Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-28 / 71. szám

4 J^YÍRYIDÉK. 1926. március 8 Kitűnő zamatu édes must literenként kapható Neumann József fűszer- és csemegeüzletéb ;n, Kállói-utca 2 szám. 1559.3 Egy nyíregyházi iparos Tálaszol a tanoncoktatás feltételeiről szóló cikkre. Nyiregyháza, március 27. A napokban a Nyirvidék hasábjain egy nyíregyházi kisiparos nagy figyelmet keltő cikket irt a tanonctartás feltételeiről. Erre a cikkre a következő válasz érkezett : Válasz egy nyíregyházi kisiparos levelére a tanonctartás feltételeiről Igentisztelt Iparostársam ! Olvastam, sőt érdeklődéssel olvastam a Nyirvidék f. évi március hó 21-iki számában megjelent cikkét s ennek nyomán engedje meg, hogy én is elmondhassam a következőket : Tervét a "háború előtt még meg lehetett volna oldani, vagy a mai naptól számítva öt év múlva, ..feltéve természetesen azt, hogy a konszolidáció terén ugy ha. haladunk, mint eddig haladtunk. Ennek megoldásában magától értetődőle^f helyet foglal, egyrészt az ipari, másrészt az országos politika. Magam részéről végtelenül csodálkozom azon, hogy az egész ügyiparos részről vettetett felszínre iákkor, azt a munkások tartják állandóan felszínen. Magam részéről inem is azért ellenezném ennek a megvalósítását, mintha engem érintene, mert hiszen nekem nincsen 10—12 tanulóm, de még fele sem, de ki kell nyitnunk a szemeinket jól és az eseményeket figyelemmel kisérni. A cikkiró ur is meg ,fogj

a látni ez esetben, hogy tényleg nem aktuális ma ezeket megvalósítani. Ha az 1918- T9-iki események nem lettek volna, talán sok mindent nyélbe lehetett volna ütni, de a kommünnek az utóizét még most is érezzük, azt még ma is nem egyszer a szánkhoz dörzsölik s amig ez meg nem szűnik, addig állnunk kell a harcot s győznünk kell! Az ipar, a kereskedelem egészséges lüktetésének fő kelléke a verseny. Mi lenne akkor, ha a munkásságnak nem lennének konkurrensei. Erre még gondolni sem jó, mert amint az iparosnak, kereskedő nek meg vannak a maga konkurrensei, ugy kell, hogy meg legyen a munkásságnak is a maga konkurrenciája. Ha a munkásság ok nélkül sztrájkol, akkor az iparos dolgozik tanulójával és igy tudja a tul nagy követeléseket megszüntetni. De ha nem áll rendelkezésére a a tanulótábor, akkor a segédek minden jogtalan követelését kénytelenek lennénk teljesíteni, ami viszont megingatná a gazdasági helyzetet. Az iparosok a tulmagas béreket mindenesetre belekalkulálnák az árakba, aminek a nagyközönség inná meg a levét. Viszont, ha a munkásság azt látja, hogy követeléseivel szemben nincs ellenálló tábor, akkor olyan politikai követelésekkel áll tlő, amelyek teljesítése legalább is lehetetlenség. Egyik budapesti szaklapban