Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-05 / 28. szám

jSíYüariDÉE f SÍ A Duna-Tisza csatorna terve. Irta: Bok

0r József, az OTL. igazgatója. Magyarország a Nyugat és Kelet között az átmeneti forgalomnak az utja. Amint közvetítője volt a nyugati civilizációnak Kelet felé, akként lett a nyugat iparának és kereskedelmének a közvetítője, kiterjedt vasúthálózatával és folyamutjaival. Abba az egységes vizi uti tervbe, amelyet mostanában német s magyar mérnökök Rajna-MajnaDuna folyók egybekapcsolásával terveznek, szervesen belekapcsolódik és aktuálissá válik a Duna-Tiszacsatorna tervének megvalósítása is, amely csatorna létesítésével öszszeköttetés teremtődnék a német ,tengerpartoktól egészen a Feketetengerig. E nagy horderejű terv végrehajtása Magyarország mai szomorú gazdasági viszonyai között óriási munkaalkalom lehetőségekkél táplálná a magyar mémöl kök százait és a munkanélküli földmunkások tízezreit. Kezünkben van egy kiváló magyár mérnöknek a tervezete, amely felett az Országos Többtermelési Liga tanácskozást tartott az orsízág jelentős szakférfiúinak bevoInásaval. A tervezet számszerű adaítokkal kiterjeszkedik mindazon előnyökre, amelyek e csatorna megépítéséből hazánkra származni fognak. A csatorna 22 méter magasság különbségéből hidróglektrikus berendezések segítségével évente 30 hlftllió kilovatt erőt nyernénk. Továbbá 80.000 katasztrális holdterület öntözésére szükséges vízmennyiség állana rendelkezésünkre és a Duna-Tisza közötti részen mintegy 125.000 katasztrális hold lecsapolása és termő területté alakítása növelné Magyarország termő területét. E tervezett csatorna a Duna-Tisza hajózási utvonalat 600 kilométerrel rövidítené még. A7 újonnan nyert 125.000 katasztrális hold terület lecsapolása által szikes földek termő földekké fognak átalakulni. Nagy kiterjedésű halas tavak volnának létesíthetők és ez• által uj jövedelmi források nyitnak a gazdasági élet számára. E csatorna létesítésével az öntöző csatornák táplálására elegendő vízmennyiség fog rendelkezésre állni, ami kapcsolatban az öntözendő földek nagyobb mérvű trágyázásával a racionálisabb gazdálkodásnak ad ösztönzést. A Tisza völgyében fekvő nagy kiterjedésű rétek, különösen a takarmány termelés által az állattenyésztést fogják hatalmasan fejleszteni. De nemcsak a rétek, hanem a kenyérmagvak termelésére hivatott földek is kellő öntözés, trágyázás és modern kezelés segítségével e földek termelő képességét hatékonyan fogják emelni. A tervező mérnök adatai Szerint a csatornát építő vállalkozás eredetileg a Fekete tengernek az Északi tengerrel leendő hajózási összeköttetését tűzte ki célul, most pedig arra törekszik, hogy ennek a csatornázási útvonalnak hajózási forgalmát ujabb területek bekapcsolásával fokozza és igy kerülne Magyarország is ebbe az óriási hajózási vonalba. Ennek a társaságnak érdekében van, hogy termésfeleslegeink számára Németországiban és az Észak-európai országokban felvevő piacot keressen. Hihető, hogy ez a csoport igyekezni fog Erdély termékeit is a Duna-Tisza csatorna utján magához vonni és esetleg Erdélybe nyúló és a Tiszába betorkoló folyóknak hajózhatóságát elősegíteni. Ha ez igy lenne, akkor a technika segítségével, Magyarország folyóvíz rendszerének régi egysége integrális bizonyságot nyerne. Figyelemre érdemes szempont volna még, az energia termelés, amely a magas szénárak idején kiszámithatlan fontossággal birna. A termelendő erőfelesleg különböző ipari és világítási célokra is felhasználható lenne, sőt m£g a