Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-02 / 2. szám

1926. január o. Frankhamisitók. Három uri szélhámos bankóhamisitása került a napi újdonságok homlokterébe részben rendőrségi közlések nyomán, részben külföldi riportokból. -A tényállást, mely nem több és nem kevesebb, minthogy bűnös útra tért emberek Hollandiában hamis francia frankokat próbáltak elhelyezni és felváltani, a szenzációt könnyen felkapó publikum fantáziája természetesen kiszínezi s hiszékeny, /agy pletyka mindenttudók széles " területekre viszik át- Füti a kombinációkat néhány bécsi lap minden mögött politikumot kereső s Magyarország dolgain egyet ütni szerető koholmánygyára, mely pláne fascizmust, puccsot akar felfedezni a közönséges bűnesetben. Itthon viszont van egy irányzat, amelynek ambiciója az ilyen szerencsétlen egyéni ballépést, megszédült emberek süklijét felhasználni a velük szemben álló politikai ellenfelek párttörekvéseinek, vagy világnézetének kompromittálására. Ez a csúnya kárörvendés, mely helyt nem álló, erőszakolt gyanuokok kitalálásával a rendőri hírekkel is politikai hangulatkeltést üz, épp annyira kártékony, mint annak az ellenséges idegen sajtónak magatartása a magyar öelső TfózállapotokkaT szemben, mefy való és valótlan tények elferdítésével mindent efkövet a magyarság tekintélyének lerontására. 1" léggé sajnálatos és eléggé el nem Ítélhető, ha akad a magyar társadalomban romlott lélek, eltévelyedett ember, bűnöző, ki "külföldi szereplésével szaporítja a világvárosok rendőri krónikáinak adattárát. De volt mindig és lesz mindig bün, gaztevés, hamisítás, lopás, rablás és gyilkosság. Felelősithető-e ezért józan ésszel egy egész ország társadalma, amelyből ilyen bűnöket elkövetők kikerülnek- Bizonyára nem. Nemcsak veszedelmes tehát, hanem egyenesen nemzetellenes merénylet, ha mégis most a szabadjára eresztett találgatások vafami rejtelmes, esetleg politikai színezetű háttérről suttognak. Ha ilyen volna, azt a legnagyobb megvetéssel fedné fel a közvélemény s ha ilyesmi rejlene a frankhamisitók nemzetközi kalandja mögött, elsősorban a kormány és" a hatóságok rántanák le a leplet az ostoba és könnyelmű lépésről- De ilyen titok nem lappang, ilyen háttér nincs szerencsére a francia hamis pénz elhelyezőinek szélhámossága mögöttNap-nap után beszámoí a magyar sajtó is az ujabb fordulatokról, amelyek egyképen világosabbá teszik, hogy a pénzhamisító társaság vagy ha nem ez, a lépre csalt eszközemberek csupáo az egyéni haszonlesés motiválta bűnözésben jártak pórul- Tetten érték őket s letartóztatták. A két „állam rendőrsége karöltve igyekszik nyomára jutni a pénzhamisítók forrásának és szivesen látja a szakértő francia banktisztviselőket, kiket rendelkezésre bocsájtottak a nyomozás elősegítése érdekében- A magyar társadalom ne üljön föl a bécsi hazugsággyár koholt tudósításainak, amelyeknek nyilvánvaló célja és érdeke ismét csak roszszat, megszégyenítőt kolportálni a külföldön rólunk- A holland ügyészség előtt fekvő nyomozás jegyzőkönyveiben egyetlen szó sem'szerepel, még a' tettesek vallomása révén sem olyan állítólagos szövevényről, amelynek szálai Valamely ábrándos képzeletű, hazafias túlzásokba tévedő párthoz, vagy társadalmi egyesülethez vezetnének. örömmel állapítjuk meg, hogy ez a hazugság, ez a rosszhiszemű beállítás nem áll meg, annak hitelt nem fog adni a rosszakaratú koholmány hirgyártóin kívül se.iki, legkevésbé a nyomozó kül*földi rendőrhatóságok, sem pedig a belföldi közvélemény. A magyar közéletnek épp annyira nincs köze ehhez, mint amennyire nincs köze más száz és száz bűnesethezA szenzáció össze fog zsugorodni három megtévedt, becsületesebb pályára hivatott uri szélhámos megérdemelt kudarcává, amelyért kijár a büntetés. A Tiszántúl bajózható csatornája. irta: Radó Rezső dr. iparkamarai [főtitkár. A legnagyobb mértékben örvendetes jelenség, hogy a Tiszántúlon létesítendő hajózható csatorna kérdését ma már úgyszólván állandóan napirenden tartják a különböző lapokban időnként megjelenő cikkek és közlemények. Nem is szabad ezt a kérdést most már elejteni, ádlandóan felszínen kell tartanig mindaddig, amig csak az egész országunkra rendkívül nagy horderejű behajózási ut meg nem épülAmint már arra bátor voltam rámutatni, az én nézetem szerint a magyar behajózási vizi-utak kiépítését halaszthatatlanná teszi a német csatornaépítés leggrandiózusabb alkotásának, a Rajna—Majna Duna-csatornának, illetve a csatorna építésének foganatba vétele. A Rajna—Majna—Duna-csatorna előreláthatólag kb. 10 év alatt teljesen elkészül s ez által lehetővé válik, hogy a rajnai hajók egészen 1500 tonna horképességig átjöhetnek a Dunára s lejuthatnak egészen a Feketetengeri kikötőig. Ez a csatorna rendkívül fokozott mértékben módot nyújt arra, hogy a német ipar termékei a jelenleginél sokkal olcsóbb szállítási díjtételek mellett juthassanak el az összes Dunamenti államokba a Fekete tengeri kikötőbe. Hasonlóképen a Dunamelléki és Feketetengeri államok terményeit és nyersanyagjait az eddigiekhez képest sokkal előnyösebben lehet majd a nyugati, elsősorban német piacokra eljuttatni. Minden szerencsétlenségünk mellett is meg van az az igen nagy geográfiái előnyünk hogy ez a Nyugatot Kelettel összekötő leghatalmasabb viziut országunkon halad keresztül. Összes mulasztásaink legnagyobbja lenne, ha nem igyekeznénk minden erővel országunk területeit ehhez a vizi úthoz a saját belhajózási vízi ut rendszerünk kiépítésével hozzá kapcsolni s azt ezen nagy vizi ut forgalma számára hozzáférhetővé tenni. A belhajózási vizi utak szükségességét talán már nem is kell |nagyon bizonyítgatnunk, elég arra, rámutatni, hogy minden gazdasági lag fejlett országban pompás belhajózási vizi ut-rendszer áll a forgalom rendelkezésére és minden a fejlődés érdekében komolyan dolgozó ország elsősorban vizi-utrendszerének kiépítésére törekszik. A Tiszántúl hajózható csatorna jártak megépítése szükséges ugy a mezőgazdasági, valamint az ipari termelés fokozása és a kereskedelmi forgalom fellendítése érdekében. Nagyon fontos azonban, hogy ez a vízi ut tényleg az egész Tiszántúl vizi utja legyen. Ennek a csatornának a megépítésénél nem lehet csupán egy vagy két város érdekeit irányadónak venni, hanem a csatornát ugy kell megépíteni, hogy a Tiszántúl mennél na gyobb területét vonhassa forgalmi körébe s ez által tulajdo'iképen minden tiszántúli érintett helyiségnek sokkal nagyobb mértékben válik majd hasznára. Az a csatorna, amely a Tiszának egy bizonyos pontjából kiindulva, Debrecent érinti, sokkal nagyobb awwH—M—aMww^MBii miLWP

