Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-23 / 43. szám

1931. február 23. J^YÍRglDÉK. Diadal Mozgó Február hó 22-én ét 23-án, hétfőn és kedden 5, 7 és ő-kor Várkonyi Mihály főszereplésével Férjcsere kényes történet 7 felvonásban. Tango Argentino a szenvedélyek drámája 6 fel­vonásban. — A főszerepben: Bebe D'Aniels, Ricearde Cortez JÖN JÖN eiórlás asszonyait! Válságos píllaastl dasági élet erőinek kifacsarása árán jutottunk hozzá, de az a tény,;hogy államháztartásunk nemcsak egyen­súlyt, hanem tekintélyes felesleget mutat, ez magában már örvendetes, kedvező, biztató jelenség. A nálunk sokkai gazdagabb Fran­ciaország képtelen annak a belső atmoszférának előidézésére, amely­lyeí legalább megközelítő ered­mény térhetne eí és a francia,'farnlc alacsonyabban áll, mint a magyar korona állt a bolsevizmus idején. Igen nagy eredményeket áldozatok­kal értünk ei, de a hozotf nagy ál­dozatok részben megtérülnek. — A feleslegből ugyanis beruházásokat eszközölhetünk, másodszor mert most majd minden magángazdálko­dás kedvező feltételek mellett ké­pes külföldi hitelt beszerezni. Ezeknek a kedvező lehetőségek­nek kútforrása a magyar államhata­lom rendet fenntartó ereje. Kereskedelmi mérlegünk a második kedvező momentum. — Statisztikai adatokkai igazolja, /hogy ez a mérleg egy évben ,87 mil­lió aranykorona javulást mutat és ha az import áruk összege ma is nagyobb, arra is figyelemmel kell fennünk, hogy az importált áruk között sok uj gyári berendezést szolgáló- cikk van. Igy sok textil gépet importáltunk, aminek máris mutatkoznak kedvező jelei textil­iparunk fellendülésében. Arra ís'figyelemmer'kell lennünk, hogy az 1925. év termése kedvező volt"ugyan, de egyes fontos terme­lési ág, mint pl. a bor, exportkép­telen lett s az állatárak is estek. Kereskedelmi merlegünk igy is kedvezőbb képet mutat nem. egy gazdagabb országénáf s ha keres­kedelmi mérlegünket a lehetséges legrövidebb idő alatt teljes egyen­súlyba tudnánk hozni, külföldi kölcsönre nem volna szükség, mert az ország önmaga tudná összes j szükségletét kielégíteni. A betétek összegének j növekedésében látja Éber Antal j gazdasági életünk harmadik kedve- j ző mozzanatát. Statisztikai adatok ; szerint a postatakarékpénztár és a tizenhárom fegnagyobo pénzinté­zetünk áítaf vezetett takarék- és fo­lyószámlabetétek összege 1925-ben 230 millió aranykoronáról 450 mil­lióra emelkedett. Igaz, hogy a 220 millió aranykorona többletben ben­ne van a városok áítai felvett Speyer-kölcsön maradeka, s igen sok ofyan összeg, mely azért " ke­rült oda, mert a Korona stabilizá­lódása folytán a közönség ^ kezd visszatérni újra a pénzgazdálkodás Varsányi Irén kétnapos vendégszereplésre jön Nyíregyháza. Két francia darabban lép föl márcins 4-én és S-én. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) ! Március 4-én és 5-én nem min­dennapi színházi eseményben lesz része Nyíregyháza nagyközönségé­nek. A Vígszínház külföldön Is el­ismert és ünnepelt művésznőjének Varsányi Irén csodás szépségű mű­vészetének élvezetére nyújt alkal­mat a nyíregyházi Városi Szinház* !azzal, 'hogy a magyar színművészet­nek ezt a hódító erejű, < illusztris képviselőjét "két vendégszereplésre megnyerte Nyiregyháza szamára. Ünnepi alkalomnak ígérkezik Varsá­nyi 'Irén nyíregyházi fellépése, amely minden bizonnyal méltó ke­retek, zsúfolt házak előtt fog leját' szódni. A kiváló fővárosi művésznő az első este Jaques Bousguet és Paul Armond világhírű vígjátéká­ban «A szinésznő«-ben lép fef mig a második este Paul 0eraldy Budapesten is óriási sikerr aratott színmüvében az «EzüstlakadaIom!