Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-22 / 17. szám

MöerraÉB; 1926. január 22. Ember a gáton. Szerencséje ennek az országnak, hogy olyan ember van a gátján/ mint gróf Bethlen István, de nem ikisebb szerencse az sem, hogy olyan többségi párttal rendelkezik a politikában, amelyet megalakulásától kezdve egyetlen gondolat vezet; az ország megmentése. Távol áll ettől a párttól minden egyéni érvényesülésre való törekvés, mert főmozgatóereje az a'Bethlen politika, ^melyik négy év óta viaskodik politikai és gazdasági bajok legyűrésével s mögé állt a szanálásii akciónak, hogy országunkat rettenetes megpróbáltatásaitól megváltsa. Ebben az esztendőben első értekezletét tartotta a minap ez a párt, amelynek főtémája volt a Yrankhamisitási ügy. Ezen az értekezleten látszott meg, hogy az .egységes párt mily tömött sorokban áll vezére mögött, aki az ország 'i'óhimeve érdekében minden erejét megfeszítve arra törekszik, hogy a frankhamisítást

1 botrány leghomályosabb részei is felderittesser.ek s a bűnösök elvegyék büntetésüket. Ennek érdekében gróf l?cthlen István miniszterelnök bizonyos feltételek mellett hajlandónak mutatkozott eleget tenni az ellenzék ama kívánságának, hogy 25 tagból álló parlamenti bizottság küldessék ki. Nagyon helyeseljük azonban, hogy ennek'a bizottságnak kiküldését feltételekhez kötötte. Nem vagyunk ugyanis barátai annak, flhogy a törnvényes magyar bírósággal parallel politikai pártok képviselői is birói és ügyészi funkciókat vindikáljanak maguknak, mert ! a bírói ténykedést minden politika f "befolyástól mentesnek kívánjuk, j örömmel értesültünk arról, hogy ' a frankhamisitási ügy a lehető leg- { rövidebb időn belül tárgyalás alá •kerül, amelyik tárgyalás a miniszterelnök kijelentése szerint a legszélesebb körű nyilvánosság előtt fog lefolyni, Helyeseljük azt az intézkedést is, hogy ezen a tárgyaláson megjelenhetnek a Banc de Francé "kiküldöttei is, akik a sértett fél érdekeit képviselhetik. Megköveteli ezt nemzetünk jóhirneve, amely ezzel a Tdnos botránnyal köi nyen csorbát szenvedhetne, ha a külföldön az a felfogás terjedne el, hogy Magyarországon takargatni igyekeznének valamit. Minden ilyen pikáns és kínos ügy legjobb orvossága a legszélesebbkörii nyilvánosság s nem tudjuk eléggé dicsérni, hogy a kormány első perctől kezdve teljes lehetőséget nyújtott a dologi nyilvánosság előtt való kiteregetésének. Ez szükséges nemcsak bel- és külpolitikai szempontból, de szükséges morális okokból is, mert Trianon óta alig maradt nemzetünknek más, mint néhány vármegyéje és becsülete. Bizonyos körök — sajnos — mindent elkövetnek, hogy éppen jó hírnevünktől fosszanak meg s betaszítsák jnemzetünket olyan hínárba, amelyijkből nincs többé kivezető ut Szerencse, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök, támaszkodva! az egységes párt rendületlen hűségére és bizalmára, teljes egyetértésben tud működni Horthy Miklós kormányzóval, aki a kormányelnök tisztító munkáját első perctől kezdve nemcsak helyeselte, de részére olyan felhatalmazást is adott, amelyik lehetővé teszi ennek a kínos botránynak teljes megtorlását. 'Amíg a nemzet érdekeinek ügye ilyen jó kezekbe van elhelyezve, (még az ilyen botrányhullámok közepette is bizalommal tekintünk a jövőbe. á városok külterületi lakosságának pallérozása. Irta : Szohor Pál, Nyíregyháza r. t. város főjegyzője. II. A külterületi népesség messze szétszórva él a város középpontjától. A tanyához köti a munka és a negélhetés gondja; vagyona benne fekszik a sok egymáshoz simuló (törpe és kisbirtokban, lábas jószágban.. Elhelyezkedésük a nagy magyar Alföldön két — egymástól lényegesen különböző rendszer Szerint történik. Altalánosságban a tanyarendszer divik. Minden gazda a maga kisbirtokán lakik a dűlő utak mentén épült egyszerű parasztházban. Az egész határ be van szórva apró hajlékokkal, mint a búzatáblában pirosló pipacsvirág. A dülőutak behálózzák a környéket, mint a sakktábla vonalai s a lovas küldönc órákig járhat a