olvastam, hogy a munkás napi 8 órára terjedő munkájáért havonta körülbelül 3 milHó koronát kap. Miután ezt elérték, most már azt követelik, hogy a munkaidő napi 6 óra legyen. Hány és hány tisztviselő vallaná magát boldognak, ha napi 10 12 órai munka után érhetne el hasonló eredményt! Pedig talán az sem megvetendő körülmény,' hogy az a tisztviselő 12—16 éven keresztül szívta az iskola porát, tehát annyi ideig, amely alatt sok ipari munkás megszületett, iskolába járt, tanonc lett, felszabadult, kenyérkereső egyeddé válhatott. Igen tisztelt Cikkiró ur gondolja, belátja most már, hogy miért kellenek nekünk a tanulók. A sztrájk, a jogtalan munkamegszüntetés esetén nem szükséges, hogy legyen egy csapatunk, melyre támaszkodhatunk? Hivatásos ipari segédmunkás nem tehetett volna nagyobb szolgálatot az ügyüknek, mint tett Ön. Hisz egy csekély józan ész, Ítélőképesség megmagyarázza, hogy a főcél a tanulók terrorizálása! Megijesztése a tanulónak, hogy á segédek által diktált időben a tanuló se legyen támaSa annak a mesternek, ki neki atyja helyett atyja, aki neki minden szükségletéről gondoskodik. Soraimból a füleletes olvasó talán azt olvasná, hogy én munkásellenes vagyok, pedig ellenkezően, szeretem munkás testvéreimet, de szeretetem talán imádattá fokozódik, ha nemzeti alapr^ helyezkednek. A munkásnak kétségtelenül joga van ahhoz, hogy munkája után érdem és szorgalom szerint a kiérdemelt bért kívánja meg, de nem fogadhatjuk el, hogy diktáljanak. Nyiregyháza, 1925. március 25. Hazafias üdvözlettel B. F. nnyadiJános természetes keserűvíz székrekedésnél, emésztési zavaroknál gyors, biztos, enyhe hatású Az análfahéiaoktatás csodálatos eredménye egy szabolcsi faluban. Nyirgelse messzeföldre ragyogó példát mutatott. látni a népnek a tanfolyamtól való idegenkedését és álszemérmét és fölrázni közönyösségéből. Hogy mily szükség volt a községben tanfolyam szervezésére, mutatja az, hogy a hallgatók amellett, hogy az írás-olvasás készségének legkisebb jelét sern árulták el, a legtöbbnek a Hymnuszrói sejtelme sem volt. Beszámol a tanfolyam\-ezető arról is, hogy a fenti létszámból egy hallgató 'meghalt, egy betegápolás miatt, egy az öregséggel járó szemgyengeség miatt maradt el, három hallgató időközben, inint gazdasági cseléd más községbe szegődött el. Előadja, még, hogy hivatalos ellenőrzés céljából Barna Jenő népművelési titkár a tanfolyamot január 28-árl meglátogatta, "s a látogatási napló tanúsága szerint az elért eredményt) meglepőnek és várakozáson felülinek találta. A tanfolyamvezető rövid beszámolója után Magyar Ilona tanfolyamhallgató «Hazámhoz»" C. ven set szavalta el nagy tetszés mellett. Ezután számtani példák megfejtése következett. A hallgatók tíz

