Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-17 / 62. szám

1921. március 17. MMMMWMVWMBM I JSÍYÍRYIDÉK. Hadi özvegyeknek a nők által űzött iparágakban 5 hónapig kell ta­noncnak és 6 hónapig segédmun­kásnak, az A) csoportban viszont 8 hónapig tanoncnak és 8 hónapig se­gédnek, a B) csoportban pedig 10 hónapig tanoncnak és 14 hónapig segédnek lenniök. Azok az özvegyek, kiknek sem­miféle igazolványuk, vagy munka­könyvük nincsen, az A) csoportban 2 évig, a B) csoportban 2 és fél évig feli segédmunkát végezniök. Az Amerikából hazatértek, har nincs képesítésük, csak vendéglői, szállodai és kávéházi ipari szakvizs­gára bocsájthatók. Ugyanezen kategóriába tartoznak a menekültek is, valamint az 1918 október 31-ig szolgálatot teljesített katonák, ha katonai műhelyekben teljesített iparűzésről igazolványuk nincsen. A vizsgára bocsájtást az elsőfokú iparhatóságtól kell kérni, s a vizs­ga dija 4 aranykorona. Diadal RSozqó Márcis 17-én és 18-án, szerdán és 1 csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Ai idegen légió leánya a sors játéka 7 felvonásban. Főszerepben: Glória Swanson és Ben Lyon. r Alomhernegnö szerelmi játék 7 felvonásban. Főszerepben: Anna Nilsson, Petty Comson JÖN Fred Thomsoíi nai I Bandika banditája Kulinrpolitika. A közoktatásügyi tárca költségve. tését napokig tárgyalta a nemzet­gyűlés pénzügyi bizottsága. Ha fi­gyelembe vesszük azt a kétségtelen igazságot, hogy egy elnyomott nép­nek kezére-lábára lehet bilincseket rakni, a szellemet azonban még csak pórázra kötni sem lehet, köny­nyü belátnunk, hogy ma, a közok­tatásügy az, amelyet az országnak minden erejével fel kell karolnia. Kétségtelen, hogy a mai súlyos pénzügyi helyzet a vallás- és köz­oktatásügyi minisztert nehéz fel­adatok elé állitja. Annál örvende­tesebb, hogy a jelenlegi közokta­tásügyi költségvetés a népoktatás­ügyét jelentétenyen felkarolta. Megnyugvással kell az országnak megállapítania, hogy illetékes körök a népoktatás ügyenek fontosságát teljes mértékben átérzik és hogy erre a célra ma, viszonylag töb­bet áldozunk, mint amennyit a béke esztendejében áldoztunk. És ez he­lyesen is van igy, mert hiszen a megmaradt Magyarországnak egyetlen hathatós fegyvere a kuV tura. Az a szellemi fölény, amely a balkáni államoktól megkülönböz­teti és azoknak színvonala fölé emeli. Az ez évi költségvetés sze­rint a kultusztárca az összes többi tárcák között az első helyre emel­kedett. A részletekre vonatkozóan meg­állapíthatjuk, hogy a polgári is­kolánál egymillió pengővel több van előirányozva az idén, mint tavaly, a népiskolákra fordított összegből fjedig hét egész egy tized millió pengővel több szerepel személyi ki­adás cimén az idén, mint az elmúlt esztendőben. Ennek az a magyará­zata, hogy a tanítói státusrendezés következteben a személyi kiadások összege jelentékenyen emelkedett. Amit a költségvetésben látszat szerint kifogásolni lehet, az a szak­iskolák dolga. Szakiskolákra ugyan­is az összes kiadásoknak csak 3 százaléka van előirányozva. Ha ez a 3 százalék csak azt jelenti, hogy ez a kezdet, akkor talán nem te-i hető ellene komolyabb kifogás. Eb­ben "az esetben ugyanis azt lehet remélni, hogy a következő évek­ben a szakiskolák ellátmánya hat­ványozódni fog. Nekünk ugyanis elsősorban szakiskolákra van • szükségünk. Olyan iskolákra, ame­lyek a reális életnek nevelik az ifjúságot. Gazdasági és kereske­delmi ismeretekkel kell megtölteni az iskolából kikerülő ifjú vándor­tarisznyáját és nyelvoktatással kell lehetővé tenni, hogy ismereteik gyarapítása és kenyérkereset céljá­ból nyitva álljon előttük a világ. A szakiskolákkal a legszorosabb kapcsolatba kell hozni a nyelvis­kolákat s nem szabad megelégedni azzal, hogy az iskolából kiterülő ifjú ugy ahogy töri a német nyel­vet. Francia, "angol vagy olasz nyelvtanfolyamokat kell felállítani mindenhol és arra kell törekedni, hogy minden néven nevezendő is­kolai végbizonyítvány legalább egy európai nyelvnek teljes tudását iga­zolja. Mentesíteni kell a magyar ifjút attól az óriási handicaptől, amely­lyel az életnek neki indul csak azért, mert anyanyelvén kívül mást nem beszél. Ha a magyar kultúrá­nak, ennek az ezeréves fejlődési fejlődési eredménynek megadjuk a lehetőséget, hogy a nemzet fiainak ezrei idegen nyelven is, idegen or­szágban is hirdessék, akkor meg fogjuk tudni szüntetni mai meg nem érdemelt alárendelt helyze­tünket. Örvendetes, hogy a költségvetés a tanyai iskolák fontosságát tel­jes mertékben felismeri és az errői szóló törvény végrehajtására ösz­szesen 11,380.000 pengőt bocsát rendelkezésre. A törvény értelmé­ben ehhez az összeghez az érde­keltségek részéről a 30 százalékos hozzájárulás jár. Ez elég tekintélyes összeg arra, hogy két esztendőn, belül a tanyákon 585 uj tanterem és ugyanannyi uj tanítói lakás épül­hessen. Nemcsak az analfabétizmus megszüntetését kell ettől várnunk, hanem uj tehetségeknek felfedezé­sét, akiket a köz javára az állam­nak lesz kötelessége kiképeztetni. Kétszázötven millió a város fejlesztési programm vázlat­terveire. Nyíregyháza, március 16. (A »Nyirvidek« tudósítójától.) Á város képviselőtestületének köz gyűlésén ismertette azokat a város­rendezési problémákat, amelyek legközelebb megoldásra várnak. A város már most elkészítteti nagy körvonalakban a terveket, amelye­ket a kedvező kölcsön felvétele ese­tén megvalósíthat. A kaszinó egy­let telkére szállodát és vendéglőt tervez a város, uj gőzfürdőt és uj vágóhidat épit, rendezi a közteme­tőket. A városi tanács és a szakosz­tályok azt javasolták a képviselő­testületnek, hogy a városrendezési tervek nagy körvonalakban való elkészítésére az 1926. évre szavaz­zon meg 250 millió koronát. A képviselőtestület ehhez hozzájárult és igy megkezdődik a tervek készí­tése, amelyet aztán az alkotások követnek. Rövid hirek. Három titokzatos, amerikai rész­vényekkei teltrbőröndöt találtak a Pannónia szálloda raktárában Bu­dapesten. Négyszeres házasság miatt letar­tóztattak egy 72 éves volt törvény­széki dijnokot. Elkészült az 'első ezüstpengő. Báró Ghiliány József volt felvi­déki szolgabíró 120 millió koronát vett föl anyósa birtokára és csa­ládjával együtt megszökött. Vecsey Ferenc hangversenyei több mint 500 milliót jövedelmez­tek az árvízkárosultaknak. Pongrácz Kálmán debreceni jog­hallgató «Kél a vetés» cimmel szín­darabot irt, amelynek főszerepét Kardoss Géza debreceni színigaz­gató fogja játszani. Az újonnan megválasztott szat­mármegyei alispán, dr. Streicher Andor, egyik őse volt Magyaror­szág első főispánja 1199-ben. A miskolci államrendőrség fel­függesztette az adventisták műkö­dését. Junhis 30-án