Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-05 / 277. szám

2 •^j ^i­f mitffw'^ 1 ©25. december 5. Nyíregyháza törvény­hatósági joggal való felruházása. Rakovszky iván dr. belügymi­niszter, Nyíregyháza város nemzet­gyűlési képviselője, nyilatkozott a város törvényhatósági joggal való felruházásáról. Ez a kérdés már régóta szőnyegen forog, Nyíregy­háza úgyszólván évtizedek ota küzd a törvényhatóság^ jogért s ha még most sem sikerül neki elnyer­nie, amikor egy aktív belügymi­niszter a líépviselője, akkor vagy mi vagyunk az élhetetlenek, vagy pedig nincs elég jogcímünk ennek a közjogi dísznek az elnyeréséhez. Hogy nem vagyunk élhetetlenek, azt már több izbsn bebizonyítottuk. Inkább vegyük komoly tárgyalás alá a másik kérdést, amelyet a belügy­miniszter ur mintegy feltételként állított a város kérelmének telje­síthetősége elé, még pedig azt, váj­jon abból a selejtező műveletből, amelyen a hasonló igényekkel ko­pogtató többi városokkal együtt Nyíregyházának is át kell esnie, tisztán és sértetlenül kerülünk-e ki? Ugyanis nemcsak mi vagyunk az egyedüliek, akik az önálló törvény­hatóság diadém-jét — ahogyan a belügyminiszter ur mondotta — homlokunkra szeretnénk csatolni. — Vannak hálistennek mások is. — Azonban nyugodtan állapithatjuk, ínég, akár a népességi, vagyoni, for­galmi, vagy bármilyen statisztikát, akár a fejlődés grafikonját vesszük alapul, Nyíregyháza minden körül­mények között első helyre kell, hogy kerüljön. Arról nem is be­szélünk, hogy sokkal kisebb népes­ségű és jelentőségű városoknak megvan a törvényhatósági joguk. Ez ellen nincs is kifogásunk, a szerzett jogot tiszteletben tartjuk. Azonban most már elérkezettnek látjuk az időt, hogy Nyíregyháza is részesedjen ebben a kitüntetésben s hacsak arról van szó, hogy a be­érkezett meglévő igények, helye­sebben kérelmek jogosultságának felülbírálása s a kérelmezők egy részének B-listára való helyezése hiányzik az ügy perfektuálásához, akkor végezzék el ezt a selejtezést, hadd tudjuk meg, kik az ellenfe­leink s hogy mi a véleményük ró­lunk azoknak, akik dönteni fognak ebben a kérdésben. Nem vágyunk arra, hogy kihasz. nálva a miniszterképviselő megvá­lasztása által teremtett kedvező helyzet konjunktúráját, olyan ké­relemmel alkalmatlankodjunk Ma­gyarország törvényhozó testületé­nél, amely még csak külső látszatra is magán viseli a jogosulatlanság bélyegét. Meg kell ismételnünk, hogy Nyíregyháza ebbeli ígényjogp­sultsága több évtizedes múltra te­kinthet vissza. S azóta mi történt? Tessék megkérdezni azoktól, akik egy-egy miniszterjárás idején lejön­nek hozzánk, hogy mi a vélemé­nyük Nyíregyházáról, a város roha­mos fejlődéséről, szépségéről, gaz­dagságaról, ipari, kereskedelmi, kul­turális fejlettségéről és mindenről, ami ez alá a gyűjtőfogalom alá tartozik: Nyíregyháza. Azután kérünk igazságos ítéletet. I Dlogenes. | A nyíregyháziak közül legtöbben állampolgár­sági ügyben fordultak a belügyminiszterhez. Nyírszőlős község küldöttsége a Sóstó szőlőtelepek Nyíregyházához való csatolását kérte Rakovszky iván belügyminisztertől. Nyíregyháza, december 4. — A Nyirvidék tudósítójától. Hétfő déli 12 órától 2 óráig