>­ban fogja káprázatos művészetét tündököltetni. Varsányi Irén ven­dégjátéka iránt lázas érdeklődés mutatkozik, miért is ajánlatos je­gyekről elővételben gondoskodni. I I felé. De akárhogy is legyen, egy j ország stabil voltát mutatja a betét­összegeknek majdnem kétszeresére való emelkedése, és egyáltalán nem mutat arra, hogy ennek az ország­nak beteg a gazdasági élete. A sötét pesszimizmus a szkepszis, amefy ma a lelkeket eltölti s azt mondatja, hogy itt minden rosszufvan csinálva, amely itt-ott a kétségbeesésig fokozódik és az öngyilkosságok, fizetéskép­telenségek sorát eredményezi, nem ellenkezik-e azzal, hogy gazdasági életünknek ilyen három kedvező mozzanatára mutathatunk? Éber Antal feltárja a kérdést, hügy van az, hogy ilyen kedvező statisztikai adatok mellett olyan sivár a magángazdaság élete? Ma nemcsak a kereskedelem, az ípar, de a mezőgazdaság is kesereg 'és kishitüen néz a jövő elé.v Nem elég csak Trianonra hivatkozni. Nem elég, ha mindig csak Trianonra hivatkozunk, niikor gaz­dasági életünk bajairól van szó. — Mindnyájan jól tudjuk, hogy mit jefent Trianon. De ha élni aka­runk, a kétségbeesés örvényébe Trianon után sem vethetjük ma­gunkat. Kétségbeesett megállapítá­sok nem juttathatnak előbbre. Meg kell állapítani a beteg diagnózisát és a gyógyulás útjára kell vezetni. A kedvezőtlen jelenségek során tekint át ezek után Éber Antal s először a mezőgazdaság helyzetével foglalkozik. Az elvesz­tett háború, a forradalmak, egyes szociális események ráoktrojálták az országra a földreform törvényt. A statisztika kimutatta, hogy a földreform által a kisbirtokosok száma idáig 620-ról 840-re emel­kedett. Ez a statisztikai adat szociá­lis szempontból kedvezően hat, de van az éremnek másik oldala is. A kisbirtokosok száma gyarapodott, de a termelési eredmény 1.7 száza­lékkal csökkent, ami 38 millió aranykorona évi csökkenést jelent a mezőgazdasági termelés értéké­ben. A földreform további fejlesz­tése a deficit aránylagos emelkedé­sévei fog járni. Erre nem gondol az a szélső politikai irányzat, amely minden eszközz,/ tovább akarja vinni a földreformot. Pedig ha a termelés csikkenését összevet­jük kereskedelmi mérlegünkkel, azi látjuk, hogy az évi veszteség elma­radásávaf, a 38 miliióval egyensúly­ba hozhatnánk kereskedelmi "mérle­günket. Egy párisi lapban olvasta, hogy Franciaország népe eddig azt 'hitte, hogy csak Franciaország monopóliuma a rossz törvényé? gyártása. A lap rámutat az ameri­kai kaucsuk-területtel kapcsolatos eseményre, amikor az amerikai vál­lalat kénytelen Szibériába menni kaucsukot termeszteni, mert az Egyesült Államok területén egy törvény megtiltja olyan nagy terület birtokba vételét, amint amilyenre a vállalatnak szüksége van. A fran­cia íap vigasztalódik, hogy ime máshol ts'hoznak rossz törvényekel. Bennünket is vigasztalhat ez, mi­kor a földreformra gondolunk, de fe kell vonni a jövő szempontjából a tanulságot és annak az egy számadatnak, a termefési veszte­ségnek megvilágításában keL igye­keznünk meggátolni 'a további pusztítást. Megszívlelendő Cz^ttler Jenő dr. tanár javaslata, amely szennt a földbirtökreform termelésellenes irányzatát azzaf küszöbölhetjük ki, hogy minden olyan birtokost, aki átlag 2 mázsával többet termel hol­danlanf, mint a környező birtoko­sok, mentesítsenek a földbirtokre­fbrm hatása alól. Az elmúlt év nyomasztólag hat a mezőgazdaság­ra. A termés kedvező volt, de az állatárak kedvezőtlenül alakultak. — Statisztikai adatokkai bizonyítja, hogy az ország állatállománya ev­rői-évre emelkedik, ezzel szemben az állatárak közül egy év alatt a marha ára 20 százalékkai, a sertésé 30 százalékkal csökkent. Igy a mult évi kedvező termés mellett is rossz a mezőgazdaság helyzete. A föletetett, drága takar­mányból olcsó hus termett. Ez azonban csak egyszeri dekonjunktú­ra, amelyre mint állandó faktorra nem lehet, de nem is" szabad szá­mítani egy gazdának sem. A mezőgazdasági hitel kérdésére tér át ezután az előadó. A mezőgazdasági "hiteiről, a közép, hosszú, rövid stb. lejáratú kölcsö­nökröt akként beszélnek, mint a bajok elháritójáról. Elfeledkeznek azonban arról, hogy eltekintve a produktív befektetésre fordítottak­tól, minden adósság gyilkos köz­gazdasági tevékenység. Erről meg