1! milliós szám körben szóban és Írásban helyesen oldották meg a feladatokat. Majd Lánczi Dániel és Tóth Gábor szavalata után az olvasási készség bemutatására került a sor. A hallgatók nemcsak az, olvasókönyvből, de az eléjük tartott napilapból is értelmes hangsúlyozással és könnyedséggel olvasnak. Közülök a legtöbben a folyékony olvasás fokáig jutottak el. Az olvasást a «Hiszekegy» eli éneklése követte, majd egy tanfolyamhallgató «Szép erdély» c. irredenta verset adta elő nagy tetszést aratva. Ezt a táblán előmondás után Nyirgelse község a vármegye ama községei közé tartozik, ahol a törvényhatósági iskolánkivüli népmivelési bizottságnak a népkuHura felkarolása és előbbrevitele érdekében kibocsátott felhívása lelkes munkásokra és támogatókra talált. Ennek az ügybuzgó munkásságnak és megértő támogatásnak igen szép dokumentuma ax 1925. november 1-én 29 analfabéta hallgató részvételével megnyílt és 1926. március 13-án ünnepélyes záróvizsgálattal végződött analfabéta tanfolyam. A záróünnepély fényét és jelentőségét nagyban emelte, hogy azon dr. Kálnay Zoltán, a ligelaljai járás főszoígabirája a járás jegyzői karával, Nagy Béláné urnő, a lelkészi kar, tanítótestület, a helybeli notabilitások, és igen nagyszámú érdeklődő közönség volt jelen. A vendégek az egyenruhás levente diszcsapat kettős sorfala között vonultak be á tanterembe, ahol nem mindennapi látványt nyújtóit a meglett férfiak és nőkből álló 22 tanfolyamhallgató, akik felállással üdvözölték a vendégeket. Nagy Béla elnök üdvözölte a vendégeket, gondolatokban gazdag szép beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Majd Cicku János tanfolyamhallgató a «Munka népe» c. találó verset adta elő igen ügyes előadásban. Ezután Papp Béla tanfolyamvezető a tanfolyam megszervezésének történetét adta elő. Kiemelte, hogyha Nagv Béla főjegyző és Nagy Béláné" úrhölgy minden lehető módon nem támogatták; volna, akkor az analfabéta tanfolyam szervezése csak meddő kísérlet marad. Hangsúlyozza, hogy csak nagy munkával tudták eloszirás követte, melynek során a hallgatók a legszebb bizonyítékát adták íráskészségüknek. Erről tanúskodnak különben a hallgatók beküldött minta dolgozatai is. A fogalmazási gyakorlatok bemutatása után a tanfolyamvezető tanító «Analfabéta» c. alkalmi versét szavalta el egy hallgató kedvei közvetlenséggel. Majd méltó befejezésül a «Hitvallás» c. irredenta verset adta elő Dánfi Ilona tanfolyamhallgató. • Ennek végeztével az elnök a legszebb elismerő szavakkal köszönte meg a tanítónak azt a fáradságot nem ismerő munkásságot, melyet a tanfolyam sikereéri kifejtett s amely igen sokszor az éjjeli órákba "nyúlt. Papp Béla pedagógiai felkészültségévei, helyes, módszeres eljárásával és tapintatos modorával valóban elsőrendű munkát végzett. Dr. Kálnay Zoltán is ennek ad hangot, amikor kiemeli beszédében hogy ismerve a tanitóügy buzgalj^mát, sokat várt a tanfolyamtól, de az eredmény a legnagyobb várakozást is felülmuljaa. A tanfolySmhallgatók nevében Tóth Gábor hallgató mondott hálatelt köszönetet a tanítónak. Az ünnepély a Hymnusz elénekléséve' ért véget. Nyirgelsén e tanfolyam szervezésével 21 ember előtt egy szebb világ nyílt meg, ag ismeret, a tudás és az előhaladás lelkivilága. Itt kell megemlékeznünk arról a szép elhatározásról, hogy Nyirgelse .községben az értelmiség bevonásával a vármegyei népművelési bizottság intencióinak megfelelően a község érdemes főjegyzőjének, Nagy Bélának kezdeményezés sére és elnöklete alatt helyi népművelési bizottság alakult, amely jövőben még fokozottabb népművelési tevékenység kifejtését és e célra alap létesítését határozta el. Az alap megteremtésében az elnök járt elől jó példával, aki nyomban a megalakulás alkalmaval 50.000 koronát fizetett be az alap javára. Balogh Miklós segédjegyző pedig 25.000 koronát fizetett be ugyané célra. A bizottság tagjai is tehetségükhöz mérten hozzájárulnak azalaphoz, melyet alapító és pártoló t

agok megnyerésével igyekszik a helyi bizottság gyarapítani. Nyirgelse község értelmisége dicséretes áldozatkészségével a leg-' szebb iskolapéldáját szolgáltatta annak, hogyan lehet a nemes célt tettekkel támogatni, a községi közigazgatás vezetője pedig követésre méltó példái állított arra, hogyan kell az iskolát támogatni, hogy abból a népkultura lásson hasznot. Gyermek és Ifiíny szalmakalapok megérkeztek és 60000 koronatói díszítve kaphatók. Festést, átvarrást, formálást és selyenltalapok készítését legolcsóbban vállalja Tóth Maria női kalap szalonjában, Nyiregyháza, Vay Ádám-utea 7. az. Ugyanott egy tanulóleány felvétetik! T TE5SEK MEGTEKINTENI! Nagy Kálmán ,,TEKTA" cementérugyárában (Árpád-u. 4. szám. Telefon s 40. szám) ssines c ement- és márvány mozaik padlólapok, valamint elsőrangúnak elismert „TEETA" fedéloserép a legkitűnőbb minőségben, nagy választékban, előnyős ára

k mellett kapható. 1886 10