Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-17 / 159. szám

J&ÍXnBSSL 1925. julius 17. BB^ssEasomsa Szivárvány a Hargitán. (Irta : Köllő Ignácz, ny. alispán m n. tanácios) Hét esztendő óta borítja sürii felhő a magyar Eget. És csupán az utolsó évnek némely percében tetszett fel egy-egy villanás, egy-egy halvány remény képében; — olyan forma' derengés, mint mikor a sürü-sötét felhőzet némely pontja mintha valamivel világosabbá válnék, mintha némely ponton a nap, a világosság erőt próbálna venni a sötétségen. És ismét eltűnt a villanás, ismét egyforma sötét lett a felhőzet, • ismét elhalt minden remény, — hogy derül-e még valaha a magyar ég ? És ime egyszerre, nyugattól keletig, Páristól a Hargitáig világító, ékes égi tünemény jelent meg az ég boltozatán! Látjátok a tüneményt ? ! Érzitek-e színeinek erejét, "összhangját, melegét, fényét? Érzitek-e, hogy e tünemény jelenti lelketeket, fogékonnyá, reményt termővé teszi sziveiteket, érzitek-e, hogy hét esztendő alatt ez a szivárvány az egyetlen érzékelhető esemény, amely kiinduló pontja egy természeti törvénynek, egy életfolyamatnak, ahonnan biztos léptekkel fogunk haladni az emberi és isteni igazság utjain a nagy cél felé, ahol a sokat szenvédett nemzet ismét boldog lehet ! Látjátok a szivárványt, tudjatok már ezt a végérvényes bírói ítéletet ? A Párisban székelő Magyar— Rolmán vegyes döntőbíróság a Magyar Földgáz Részvénytársaságnak Oláhország ellen indított perében hozott ítéletet. Egy megtámadott. Ez a döntőbíróság kimonvédelmet a vegyesdöntő bíróság előttt. Ez a döntőbíróság kimondotta azt, hogy a megtámadott, veszélyeztetett jogot védelmébe fogadja és megtiltotta Oláhországnak, hogy addig is, amig az ügy érdemében végitéletet fog hozni, a magyar jogot bántania, megváltoztatnia nem lehet és nem szabad. Elvi döntés ez az ítélet, ez a szivárvány reménység arra, hogy a hazájukból, az állásukból kiüldözött, jogaiktói, illetményeiktől megfosztott magyarokat a nemzetközei vegyes döntőbíróság védelmébe veszi, hogy az önkény, a rombolás ereje megtörik azon az erős kőszinten amelynek neve : nemzetközi vegyes döntőbíróság 1 Már dereng az eljövendő napnak világossága, mely hivatva lesz betölteni a földet. Akik pedig kételkednek, tudják meg, hogy a békeszerződéseket legelőször a nagy Nitti, majd Lloyd George, Asquit Baldwin, Chamberlain és legújabban a legnagyobb amerikai nemzetnek hatalmas elnöke, Collidge is rosszul begombolt lajbinak mondják, mely csak ugy reparálható, ha kigombolják és rendes, természetes módon gomboltatik újra. Addig is orvoslás szükséges a megnyomorított nemzetek életének. Ez az orvoslás Coollidge szerint: a megegyezés vagy a nemzetközi vegyes döntőbíróság. A megegyezés ? Aligha lehetséges ... Kétfajta vegyes döntőbíróság van. Az egyik: amelyet a párisi békeszerződések allapitottak meg az egyeseknek és államoknak, a másik állam vagy hatóságaival szemben támasztott vitás magánjogi kérdéseinek elbírálására, a másik : amelyet a nemzetek óhajtanak felállítani Hágában, a nemzetek vitás közjogi, nemzetközi-jogi kérdéseinek elbírálására. Előbbi már intézményesen be van állítva és megszervezve. Munkáját jelzi a szivárvány ... A másiknak intézményessé tételére Varsóban most küzködik a népek ligája. De egy másik szivárvány is ivelődik az égen ! Egyik végével Párisra, a másikkal Fezz-re támaszkodik. Színeinek ragyogásában betűk tűnnek feí és mi áhítattal silabizáljuk a szivárvány színeit túlragyogó betűket, melyek kialakulnak ] sorakoznak és szemeink a tüne- I