Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-11 / 33. szám

rnmmm 1911. kbr»áff 11. — Próba, ami nem sikerült. A napokba beállított az adó­hivatalba egy atyafi, hogy hon­polgári kötelezettségének eleget tegyen Oda is nyújtotta adó­ivét a számfejtő' tisztviselőnek s energikus hangon felszólította azt, hogy a könyvecskéjében feltüntetett két befizetést — mi­vel számfejtés alkalmával holmi formai hibái miatt nem számí­tották be — haladéktalanul von­ják le tartozásából, mert ő — úgymond — az Istennek sem fizet többet Mit volt tenni a számfejtő tisztviselő ? Kénytelen­kelletlen előszedte a régi befi- j zetési naplót, hogy — ha már tételszáma nincs is — legalább a befizetés napja után keresse meg az elveszett befizetéseket. És amint igy keres félórákig, kisül, hogy a befizetés csak a mi atyafink könyvében szerepel. A bevételezést igazoló pénz­tárnok és ellenőr aláírása szinte kifogástalanul húzódik meg a könyvecske szögletében, de a tételszám sehol sem. — Hát bátyám ez nincs se­hol sem! Aztán gyanús kezdett lenni az aláírás s kis keresés után az is kisült, hogy bizony az ellenőr — kinek a neve szerepelt a könyvecskében — pont ezalatt az idő alatt nyári szabadságát töltötte. A helyettese meg bi­zony egész más névre hall­gatott s hozzá még a saját ne­vét is irta az akkori befizetések végére. Szó ide, szó oda, kisült, hogy bizony a két befizetés hamis 1 De milyen hamis! Any­nyira hamis, hogy még a tétel­szám is hiányzik előle. Bizony a mi atyánkfia nem igen nézett egyebet a két aláírásnál, de azt aztán alaposan megnézte. Any­nyira valódinak tünt fel, hogy szinte az ember elcsodálkozott rajta Bizony volt is min, ha valaki a szerzőjét is megnézte. Tanyasi ember, de szerencsére nem nyíregyházi. Amikor a jegyzőkönyvet fel- ! vették, a hamisító atyafi emigyen ; vigasztalta magát : — Megpróbátam, hátha sike­rül. Kérem ma ilyen világ van. Talán engem sem akasztanak fel, ha a hamis frankosokat nem... * Hát bizony ez nem sikerült. De bármilyen valódi is legyen az a hamis, csak akkor sikerül, ha igazi. Ne csináljon senki tökéletes hamisát, hanem ma­radjon meg a valódi mellett, mert aki nem gondolja meg, hogy mit csinált, majd lesz ideje gondolkozni a dutyiban ! — Nyiregyháza a Tiszán­túli Automobil Klubban Nyir­egyháza város belépett a Tiszán­túli Automobil Klub alapító tag­jai sorába. 500 pengő tagdíjjal. — A csapatkórházból laká­sok épülnek. A nyíregyházi csapatkórházból altiszti lakáso­kat, az istállókból raktárhelyisé­geket épitenek és lakások cél­jaira alakítják át a volt fogdá­kat is ( #) Hölgyek részére cukrásztan­folyamot tart Sípos cukrász — (Gerbeaud udvari cukrász tanítvá­nya) Zöldség-tér 11. Beiratkozás tizenötödikéig. 4x .^imilillHIHIIIIIIIIilHHIIII»lllllll»iniBlgllWBb. iSUHAMESZj ibutorcsarnoka! február hó 5 tői | a Kállai utca 4. szám alá! [nyert áthelyezést,; hol a legázlé»M«bb kivitelű kárpitos ét mtbutorok nagy választékban kaphatók. 3UHANESZ LAJOS,! 1? but«rgyáro«. Telfon: 3i9, 433-?' "^^innmmimln^^ ^ H uíími i n»1111 m hip' A politika mint művé­szet és min! tudomány. Ily címmel Kérészy Zoltán pécsi egyetemi tanár nagyobb tanulmányt bocsátott közre. A dolgozat állam­müvészet vagyis gyakorlati politika mibenlétét, ismérveit fejtegeti, to­vábbá a politika mint tudomány fogalmát és feladatát határozza meg. Az előbbi — Kérészy szerint — az állami élet alakításának mű­vészete, az utóbbi pedig az állam­müvészetre irányadó elvek rendsze­re, a gyakorlati politika elmélete. Sokan ugy vélik, hogy a' politika csakis mint állammüvészet létezik, amelynek számára semmiféle tudo­mányos tan tételeket, irányelveket nem lehet felállítani, mert a gya­korfati politikához rátermettség, ta­pasztalat, institúció, emberismeret stb. szükségesek és igy az állam­férfiúi hivatás kellékeit és feltéte­leit elmélet ismeretek 'segélyével megszerezni lehetetlen. Ezt a fel­fogást osztja Conc Győző is, áki Szerint a politika, mint az állammü­vészet tudománya utján vagy nem