mezőgazdasági vasutak erőszükségletét 1926. február 5 is fedetné. Ez a terv előreláthatólag nem is (pagyon távoli jövőben a megvalósulás stádiumába kell, hogy jusson, mert mögötte európai érdek áll, aminthogy Magyarország gazdasági helyreállításának az ügye nem csak a mi ügyünk, hanem egész Európának közérdeke is. á „szabolcsiak" külön utakon járó politikájáról elterjedt hirek nem felelnek meg a valóságnak Nánássy Andor dr. nemzetgyűlési képviselő a szabolcsi képviselők összejöveteleiről. — „Bethlen miniszterelnök törhetetlen hivei vagynnk". — A politizáló munkapárt. Mit mondott Eállay Tamás íisza Istvánnak ? Nyíregyháza, február 3. (A Nyírvidék tudósitójátóf.) Már-már fogalommá lett a nevük, igy is írnak róluk a fővárosi újságok, hogy «a szabolcsiak». — így nevezik a mi nemzetgyűlési képviselőinket, Szabolcsvármegye választókerületeinek képviselőit, akikről az ellenzéki lapok szeretnék megállapitani, hogy külön csoportosulnak, külön politizálnak és félreérthetetlen tendenciával ugy állítják be a szabolcsi csoportosulást, mint valami különválási akció energiafészkét az egységes pártban. A szabolcsi képviselők közül Nánássy Andor dr., a nagykállói kerület képviselője kérdésünkre a következő választ adta a «szabolcsiak» csoportosulásáról : «Az a határtalan szeretet és ragaszkodás, amellyel Kállay Tibor személye iránt viseltetünk elsősorban mi, szabolcsiak, arra indított bennünket, hogy a hasonló gondolkodású képviselő társainkkal együtt hetenkínt társasvacsorára jöjjünk öszsze. Ezen a vacsorákon természetesen szó esik politikáról is, azonban ezek a politizálások mindenkor egy sziklaszilárd bázison, a gróf Bethlen István miniszterelnök iránt való megingathatatlan hűség bázisára helyezkednek s az ő feltétl)efn támogatásának szüksé« gessége a vezető gondolatunk. A «szabolcsiak» különválási törekvéseiről terjesztett híresztelések ködét ennek a határozott, becsületes, őszinte nyilatkozatnak napfénye eloszlatja. A szabolcsiak politizálásával kapcsolatban a «8 örai

%Ujság» érdekes ianalógiát idéz fel a nagy Tisza István korából. Az analógia bennünket, szabolcsiakat különösképpen érdekel, mert szabolcsi képviselőről, Kállay Tamásról van benne szó. Az esti lap a munkapártiak «maIomalatti» politizálásáról irván, a következőket beszéli el: Eszünkbe jut egy epizód abból a viharos időbői, amiíror 1917-ben, Károly király koronázása után a Munkapártot is politikai hangyabollyá változtatta a nehéz szituáció. Kürthy Ferenc jegyzőtestületi elnök nyilt levele Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjéhez. Nyíregyháza, február 3. (A Nyirvidék tudósítójától.) Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelője a vármegye közigazgatási bizottság legutóbbi közgyűlésén a vármegye iskolaügyének visszafejlődését állapította meg s kijelentette, hogy ennek a községi elöljáróságok az okai. A kir. tanfelügyelő jelentésével kapcsolatban Kürthy György, Dombrád község főjegyzője, a jegy zőegyesület elnöke a következő nyilt levelet intézi Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjéhez: Nagyságos kir. Tanfelügyelő ur! Hivatalunkba annyi hivatalos és nem hivatalos szaklap és helyi hivatalos lap jár, hogy azoknak átnézése is lekötné egy jegyzőnek a munkaidejét. Bár én szoktam a lapokat átnézni, mégis megtörtént velem, hogy a Tanfelügyelő urnák a közigazgatási bizottságban tett s a Nyirvidékben is közölt havi jelentését nem olvastam. Andrássy Kálmán buji íelkész urnák a Tanfelügyelőhöz címzett leveléből tudtam meg, hogy a