Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-23 / 43. szám

4 JSÍYÍRVIDÉK. 19 26 február 23 A fizetésképtelenségek lebonyolítására vonatkozólag sok mindenféle törvényes intézkedés van. Sajnos, ma az a helyzet/ hogy a gazdag adós fut a tisztességes hitelező elől. örömmel üdvözöl-. jük az ipari 'és kereskedelmi érdekeltségeknek azt a törekvését, hogy végső esetben kíséreljék imeg a kényszeregyezséget megelőző magánegyezséget. Ha ez a rendszer felborul, 'nincs más hátra, érvényesüljön a régi elv, hogy senkise deklaráltassa magát büntetlenül fizetésképtelennekVégül Éber Antal a tőzsdéről emlékezett még meg. Ma már csendes rezignációval gondolnak a tőzsdére. Sok idő telik el, mig valaki tőkefeleslegét újra értékpapírba fektetheti. Egy reménység mégis van, ha a külföld érdeklődni kezd a magyar értékpapírok iránt. Igy a Jegybank papírja 20 szá' zalékkal emelkedett akkor, amikor más papir esett. Ez bizalmat kelt a külföldben, amelynek érdeklődése föld fog ébredni papírjaink iránt. A külföld bizalmának kiindulópontja az aranymérlegek elkészítése. Ez fesz az első lépés a külföld érdeklődésének biztosítása felé. A politizálás kárt okozElőadása végén Éber Antal megállapítja, hogy Magyarország gazdasági elete nem szervi, nem gyógyíthatatlan betegségben szenved, hanem gyógyítható. A gyógyulás folyamatat azonban a betegnél is megnehezíti, ha lelki rendellenességek is közrehatnak. Magyarországon súlyos lelki betegség a politizálás betegsége. A newyorkt rendőrség egy szektát leplezett le, amelynek tagjai nőket, férfiakat, gyermekeket fogtak ei és templomukba hurcolva okét az oltárra fektették és ott késsel eleven hust vágtak a testükbői. Ez a szekta jut eszébe, mikor azt látja, hogy nálunk a haza szent oltárára az országot teszik a haza szent nevében a politizálás késével vágják testét, közgazdaságunkat <A' mi frankbizottságunk jut eszébe és Angliára gondol", ahoi szintén működnek bizottságok, de azok az ipari nehézségek leküzdésérői tárgyalnak éjjeli üléseiken. — Nem nálunk is az ipar, a kereskedelem válságos helyzetéről kellene tárgyalnia 'bizottságainknak politizálás, romboló munka helyett? Ne tessék mondani, hogy ez materiálista felfogás, hogy vannak felbuzdulások, amelyekét meg keh érteni. — Az igazi hazafiság, az igazi irredentizmus sohase lesz lármás szervezetek eszköze, az igazi irredentizmus a közgazdasági restauráció. mely Magyarország nagyságát biztosítja. Éber Antal előadását viharos taps köszöntötte, majd Baruch Arthur elnök mondott meleg köszönetet a kiváló előadónak és a megjelent notabilitásoknak. Az előadás közönsége hálás elismeréssel adózott az előadást rendező Kereskedők Körének, Baruch Arthur elnöknek, Csillag Nándor igazgatónak, továbbá a tanulsága

