Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-07-17 / 159. szám
Nyíregyháza, 1925. julius 95. * Yasárntip XLVI. évfolyam. * 161. szám. kájábóf egy szép tipographiai kiállítású vaskos, svéd nyelven irott könyvet, .melynek a cimlapján a kettős magyar angyal által tartott magyar Szent-Korona alatt és felett a következő szöveg olvasható: Ch. Piirre Bachmann: Ungern i kuitur och historio P. A. Norstzdt E Söner förlag 1924 Stocki.o:m Ez az 1924-ben kiadott könyv amennyiben keretei megengedik, fei ölel mindent rólunk magyarokról s a képek s a megértő szöveg után itéive, bizony szép .sorjában feltünteti, hogy melyik náció menynyit rabolt el tőlünk. Ezek u ián már fel jogosítva éreztük magunkat, hogy kérdést intézzünk: milyen érzésekkel viseltetik irántunk "a svéd nemzet? Ön tegnap és az előbb emiitette, monsieur Redacteur, hogy a debreceni egyetemi hallgatók emlékmüvet állítottak XII. Károlynak, mikor önök ezt megtették, bizonyára tudták, hogy miért teszik s igy én csak azt ismételhetem, amit már régen kell, hogy tudjanak — s itt emelkedetté válik a mérnök hangja — a svéd nemzet őszinte barátja a magyar nemzetnek — ez nem frázis — s szomorúan figyelte azokat a dolgokat, amik önökkel az utóbbi időkben történtek . «Debrecen szentén egy régi szép város» mondotta a m|érnö(k s ma még meg fogjuk tekinteni a város belső területén kivül eső egyetemet. Nem akartuk tovább tartóztatni a kedves és szimpatikus mérnököt, aki bucsuzóuí' elmondotta ,hogy holnap reggel távoznak Debrecenből, Budapest felé veszik utjukat, ahonnan még nem tudják, mikor fognak tovább indulni, a történelmi ut pontjain a végcél, Stralsund felé, mely útról még nincs pontos tervük. Nagyon konjbfy s nagyon meleg kézszorítással ' bucsuztunk von Rasch mérnök úrtól, aki a távol Svédországban könyvet fog irni kalandos és impressziókkal teli utjá!ról s meg vagyunk róla győződve, hogy mindazt meg fogja irni, amit nekünk elmondott Debrecenben, a megcsonkított ország végvárában. A mérnök igy búcsúzott: — A viszontlátásra Debrecenben Adja Isten! (E. G.) Ma csütörtökön utoljára Manón Társadalmi dráma 6 felv F6szerepbe nEszter!iáz| ágnes és HARRY LIEDTKE. Kisérő műsor 2 felv. burleszk. Előadások hétköznap 7 és 9. Legközelebbi műsorunk Versenyfutás a halállal % és Az Oroszlánszívű Zigotó A hólabdások visszaéltek a „Kansz" nevével A szabolcsvármegyei „Kansz" a bíróságnál keres jogorvoslást /Nyíregyháza, julius 16. A Nyírvidék tudósítójától. A Nyirvidék hirt adott már arról, hogy a hólabda cipők után, most mar hólabda vászonnal akarják egyesek városunk közönségét becsapni. A hólabdázás már a békében is ismeretes volt, amikor az első 10—20 embernek 5 koronáért aranyórát lehetett kapni mégpedig láncostól, de mindegyikőjüknek 4 jegyen kellett akkor túladni, ami egyre nehezebben ment és utoljára ezrek sajnálhatták a kidobott 5 koronákat. Már akkor fogházbiin tetést i rt elő a törvény a hólabdázókra, amely a mostani válságos időkben ismét felburjánzott, bár a hatóságok most is erős:n üldözik a mások megkárosifására törekvőket. Ennek a tilalmazásnak lehet betudni, hogy eleinte hólabda vászonnak keresztelt jegyeket a könynyen élni kívánók most már Kansz vászon jegyek neve alatt árusítják és 60,000 koronáért végvásznakat Ígérnek. A Kansz természetesen azonnal feljelentést tett az ismeretlen tettesek ellen a rendőrségen, amely utasította is az őrszemeket a visszaélés megakadályozására. A Kansz ezúton is kéri a közönséget, hogy a nevével bármilyen árut kínálókat adják át a rendőrségnek, annál is inkább mert a Kansz semmiféle cik ket nem áruéit magánosoknak. Vásárolt ugyan a gyáraktól vásznat a tagjai számára, amelyet önköltségi áron bocsátott azok rendelkezésére, de annak vége belekerült vagy 500,000 koronába, mert a piaci árral szemben nem tudott 15 —20 százaléknál nagyobb árengedményt kivívni. Ilyen vásárlásokat természetesen bármelyik csoport köthet és a tagjai között oszthat is ki különféle cikkeket, amit a törvény megenged, de ahol a tényleges értéknek egy tizedéért Ígérnek bármit, ott jól teszi a közönség, ha nem teszi risikóra a biztost a bizonytalanért. Elmélkedés egy zászlószentelésről és annak hatásáról. Magyarország föidmivelő állam és igy mindannyian tapasztalatból tudhatjuk, hogy. a valósságban is elő fordul az a bibliai kép, hogy nem minden elvetett mag szükhe't szárba, mivel vannak szemek, amelyek kősziklára hullanak, vannak, amelyeket a madarak szednek össze és csak kevés szem jut termőföldbe. Ilyen