szü­net nélkül tartott a belügyminiszte­ri kihallgatás a városházán, dr. Benes Kálmán polgármester hiva­tali szobájában. A nyíregyházi pol­gárok közül mintegy ötvenen je­lentek meg, hogy ügyes-bajos dol­gaikban Rakovszky Iván dr. bel­ügyminiszternek, Nyíregyháza [város nemzetgyűlési képviselőjének támo gatását kérjék. A kihallgatás egész tartama alatt a belügyminiszter mel­lett tartózkodott dr. Kállay Miklós főispán, dr. Benes Kálmán kor­mányfőtanácsos, polgármester, Ghyczy Tihamér dr. kerületi rend­őrfőkapitány. A kihallgatásra jelentkezők több­sége állampolgársági ügyének el­intézése érdekében kereste fel a bel­ügyminisztert. A küldöttségek kö­zött legfigyelemreméltóbb volt Nyírszőlős község küldöttsége, amelynek szónoka azt kérte, hogy a Sóstószőlőtelepet csatolják köz­igazgatásilag Nyíregyháza városá­hoz. Az átcsatolást a községi tör­vény jnegengedi, ha az adófizető lakosságból az adófizetés összegé­nek felét képviselő rész kéri az át­csatolást. Ha ez meg fog történni, akkor az belügyminiszter átcsatol­hatja a Sóstószőlőtelepet Nyíregy­háza városához, ami mindenkép­pen indokolt is, mert hiszen a sző­lőtelepen igy is legnagyobb rész­ben nyíregyházi lakosok a birto­kosok. Eultnrház-avatás Rakamazon. Nyirvidék tudósítójától.) A Rakamazi Hitelszövetkezet nagy anyagi • áldozata árán impozáns kulturházat létesített, ameljnek a napokban volt a felavatási ün­nepsége. Az ünnepségen r^szt vett a falu egész közönsége. Este 7 órára már zsúfolásig megtelt a kulturház nagyterme, ahol Pap Endre róm. kath. esperes, a Ra­kamazi Szövetkezet elnöke, is­mertette a kullurház keletkezését, célját és szükségét. Ezután a „Legényfurfang" cimü népszínművet adták elő a helybeli fiatalságból kikerült műkedvelők, akiket magyar István segédlelkész készített elő nagy kitartással és hozzáértéssel. Kevés magyarországi község dicsekedhetik azzal, hogy kultúr­háza van, s ezek közé tartozik Rakamaz, Szabolcs vármegyének ez a virágzó helysége, ahol olyan lelkes, agilis férfiak tartják a ke­zükben a nép vezetését, mint Pdp Endre, aki sokirányú elfog­laltsága mellett még mindig sza­kított magának annyi időt, hogy ezt a fontos népművelési intéz­ményt megvalósíthassa. A rakamazi kultúrházban ál­landó szinpad áil a nagyteremben, ahol táncmulatságokat, műked­velő, ismeretterjesztő előadásokat lehet tartani. Van benne olvasó­szoba és egyéb olyan helyiség, ahol főként a helybeli levente­ifjak komoly szórakozást talál­katnak. Üdvözöljük Rakamaz köz­séget kultúrházának felavatása alkalmából s kívánjuk, hogy Sza­bolcsban minél több község kö­vesse példáját. (*) Két hires földrajzi könyv: Hédin Sven: Pekingtől Moszkváig ára 126 ezer korona. Ossendovszky: Ázsiai titok, ázsiai emberek ára 126 ezer korona. Kapható az Ujság­boltban. 2x LiCHTENBERG SANDO? cipőáruházában, Telefon szám: 351. szerezheti be cipőszükségletét legolcsóbban! Női lakk, kivágott vagy Férfi barna francia vagy pántos, divat forma 280.OOO amerikai forma, rá­...., .. - mán v., igen olcsó 315 000 Noi barna, csattos vagy ' ° pántos, divat forma 280.OOO Ugyanaz fekete bagaria 280.000 39—42 ig férfi amerikai hócipő, prima 275.000 Női Wimpassing hócipő minden nagyságban ... 