0 előadás rendezésében fáradó Groák •Ödön elnök-igazgatónak és Bozán Jenő dr.-nak. A bankett Az előadást este 8 órakor a Koronában kétszáz teritékes bankét követte. A fényes bankét menüje a következő veit : Hal mayonaise, tűzdelt borjucopib mHÁnói módra, finom körítéssel, túrós és crétnes lepény, fekete kávé, sóstói rizling bor. Az első köszöntőt Baruch Arthur Arthur elnök mondotta a kormánymányZóra, Füredi Sándor dr. EberAntalt köszöntötte, aki válaszában rámutatoít Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város nagy társadalmi értékéire és Kállay Miklós főispánt, Mikecz István alispánt, dr. Bencs Kálmán polgármestert köszöntötte. Guttmann Zsigmond dr. a Kereskedők és Gazdák Körének ügyésze, Kállay Miklós főispánra, Hoffmann Mihály dr. Bencs Kálmán polgármesterre mondott köszöntőt. Kállay Miklós dr. főispán nagyszabású beszédében Éber Antalt, mint a közgazdasági konzervatizmus képviselőjét köszöntötte. Silberstein Géza Rigó Alfonzot, a Nemzeti Bank nyiregyházi fiókjának igazgatóját, Dr. Szabó Miklós dr. Tóth Bálint pénzügyigazgatót köszöntötte. Lendületes beszédet mondottak dr. Jármy Béla volt főispán, Tóth Bálint dr., Wrányt Sándor dr., aki az alispán nevében köszönte meg Éber Antal üdvözlő szavait, Rigó Alfonz, dr. Bencs Kálmán polgármester, aki kijelentette, hogy Éber Antaj a város közönségének a vendége, HercZegh Kornél, majthényi Kiss Sándor, aki Groák Ödönt köszöntötte. A tárSas vacsora közönsége meleg elismeréssel nyilatkozott Papp Lajos konyhájának művészetéről, Forró Ferenc üzletvezető előzékenységéről, figyelméről, amellyé' a nagyszabású banketet rendezte. munka értelmében. Azt kérdezhetnek, mi köze ennek a forradalmositó törekvésnek az iparosság mai munkájához, amelynek célja megvitatni a kézmüiparosság nehéz helyzetét és keresni a kivezető utat? Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz, azt megvilágítja egy mondás kapcsán, amit itt hallott nemrég Nyíregyházán a Bessenyei Kör előadásán, amikor egyik fiatal magyar diplomatánk a focarnoi egyezmenyt ismertette. Elmondotta ez a diplomatánk, hogy a közelmúltban a genfi népszövetségi tárgyalások alkalmával, pihenő séta közben megkérdezte egy kínai, tehát teljesen idegen, teljesen érdektelen és igy feltétlenül objektív diplomatától, hogy mi az ő véleménye erről a nagy erőfeszítésről, amit itt a népszövetségi tárgyalásokon kifejtenek az egyes népek fegkíválóbb képviselői, vájjon lesz-e ennek valamilyen eredmenye?? Az idegen világnézetű kinai diplomata azt felelte erre, hogyha őszinte akar lenni, csak azt felelheti, hogy nem, mert az önök erkölcsi felfogása a lehető legszebb, leghelyesebb, amit embereiképzelhet: keresztényi, ellenben gazdasági felfogásuk ezzel "homlokgazdaegyenest ellenkezik. Amig ez a két felfogás egymással szemben áll, addig segitseg nincsen, az eielleotét mindig nagyobb lesz. Csak két megoldásról lehet iu szó. Vagy megtartjuk az erkölcsi felfogásunkat es keresztények maradunk, de megváltoztatjuk ennek megfelelően k gazdasági formáját is — vagy pedig sutba dobjuk erkölcsi felfogásunkat és összeegyeztethetjük gazdasági életünkkel. Van egy közbeeső, egy megalkuvó felfogás is, az úgynevezett liberális felfogás, maradjon meg az a gazdasági forma — vallja a liberális nézet — mert ez nekem jó — ti azonban maradjatok továbbra is keresztények, mert nekem ez is jó. Jó nekem, ha továbbra is követ dobálhatlak benneteket, ti meg visszadobtok engem kenyérre». Azt mondják, hogy keresztény valaki, vagy nem keresztény, az tisztára morális kérdés és a templomba való. Hogy iparos-e valaki, az pedig a munka kérdése. Egyik a másikhoz nem tartozik. A liberális felfogással szemben azt váltom, hogy a kereszténység nem a templomba való, hanem a templomból kijövő életelixir. És az iparosság nemcsak a munka kérdése, mert nemcsak termei és dolgozik az iparosság, hanem azért termei és dolgozik, hogy magának, családjának és felebarátjainák használjon. És itt kapcsolódik össze a kérdés. Keresztények vagyunk azért, hogy erkölcsösen éljünk és felebarátainkat szeressük; és iparosok vagyunk azért, hogy ennek a felebaráti szeretetnek kifejezést is adjunk. Vessük fe egy rövid időre a nyomasztó rideg hangulatokat Felkünkről és igyekezzünk keresztények fenni. Mikor ügyes-bajos dolgainkat megvitatjuk, vessük ki szivünkbői a gyűlölet és irigység gondolatait és ugy intézzük ei doN gainkat, hogy az mindannyiunk hasznára váljék. Ha keresztény szellemben gondolkodunk, megtaláljuk minden nehéz kérdés megoldását, viszont másoktói is megköveteljük, hogy keresztény morá. alapján gondolkozzék és éljen. A lelkes éljenzéssel fogadoL felszólalás után f Müll«r Antal a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének főtitkára tolmácsolta a központ üdvözletét és ismerteti a KlOSz.-nak Budapesten február hó 15—én tartott országos Hétfőn Nevető orkán! Kedden Henny Portén világattrakciója A HÖSTENOR víg udvari történet 7 felvonásban. Paz