keíí győzni a lakosságot. A háború előtt egész osztályok romlására vezet tek a magas kamatláb mellett felvett adósságok. Legyen ott minden is­kolában táblára írva és kifüggeszt­ve, állandóan figyelmeztesse az ifjúságot, hogy akinek nincs adóssága, nem mehet tönkre. Ez az az efv, amelyért a fiatalem­berek annyiszor íemosolyogták az öregeket, ez él abban az emberben, aki váltót soha nem ir alá. Ma, mikor az adósságcsinálás útjára lépve akar valaki tovább haladni, ne feledje, hogy elmúlt az az idő, amikor a magyar valutában felvett kölcsönt nagy nyereséggel Iehett visszafizetni . Ma már, amikor stabil a koro­náink, a mai kamatláb mellett ön­gyilkosság az adósság csinálás, el­tekintve mikor nyilvánvalóan pro-. duktiv célra, a produktivitás idő­tartamára vesznek fel kölcsönt. A kamatláb kérdésénél Éber Antal érdekes ada­tok feltárásáal arra az eredményre jut, hogy a kamatláb olcsóbbodása nem várható. Németországnak uj ipari berendezkedéseihez nagy kül­földi kölcsönökre lesz szüksége. — Amerika, amelynek kolóniái is most rendezkednek be a maga városainak fog kölcsönt adni, de idegen államok nak csak akkor, ha jóval magasabb kamatlábbal számíthatja a kölcsönt, i Ma a német városok 7.5 százalék­kal kapják az amerikai kölcsönt, amelyet Amerika otthon 4 száza­lékkal helyez el. A latitüd változ­hat, de 7 és fél százaléknál olesóbh amerikai kamatláb nem várható a közeljövőben. A kamatláb csökkent­se annál kevésbbé várható, mert a közeljövőben tőkeképződésre nincs kilátás. A háború után csökkent iugyan a lakosság száma, de az al­sóbb néposztály szociális igényei olyan mértékben emelkedtek, amely újból tőkeszükséglet forrása. Az Az előadó végső konklúziója tehát thogy nem valószínű a hitelkamatláb csökkenése. A hitelkérés pusztulás­ra vezet, mert olcsó kölcsönre nem lehet számítani. Az ipar kérdésére térve át £ber Antal a Victoria-eSet tanulságait fejtegeti. A frank-ügy mellett ez az eset egy másik szeren­csétlenségünk. Jókai mondása jut eszébe : A szerencsétlenség nem plyan, mint a vén kisasszony : a szerencsétlenségnek mindig v^an párja. A háború utáni mentalitásra vall, hogy egy vállalat ötven millió aranykorona terlíet vállaljon. Béké­ben lehetetlen volt, hogy valamely ! vállalat itthon 50 millió aranyko­ronához juthasson. Ez a csoport volt az, amelyik megakadályozta a malomkoncentrációt. Soha nem fog többé figyelembe jönni, mint ma­lom,leépítése természetes lesz. Éber Antal itt állást foglal az egészséges koncentráció mellett, amint az a söripari érdekeltség körében létrejött. / A gazdasági élet törvényeit le­I het figyelembe nem venni, de \ velük küzdeni nem lehet. — A Nagy-Magyarország határain belüi kialakult dimenziókat fenntar­tani nem lehet. A szanálás idején a kormánynak szüksége volt az adó­présre. Most az illetékmentesség, az aranymérlegek ideje következik és csakis rövidlátás, hiúság tarthat­ja vissza a vállalatokat attól, hogy a koncentráció egészséges terére fépjenek. A kereskedelem terén vannak a legkedvezőtlenebb vi­szonyok. A főbiztos jelentette, hogy Budapesten kétszer annyi a kereskedő, mmt békében volt. E te, kintetben nem akar hiu reményeket nyújtani. Ismerjük kereskedőink agilitását, szorgalmát, de csak a legnagyobb optimizmussal képes ma annyi "kereskedő is megélni, mint amennyi a békében, de ezek kétszerese képtelen megélni. A gazdasági törvények logikája szerint beálló szomorú fizetésképte­lenségek feltartóztatása nem kép'­zelhető más uton, mint hogy azok, akik a mai gazdasági helyzetben nem állanak meg mint önálló ke­reskedők, lássák ezt be és csökkent­sék azt a veszteséget, amely az infláció és az ország csökkentése következtében elállott. Itt hiába­való reményeket ébreszteni. Nálam — mondotta Éber Antal — senks büszkébben nem vallja, hogy a magyar kereskedő agilitása, szor­galma páratlan, de hiába, nem lehet kétszer annyi 'kereskedőnek meg­élni. , ] i .!

Next

/
Thumbnails
Contents