tanfelügyelő ur el nem vitathatóan csak a községi elöljáróságok nem törőDIADAL MOZGÓ Február 5-, 6- és 7én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és órai kezdettel! Világát t* mlsoi ó! Gaston Leroux világhírű regénye filmen! Az operaház fantomja Az emberi butaság tragédiája 10 felv. Főszereplő : „A NotreDamei toronyőr" és „Aki a pofonokat kapja" főszereplője: IiON CHANKY! , Ilyen még nem yolt soha. — Ezt látnia kell. Ne mulassza el megnézni. — Minden eddigi filmet felülmúl — A filmtechnika legnagyobb C30dája. Kisérő műsor; A szunyoc|h és ai elefánt. Jön: „Az elvált asszony" és „Démon" dömségének, hanyagságának tudja be tanügyünk visszafejlődését, illetve azt, hogy sok az analfabétánk. Nem veszem magamra e korholó szavakat, csupán a mulasztások elleni védekezésre nézve, mert az én községem elöljárósága és képviselőtestülete s az itteni egyházak mindenike komolyan kivette részét az elemi iskolai nevelés előmozdításából, amit ha egyébbel nem, azzal igazolhatok, hogy 30 évi ittmüködésem ideje alatt megháromszorozódott az iskola és tanerők száma s három iskola építése most is tervbe van véve. De szólok és védelembe veszem azoknak a községeknek elöljáróit s ezek között a jegyzőket, akiknek a képviselőtestület, az egyházak vezetői, a község birtokosai semmiképen sem adnak módot a népnevelés fejlesztésére. Ha nem tudná — de biztosan tudja Tanfelügyelő ur, én mondom, hogy sokan vannak, még pedig a vagyonosabb társadalmi tényezők között olyanok, akiknek nincs kedvére az általános népnevelés, még kevésbbé az azzal járó teherviselés. Meg vagyok győződve arról, hogy az analfabéták számát a nagy vagyonok cselédsége, taxása és dohányosa szolgáltatja s ha van 5s a nagy tanyák birtokosainak jóvoltából iskola, de nincs ott a tanulónak könyve, nincs ruhája, nincs mód arra, hogy rossz útban és rossz időben a gyermek az iskolába eljusson. Ha mindezen kétségtelenül meg, lévő bajokért a községi elöljárókat felelőssé lehet tenni, akkor módot is kell neki nyújtani azoknak elhárítására, ha pedig — amint a valóság igazolja nincs módja az elöljáróságoknak az iskolás gyermekek ruházattal való ellátására ístb., akkor nem is lehet a mulasztásokért az elöljáróságokat megróni. Én azért azt a kérdést intézem a Tanfelügyelő úrhoz — ahelyett, hogy általánosítva a községi elöljáróságokat nevezi meg a tanügy kerékkötői gyanánt — kívánja esetenként felelősségre vonni azt a községi elöljárót, aki törvényszerű kötelességét elmulasztja; de arra is kérem, hogy előbb revidiálja számAkkor a Munkapártban is csoportok képződtek, amelyek megbeszélték,_ megvitatták a dolgokat szóval politizáltak. Egyszer egy ilyen csoport együtt volt éppen a klubban, amikor hirtelen belépett Tisza István a terembe és igy szólt a politizálókhoz: - Mit csináltok ti itt? Mindenki megdöbbent és mindenki hallgatott; de néhány perc multán megszólalt Kállay Tamás, mondván a következőket: — Kegyelmes uram, mi bizony politizálunk. Tüzön-vizen keresztül megyünk utánad, de engedd meg, -ha már kifelé nem politizálhatunk, igy magunk közt üzhessünk egy las malomalatti politikát. Olyan ez kegyelmes uram, mint a jó családapa esete, aki nem jár ki a lóversenyre, de vasárnap défután, otthon — in sich megjátsza az összes futamokat. Tisza István elmosolyodott és — a malomalatti politizálás folyt tovább; de volt-e a Munkapártnak egyetlen tagja, aki nem lett volna Tisza István politikájának és személyének lelkes hive? Az analógia találó. Ezt erősiti meg Nánássy Andor fenti nyilatkozata is.