Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-28 / 71. szám
2 ffismPH JSEyíryidék 1926. március 28. Lnkács Ödön miniszteri tanácsos nyilatkozik a Nyírvidéknek Nyíregyháza külföldi kölcsönérél és városfejlesztési terveiről. Budapest, március 27. A Nyirvidék egyik legutóbbi számában olvastam azokról a nagyarányú tervekről, amelyekkel Nyíregyháza fejlesztésére vonatkozóan a város vezetősége foglalkozik. Ezek nek a terveknek : a csatomázásnak, vízvezetéknek, építkezéseknek kivitele természetesen csak akkor válik lehetségessé, ha Nyíregyháza kedvező feltételekkel megfelelő összegű külföldi kölcsönhöz jut. A városok külföldi kölesönének ügyét a pénzügyminisztériumnak Varmegyei, Városi és Községi Háztartási Főosztálya intézi, ez az ügyosztály állapítja meg, hogy mi : lyen célra kell a kölcsön az illető városnak és milyen összegű kölcsönre tarthat igényt, — másrészt informálja a külföldi tőkecsoportot, hogy az illető város háztartásának megvan-e a teherbiróképessége ? A pénzügyminisztérium ez ügyosztályának vezetője Lukács Ödön miniszteri tanácsos; hozzá fordultam tehát felvilágosításért, hogy milyen kilátásai vannak Nyíregyházának a külföldi kölcsön ügyében és milyen véleményezéssel inforjmálja a Háztartási Főosztály a külföldi tőkecsoportot Nyíregyháza kölcsön iránti kérelméről ? Lukács ödön ref. lelkésznek, aki egyénisége és széleskörű műveltsége révén köztiszteletben állott Nyíregyházán és többek között Nyíregyháza történetét is megírta. Lukács ödön Nagyvárad főjegyzője és h. polgármestere volt. Mikor a románok Nagyváradot megszállották, Lukács Ödönt kémkedéssel vádolták, börtönbe vetették, majd halálraítéltek. A magyar hatóságok kieszközölték a budapesti antant-' misszió közbenjárását és ezen a réven a II. fokú bíróság a halálos ítéletet megsemmisitette. Közel két évi raboskodás után — amely alatt sorra hurcolták a megszállott román területeknek: Nagyváradnak, Nagyszebennek, Szamosujvárnak börtönein át Budapestre került a pénzügyminisztériumba. Nyíregyháza centennáris ünnepségein már mint a pénzügyminiszter megbízottja vett részt. Egyébként már békében főtitkára volt a városok kongneszszusának és igy várospolitikai ügyekben is egyike a legelső szaktekintélyeknek. Nyíregyháza külföldi kölcsönéről és városfejlesztési terveiről Lukács ödön miniszteri tanácsos ezeket mondotta : — Mikor legutóbb a jubiláris kiállítás alkalmával Nyíregyházán jártam, örömmel láttam, hogy a legutóbbi néhány év alatt milyen hatalmas ir a mban fejlődött Nyiregyháza. Az ujabb városfejlesztési terveket is csak elismeréssel és helyesléssel lehet fogadni. A tervek megvalósításához természetesen sok pénz kell, ami csak külföldi kölcsön utján szerezhető meg. — A kölcsönök ügyében az a gyakorlat, hogy a külföldi tőkecsoporttal a városok nem létesíthetnek megállapodást közvetlenül, csak a pénzügyminisztériumnak Vármegyei, Városi és Községi Háztartási Főosztálya utján. Ez főlegazt a célt szolgálja, hogy a külföldi tőke igy mintegy állami ellenőrzés mellett több bizalommal Diadal mozgó Március hó 27-én és 28 án, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Gonsíanze Talmadge legbájosabb vígjáték attrakciója 8 felvonásban: Józsi, te csaisz! Kisérő műsor: Liftboy mint zsoké. Megtréfált színigazgató. Sicc az északi sarkon amerikai burleszkek Jön Jön Petes? Pan Városi Mozgó Március hó 27-én és 28-án, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Luciano Aiberlin a legvakmerőbb filmszínész uj filmbravurja: 1 perccel 12 előtt! cimü