230.000 Házicipőkban rendkívül nagy választék! Vidéki megrendelések bérmentve! Tisztviselőknek 5 % engedmény! 6091-25 § I A jövő művészete. Náday Pál liceális előadása. Csütörtökön délután válogatott közönség jelenlétében tartott 2 órás előadást Nádai a jövő művé­szetéről. Elmondotta, hogy könnyű a tegnapról beszélni, mert ott már általánosan leszűrt igazságok elmon dásáróf esik szó, de nehezebb a má­ról és még nehezebb a holnapról­amelyeknél még eszmék összeütkö­zéséről és annak eredményéről kell tisztaképet alkotni. Még pár évtizeddel ezelőtt is a görög szobrászat és a Rafael-féle festészet kiforrt művészete volt a legszebb a világon, amelyeknek milliméterekre vágó testalkati pon­tosságát, a szinek természetességét csodálták az emberek. Ma pedig az Ilyen alkotások nem hatnak, mert olyanok, mintha a természetetakar­nák reprodukálni, amelyre képes még egy fényképezőgép is. Ezek a művész lelkét nem tükrözik hiven vissza, mert nem emelik kellően ki azt ami eredeti és egyéni benne. Hi­szen még a fényképek lemezeit is retusírozni kell. A mai világnézet Szerint ott kezdődik valamely mű­nek a becse, amikor a szobrász, festő, vagy más művész saját meg­látását vagy gondolatvilágai igyek­szik visszaadni. Nem kell még a természethez sem ragaszkodnia, hogy gyönyörködtessen, hiszen a regényíróknak is vannak olyan esz­ményi alakjaik, akik a való életben fel nem talalhatók és mégis élénken foglalkoztatja azoknak sorsa az ol­vasót. Hogy- valaki nagyot alkos­son nem kell neki fejlett techniká­val sem birnia, amelyre akkor tesz­nek szert az emberek tulnyomólag, amikor évtizedeken keresztül gya­korolták a művészetet és azalatt sokat alkotva ki is adják összes ön­álló gondolataikat, hanem csak az kell, hogy a művész lelkében va­lamely önálló eszme robbanjon ki és azt igyekezzék megvalósítani. — Ha ezt megtudja érzékeltetni, lehet a kézügyessége fogyatékos is, még is becses dolgot teremtett. A háború előtt a művészek mel­lőzni kezdték a vallásos tárgyak ké­szítését, mint olyakat, amelyek nem illenek a gőz, villany, rádió, rön t­gen világába. Már ugy tűnt föl, hogy a trubadurok világa letűnt, mert az emberek lelkéből kihalt a romantika. Ezzel szemben az ázsiai népekkel összejövök olyan típusokat, tárgyakat és eseményeket láttak, olyan világnézeteket hal­hattak, amelyek megtermékenyítet­ték újra Európa semmitmondó mű­vészetét, akár a középkor vallási tárgyait, akár a Budha szobrokat, a négerek rosszszellemüző bálvá­nyait, akár a kinaiak és japánok primitív kivitelű szobrait, vagy ké­peit látjuk, azok megkapják figyel­münket, mert nem a mértani pon­tossággal hatnak ránk, hanem az­zal, -Sogy az érzelmeknek kifejezői akarnak lenni. Sokszor a művész olyan dolgot ad vissza, amelynek eredetijét talán a szibériai hómező­kön, vagy álmában látta, esetleg csak kigondolta és így- a megszo­kott tárgyakhoz semmi köze, avagy a gondolatának kifejezésére, tisz­tán kúpokat vagy négyszögeket hasz nál, ennek dacára alkothat szépet és nagyott, amelynek elbírálásánál csak azt az utat kell tekintetbe ven­feke Douglas Fairbanks Hétfőtől az Apollóban HM

Next

/
Thumbnails
Contents