látszólag néptelen határban, míg egy-egy levéllel, idézéssel gazdájára talál. Néhol találunk egy-egy fehérre meczelf magasabb épületet, mely büszkén hordja homlokán az iskola felírását. Apró gyermekek járnak őszi ködben, téli fagyban, melegre fűtött szobáiba, a végeláthatlan síkságon rohanó északi szél néha véresre csipi a finomra őrölt hó tügyevével arcukat. Az emberek napjaikat (magánosságban töltik; kulturális' igényük kielégiil a vasárnapi templomba járás lelki szükségletével, itt-ott egy-egy újság elolvasásával. A tanyarendszerben élő külterületi lakosság népmüvelése lesz a legnehezebb feladat. Hálátlan,, mert eredményei nem kézzelfoghatóak, az analfabéta tanfolyamok hallgatói, •mikor nagy költséggel és fáradsággal egybegyűjtettek — egyszerre minden indokolás nélkül kimaradnak — az eredménytelenségen gyakran kedvét veszti a kulturális ügyeket vezető városi tanácsnok. A második rendszer sokkal kedvezőbb. Itt nem építi házát mindegyik gazda a maga földére, a barázdák vonalát nem szakítja meg szüntelen egy-egy nádfedelü viskó, de egy-két ezer hold kisgazdája taryabokorba tömörül — akácfával borított árnyékos utcával fogadva az arra tévedőt. Valóságos falvak ezek, külön tanyabiróvaf, iskolával. Keletkezésük története az, hogy a földesúri telepítések idején egyegy csoport telepes, kiket a korábbi közös lakóhely, vérségi, nyelvi és vallási rokonság összefűzött, a részére kijelölt földet nyíllal, kötéllet felosztotta egymás között s a legalkalmasabb helyen széltő! védett ligetek alatt, vagy szelíd hullámu domb oldalán — minden c.. Iádnak egy-egy házra, udvarra és konyhakertre alkalmas területet kiikeletkeztek, ahonnan minden irány lön kihasított. Igy valóságos falvak ban apró sugárutak szaladnak szét és hozzák be szekérderékkal a tisztaszemü búzát, pirosló tengerit s iinásl , a magyar gazda szorgalmát dicsőítő mezőgazdasági termeivényeket. Itt könnyebb talajra talál a lakosság pallérozását célzó törekvés. A tanyabiró, akit a bokor népe nyílt szavazással legtekintélyesebb gazdáiból választ a tanács jóváhagyása mellett —( belülről nyert utasítások szerint irányítja ezt a már majdnem falusi nivóra emelkedő embercsoportot. A tanköteles gyermekek beiskolázását könnyen ellenőrzi, a hatósági rendeleteket megmagyarázza és közvetítő szerv a magára hagyott tanya és a város között. Ezekben az elszórt tanyákban igen tekintélyes része lakik a városi népességnek- A Duna—Tisza köze és a Tisza bal partja bőven ontja a nagy kiterjedésű városokat, melyek egyszersmind vezetnek a < .külterületi népesség százalék arányában is. A lakosságnak több mint fele külterületen él két városban: Kiskunhalason és Kecskeméten; az előbbiben 52-3°/o, az utóbbiban pedig 50.9%. Ezekben a városokban tehát sokkal fontosabb a külterületen élő lakosság műveltségének pallérozása — mint az utcák közé sorozott és könnyen ellenőrizhető városi polgároké- A két város egyébként a tanya-rendszer két végletének is klasszikus iskolapéldája, mert Kiskunhalas a szétszórt tanyák végeláthatatlan birodalma, mig Kecskeméten már a tanyabokor rendszernek, ha nem is tökéletes, de igen kifejlődött vállfájával találkozunkTöbb mint 40 százalék külterületi népesség három városunkban van: Debrecenben (48.5 o/o), Kiskunfélegyházán (47.6o/o) és Makón (4H%). Természetszerűleg együtt halad ez az arányszám a városok kiterjedésévef. 30o/

0-on felüli külterületi népességre már a városok egész sorában bukkanunk: Hódmezővásárhely (39-50/0), Nagykőrös (39.4o/o), " JVlezőtur (36.1o/o), — Nyíregyháza (35-8o/

0), Szentes (35-6°/o), Szeged (33.5o/

0), és Jászberény '(32.30/0). 30 százalékon alul találjuk Hajdúböszörményt (29-4 százalék), Gyulát (28-6o/

0), Békéscsabát (28-10/0), Ceglédet (28.0o/

0), Karcagot (27.7o/

0), Székesfehérvárt (17.6%), Pécset (I6.30/0), ahol azon ban a külterületi lakosságnak több mint fele a bányatelepen él és Szolnokot (14-Oo/o-al), A többi városokban már nem játszik jelentős szerepet a külterületi n egesség. Ilyenek: Sopron (64 o/