nyerünk uj igazságokat, amelyeket már az állam tudományból (általá­nos államtanból) nem ismerünk, vagy annyira bizonyos körülmények hez, feltetelezésekhez kötötteket, amelyek általános érvényre .nem tarthatnak igényt. Ez álláspont hi­veine"k tévedése — Kérészy nézete szerint — abban van, hogy ők a politikai tudományt csakis oly' is­meretkör gyanánt tudják elképzelni, amelynek tételei abszolút érvényű igazságok volnának és azt vélik, hogy a politikának, mint tudo­mánynak az államférfiúi tevékeny­ség megannyi"feladatára a gyakor­lati politika legrészletesebb célki­tűzéseire is hivatása volna normá­kat megállapítani. Holott az elmé­leti pofitika feladata nem az, hogy az állami élet megannyi konkrét problémájára nézve útmutatással szolgáljon, hanem csupán az, hogy az állam irányzásának, alakítása- j nak vezérelveit kifejtse, az állam- j férfi tevékenységnek s eljárásnak j általános követelményeit meghatá- j rozza. A politikai tudomány lehetséges, de csak oly értelemben, hogy vi­szonylagos értékű s érvényű irány­elveket az államok adott viszonyai szerint alkalmazható szellemi esz* közöket biztosit az állammüvészet a politikai prakszis számára. Ily ér­telemben a politikának, mint ön­álló disciplinának létjogosultságot annyival is inkább el kell ismer­nünk, mert az állam berendezésének és életműködésének vannak empiri­kus uton észlelhető olyan elemei és vezérelvei, amelyek bár korok és nemzetek szerint több-kevesebb változattal az összes, vagy legalább az európailag civilizált államok mindenikének politikai rendszeré­ben feltalálhatok. Részletesen is­merteti szerző a politikai vizsgáló­dás módszereit és azon az állás­ponton van, hogy az elméleti poli­tika nem a természettani (biológiai, szociológiai) kutatás módszerével, se nem metafizikai, (történetböl­cseleti, spekulatív) vizsgálódás u* ján, hanem a történetileg adott ál­lamok konkrét jelenségeinek kri­tikai összehasonlítása alapján, va­gyis történeti (historice politikai) módszer ssegélyével oldhatja meg a legkielégitőbb sikerrel a maga fel­adatát. Kérészy Zoltánnak nagy irodalmi felkészültséggel megirt érdekes dol­gozata az államtudománynak egyik legnehezebb és legvitásabb kérdé­sével foglalkozik és a német közjogi és politikai írók (Holtzendorfi, Schmidt, JelHnek, Oncken, Kelsen stb.) E tárgyról irott tanulmányai­hoz méltóan sorakozik. A kiváló munka, melyet a szerző volt tanára emlékének, Szilágyi Dezsőnek ajánl, megjelent Pfeifer Ferdinánd (Zeid­Ier Testvérek) nemzeti könyvkeres­kedése kiadásában. Február végéig be kell adui az általános kereseti, jövedelem és vagyon adóvallomásokat Megjelent a pénzngyigazgatóság felhívása. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az adózó közönséget bizonyára komo­lyan érdekli, hogy a pénzügyigaz­gatóság felhívása az általános kere­iseti, továbbá a jövedelem és vagyon adó vallomások beadására vonatko­zólag már megjelent, s hatalmas fe­hér falragaszok intik a publikumot, jiogy a vallomásokat február végéig be kell adni. A felhívás teljes szö­vege, amelyet Tóth Bálint min. ta­nácsos, m. kir. pénzügyigazgató irt alá, így hangzik : I. Az általános kereseti adó kivetése céljára bevallást kell adni a követ, kezö jövedelemforrásokról: 1. az ország területén folytatott ipari és kereskedelmi üzletről, az ország területén folytatott bányamí­velésről, továbbá a márvány-, kő-, kavics-, murva-, homok és föld­ibányáknak s más bányatörvény alá nem tartozó bányaterületek anyagá­nak kiaknázásáról és forgalombaho­zataláról ; mesterséges halastavak­ról ; 2. az ország területén folytatott bármilyen szellemi és bármi más haszonhajtó foglalkozásról, ha az szolgálati viszonnyal nem kapesola-' toS; 5 3. az ország területéről szárma­zó járadékokról, tekintet nélkül, arra, hogy azokat belföldön vagy külföldön lakó egyének élvezik-e. A külföldről származó járadékokrój is bevallást kell adni abban az eset­ben, ha azokat az ország területén lakó egyén élvezi; 4. azokról a járadékszerü vissza­térő szolgaitatásokról, amelyeknek teljesítése törvényesen, birói Ítéle­ten, vagy szerződésen alapszik, de nem ered szolgálati viszonyból ; 5. találmányok és találmányi sza­badalmak használatáért, valamint a szerző halála után örökösökre át­szállott szerzői jogért (1921: L. IV. 4. t.