1 q'H—sese DIADAL MOZGÓ Szenzációs műsor! 8xombaton]és vasárnap Szerelem a szerelemért Ivan Mosjoukin tendezésében A párisi Albartos filmgyár remekmüve. Fősz repben : Nathalie Lissenko és Jean Angelo Ezenkívül: StCC |j$ 0 burl. 2 felv. Előadások kezdete: szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. JÖN: JÖN: A nőgyüliilő. A paráznaasszony. mértékben fogja Debrecen forgalmát fellendíteni és fejlődésének lehetőségeit előmozdítani, ha előbb Szabolcsot is keresztül szeli és a rendkívül élénk, nagy fejlődési képességgel megáldott Nyíregyházát is érinti. Debrecenből a csatornát aztán ugy kellene tovább vezetni, hogy Nyugat felé a megépítendő Duna—Tisza csatornán át a tehető legrövidebb hajózási összeköttetést biztosithassa. Szerény nézetem szerint a tiszántúli hajózható csatorna feladatát csak akkor teljesíthető, ha a DunaTisza összekötő csatorna is megépül. Egyedül még a tiszántúli hajózható csatorna nem jelentené az európai vizi útrendszerbe előnyös bekapcsolódásunkat, mert ez esetben a Duna—Tisza-csatorna nél\ kül csak a Tiszán lefelé haladva a j szerbek által elszakított részeken ; keresztül, majd a Dunán felfelé has ladóan nagy kerülővel lehetne Nyugat felé áruinkat szállítaniKétségtelen, hogy a Kelet felé irányuló forgalomnál nem lesz olyan nagy szükségünk a Duna—Tisza csatornára, mert itt a legtöbb viszonylatban a Tiszán érhetjük el legrövidebb uton céljainkat. Azonban a déli forgalom jelentékeny része, a nyugati és az északi forgalom egészében csakis a Duna—Tisza-csatorna utján lesz előnyösen lebonyolítható. Már pedig a Tiszán tul terményeinek és nyersanyagainak exportja szempontjából ránk nézve a nyugati forgalom életbevágóan fontos. A Tiszántúl országunk keleti része lévén, belkereskedelmi tekintetből is életkérdés a tiszántúli hajózható csatorna szempontjából a Duna—Tisza közti csatornának rendelkezésre állása. Amikor tehát a tiszántúli hajózható csatorna megvalósítása érdekében elvégzendő feladatot mérlegeljük, számításba kell vennünk azt is, hogy itt két irányban kell rendkívül erős propagativ tevékenységet kifejteni. Az egyik irányban céltudatos megszervezett, rendszeres propagandával kell felébresztenünk a Tiszántúl minden nagyobb gócpontjában, de tulajdonképpen minden nagyobb helységében a hajózási csatorna iránti érdeklődést s ennek felkeltése után a hozzájárulási készséget. Másrészt a Duna— Tisza csatorna minél előbb megvalósítását kell kikiizdeni, mert ennek megépítése nélkül a tiszántúli hajózható csatorna még nem teljesítheti a maga feladatát. A munka tehát lényegesen nehezebb, mint ha csupán csak az egyik irányban keltene dolgoznunk. A megoldandó feladatnak nagyobb volta azonban akarásunkat csak acélozhatja, de semmi esetre sem csüggeszthet el bennünket. A Duna-Tisza csatorna kérdése sokkal nagyobb mértékben elő volt készítve, mint a tiszántúli hajózható csatorna. Volt olyan időszak, ami kor már szinte befejezett tényként lehetett tekinteni a csatorna építési munkálatok megkezdését. Igaz, hogy abban az kjyb, ^^fcL ra nézve, szerény nézetem _ kedv c/ötlyfebb Budapest—I rádj—tűfonalat akarták kiél . \ ti.-./ íntuli hajózható csatq nézve szintén voltak tervezg azonban ezek sokkal kevésbé előrehaladottak, mint a Du| bimbim a biciklisták királya i