0), Oyőr(6.1 százalék), Kaposvár (6-Oo/

0), Miskolc (3.7o/o), Sátoraljaujhelv (O.30/0, Erzsébetfalva (0.2 o/

0), — Nagykanizsa (0-2 o/

0, és Szombathely(0-l 0/0). Egerben, Kispesten és Újpesten külterületi népességgel egyáltalában nem találkozunk. Ezek a statisztikai adatok igazolják, hogy a tanyákon élő lakosság műveltségének pallérozásával foglalkozni — igen fontos feladat lesz a magyar városok életében- — idebent a polgárság legnagyobb része egyetemet és középiskolát végzett s így- nem kell erőszakolni rá a kulturat. De a tanya világa messze van, a serdülő gyermek téli hónapokban hajnali szürkületkor indulhat el a távol fekvő iskolába. A tanyasi ház ajtaja nagyon be van zárva, az udvarokat hosszú szőrii mérges kutyik őrzik féltéke' nyen, melyek elriasztanak minden iószándéku idegent, ki a kultura áldásait hozná kinyújtott két kezébenBÚTOR szükségletét megbízhatóan GlÜCk. J6DÓ bútoráruházában, Vay Ádám-u. 8 szerezheti be. Alapítva 1903. Telefon 234, Nagy választék háló, ebédlő és különféle burorokban. i Nyíregyházi építőmesterek az * országos kongresszuson. Nyíregyháza, január 21. (A Nyirvidék tudósítójától-) Budapesten a régi országház nagytermében az ország építészei kongresszusra gyűltek össze- — A kongresszuson Alpár Ignác műépítész elnökölt s a nyíregyházi építészek közül Pisszer János, Adorján János, Smiák István és ifj- Tóth Pál vettek részt. A kongresszus főbb tárgyai az építkezések megkezdése érdekében indítandó akció, a tatarozási hitel folyósítási idejének meghosszabbítása, továbbá az építészek és mérnökök viszonyának rendezése voltakCserkészet és pedagógia. Londonból jelenti a M- C. Sz. ottani képviselője: Általános érdeklődésre számot tartó cserkészpedagógiai kongresszus folyt le most Londonban- E kongresszuson az angol cserkészmozgalom vezetői, valamint 18 egyetem, 6 papnevelő intézet és a "velük kapcsolatos intézmények kiküldöttei vettek részt és pedagógiai szempontból igen jelentős szamba ment- — A konferenciát Sir Eustace Percy közoktatásügyi miniszter távollétében Sir Róbert Baden-Powell, a cserkészet megalapítója nyitotta meg. Ismertette a cserkészet célját s elnézést kért, hogy a közoktatásügyön formai tekintetben kívülálló ember létére a birodalomból összegyűlt pedagógiai tekintélyeknek leckét ad az oktatásból- A cserkészet, mint pedagógiai eszköz azonban oly elismert, hogy ez megbocsátható és végeredményben a nemzet java áll mindenki szeme előtt. A mai kor közoktatása a teóriák útjára tévedt, nagyon eltávolodott a gyakorlati élettől- A cserké- szet oly nevelést óhajt nyújtani, mely sok esetben még az intelligenciát is képes pótolni- Ma két millió cserkész van a világon és máris eredményekről beszélhetünk- Hoszszasan lehetne elmélkedni arról, hogy mi lesz, ha e szám százmillióra emelkedik. A konferencia folyamán prof- Nunn, a londoni tanárés tanitóképzők vezetője kijelentette, hogy a felvételi vizsgáknál eddig mindig figyelembe vették, hogy az illető cserkesz volt-e vagy semAlkalmilag cserkészpedagógiai témákról előadásokat is tartottak a tanárjelölteknek, azonban a cserkészet kötelező tanítását nem szabad keresztülvinnünk. A cserkészetnek mindenkor meg kell tartania önkéntes jellegét- Nem kívánatos, hogy a tanítással foglalkozók kisajátítsák maguknak a cserkészetetIcely, az oxfordi egyetem tanán szerint a legtöbb pedagógiai mozgalom valami elméletből indul ki, mely a gyakorlatban aztán nem válik be, a cserkészetben azonban a kivitei megelőzte az elgondolást. A kor legnagyobb pedagógiai mozgalmának mondja a cserkészetetCharles Fox, cambridgei-i egyetemi tanár kifejezetten tiltakozott, hogy a cserkészetet tantárgynak tekintsék. Cserkészethez csak cserkészek értenek, nevetséges volna, ha ebben az iskola próbálná őket kioktatni. Azonban doktori és diploma dolgozatul elfogadták már a múltban is disszertációkat e 'tárgykörbői és reméli, hogy a jövőben is kapnak ilyeneket. Az egyetem természetesen helyet ad időnként