ar burleszk kisérő mflgor

! D

r- Ludw

i9 Wolff nagysikerű regénye, OZf^rUalUl az „Uj ldők"-ben is leközölték TGIIRRAGAIi^i Előadások kezdete; 5, 7 és 9 órakor. A Keresztény Iparosok Országos Szövetségének tisztújító közgyűlése nagy érdeklődés mellett zajlott le. Klekner Károly dr., Müller Antal kereskedelmi tanácsos és Miklóss Ferenc dr. központi ügyész mondottak nagy beszédet. Az új tisztikar névsora. — Társas vacsora a Koronában. A Keresztény Iparosok Országos Szövetségének nyíregyházi csoportja Huray János elnöklete alatt vasárnap délután 3 órakor a «Move» Károlyi-tér 20. szám alatti helyiségében rendkívül látogatott tisztújító közgyűlést tartott. .— A közgyűlésnek különös érdekességet és fényt nyújtott Klekner Károly dr. magasszárnyalásu, hazafias gondolatokban tartalmas előadása es a két budapesti kiküldöttnek Müller Antai központi főtitkárnak és Miklós Ferenc központi ügyésznek a kisiparosság válságos helyzetével foglalkozó felszólalása, amely után a közgyűlés programszerű lefolyása és az uj tisztikar megválasztása következett. Már jóval délután 3 óra 'előtt színültig megtelt az érdeklődő iparossággal a «Move» Károlyi-féri tanácsterme, amely a tnindsürübben érkezők számára csakhamar szűknek bizonyult. Kint a terem előtt és végig a folyosón szorong már a közönség, amikor Huray János, a helyi csoport elnöke a Magyar "Hiszekegy imádságos szavaival megnyitja a közgyűlést és üdvözli a megjelenteket, valamint - a hatóságok, intézmények és a sajtó jelenlévő képviselőit. Megnyitó beszédében röviden ismerteti a KIOSz helyi csoportjának megalakulását, eddigi működését. Bejelenti, hogy a választmány határozataképen hódoló feliratot intéztek a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez a frankhamisítás kapcsán személyüket ért támadások alkalmából és rendithetetlen bizalmukról és szeretetükről biztosították a súlyos időkben végzett heroikus munkájukért. Felkéri Klekner Károly dr.-t előadása megtartására. Klekner Károly dr. előadása Az elnökség felkérésére szívesen vállalkozott, hogy az iparosság közgyűlésén felszólaljon. Ismeretterjesztő előadás helyett inkább a keresztény iparosság .hangulatát szeretné kiragadni abbói a rideg fehangoltságbol, amely a jelenlegi nyomasztó gazdasági viszonyok eredménye, szeretné melegebbé, izzóbbá tenni, forradalmositani ezt a hangulatot, hogy benne legyen az iparosság hangulatában is az az összehozó érzés, amit egyesülniük neve fejez ki, hogy keresztény. Forradalmositani szeretné a lelkeket, de nem a forradalom szétzüllesztő, romboló értelmében, ellenkezőleg forradalmositani az épitő, egymást megértő és kiegyenlítő