Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-17 / 62. szám

JNYÍRYIDÉK 1926. március 17. Könny és vérfolyam­Magyar Testvéreim! Könny és vérfolyam a magyar történelem. Tudósok csodálják, annyi csapás után hogyan él még mindig a ma­gyar. A politikában nagyhírű, or­vosprofesszoroknak vélt tudósok, de sokszor alig érezték már ütőereink lüktetését. Megállapították a közeli halál bekövetkezését, már ásták Magyarország sírját, már rátették a szemfedőjt s? mikor megszólalt a ha­lálharang, a) tetszhalott nemzet szét­vetette toporsóját s kardot ragadva kiáltá: Ne bántsd a magyart! A tudósok bámulva álltak meg. Va­lami általuk nem ismert nagy tűz­folyam Bocskai, Rákóczi, Kossuth lánglelkébőí végigfutott a nemzet erein, megrázta a tetszhalott nem­zetet s visszaadta ujbói az életnek. Mi volt ez az éltető tűzfolyam? A mindent feláldozó, egymást megbe­csülő, hazájáért halni kész nagy hazaszeretet. Mi ásta meg a sírunkat? S mi ásta meg annyiszor e nem­zet sirját? A visszavonás, a pár­toskodás. Amikor elfeledte a ma­magyar, hogy magyar. Amikor a társadalom rétegei, a vallásfeleke­zetek, a politikai ellenfelek egy­másban nerrt magyart, nem ennek a vérző hazának édes gyermekeit, de ellenséget láttak. Amikor egyéni ér­dek, a vagyon, az aranybáfvány imádata elfeledtette, hogy a haza sorsa mindnyájunk sorsa, a jiaza pusztulása mindnyájunk halála. De sokszor elfeledtük ezt az örök igaz­ságot, pedig mindég bűnhődés járt nyomában. Elfeledtük ezt a nagy világháború végén is s most látva csak hibánk, bününk átkos követ­kezményeit, mi letiport, összetört, gyászoló magyaroK" összejöttünk ide 78 év után, visszagondolni az el­múlt időkre, hogy megtisztult lélek­kel, erőt merítve a mult tanítá­saiból, ujult erővel foghassunk a halálra ítélt Nagymagyarország fel­támasztásához. >78 esztendő, egy röpke pillanat a nemzetek életében s nekünk mily 'íosszu, mennyi könnyel, vérrel megszentelt idő! Levett kalappal, nemzeti rajongással és kegyelettel közelitünk hozzád 1848 március 15-ike. Mikor ünnepi szint öltött Pest, ünnepelte a sajtószabadsá­got, a cenzúra nélkül kinyomtatott 12 pontot, Petőfi Nernzeü"dalát! ­Amikor lehullottak a nemzet rab­bilincsei, leomlottak a kiváltságos rendeket és jogtalan társadalmi osztályokat sok évszázadon át el­választó falak s földöntúli öröm, haza és testvéri szeretetben eggyé olvadva az egész magyarság együtt esküdött: esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Ma a sajtószabadság, a politikai jogegyenlőség korában ei sem tud­juk képzelni az 1848. március 15-iki magyarság örömét az akkori kor és magyar hazánk európai helyzeté­nek ismerete nélkül. Testvértelenül állunk Magyarország egyedüli közép­európai terület, mely éghajlati, víz­rajzi; néprajzi szempontból" zárt egész és sehova nem tartozik. — Európa tengerében egyedül álló szirt, mely ki volt téve a tatár, tö­rök, germán, szláv népek hullám­verésének. Tajtékzó habok ostro­molják minden oldalról és se égen, se földön nincs szövetséges társa. Hasztalan kiált segélyért, hiába mu­tatja fájó sebeit, segítő kéz, gyógyí­tó balzsam nincs sehol. Vagy ön­HEliWY PORTENNEL Ai utolsó felvonás... Szerdatói az Apollóban magában van meg a szilárdság s porrázuz minden hullám tarajt, vagy széthúz, meglazul s az ostromló hullámok martalékaként összeroppanva örökre" elvész a mélyben. A régi Habsburgok­jói látták ezt nagy királyaink, mi­dőn a nemzeti erő összetartásában látták az erőt, mely minden tá­madást bátran verve vissza naggyá tették a nemzetet, mikor az Árpá­dok aíatt minden csapás között megállt a magyar, mikor Nagy La­jos birodalmát három tenger mos­ta, mikor Mátyás palotája messze, a láthatáron tuf vetítette dicsősé­ge fényét^ Jól látták ezt a Habsbur­gok, mikor gyökerében támadták meg e szirtet, az idegen nemzetisé­gek betelepítésén kivül a viszály­kodás magvainak elszórásával, né­metesítéssel és mindenféle eszköz­zel meg akarták puhítani árva, test­vértelen hazánkat, hogy aztán könnyűszerrel beolvaszthassák azt az egységesfosztrák birodalomba. A Habsburgok alatt a XIX. századig a tanitás és közigazgatás nyelve la­>tin, a főnemességé német vagy fran fcia s párduoos Árpád hős nemzeté­nek nyelve, lenézett, bujkáló kol­dusként Magyarországon csak a kunyhókban lappang. Ferencz csá­szár és magyar király' rendeletekkel kormányoz. 1812-től 13 éven át nincs országgyűlés, 1841-ig nem je­lenhetik meg magyar politikai hir­lap Magyarországon. Pozsonyban, Kolozsvárt, Budán és Pesten álla­mi támogatással német színészet vi­fágzik s ha az éhséggel küzdő ma­gyar színészet rongyos sátorok alatt vagy pajtákban magyar darabot akar játszani,; vagy egy magyar saj­tótermék napvilágot akar látni Ma­gyarországon, ahhoz előbb az osztrák izű cenzúra jóváhagyása kell, nehogy egy szó, egy gondo­lat emlékeztetni találja a magyart arra, mikor magyar lova patkója tapossa Lombardiát, magyar vezér sarcolta meg nemrégen Berlint, ma­gyar vérref mentve meg Mária Terézia trónját, vefe az egész Habsburg dinaszüát. Péter Károly ezután felidézi a XIX. század első évtizedeiben fel­lobbanó nemzeti öntudat alkotásait, a titáni nemzetépítő munkát, amely március 15-ikéhez vezetett, majd igy folytatja: Március 15-é­A hosszú elnyomatás, széthúzás, szenvedés után, a börtönéből sza­badult rab kitörő öröme, szent lelkesedés szálltai meg e napon Pest város polgárságát!: örömének hang­ját visszhangozzák a Tátra bércei s csendesen simultak el az Adria hullámain. Vissza az Egyesült Er­dély Csiki és Háromszéki havasai túlharsogtak a Lajtán, melynek hangja kétségbeejtette a bécsi ka­marillát. Mily jól esett újra meg­találni a magyarnak a magyart s a pusztulásra itélt nemzet midőn kart-karba öltve újra egyesült, oly erővei állott meg a bécsi kamarilla aknamunkája folytán köröskörül ki­törő vihar közepén, hogy az orosz túlerő segítség enélkül, semmiféle hatalom sem volt képes összetörni a magyart. Mily jó! esik most visszagondol­nunk rád 1848 március idusa! Mily, mindennél fényesebben igazolod, di cső szabadságharc'az összedobbanó magyar sziv, az összetartozó ma­gyar erő mindent leküzdő hatal­mát most, mikor a belső bomlás, a társadalmi osztályharc, a nem­zeti eszme eíhalványodása, a nem­zetközi eszme bomlasztó ereje 1918­ban eldobatva velünk a fegyvert, Mohácsnál, Világosnál is szomo­rúbb Trianonhoz vezetett. 'Erős lesz újra a magyar Lásd be! Óh lásd be magyar nép, hogy nincsen társad e földön! Lásd be, hogy a széthúzásban meg­gyengült szikla darabjait önhibád­ból sza'kgatták le nemzeted testéről a minden oldalról vesztedre törő ellenségeid! Hald meg az elsza­kított részeken a mai nap harang­szavára felzokogó magyar testvé­reid segélyt kérő, hivó szózatát! — Szállj magadba e szent napon s a mult emlékeinek tanításától meged­zett lelkierővel, Istenbe vetett hii­tel lépj ki bátran a küzdés terére s meglátod, hogy ha félre téve minden pártoskodást, egyesült erő­vel, tisztán! a hazaszeretettől és test­véri szeretettől áthatva fogsz a min­dennapi munkádhoz, el fog jönni a feltámadás! — Nem fognak soká idegen járom alatt nyögni rab test­véreink. Erős lesz újra a magyar s mint a vas, minden kalapács­ütésre csak? acébsabbá válik! Akkor megsegít a magyarok istene! Akkor győzelemre viszi a mi zászlónkat, ha még egyszer feltámad a nagy, ősmagyar erő, a mindent feláldo­zó nagy hazaszeretet, mely ott van a zugó erdőben, beirva az arcre­dőkbe, csontok közé, mik széthulla­nak, mert azok is megmozdulnak, ha még egyszer lesz előre! < Talpra magyar! Péter Károly beszéde után lelkes éljen érezteti a szónok meggyőző erejű szavainak mély hatását, majd a Városi Dalegylet énekkara a Talpra magyar előadásával fokozza az ünnepi emlékezés gyújtó erejét. Még csak két előadás a színházban! Szerdán, március 17-én a közkedvelt Kőrössy Zoltán jutalomjátéka : jxi p y A JL Csütörtökön, március 18-án Virág Elemér jutalomjátáka Kis király Sicoltson a bánat! «Áldó imádság mellett mondják el szent neveinket» — hangzik az ének halk imás szava, majd Zsu­kotinszky Rudolf viharos erejű szavalatp- kelt nagy hatást. Zsu­kotinszky ifj. Radványi Sándornak lendületes márciusi ódáját adja elő elragadó hévvel és tolmácsoló erő­vel. Sikoltson a bánat...., harsog az óda a téren át és gyászt kiáltó mondatai, mint sötét bánatmada­rak repülnek a felhős magyar ég­bolt felé. Üssed, üssed! A nagy lelkesedéssel fo­gadott szavalatot a dalár­da vérpezsdítő harcidafa követi. — Üssed, üssed.... igy pattan az ének­karból a harcra hivó sor, mint a magyar harag süvöltő nyila és el­ismerő éljen harsan fel a kiválóan aktuális énekszám után. Szabadságdai. Az énekkari László Zoltán min­denkit mélyen megható, gyönyö­rű szavalata követi. László Zoltán Prém József egyik gyújtó szabad­ságdalát adja elő az ódai fenség erejét kifejezésre juttató hatalmas előadói készséggel. A márciusi évforduló impozáns ünnepe a Szózattal fejeződött be, amelyet a katonazenekar adott elő Az ünnepi nap folyamán a város minden iskolájában.'es számos egye­sületében rendeztek gazdag müsoru márciusi ünnepet, amelyek sorát a templomokban tartott ünnepi isten­tiszteletek vezették be. Az egyes ünnepségekről más helyen emlé­kezünk meg. Kik bocsájtbatók ipari szakvizsgára ? A szegedi kereskedelmi és iparka­marához számos kérvény, érdeklő­dés érkezik napról-napra az ipari szakvizsga letételének körülményeit illetőleg. Ezekre a kérdésekre válaszol a kamara felkérvén a város elöljáró­ságát, hogy ezen az alapon adja meg az érdeklődőknek a megfelelő felvilágosításokat. A kamara értesítése szerint szak­vizsgára bocsájtható valamennyi ha­dirokkant, hadifogoly, hadáözvegy, valamint az 1919-es ellenforrada­lom özvegyei, úgyszintén az elbo­csájtott közszolgálati alkalmazottak, ha legalább 5 évig szolgáltak be­osztásukban, s ha a középiskola 4 osztályát elvégezték. Azok, akik érettségi bizonyitvány­nyal rendelkeznek az úgynevezett könnyebben elsajátítható iparban az A) csoportban ,mint az aranyozó, borbély, címfestő, fényképész, fésűs (galvanizáló, kalapos, kárpitos, ko­jsfcörüs, kosáríoínó, mészáros, hen­tes stb. iparokban vizsgára bo­csájtható, ha legalább 5 havi ta­nonc és ő havi segédi működést tud kimutatni. A nehezebben elsajátítható ipa. íróknál a B) csoportnál 7 havi ta­nonc és 10 havi segédi működés után van meg a vizsga joga. A középiskola 4 évének elvégzése az A) csoportnál 7 havi tanonc és 8 havi segédi, a B) csoportnál 9 havi tanonc és 12 havi segédi mű­ködés után jogosi tvizsgára. A rokkantak .hadifoglyok, akik­nek nincs 4 középiskolájuk az A) csoportban 8 havi tanonc és 8 havi segédi, a B) csoportban 10 havi tanonc és 14 havi segédi működés után tehetnek szakvizsgát. HEHMY PORTENNEL Az utolsó felvonás. Szerdától az Apollóban

Next

/
Thumbnails
Contents