-c.) fizetett dijakról ; 6. a gyógyszertárak, iparüzletek, bányainüvek és egyéb — föld vagy házadó alá nem tartozó — tárgyak vagy dolgok használatáért járó ha­szonbérekről vagy más szolgáltatá­sokról, a bányám Íveléshez szüksé­ges beleegyezésért fizetett eilenszol-i gáltatásokról, termelési jutalékok­ról, valamint általában a szorgal­makért járó haszonvételekről ; 7. arról a jövedelemről, mely az örökbérlői, az 1896: XXV. törvény­cikkben tárgyalt zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű bir­tokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányból, illetőleg megváltás esetében a válságtőke ka­matából és az eféle — földadó alá nem eső — haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tar tozásoknak a kamatokra eső részé­ből származik; 8. arról a jövedelemről, amely a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920: XXXVI. törvény­cikk 61. §-a alapján alkotott jára­déktelkek után fizetett járadékok­ból származik ; 9. a külföldi munkaadótól szár­mazó szolgálati illetményről vagy munkabérről abban az esetben, ha, azt nem valamely itteni pénztár, il­letőleg a külföldi munkaadónak it­teni állandó megbízottja fizeti ki. Nem tartoznak bevallást adni : 1. az általános kereseti adóra néz­íve azok a jogi személyek, amelyek társulati adót kötelesek fizetni; 2. azok a kisiparosok, akik az 1925. évben háromnál több segéd­munkaerőt — ide értve a segédet, a tanoncot és a darabszámra otthon dolgozó segédet is — egyszer sem alkalmaztak, végül az állandó üzlet­helyiség nélkül működő* utcai, piaci árusok. 4 A bevallás fcsadásának helye A bevallást a községi elöljáróság­nál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) kell bead­ni és pedig abban a községben (vá­rosban, közigazgatási kerületben) amelyben az adózó a helyhez kö­tött foglalkozást folytatja. Helyhez kötött foglalkozás az, amely üzleti: teleppel kapcsolatos. Ilyen üzleti telep például az üzlethelyiség, rak­tár, műhely, az elárusító iroda, az ügyvédi iroda, az orvosi rendelő stb Akinek több helyen van üzlete (fiók­üzlete), az minden egyes üzletről (fióküzletről) külön-külön beval­lást tartozik beadni. A helyhez nem kötött foglalko­zásról ott kell bevallást beadni, ahol az adózó állandóan lakik, ha pedig több állandó lakóhelye van, akkor ott kell bevallást beadni, ahol a jövedelemadóra vonatkozó beval­lás beadandó. A bányavállalkozó abban a kőz-, ségben (városban) köteles a beval­lást beadni, amelyben a bányavál­lalat, vagy üzem van. Ha a bánya­üzlet több község területén fek­szik, akkor az összjövedelemről ab­ban a községben kell a bevallást beadni, amelyben a bányamű kül-. szinberendezesének főrésze fekszik. Az építkezési és a közlekedési vál­lalatról a központi iroda helyén, ilyennek hiányaban a vállalkozó la­kóhelyén kell a bevallást beadni. Az ügynöki dijak kimutatása. Minden biztosító intézet és min­den más vállalat, vagy vállalkozó február hónap végéig köteles a székhelyére nezve illetékes pénzügy­igazgatóságnak (adófelügyelőnek) kimutatni azokat az ügynöki dija-* kat, amelyeket az előző évben azok­nak kifizetett. Nem kell azonban ki­mutatni az ügynöki minőségben al­kalmazottaknak kifizetett és az al­kalmazottak kereseti adójával (1922. XXIII. t.-c. 17. §.) már meg adóztatott ügynöki dijakat. A tiszt­viselőknek kifizetett oly ügynöki dijakat (szerzési dijakat), tenát a mely után az 1922: XXIII. t.-c. 17. §. alapján kereseti adó az 1925. év­ben nem lett leróva — ki kell mu­tatni. A kimutatásnak tartalmaz­nia kel! az ügynök nevét, lakóhelyé­nek ponto9 megjelölését (községet, utcát, házszámot) és a kifizetett vagy jóváírt ügynöki díj összegét.

Next

/
Thumbnails
Contents