gondolatokkal vettem részt éri is a nyíregyházi munkás otthon zászlajának felavatásán és aggódva figyeltem, nem keményedett-e meg a munkásság szive a kommunizmus, az idegen megszállás alatt annyira, hogy azokról a bevetett mag leperegjen. Azóta is látó szemekkel nézem az eseményeket és megállapíthattam, hogy a inurr kásság nem bánta meg, hogy a kibontott nemzetiszínű zászló alá sereglett, bár felismerte már, hogy annak következtében nem kisebbedett a megélhetés gondja a számára nézve, de nem is nehezbedett. Rájött ,hogy a hazaszeretet évszázadokon idegződött be a magyar lelkekbe, és hogy nem vét az családjának boldogulása ellen, aki szakítva a nemzetköziség csalfa jelszavával, megkéri munkájának meg érdemelt diját és nem resteli beismerni, hogy az ő ősei küzdöttek Rákóczy, Kossuth és más elbukott héroszok zászlaja alatt, akik nek sikereit nem lehet ugyan anyagi mértékekkei számba venni, de akiknek tettein mégis olyan szívesen merengett ef a világháború magyar katonája, amidőn hontalanul éhen-szomjan bolyongott Galícia sártengerén ,vagy hason csúszva védte életét a Doberdón az ágyúgolyók által megindított kőzápor ellen. Fülembe cseng még ma is Fábján János, a munkásság keresetlen szavú, de annál értékesebbet mondó szónokának beszéde, amidőn a .nyíregyházi hazafias munkásság ne veben átvette a remekbe készült és a nyíregyházi nők által felajánlott nemzetiszínű zászlót és többek között ezeket mondotta: Ugy érzem, hogy ez a zászló a munka és munkás megbecsülését és szeretetét, a testvéri megértést és egyetértést s mindenek felett a hazaszeretetet jelenti nekünk és lobogtatja felénk. Az elvakult emberiség romboló szelleme megtántorithatta a magyar munkást, elválaszthatta a magyart a magyartól ideig-óráig, de a mindent átfogó krisztusi szeretet lés a hazának kiirthatatlan szeretete felébresztette a magyar munkásság lelkét, hogy tisztán lássa meg a maga és a ha/a között ellenségét hogy egymásra találjanak megint a magyar 1 ikek, a magyar munkásság, a jnagyar polgárság, a keresztény magyar hazafiak! A zászió tehát azóta is magasan ieng az izmos munkás kezekben és mi örömmei látjuk, hogy csonka országunk milyen hatalmas pillérévé növi ki magát a munkásság, amelynek gondolatában atavisztikus alapon feléledt a hazáért aggódás és bár kis darabka száraz kenyérnél 'többet nem tudnak adni a zászló alá tömörültek népes családjaiknak mégis a jövőbe vetett "hittel érzik és nyíltan vallják is a más társadalmi osztályokhoz tartozó többi magyar testvéreikkel együtt, hogy ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt és hogy áldjon vagv verjen sors keze, itt éljünk s halnunk kell . SzemlélőMa csütörtökön utoljára a csempészek 5 felv. Akit a gyönyör bűnbe sodort Egy fiu ballépései 7 felv. Előadások 7*8 és 1/él0-kor. Szombattól Viktor Margueritte regénye A Párisi pillangó Tudja már Hol a Kertmozgó. (\iBApn-zpqujzs) Lerfeier kisasszony Nyíregyházán. Vietor Margueritte Lerbier kisasszony a »Párisi pillangó* cimii film hősnője a maga ópiumos, hisztérikus, fölszabadulást kergető életével. A film teljes realitásával adja vissza a nagy francia regényíró külön tipust jelentő leányalakját és a körülötte és általa lezajló eseményeket. E/. a magyarázata a »Párisi pillangói nem mindennapi sikerének. A sok és súlyos kellemetlenség után, ami a film bemutatását megelőzte, a közönség természetesein fokozott érdeklődéssel fordult a Margueritte-regényből készült film felé és megállapíthatjuk, hogv várakozásában nem is csalódott. I ' y>A párisi pillangói előadásait óriási érdeklődés előzi meg s máris tömeges előjegyzések vannak, miért is ezúton kéri az Apolló igazgatósága, hogy jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. * A »Párisi pillangó«-ról, amelyet az Apolló szombaton mutat bei ^ »Nyirvidék« holnapi száma szenzációs cikket fog leközölni. Julius 15-től életbe léptek a Máv. olcsóbb áruszállítási tarifái. Nyíregyháza, julius 16. A Nyirvidék tudósítójától. Az utóbbi időben sokszor hangzott panasz amiatt, mert a vasúti szállítási dijak a Máv. magyar vonalain tulinagasak. Ezeket a panaszokat kivánja megszüntetni a Máv. vezetősége uj podgyász szállítási tarifájával, amely tetemesen olcsóbb az eddigi tarifánál .'egir-p, julius 15-én lépett érvénybe a Más-, uj utipodgyász és expresszáru szállítási tarifája. Az uj díjszabás vasutvonalak szerint a következő : a Duna—Dráva—Adria vasúttársaságok vonalain, a Győr— Sopron—Ebenfurti vasút magyar vonalán és a Mohács—