Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-23 / 18. szám

Nyíregyháza, 1926, jannár 23. * Szombat XLY1I. évfolyam, 18. szám. éra* kslyiMWí és *stt<ksr r aoeoo k. m-wtoAtnr* ®owoo k. 35Wtetf^i«l#taMlr és bu&tauüt Wt m|Miaéqr. • 1 •, >' ! i wm n i ma ren Afepltotte J^BA ELS* Ffé&wirSMKMrtö i Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ J V««T«E K. moon. »sérfce«3töség és klsdóhl vstsJ: SZÉOHENYI-UT 9. SZÁM. Tétaait msíb !S6. Postachsqus Kéalratokat nsrfl adunk vissza. A jövő hét elején befejezik a költségvetés tárgyalását. Budapest, január 22. M T. I. rádiójelentése A Magyar Hírlap írja: A nem­zetgyűlés két-három napon be­lül befejezi a költségvetési ja­vaslat vitáját, igy a jövő hét fo­lyamán már a megajánlási tör­vényjavaslat kerül a Ház elé. Az utóbbi törvényjavaslat gyor­sabb parlamenti elintézése cél­jából ma délre pártközi értekez­letet hívott egybe Scitovszky Béla elnök. Az ellenzéki pártok készséggel honorálják a Ház­elnök kívánságát és nem gördí­tenek akadályt a törvényjavaslat sürgős tárgyalása elé. ««»•»« A frankhamisítás bűnügyében rövidesen elkészül az ügyészi vádirat. Budapest, január 22. A M. T. I. rádiójelentése. A Magyar Hirlap irja: Tegnap késó estig tartó tanácskozás volt az ügyészségen, amely alkalommal Sztrache Gusztáv főügyész Malt­kay ügyészségi alelnökkel, a bűn­ügy ügyészségi referensével arról tárgyalt, hogy a letartóztatásban levő egyénekkel szemben egyen­ként milyen vád merült fel s kik a frankhamisítás elsőrangú tettesei. A vádirat elkészítésére óriási anyag áll az ügyészség rendelke­zésére s igy a technikai kivitelen múlik csupán az, hogy mikor ké­szülhet el az ügyészség a vád­irattal. Hír szerint a francia detektívek bele akartak avatkozni a nyomo­zás munkájába, az ügyészség azon­ban, amelynek kezében fut össze a nvomozás minden szála, minden erre irányuló szándékot a legeré lyesebben visszautasított. »•••*» A frankhamisítás bünügye a parlamenti bizottság előtt. Budapest, január 22. M. T I rádiójelentése. A tegnap megválasztott par­lamenti bizottság ma délelőtt a frankhamisítás bűnügyének po litikai részét illető tisztázása céljából ülést tart Az ellenzéki tagok elhatározták, hogy ezen az ülésen a kormány rendelke­zésére bocsátják mindazon ada­taikat, amelyekre a kormánnyal folytatott tárgyalások során kö­telezték is magukat. •••••• TŐZSDE. Budapest, január 22. A M, T. I. rádiójelentése. A korona Zürichben 72 60 volt. A nemzetgyűlés mai ülése a bonvédelmi tárca költségvetésével foglalkozott. Budapest, január 22­(A MTI- rádió jelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését egy­negyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök- Napirenden a honvédelmi tárca költségvetésé­nek folytatólagos vitája szerepelt­A vita elsó szónoka Buday Dezső­Megállapítja, hogy Magyarország és a kisantant államok hadereje ugy aránylik egymáshoz, mint 1 aránylik 17-hez- Buday ezután számszerű adatokat sorakoztat fél a hadsereg felszerelésével kapcso­latban, melyeket Csík József téve­déseknek ítél­Buday Dezső beszéde végén ar­ra kéri a kormányt, hogy a hadse­reg részére a honvédelmi tárca keretén belül nagyobb összeget ál­litson be a jövő évi költségvetésbe. — Propper Sándor csak egyet akar elérni és pedig azt, hogy a nemzetgyűlés