hatalmas kalando"történet 7 felvonásban. A meresz filmartista nyaktörő mutatványai egy mindvégig izgalmas dráma keretében. Kisérő műsor: F1X-F0X a lovagkorhau. A'burák házasodik. Sicc, mint bnndavadász ameri kai b urleszkek. ,mr Putty Lya-val. A kuruc tárogatók. Rákóczi nótája. A Rákóczi-nóta eredetét Rákóczi Ferenc zsibói csatavesztésének idejéből származtatja a nép. Népünk mende-mondája szerint ugyanis Rákóczi vesztett csatája után a hegyek közé tévelyedett e! egyik szolgájával s az Erdély elvesztése miatt feldúlt lelkű fejedelemnek itt hegedülte el e rikató és vigasztaló melódiákat egy kóbor öreg cigány. Barna Mihály cigány ezután, midőn Rákóczi megnevezte magát előtte, kegyelemből azt kérte, hogy «Rákóczi-nótájának» nevezhesse el ezt a ma is felséges, gyújtó harci indulót, mondhatjuk: nemzeti indulónkat, melyet Barna Mihály Czinka Panna nevű rokonának, a hires cigány muzsikusnőnek hegedülése után Vaczek gyulafehérvári kanonok kótázott le és később többen is művészileg feldolgoztak, ugy, hogy a Rákóczi-indulót a külföldön is mindenütt ismerik. A kuruc-világban leginkább és leghatásosabban tárogatón vagy töröksipon játszották, amely hangszernek igazán megrázó a hangja, mert a siró, jajgató emberi hangra emlékeztet. A kuruc-zászlók lehanyatlása után azonban a tárogatózást, a tárogatók készítését eltiltották, az elkobzott hangszereket pedig elégették, mint például a majtényi fegyverletétel után egész máglyarakást a szatmári piacon... Néhai jó öreg Káldy mesterre várt a tárogató feltámasztásának és újbóli megszólaltatásának feladata, mely gyönyörködtető zenei ese- | mériyre a mult század utolsó ne- * gyedéből emlékezhetünk. í Az utolsó tárogatót azonban nem égették el a szatmári piaccn, ! ahogy Rákóczi nótáját tovább is fütyörészte a magyar köznép és hegedű ikon zokogtatták a cigányok. Hétszilvafás nemesi házaknálr ;Dunán innét, Tiszán tul is lappangott egy-két tárogatós, akik bűvös hangszerüket — bármely ül J döztetéssel s kegyetlen ítélettel dacolva - megőrizték, sőt a tiltott tárogatózásra utódokat is nevel- ' tek a családból. Egy ilyen rejtőz-: ködő tárogatósnak az emlékezetét:* Simonyi óbesterré vonatkozó, az óbester életrajz i'rói előtt is eddig ismeretlen, érdekes adattal összefűzve, idősb Szilágyi Lajosnak 1863-ból fennmaradt jegyzetei örökítik meg. Szilágyi Lajos pályi-i földbirtokos, mint járási szolgabíró az 1822-ik esztendőben a Heszszen-Hamburgi herceg huszárezredének egy szakaszát Biharon szállásolván el, következőt keretezte az udvarbirótól: — Micsoda szép hangú fuvola volt az, melyet előző napon a pályi-i házam végében lévő Ladomér nevü forrásnál sétálgatván: Bihar felől hallottam, s melynek hangjaiban a Rákóczi-nótára isnyujthatja egy-egy városnak, azt a kölcsönösséget, amelyet az ügyosztály a város szükségletével és teherbiróképességével arányosnak tart. — Nyíregyháza ebben a tekintetben igen előnyös helyzetben van. Az amerikai tőkecsoport, amellyel nagyobb dollárkölcsön ügyében a tárgyalások folynak, számításba fogja venni, hogy Nyíregyházának nagykiterjedésű földbirtoka van, másrészt azt is szívesen fogja fogadni a külföldi tőkecsoport hogy a kölcsönösszeget a város közüzemekbe és építkezésekbe fekteti. A Háztartási Főosztály a véleményezésnél természetesen tekintetbe fogja venni azt a komoly és minden támogatást megérdemlő munkát, amely Nyíregyházán folyik, valamint a városnak minden bizonyosra vehető, hogy Nyíregyháza az amerikai kölcsönt a legkedvezőbb feltételekkel meg fogja kapni. — örömmel értesültem róla, — mondotta végül Lukács ödön, — hogy Nyíregyháza a közeljövőben a törvényhatóságu városok sorába lép. Erre a privilégiumra mindenképpen rászolgált az utóbbi évek munkájával és ha ez a munka továbbra is ilyen arányban folyik, Nyíregyháza rövidesen a legmodernebb, legkulturáltabb vidéki városok közé emelkedhetik, (h. i.) mertem ? — Az tárogató volt, — mondá az udvarbíró, —- melyet itt egy Sósi András nevü öreg ember lakodalmakban szokott fújni... A sárgult feljegyzés szerint: Szilágyi szolgabíró azonnal hivat fa Sós Andrást és az odaérkezel huszártisztek jelenlétében, megfúvatta Sóssal a tárogatót. A tisztek is mindnyájan nagy elragadtatással hallgatták a csak «hiréből ismert. hangszert®. Szilágyi szolgabírónak meg éppenséggel annyira szivéhez szólott a nóta, hogv Sós Andrást kevés idő multán, ' egy gyűlés alkalmából, Váradra bevitte és a «városi csapszék» szegleténéi, mely négy utcára szolgált, megfúvatta Sóssal a tárogatót... Alig háromnegyed órával ezernyi ember csődült a tárogatós bihari öreg magyarhoz, mert az erősszavu, de kisterjedelmű sipnak a hangját a túlsó városon is meghallották. Midőn már nagy tömeg gyűlt fel,. Szilágyi a néppel és a tárogatóssal odavonult, ho! Simonyi óbester és gróf Csikv Sándor együtt «esteliztek Szilágyi «az ablak alatt» itten is megfúvatta a tárogatót, a Rákóczi dübörgős nótája után Sós András a regi-régi bucsuzkodós. szerelmi dalt is rázendítette: ' Ha csakugyan elválsz tőlem drága kincs, Gyöngy-fekete két szemeddel: rám tekints. Én is téged emlegetlek, mig étek, Egyetlen-egy gyönyörűséges lélek. — A Mura elmossa a magyar földet a jugoszlávok felé. Zalaegerszegről jelentik: A Mura, mint trianoni határ, most az ország és Zalavármegye földjét szaggatja és nagy területeket sodor át Jugoszláviába. A jugoszlávok ezekre a területekre minden jog nélkül ráteszik.!a kezüket, sőt előfordul, hogy nem elsodort területeket is elfoglalnak. Zalavármegye a szükséges intézkedések megtétele végett a kormányhoz fordul. Simonyi óbesteréket az utcára kicsalta a szokatlan, a váratlan magyar muzsika, sőt Simonyi, aki akkor a Debrecenben és Biharvármegyében elkvártélyozott HessenHomburg ezrednek parancsnoka volt, elragad tatásábaan Sóstól Szilágyi utján vagy két hétre elkérette a «hangszert», hogy majd Debrecenben «mását» megcsináltatja és az ezredzenekarába, beviszi... Ám már akkor Simonyival ellenségeskedtek, — a «Hadi Tanácsnál» (Kriegs-Rath) feljelentették, hogy Simonyi «mily forradalmi hangszerb akar bandájába bevinni, mire azután Simonvit szándékától eltiltották... * Sós András tárogatójáról még kitudakolta idősb Szilágyi Lajos, hogy az eredetileg Rákóczi egyik fővitéze, Boné András váradi kapitány «siposáé», Darabont Jánosé volt. Aminthogy a hangszernek tokjára is fel volt metszve a Darabont neve és az 1705. évszám. Sós Andrásnak az anyja Darabontnak a lánya lévén, ily uton került a bihari hétszilvafás magyarhoz a «sip». Öreg Sós András elhaltával Szilágyi megvásárolta, s utóbb gróf Bethlen Ferencnek ajándékozta az eredeti, érdekes, öreg hangszert. A néhai jó Káldi és Schunda: mesteréktől utóbb mégis csodála" tosképen megszólaltatott zengő szent-fából őshazánknak, Ázsiának lelke manapság is gyújtó erővel beszélget hozzánk. , FÍTHUNGÁBIH M A Dil/I AT\/Í7 I gyógyforrás szénsavval [T| P[ Bl/1 JUk 8 \/l/ telített ásványvize H • # 11 lif I 8 W 1 %smm Forgalomba hozza Budapest székesfőváros ásványözeme. — Főlerekat Nyíregyházán: Bessenyei-tér 3 szám. (Glück Ignác udvar.) Telefon: 378.
