Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-05 / 28. szám

1926. február 4. j^íyxrbtdék 5 szerű kimutatását a tankötelesek számának apadására vonatkozólag s vegye számításba, hogy az 1915— 1919 években felényi gyermek született, mint békeévekben s ennek következménye az, hogy az 1921— 1925. években, minden évben mind kevesebb az iskolaköteles gyermekek'száma. így van ez községemben is, ahol nincs annyi tanköteles, mint az 1919—1920. évben, holott meggyőződésem szerint a község belterületén egyetlen gyermek sem maradt ki az iskolából. Ref. iskolánk tanulóinak száma: 1920—21. tanévben 506 1921—22. » 513 1922—23. >» 471 1923—24. » 457 1924—25. » 452 1925—26. » 395 „ I. oszt. gyermek volt ezen iskolában : 1919—20. tanévben 134 1920—21. » 137 1921—22. » 134 1922—23 » 63 1923—24. » ' 60 1924—25. » 44 1925—26. » 68 Az itt közölt és általánosítható számadatok be fogják bizonyítani, hogy mégsem a községi elöljárók közönye okozza a visszafejlődést. Ami a mulasztások megtorlását illeti, a törvény végrehajtási rendeletének 29. szakasza az elöljáróságot kötelezi az iskolába járás akadályainak megszüntetésére illetve ez iránti intézkedésre. E téren magam is a mulasztók közé tartozom — azt hiszem velem együtt minden községi jegyző — mert a rendelet 29 szakasza megjelöli az okokat is, hogy a mulasztás mikor vehető igazoltnak, az idevonatkozó rendelkezést — különösen pedig a ruhátlanságot — bizonyosan a tanfelügyelő ur is mérlegelné a községi jegyzők helyén. Nem tagadom, magam is beleesem abba a hibába, hogy beidézem, megszidom, megfigyelmeztetem inkább a szegénysorsu szülőt, mintsem súlyosan megbüntessem, vagy evégett a járási hatósághoz bejelentsem s a bírságolással vagy a szülő bezárásával még súlyosbítsam a helyzetét, vagyis hogy még kevesebb jusson ruhácskára s még több mulasztása legyen gyermekének. Soraim befejezése előtt hálásan köszönöm Andrássy Kálmán lelkész urambátyámnak, hogy védelmére kelt Tanfelügyelő úrral szemben a községi elöljáróknak, ő bizonyosan közelebbről ismeri a községi elöljáróknak a népneveléssel kapcsolatos cselekvéseit s az eredmenyes cselekvés útjában álló akadályokat. Kijefentem Tanfelügyelő urnák, hogy teljes meggyőződesem szerint a vármegye községeinek elöljáróit tanfelügyelő ur terhelő bírálata nem fogja Iankasztani a tanügy iránti kötelezettségeinek teljesítésében, de hiszem, hogy még jobb kedwef és több odaadással teljesítenék azt, hogyha a tanfelügyeld ur a népoktatási rendelet 1 szakaszának szellemében, minden kínálkozó alkalommal, szép szóval, jóakarattal és türelemmel" arra 'figyelmeztetné őket, hogy a nemzet magasabb szellemi és erkölcsi nevelése a polgárok és hatóságok egymást megertő működése révén érhető et s hogy ezen célra közreműködni nem csak a hatóságoknak, hanem a társadalom minden tagjának meg vannak a kötelezettségei. Egyebekben maradok kiváló tisztelője: Dombrád, 1926. január 31. Kürthy Ferenc, közs. főjegyző. Az „Alexandra" nagy nyíregyházi sikere fordnlópont a Városi Színház életében. A Martos-Szirmai operettet ujjongó örömmel, ünneplő ovációval fogadták. — Mi a rendkívüli siker titka? Nyíregyháza, február 4. (A Nyirvidék tudósítójától.) Édes-bus, majd kedvet kacagó melódiák zsonganak köröttem, meg a fülemben cseng a felharsanó taps, a rivalda fényében kosztümök, arcok, mozdulatok szépsége villan, még tejlesen lenyűgözve tart az a nagy győzelem, amelyet Gulyás Menyhért igazgató aratott a Martos—Szirmai operettel. A Király színház fejedelmi pompájú, gazdag, uj szüzsét, tartalmas cselekményt, búsongó és boldog lírát, az enyhe iróniától a groteszkségig skálázó humort és — last non Ieast -— színes, gazdag muzsikát adó: Alexandrá-jának tegnap esti rendkívüli premier-sikeréről van szó. Kulturális jelentősége van annak, hogy ha a színház megtöri a publikum makacs, már szinte babonás közönbösségét. A bágyasztó horizont felé egyszerre csak fölröppen egy rakéta, egy zseniálisan megkomponált, vérrel és könnyei irt opereijt s a szinház tárt kapuján önfeledten tódul a közönség. — Telt házat vonzott az Alexandra. A földszinten, a páholyokban a társadalmi élet jelesei. £s a felvonások, a jelenetek közben elröppenő halk szavak, a csodálat, az elragadtatás spontán szavai, majd a point-okkaí' és finálékkai fellobbanó taps biztos szimptomáí a sikernek, &nnak a nagy sikernek, amely a Városi Szinház részére tavaszi fordufatot, a közönség újra való hódolását jelenti. A kritikus ilyenkor zavartan áll a színházi rovat szük keretei előtt és az est kulturális vonatkozásainak átérzésében kilép azokra a hasábokra, ahoi "jelentős események beszámolói vannak. — Inkább riportra, mint kritikára van szükség az esti bemutató után is. Esemény, igenis esemény ez az operett, társadalmi és kulturális esemény, mert művészetet áraszt, mert a léha eszközökkel ható, csenevész meséjü, viccekkel tűzdelt hadipótlék operettek után továbbfüzí a sokszor emlegetett mély szépségű operetteknek a sorát. Kfi az az Alexandra? Egy orosz nagyhercegi név az uj operett címe és' címszerepében Alexandra, az orosz nagyhercegnő királyi menyasszony áll. Ki az az Alexandra, kérdezik kíváncsian és I a prömier-adta felelet után csodá kat meséinek a tündén szép menyasszonyról, aki aranyos ivben fogja át a darabot, mint Tündér Ilona eszményi gondolata az Argirus kiráíyfi meséjét. Ami Alexandrával történik, az olyan idegfeszitően érdekes, drámai fordulatok csiráját rejtő, de bűbájos népmesei álomvilágba ringató cselekmény, amely minden pillanatban ujat ad és uj momentumokat igér. Limonádé-ope retteknek neveztek az utóbbi évek vérnélküli operettjeit. Nos az Alexandra cselekménye és muzsikája a tokaji bor édes és tüzes itala, amelynek mámorát visszavárja örök ké, akit egyszer megrészegített. A pétárvári véres forradalmak, a gyötrő tegnapnak'viharos szele zug az első jelenetekben, a pétervári illir követség palotájában. Ez a véres valóság talaja. De a képzelet szárnyán Illiriába szállunk, s az illir hadihajón menekvő Alexandrával már a mesék tündén földjére léptünk. A nagyar népmesék ethikája szerint szövődik a romantikus, bájos idillekkel átszőtt cselekmény. — Alexandra hercegnőt a veres forradalmárok üldözik, de a hercegnő életét bátor férfi, fiatal szép férfi, az illir hajó kapitánya menti meg. A forradalmi csanafok Alexandra ki adatását követelik az illir követségtől, ahová menekült, hogy hajóra szállva vőlegényéhez, az illírek ifjú kiráfyához utazzék, akivel a diplomácia akarata szerint meg kellene esküdnie. A forradalmi katonák ostrom alá Veszek a követséget, ame Iyet hiába védenek az illir hadihajó tisztjei. Nincs más megoldás, Alexandrának percek alatt illír alatt valóvá keli valnia, ami csak ugy lehetséges, hogy- ha egy illir férfi azonnal feleségül veszi. Ez a kapitány, aki Alexandrával" formális házasságot köt. Most már viheti Alexandrát a csatahajó Illiriába

r vőlegényéhez. Ám a hercegnő megszereti férjét és itt indul a harc a szerelem és a hatalom között. A magyar népmesék ethikája szerint oldódik meg a bonyodalom, nem az illír király, hanem a kapitány, de személyében a diadalmas szerelem a győztes. A férfiasság szépsége nagyon kevés dfSíettben szerepel, mint a cselekmény motiválója. Az ftga, csütörtökön utoljára ZELMA LAGERLÖF Nobel dijat nyert regénye filmen: Gösta Berling! A teljes 12 felvonás egyszerre! — A békési árvízkatasztrófa filmen! Pénteken, csak 1 napig! Nagy kalandor>est! II H II a halál madár! 8 H W Egy kalandor izgalmas regénye. és A BURLESZK ATTRAKCIÓ! Szombattól Szombattól AZ OROSZ POKOL az évad legborzalmasabb filmje 1 Előadások kezdete: 5, 7 és 0 órakor. életben, a valóságban Is kevés példája van az igazi férfiasságnak, amely hovatovább a hősi eposzok világában él csak. Az Alexandrában megragadó szépségben bontakozik elénk a férfiasság ereje s a leghatásosabb jelenetek egyike a gárdisták felvonulása, akik dalolva fogadják az életre-halálra való haroot. A frenologu§ (tudorokat keres ebben a darabban és kí lenne más, mint Körössy, aki egy illir herceg groteszk figurájában liarsogó kacajokra csiklandja a nézőteret. De kivüle a nagyszerű komizáló erővel megrajzolt figurák egész sora áll elénk, ugy hogy az Alexandra a helyzet és jellem komikai hatások bőségét ontja. Nehéz eldönteni, hogy mi tetszik jobban ebben a dus ötletességgel komponált operettben, a komoly szerelem idillikus jelenetei, vagy a furcsaságok, karikatu rák? Meghatódottság és könnyes kacagás zsibongó zaja van a nézőtéren s az operett a szív minden húrján mesteri kézzeí játszik. Gyönyörű vojt, nagyon szép volt mondják a prömier után hazasietők. A Szibillt, a Svihákokat, Bob herceget, János vitézt, a legszebb operetteket hasonlítják össze Alexándrá vai, amelynek hire, mint az ibolyát csalogató tavaszi szél járja be a várost. j Muzsikáról, kosztümökről a koioraturáról és a plasztikai szépségekről sokat, nagyon sokat mondhatnánk, de tudjuk, fölösleges, mert akit a művészeti kérdések érdekelnék, az okvetlen megnézi azt az operettet, mint ahogy nincs seníki, aki a János vitézt ne látta,volna. A szereplő színészekről csak csodálattal áthatott Igaz elismeréssel irhatok s ebben nem teszek mást, minthogy tolmácsolom a prömier-közönség érzését, felfogását. őszintén nyilatkozom és ki kell jelentenem, nogy a nyíregyházi Városi Színházban ilyen operett együttest, ilyen kiváló rendezést, ilyen műgonddal megtervezett ragyogóan szép kosztümöket és ilyen kart, a női és férfi szépségeknek ezt az egyéni és tabló hatását a békeévek óta nem tapasztaltuk és Oulvás Menyhért igazgató erre a sikerre méltán büszke lehet. Havassy Mimi Alexandráját a festői szépség, a felfogás tiszta idealizmusa, az előadói stílus előkelősége jellemezték. Szerző, direktor, közönség hálás és boldog lehet, mikor ilyerf ragyogóan szép alakítást lát, ilyen fezéből fakadó szép énekszót hall, Kosztümjei az iparművészet remekei, külön-külön tapsot érdemeltek. Fehér prémes, gazdag motivációval gyöngyözött brokát selyemruhája, majd a színes selyem kosztüm, amelynek vonal- és szinhatását a fejdísz egészítette ki, a legszebb mülapokra emlékeztetett. Fekete diákruhácskája, majd a fehér és nagy sárga virágokkal hímzett orosz bluz, de az aranyszegélyes rózsaszín kosztüm is elragadóan szépek és a művésznő nemes Ízléséről épp ugy tanúságot tesznek, mint innak a keznek művészetéről, amely ;zeket a büvölési kosztümöket készítette. Havassy Mimit viharosan mnepelte a közönség. Harczos Irén Szubrett szerepe pszichológiailag is :gyik legnehezebb jellemrajzolásl uvánó szerepe a darabnak. A művésznőnek azt a fox-trott táncoslőt kell megjátszania, aki előkelj