ne hárítson minden ódiumot a szociáldemokrata part­ra. Szilágyi Lajos nagyot vétett a szociáldemokrata párt ellen, ami­kor a nemzetgyűlést a szociáldemo­krata párt elleni intézkedésre biztat­ta- Kijelenti, hogy a szociálde­mokrata párt nem a magyar hadse­reg ellen, hanem az egész világ hadseregének a leszerelése érdeké­ben küzd. Elismeri a magyar ka­tona vitézségét, éppen ezért sür­geti a hadirokkantak illetményeinek felemelését. A hadseregnek nem szabad pár­tok szolgálatában állania­— Friedrich: A hadseregnek a mindenkori kormány szolgálatában kell állania. A magyar hadsereg fegyelmi szabályairól szólva meg­állapítja, hogy az még mélyen alatta áll a francia hadseregben érvény­ben levő fegyelmi 'szabályok alatt, nem is szólva a szovjetoroszországi vörös hadsereg fegyelmi szabályai­ról, ahol minden kis fegyelmi sér­tésért könnyen kijár a halálbünte­tés. Eljöhet még az idő, amikor min den magyar embernek fegyvert kell fognia hazájáért, éljen bár itt vagy az ország határától távol, kíváncsi, vájjon a szociáldemokrata párt azzal a pártszellemmel, amelyben ma él, meg fogja-e tenni a köteles­ségét. A javaslatot nem fogadja el. Ezután a honvédelmi miniszter, Csáky Károly gróf emelkedik szó­lásra. örömmel állapítja meg, hogy csaknem minden párt részéről hang zott ei felszólalás a tárca költségve­tésének vitája során- Először is ál­talánosságban szól a tárca keretei­ről, a hadsereg létszámáról, felsze­reléséről s megállapítja, hogy el­ső expozéja óta nagyobb változás­ról nem számolhat "be, legfeljebb arról, hogy a nyugdijasok illetmé­nyében emelkedő változás követke­zett be- Nagyon kicsiny s számot alig tehető eredményként emliti fel, hogy annyit sikerült kieszkö­zölni a népszövetség előtt, hogy a hadsereget felszerelhetjük gáztá­madás ellen védő álarccal- Ez azon­ban nem megoldás, mert a pol­gári lakosságot semmikép sem tudnók mentesíteni ilyen támadás esetén annak következményeitől. Eredménynek tekinti azt is, 'hogy a katonai nyugdijasok sérelmeikkel a közigazgatási bíróság elé fordul­hatnak- Majd az előfogatozásról és a beszáliásolásnál igényelhető térí­tési összegről szól­Ezután áttér az/általános vita so­rán elhangzott felszólalások egyen­kinti bírálatára. Várnai Dániel szembeállította Csonka-Magyarország területén 1910. és 1920. évi katonai adatait s megállapította, hogy míg 1910­ben ezen a területen 63.000 főnyi katonaságunk volt, 1920-ban ez a szám 124.000-re emelkedett fel. Ki­jelenti, hogy Várnai nem jó szol­gálatot tett az országnakk, amikor meggondolatlanul és a valóságnak meg nem felelő összehasonlítást tett. Nem vette ugyanis Várnai fi­gyelembe azt, hogy 1920-ban még hadiállapot volt Magyarországon s még akkor nem volt meg Trianon. Inkább azt mutatta volna ki, hogy &z 1910. évi'63.000 főnyi létszám­mal szemben ma csupán 35.000 főnyi a megengedett létszáma had­seregünknek s még ez a létszám sem teljes. Ezzel szemben kénytelen rámu­tatni arra, hogy Csehszlovákiának azon területén, mely Magyarország­hoz tartozott, 1910-b^n 5510 tiszt és 63.000 , főnyi legénység volt 1924-ben, tehát a mai állapotoknak is megfelelőleg 19624 tiszt és 170 ezer 623 a legénységi létszám. Figyelmébe ajánlja a felszólaló­nak azt is, hogy békeidőben a hon­védelmi tárca az összköltségvetés 10 százalékát tette, most ez a száza­lékos arányszám mindössze 7.3. Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy a tárca költségvetésének egynegyea részét a nyugdijasok illetményei te­szik s a békebeli árakhoz képest emelkedés van az árakban, továb­bá, hogy zsoldos hadseregünk van, ez az arányszám még szembeöt­lőbb. Kétly Anna felszólalására ref­lektálva nem tartja semmikép sem ízlésesnek, hogy nő olyan kifejezé­seket használjon, mint azt Kétly tette. — Peyer : Beszéljen már a frank­hamisításról is ! — Csáky : Megragadom az alkal­mat és egy el nem mondott inter­pellációra adandó válaszképen fog­lalkozni fogok a frankhamisitási üggyel is. Hegymegi Kiss Pál interpellációt jegyzett be Jankovics Arisztid nyugdíjaztatása es honossága tár­gyában. Ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket kell felvilágosításul el­mondanom. Jankovics Arisztid 1918-ban a fegyverszüneti bizottság elnöke volt. A proletárdáktatura alatt elnöki tisztéről le kellett mon dania s cseh megszállott területre, Komáromba menekült, ahol felesé­gének birtoka volt. A proletárdik­tatúra után felszólítást kapott a magyar kormánytól, hogy, foglalja el ismét a fegy­verszüneti bizottságban viselt elnöki tisztet. Jankovics azzal há­rította el ezt magától, hogy fe­lesége birtoka .miatt nem tér visz* sza Magyarországba s Csehszlová­kiában fog lépéseket tenni nyug­díjaztatása érdekében. Meg is tette a szükséges lépéseket, ott azonban n£m ismerték el állampolgárságát s nem folyósították részére a kert nyugdijat, azzal a megokolással, hogy csak azok illetékességét ismer­hetik el, akik 1919 március 21-ig jelentkeztek a cseh hadseregbe való felvételre­A sikertelenség miatt indította meg Jankovics Magyarországon a honossága és nyugdíjaztatása iránti lépéseket. Lelkiismeretes utánjárás után megállapítást nyert, hogy Jankovics kérelmét a cseh közigaz gatási bíróság, mint legfelsőbb fó­rum is elutasította, továbbá, hogy a magyarságnak megbecsülhetetlen szolgalatokat tett felvidéki tartózko­dása idején s mivel a korm'ány a visszahonositásra vonatkozólag ren­deletet adott ki, teljesen törvény­szerű eljárás volt az, hogy 1925­ben Jankovics visszahonosittatott s ennek alapján megindult nyugdí­jaztatása iránt is az eljárás • Horváth Zoltán: Nem lehet spekulá'ni az állampolgársággal! Az ülés lapzártakor tart­Olcsóbb lesz a cukor. Budapest, január 22­(A MTI- rádiójelentése.) A cukor ára kilogrammonként 1320 koronával olcsóbbodik­A Nemzeti Szinház tagjai megindították az adakozást Blaha Lujza szobrára. Budapest, január 22. A M. T. 1. rádiejelentése. A nemzeti Szinház tagjai tegnap bejelentetlék a szinház igazgató­sága előtt, hogy egv tulfellépti dijukról lemondanak Blaha Lujza szobra javára. Csehszlovákia elismeri Szovjetoroszországot. Budapest, január 22. A M. T. 1. rádiójelentése. Prágából jelenti Áz Est külön tudósítója: A cseh köztársaság a legrövidebb időn belül jogszerint is elismeri az orosz szovjetkor­mányt. Svehla miniszter a kor­mányt támogató koalíciós pártok tanácskozásán a cseh szocialisták kérdésére kijelentette, hogy az el­ismerés még a parlament össze­hívása előtt meg fog történni A nemzeti demokraták ellenzik a kor­mány tervét. Egyes uém ára 20Q0 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents