlva engem fognak túllicitálni a dicséreteben a ma még mosolygók. Mécs László felvidéki költő. A csonka ország kevéssé ismeri, de a megszállott területeken fogalom már a neve. Pesten március 12-én, a Vigaaóban hatalmas sikerű szerzői estje volt; saját költeményeit szavalta kivételes előadóművészéttel. Felkerestem Mécs Lászlót pesti lakásán, mondjon egyet-mást a, Nyirvidék közönségének. Küls<* megjelenése már impozáns. Hatalmas alakja, harmonikusan szép, tiszta arca is mutatják, hogy különleges, nagy egyéniség. A portással nehezen tudom megértemi, hogy okvetlenül beszélni akarok vele. Végre bejelent. Elébem jön, felvezet szobáiába. Megmondom, hogy a Nyirvidék részére szeretnék tőle interjút kapni. — A legnagyobb örömmel — mondja. — Csak kérdezzen. — Főtisztelendő ur élete? — kérdezem. — Sárosmegyében, Hernádszentistvánban születtem 1895-ben, hegyes vidéken. Gyermekkoromban a sárosi hegyek között éltem, verseimbe természetlátásomat innen hoztam. Ezek a hegyek az észak\ komor és déli lágy hegyvidékekközt állnak, sem pesszimizmusra, sem túlságos optimizmusraa nem hajtanak. Apám kántortanító volt, hozzá jártam iskolába, majd a kassai premontreiekhez kerültem. A budapesti egyetemen egy évig civilbölcsész voltam, de helyemet itt nem találva, Jászóra mentem premontreinek. Itt két évig theológiát, majd újra Pesten két évig filozófiát hallgattam. 1918-ban fölszenteltek. Közvetlen primiciám után súlyos spanyolba estem, öt , heti fekvés és hosszú üdülés után lettem tulajdonképen fiatal. Valami pogányos optimizmus fogott el. Azóta azonban ebből már tisztult, nemes optimizmus lett, mely ma is egészen eltölt. Gyermekkoromtól sok lelki küzdelmem volt. Fiatalságom komoly volt. Ezután két évig Jászon éltem, majd a kassai premontrei főgimnázumban tanítottam három hónapig. 1920ban Nagy kapósra kerültem plébánosnak. — Sikerei? — Nem jöttem világrengető sikerekkei, ki kell mindenkinek várini a maga idejét. Az Életnél 1915—18-ig jó nevet szereztem. Az ország szétszakítása után nem irtam sehová. Szlovenszkói napilapok közölték a verseimet, majd azon vettem észre magam, hogy erdélyi és pesti lapok is kérik kézirataimat. 1923-ban jelent meg a Hajnali harangszó cimü kötetem, mely azóta 2000 példányban elfogyott. Jó kritikák fogadták. Egy evre rá a berlini Voggenreiter Verlag kiadta Rabszolgák énekelnek cimü könyvemet, melyből egy év alatt három kiadást nyomtak. — Mióta ir? — Kisgyerek korom óta, de sohase túlzott ambícióval — Milyen irányhoz tartozónak vallja magát? — Irányhoz tartozónak nem vallom magamat. Költészetem témás költészet, mely az életre fontos. A művészet épp oly tényező, mint a vallás, vagy a szocializmus. Életbevágó, életre ható költészet kell, nem hideg formalizmus. A költészet ne csak gyönyörködtessen, de hasson is reánk. Az, hogy csak egyes lapokba írok, nem jelenti hogy irányhoz tartozom. Ez csupán" kényelmi szempont. Elveimmel nem ellenkezik bárminő lapba irni. — Sokan hibáztatják, hogy nincs Szombaton Vasárnap Hétfőn INDIA TIGRISE Kalandok a dzsungel mélyén 7 felvonásban. FÖLD ÉS 1RA1Y Arany áaók ín farm arak harca 5 felv. — Fősaereplő: Walace Reid. Keddtől Az olasz filmgyártás remeke! Keddtől Dante, a hazátlan Regényea korkép Dante életéből 8 felvonásban. THAWARA RAY CJOKOU^ HASHAJiö hindu fakir filmen. Eltemetik, kiássák és újra él. EÜaéáaok kezdete: vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 éa 9 órakor. VAKOOJUNK fll UTÁNZATOKTiiU irredenta költészete, mint Végvárinak, vagy a többieknek. — Határozottan irja meg, kérem, hogy nem tartom magamat irredenta költőnek. Ez nem költészet ma már, ez alsóbbrendű műfaj. — A legkönnyebb ut az érvényesülésre, — vetem közbe. — Igen, a közönség könnyzacskóival játszani. Akármelyik versemben van annyi magyar érzés, mint ezekben. Olvassa csak el a «Szétszóródás után»-t. — Befejezettnek látja-e költői fejlődését tartalomban és formában? — Nem. Állandóan fejlődöm. Öntudatlanul uj tartalmat és uj formákat keresek. A tartalom állandóan változó, a költészetem sokhuru költészet. Nem zárkózom el az élettől a fehér eiefántcsontíoronyba, az élet problémáit élem. Minden jelenségét ismerem és témám örökké van. — Legkedvesebb magyar irói? — Ady és Szabó Dezső. Utóbbinak Napló és elbeszélések kötetét talán még Adynál is jobban szeretem. — Verhaeren, Werfel, Richárd Dehmel. Általában a robusztus egyéniségeket szeretem, Rilkét például nem bírom, túlságosan finom. — Mi a véleménye a jelen magyar költészetéről? — Nem vagyok elég tájékozott, hogy válaszolhassak. — Céljai? — Céljaim? A kiadóm uj könyvemet akarja kiadni karácsonyra. Ötven verse már megvan. — A cime? — «Legényesen», de ez még az utolsó percig bizonytalan. — Nem ütközik-e néha össze Főtisztelendő úrban a költő a pappal? — Nyugodtan mondhatom, hogy most már nem. Mindent meg tudok irni, mert megvan hozzá az idealizmusom. — Az elszakított területek irodalma? — Erdély irodalma erős és friss, ami nagyon jelentőssé teszi. A Felvidéken irodalom nincs, csak íróink vannak. Összmunka hiányzik, mert nincs lapunk. Vajúdik valami, nagyon akarják a lapot, egy év múlva talán már meglesz. Én magam állandóan sokat szavalok a Felvidéken. Tavaly husz szerzői estem volt, Munkácstól Prágáig, sőt Berlinben is. A szorosan vett interjút befejeztük. Elbeszélgetünk. Sok most is a dolga, kevés az ideje. Tegnap Szombathelyen adott elő, ma Gödöllőre utazik és a hét végén már otthon akar lenni Nagykaposon, hivei körében. Virágh Ferenc. mindenki részére lehetővé teszi hogy a tavaszi szükségletét elsőrendű minőségben, rendkívüli olcsó árban szerezhesse be. Női divit félaipők minden ssinben 180—200 Női fekete és ssürke antilop laik diseitessel troteur divat félaipők 240 Női ehevreaux divat félaipők rámán varrott talppal 240 Női egyei pár lakk éa antilop félaipők 180—250 Férfi fekete eevró és box divatfélaipők 250 rérli fekete sewó és box magaa cipők 235—250 Férfi barna bagaria divat fél éa mags aipők ráaaaa varrott talppal 295 a Hungária Cipőárnházban, Nyiregyháza íág. 1 Iloaa-a. 5. 19*.