mény felett látják Kemál, Abd El • Krim neveit. Lélegzetünk eláll ! Nagy Isten ... Még egy Kemált, még egy Abd El Krímet engedj felragyogni és kész a legtökéletesebb vegyes döntőbíróság. Még egy Kemál, még egy Abd El Krim és a szent-korona teljes épségben, teljes ragyogásban ékeskedik a szivárvány felett. . Ez lesz csak az igazi ítélet ! Ferii, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENG és TÜRSAI Zrinyi Ilona-ntca 5. Geduly püspök temette A gyász szertartáson Paulik (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Mis kolcról jelentik, hogy Csengey Gusz táv temetése tegnap, szerdán délután folyt le óriási részvét mellett. A temetési szertartást maga Geduly Henrik ev. püspök végezte s jelen volt azon Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő is. A gyász szertartás a templomban folyt le. Először Pazár István játszott orgonán egy praeiudiumot, utána a «Miskoíci Daláregylet» adott elő egy gyászéneket, s ezután tartotta Geduly püspök a gyászbeszédet. A dalárda ujabb gyászéneke után a Petőfi-társaság nevében Havas István költő, Miskolc város tanácsa részéről' Níkell József polgármesterhelyettes, a Luther-társaság nevében Kapi Béla püspök, az eperjesi ősi kollégium nevében ennek utolsó rektora, Draskóczi Lajos, a jogakadémia nevében Bruckner Győző dr. dékán, a Lévay József KözCsengey Gusztáv költőt. János is beszédet mondott. művelődési Egyesület nevében Bank Sándor igazgató, a volt tanítványok részérői Paulik János egyházkerületi főjegyző, a jelenlegi tanítványok nevében Dienes József jogszigorló mondtak búcsúbeszédet. — ^ Majd Tóth József hegyaljai esperes áldást mondott, Pazár István pedig gvászinduiót játszott orgonán. Ezután megindult a menet, melyet az udvarból a jogakadémia ifjúsága kisért, akik a koporsó mellett a «Ballag már a vén diák...» kezdetű régi diákdait énekelték, melynek szövege — magyar fordításban — Csengey Gusztáv költeménye. A temetőben a Miskoici Daláregylet gyászéneke után a miskolci ev. egyház nevében Hronyecz Pál lelkész búcsúztatta el Csengey Gusztávot, akit utolsó útjára Miskoic város egész közönsége elkísért. A svéd bravurlovas tegnap folytatta útját Budapest felé. Lesújtó vélemény a román népről. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A «Debrecen» cimü lap munkatársa meginterjúvolta a «Bika» szállóban pihenő svéd ürlovast, aki sok érdekes dolgot mondott el utjának eddig megtett részletéről. Az érdekes interjút majdnem teljes egészében itt közöljük: Von Rasch mérnök ur ezuttai a Bika-szálló nagy előcsarnokában várt reánk térképei és jegyzete,közé temetkezve, csak ugv áradt arcáról "az északiak nyugodt közvetlensége, mikor üdvözöltük, helylyél kínált s rögtön áttért a régi -történelmi bravúr modern megismétlésének ismertetésére, melynek során kiderült, hogy ez a lovaglás nem pusztán-furcsán egy szenvedélyes urlovas passziójából történik, hanem annak egy igen érdekes és értékes tudományos háttere is van. Propaganda filmet készítenek az utazásról. Ugyanis von Rasch mérnök, aki a svédországi urlovas versenyek igen sok dijának nyertese, tudomá" nyos körök ösztökélésére teszi mos! meg ezt a hosszú és fáradaimas utat .nemcsak felesége — ak iközben szintén lejött a szálló halljáI ba s nem kevesebb kedvességet áruit el, mint férje, hanem egy filmoperatőr s egy soffőr társaságában teszi meg, váltakozva hol autón, hol lóháton. A terv kivitelének célja régi eredetű: egy svéd tudományos társaság propaganda célzattal hatalmas történelmi filmet készíttet legnagyobb