Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-02 / 2. szám

Jíyiregyhiza, 1926, jannár 3. * Vasárnap XLVll, évfolyam. 2. szám. EHfösstésI árak hsíyfc** és «U*m: kéfs SOOOO K. K*ey«Mw« 90000 X. iMtetvisMkiiek is tttStkaak W% M*ed»é&y. MHHH A tanította JÓSA ELEK Föaawriuisxtő i Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. F»M6a sswkMsti r VERTSE K. ANDOR, SwktiitSség és kiadóhivatal: SZÉOHENYI-UT ». SZÁM, Teisfon szám 189. Poataohsqua 286SS. Kéziratokat nsm adunk viasza. Hét millió dinárt foglalt le a jugoszláv rendőrség. A pénzt a szovjetkormány propa­ganda célra küldte Jugoszláviába. Budapest, jauuár 2. M, T. I. rádiőjelentése. Zágrábból jelentik : A jugoszláv rendőrség Nova Qradiban 7 mil­lió dinárt foglalt le, melyet tulaj­donosaik, saját maguk tesli ép­ségének biztosítását előbbre he lyezve s elmenekülve, hátrahagy­tak Ezzel kapcsolatban az a hir terjedt el, bogy a pénz összefüg­gésben van a hágai bankjegyha­misitás bűnügyével. A Hrvatski List legutóbbi számában foglal­kozik ezzel a felfogással és azt irja, hogy ma már világosan megállapítható a pénz szárma­zása és rendeltetése. A hét millió dinárnak semmi köze sincs a pénzhamisítók ügyéhez. Irredenta célokat sem szolgált. Ellenben a moszkvai szovjetkormány a ju­goszláv vörös propaganda tred­ményesebbé tétele végett utalta ki ezt a tekintélyes összeget, me­lyet azok, akik a pénz felhaszná­lásával voltak megbízva, hátra­hagytak, mert saját magukat kel­lett biztonságba helyezniük. A A rendőrség a pénzt lefoglalta. h ****** Felakasztotta magát egy 76 éves ember. Budapest, január 2. M T. I. rádiőjelentése. ­Tiszalucről jelentik : Buda Ist­ván 76 éves tiszaluci földmives felakasztotta magát. Mire észre­vették, már halott volt. Tettének oka ismeretlen. Érdekes volt, hogy az öreg ember egész életét asz­szony nélkül éiie át. ****** Kecskemét segélyakciót indit az árvízkárosultak felsegélye­zésére. Budapest, január 2­(A MTI- rádiójelentése.) Kecskemét város törvényhato­sága december havi rendes közgyű­lésén Fáy főispán bejelentette, hogy január első napjaira a tör­vényhatóságot rendkívüli közgyü­jpss ze, mely kömzgyülés­y'edufr' targyátlaz árvizkáro­r felsegélyezésére irényuló ak­Jiüveletének megbeszél és (rozása fogia képezni. Áz időjárás. dapest, január 2. M. T. E |jelentése. Meteorológiai Intézet jelenti. íkhan általában szeles idő­uralkodott. Csapadék alig ílt elő. A hőmérséklet az éj­folyamán néhány fokkal a Ipont alá sülyedt. Időprognózis jiyugati szelekkel jelentékeny nelkedés és csapadék várható. f A kormányzó és felesége az árvíz által í sújtott vidékre utazott. A kormányzó magánpénztárából a vésztői károsultaknak 25 millió koronát adományoyott. Budapest, január 2. (A MTI. rádió jelentése.) Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és felesége ma reg­gel 8 órakor Vésztőre érkezett, hogy az árviz által sújtott vidéket megtekintsék. A kabinetiroda ren­delkezése szerint minden fogadta­tást mellőztek a kormányzó látoga­tása alkalmával. A kormányzót a községházán a község főjegyzője fogadta, aki az árvízről tájékoztató felvilágosítást adott. Majd megte­kintette a munkások felváltását s a menekültek elhelyezését. A to­vábbiak folyamán Kiss László fő­szolgabíró tett jelentést a járásban fellépett veszedelemről. A kormányzó megtekintette a katonaság páratlanul álló erőfeszi­tő munkáját. Ennek megtörténte után felment a vésztői templom tornyába, ahonnan messze vidékre el lehet látni s a környék elárasz­tott területét jól szemügyre lehet venni. Hosszú ideig tartózkodott a kormányzó a toronyban. Ezután kiment a gátakra s ott szemlélte meg a munkálatokat. Jelentést té­tetett a katonai, polgári és köz­igazgatási hatóságokkai magának­Megtekintette a község rombadőlt házsorait, majd távozása előtt ma­gánpénztárából 25 millió koronát adományozott a rendkívül nagy károkat szenvedett község lakosai­nak felsegélyezésére. Ma délben 12 órakor a kormány­zó Békéscsabára utazott, ahonnan autón Gyulára megy, hogy az ár­vízzel sújtott vidék többi részét is megtekintse­Meg lehet állapítani az árvízben az oláhok felelősségét. Budapest, január 2. (A MTI. rádiőjelentése.) Lukács öyörgy nyugalmazott miniszter, a gyulai kerület nemzet' gyűlési képviselője, az árvizvesze­delem első hirére kerületébe utazott s bejárta az árvízzel sújtott vidé­ket. A katasztrófa színhelyéről való elutazása előtt • az újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette. Határozottan meg lehet állapí­tani, hogy a katasztrófa egyenesen a románok hanyagságának a kö­vetkezménye és szomorú igazsága van azoknak, akik azt hangoztat­ták, hogy az Alföld folyóinak kü­lönféle impériumok alá való ren­delése lehetetlenség, mert csak egységesen lehet az áradásokkal szemben fellépni- Ez még akkor is nehéz feladat lenne, ha a különféle hatalmak, melyek egy-egy vízme­dencére vonatkoztatva érdekeltek, egyenlő kulturális színvonalon álla­nának, azonban egyenesen lehe­tetlen, ha az egyik részről civilizált államot, a másik részről pedig balkáni színvonalon álló államot ta­lálunk­Ma már pontosan meg lehet ál­lapítani azokat a hibákat, amelye­ket Románia elkövetett- Már 1919­ben, az akkori igen magas vízál­lás idején roppant nehéz anyagi körülmények között az Alsó Fe­hér Körös melléki ármentesitő tár­magasabbra emelte a gátakat. Ugyáíiekkor figyelmeztette Romá­niát is-erre a munkálatra s egyben sürgette, hogy odaát is emeljék a gátakat. Ez" azonban román rész­ről mind a inai napig nem tör­tént meg-' s A katasztrófához hozzájárult az is hogy mig magyar területen kitűnő mérnöki kar és gyakorlott munkás osztagok teljesitik kötelességüket, addig odaát a legkezdetlegesebb mó­don védekeztek az áradás ellen. — Szakképzett mérnökök hiánya miatt alacsony műveltségű egyének vég­zik a másutt súlyosan felelősség­teljes munkát. Ha még azt is hozzá­tesszük, hogy Románia nem tar­totta szükségesnek azt, hogy a ma­gyar hatóságokat értesítse a vesze­delem kitöréséről, sőt később is csak ugy jutott a magyar hatóság a túlsó oldalról értesüléshez, ha valaki a híreket átcsempészte, nem­csak érthető, hogy a pusztulás be­következett, hanem meg kell állapí­tani, hogy Románia felelős minden kárért. Ami viszont a magyar oldalon történt védekezés munkáját illeti, meg kell állapítani, hogy ugy a kormány, mint a vármegyei, köz­ségi hatóságok, az árvizmentesitő társulatok feladatuk magaslatán ál­lottak s legalább azzal igyekeztek enyhíteni a katasztrófa nagyságát, hogy a községek belterületét akar­ták megmenteni a pusztulástól. Jól esik rámutatni arra, hogy a magyar nép a hatóságok rendelke­zéseinek a legnagyobb önfeláldozás­sal vetette magát alá. De különös dicséret illeti derék utászkatonáin­kat, akik a mentési munkálatok kö­rül valóságos csodát müveitek. A további teendő nézetem szerint kettős. Egyrészt pillanatnyi segély­ben kell részesíteni a károsultakat ruha, liszt és egyéb élelmiszer se­gély nyújtása által, azután pedig rendszeres segélyakciót kell indí­tani a kárvallottak összedőlt házai­nak felépítésére. Építőanyagot kell adni az építtetőknek, s vetőmag­segélyben kell részesíteni azokat, akiknek jövő évi termését tönkre tette a viz. A felelősség mindezekért azok­nak a fejére száll, akik tudatosan szétdarabolták Magyarországot s egyes részeit alacsony kulturáju né* pek martalékául dobták oda. ****** A román trónörökös elhagyta a feleségét és lemondott trónöröklési jogáról. Budapest, január 2. (A MTI- rádiójelentése.) Pikáns szenzációja van a buka­resti lapoknak s az oláh királyi háznak. Már hónapokkal ezelőtt re­besgették, hogy a trónörökös és felesége között a viszony elhide­gült- Mindezideig azonban titok­ban tartották a dolgot s legalább is a lapok nem írhattak róla. A váratlan fordulat az angol anyakirálynő temetése után pat­tant ki- Az oláh trónörökös is részt vett a temetésen, azonban a felesége helyett a barátnőjét vitte magával Londonba. Innen a trón­örökös vissza sem tért, hanem Olaszországba utazott. December 31-én azután végleg megtörtént a szakítás, amennyiben Károly trónörökös megírta azösz­szes jogairól lemondó levelét. A lemondó levél a következőkép "hangzik: Felség! Végérvényesen elhatároz­tam, hogy minden jogaimról, me­lyek engem, mint a román trón örökösét illetnek, ezennel lemon­dok. Kötelezőleg kijelentem, hogy mától számított 6 even belül nem lépem át Románia határát s ezen­túl is csak a törvény eiözetes en­gedélye alapján teszem azt meg­A trónörökös ezután még arra kérte a királyt, hogy mivel a trónörökösi jogáról és hercegi rangjáról lemondott a törvény ér­telmében adjon a király neki ne­vet, melyet viselhessen. Károly trónörökös 1893-ban szü­letett, tehát most a 33-ik évében van. 1921-ben vette feleségül He­lén görög hercegnőt, II. György görög exkirály húgát. Ugyanekkor II. György elvette feleségül Erzsé­bet oláh hercegnőt. E kettős házas­ságtól annak idején szoros politikai kapcsolat kiépülését várták. Károly trónörökös és Helén há­zasságából egy gyermek származott. 1921-ben született Mihály nevű fiok. TŐZSDE. Budapest, január 2. M. T. I. rádiójelentése. A korona Zürichben 72.55 volt. Terménypiac: Buza 76 kg. ti­szavidéki 395—397.5, 77 kg. 400 —402.5, 78 kg. 402.5—405, 79 kg. 405—407.5, rozs 240—242.5, tengeri 185—190. A többi válto­zatlan. ****** Egyes' szám ára korona.

Next

/
Thumbnails
Contents