megszűnik a nyug­dijasok «genfi levonása». A szentesi határban vasvillával leszúrtak egy farkasnak képzelt ku­tyát. Károlyi Imre gróf a vizsgálóbíró szerint nem köteles vallomást tenni a frankügyben, mert becsületszava köti s ha vallomást tenne, abból reá szégyen háramlanék. Windischgraetz herceget a fog­házban erős reumatikus fájdalmak kínozzák. MA, KEDDEN UTOLJÁRA Priscilla Dean legnagyobb filmszenzációja: NÍLUSI BOSZORKA és A MÁJUSI IDILL Holnap, sserdán prömier HEKNY PORTÉN parádés szerepében flz utolsó felvonás. (Ártatlan vagyok!) Egy grófnő tragédiája 7 felvonásban. Irta: Thea von Harbou. Mőaéú«k kezdete: t, 7 ét t órakor. Pénteken, a megnyitás napján katonazene kiséret. Főszerepben: Harry Liedtke, Vivian Gibson, Verebes Ernő, SzőreghyGynla. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor HETI MOSOR: Március 17. Szerda : Szibill, Kőrös­sy Zoltán jutalomjátéka. Március 18. Csütörtök: A kis ki­rály, Virágh Elemér karnagy jutalomjátéka. »A HÍD '. Herczeg Ferenc színjátékának be­mutatója a nyíregyházi Város Szín­házban, 1926. március hó 15-én. — Rendkívüli művészi esemény szín­helye volt tegnap a nyíregyházi Vá­rosi Szinház. Hercegh Ferencnek sai magyar drámairodalomnak egyik legkiválóbb alkotása »A hí<t« került bemutatásra a márciusi nagy napok emlékére rendezett díszelőadás ke­retei között. Herczeg Ferenc Hid'i­ja már valóságos fogalom az or­szágban, melynek a budapesti Nem­zeti Szinház egymásután ülte meg sorozatos jubileumát. Igazi mesteri mű, melyről méltán jegyezte meg egyik legjelesebb mübirálója, hogy (ebben a darabban a magyar politi­kai és drámairodalom egyszerre érte el tetőfokát. »A hi<l«, mely a legna­gyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak magasra ívelő, de a hazai boldogságáért való nehéz küzdelem­ben összeroppanó lángelméjét raj­zolja meg, több szimbolumot tár elénk. Jelképezi először is a Szé­chenyi Lánchidját, de szimbóluma annak a hidnak is, amely a régi Magyarországról, az újjászületett Magyarországra vezet és szimboli­zálja a Széchenyi földi életét és a halhatatlanságát összekötő kap­csot is. Az ünnepi estét a zenekar »Rá­kóczi nyitánya«, majd a színpadon felsorakozott színészi kar Himnu­sza vezette be. Azután következett az előadás, mely mindvégig a leg­teljesebb siker jegyében zajlott le. »A hid«~ban sok nehéz szerep van, melyek néha igen súlyos helyzet elé állítják a színészt, örömmel keli azonban megállapítanunk, hogy a mi színészeink a nehéz feladatokban is derekasan megállták a helyüket s igy Nyíregyházán is tökéletes dia­dalra juttatták Herczeg Ferencnek ezt az igazán remekművű alkotását. A szereplők közül a nádort Bi­hari László játsza teljes művészi elmélyedéssel és átérzéssel. Szabó István, kinek kibontakozó drámai tehetségét most volt alkalmunk leg­először megcsodálnunk, megrázó erővel alakította gróf Széchenyi Istvánnak a még a legtökéletesebb drámai művész erejét is próbára tevő rendkívüli nehéz szerepét. — Partnere Koppány Böske a darab legragyogóbb női szereplője, mint mindig, most is a legnagyobb mű­vészi tökéletességgel játszott, a leg­teljesebb sikert aratván Crescencia frappáns szerepében is. Kossuth La­jos markáns alakját Földessy Géza alakította, ki különösen a II. felvo­nás hosszú, nehéz dialógusában mu

Next

/
Thumbnails
Contents