királyáról, XII. Károlyról s ebbe belekivánta venni az emiékezetes stralsundi lovaglás utvonalának szépségeit is, mivel a filmet közadakozásból készítik, a tudományos társaság felkérte von Rasch mérnököt, mint a svéd urlovasok legjobbjainak egyikét, hogy vállalja ezt a kockázatos utat, kiséretüi adva mellé egy operatőrt is. Mivel az útvonal egyes részein i egyenesen lehetetlen alkalmas lovakat beszerezni, ezeket az utakat az elszánt kis expedíció autón teszi meg, a lóháton megtett ut hossza a mérnök bemondása szerint — körülbelül 1000 kilométer. Mivel a mai oroszországi állapotok miatt lehetetlen volt az utat a régi kiindulópontból, az Odessza melletti Benderből megkezdeni, a "kis társaság a romániai Pitestiből indult, illetve Berlin—Bécs—Budapest—Szed és Turunszeverinenen keresztüi jöttek Svédországból egész a régi román határ közelében fekvő Pitestiig, mint a mostani ut kiinduió pontjáig. Rasch mérnök elragadtatással beszéi Budapestről és a Szeged melletti tanyákról, ahol — úgymond, ei volt ragadtatva a kitűnő lovaktól s általában a tanyai élettől. — Mikor Románia felé 'mentek, Csonkamagyarországon mindenütt tisztek társaságában volt — nagyon elismerőleg nyilatkozott a nemzeti hadsereg tisztikaráról s a magyar hatóságoknak szinte a szeretetig menő előzékenységéről. » Ahoi s amikor csak tehették, segítségére voltak az expedíciónak mindenben. «Olyan tisztátalan népet, mint a román, még a legsötétebb Oroszországban sem látlam.» Ráncokba borul von Rasch mérnök arca, mikor romániai kalandjairól kezd beszélni. Ugyanis annak idején, mikor Pitestibe utaztak autón, a mostani román határon köze! egy félnapot kellett vesztegelniük, amiből csalhatatlanul látták, hogy a Balkánon* vannak, ezek az impressziók mindinkább erősödtek, minél beljebb mentek a régi román királyságba. Itt megjegyzi a mérnök: »$legirhatja egész bátran monsieur Redacteur, hogy én sokat utaztam a békebeli Oroszország legsötétebb perifériáin, de olyan piszokkal, mint Romániában, sehol sem 'találkoztam.» — Ezt mi mérnök ur, jól tudjuk, de ön nagy szolgálatot tenne vei enekünk, ha ezt Svédországban is elmondaná. — Oh, legyen nyugodt kérem, nemcsak, hogy el fogom mondani, hanem meg is fogom irni. Ezután a térképre mutatott von Rasch ur és elmagyarázta, hogy a romániai Pitesti-tőí egész a romániai Curtoa d'Arges-ig (kb. 250 km.) hegyi, úgynevezett mokánylovakon tették meg az utat, Curtea d'Argestől Nagyszebenig .(kb. 200 km.) szintén lóháton lovagoltak, közben fénykép és filmfelvételeket eszközöltek, gyönyörű pompás vt dék — jegyezte meg' a mérnök. A szászok nagyon panas2kodnak. Kolozsvár magyar város. A mérnök alig tudott betelni Nagyszeben dicséretével s megemlítette, hogy azokban a szász falvakban, ahol keresztül ment, mindenütt nagy az elkeseredés a románokkal szemben. Nagyszebenből — szintén lóháton — Kolozsvárig mentek. «Ez a ^'áros beillenék akármelyik ónémetországi nagy városnak,"már az utcák kövei is arrói beszélnek, hogy £z a. város egy nagy hatalmas kulturnép: a magyar, történelmében mindenha nagy szerepet játszott és Kolozsvár ma is magyar, legalább is mindenhol magyar' szót hallottunk ,ahol megfordultunk, majdnem ugyanez az érzésünk volt Nagy, váradon is, ahová autón mentünk. Örömtől kipirult arccal hallgattuk von Rasch mérnök ur szavait s nem állhattuk meg ,hogy meg ne kérdezzük: — Ismerik önök, svédek, a magyar történelmet? Erre a kérdésünkre a mérnök azzai felelt, hogy kihúzott akíatásViktor Margueritte világfairii regénye filmeai Szombattól u Apollóban.