Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-20 / 237. szám

1926. október 20. Nem kellett volna megtenni. • A magyar közvélemény bizonyos meglepődéssel értesült arról, hogy magyar politikusok a Budapesten #tokban megtartott nemzetközi antiszemita kongresszuson beható tárgyalásokat folytattak Cuza professzorral, a román antiszemita moz galmak ismert vezérével. Bizonyos megállapodásokat létesítettek, amelyeket természetesen titokban tartanak s igy nem is áll módunkban ezekhez hozzászólni. Az antiszemitizmus elvi kérdés. Voltak nagyon nagy emberek, akik antiszemiták voltak s voltak nagyon nagy emberek, akik keresztény létükre csodálattal emlékeztek meg a zsidó fajnak néhány kiváló tulajdonságáról Olyan kérdés ez, amely nek időnként megjön a divatja s ekkor a teoretikus elmélkedések keretein tul az antiszemita mozgalom u. n. gyakorlati térre is akarj lépni. Sokat vitáztak s vitáznak még ma is £ zsidóság szerepérői abban a bomlási processzusban, amely szemmelláthatólag egész Európán végigvonul, de minden esetre egyoldalúnak és túlzottnak kell tartanunk azt a beállítást, hogy egyedül ez a kis számú nép felelős minden felfordulásért. A zsidóság valóban bámulatos ügyességgel s minden tiszteletet megérdemlő szívóssággal és kitartással igyekszik kezét a világ ütőjerén tartani s figyelemreméltó energiával dolgozik azon, hogy megszerzett — bizony nem jelentéktelen — pozícióit megtartsa. Ilyen körülmények között érthető azután, ha a keresztény többséget arányban nem állónak látják a zsidóság számához képest (sőt némelyek szerint tehetségéhez képest) azt |a helyzetet, amit a világ politikai, szellemi és kereskedelmi életének irányításában elfoglalnak. Hangsúlyozzuk, hogy ezt az álláspontot bizonyos mértékig meg lehet érteni, azt azonban nem lehet megérteni s még kevésbé helyeselni, hogy olyan magyar politikusok, akik a legszélsőbb nazionalizmus álláspontját képviselik, Cuza professzorral ülnek le tárgyalni s jutnak megegyezésekre, azzal a Cuzával, aki annak a nációnak a tagja, amelynek igazságtalan elnyomása és erőszakosságai miatt erdélyi magyar véreink annyit szenvedtek a múltban, szenvednek" a jelenben és sajnos mégí a jövő is ilyen kilátásokat tartogat számukra. Lehet hogy ezeknek a politikusoknak az az álláspontjuk, nogy az antiszemitizmus nagyobb rákfenéje az egész világ vérkeringésének, mint mindazok az ellentétek amelyek az egymás mellett élő nemzetek között megnyilvánulnak. Ha azonban az ő szempontjukból ez primerebb kérdés is, [mint a többiek, még akkor sem: lett .{volna szabad fraternizálni Cuza professzorral, akinek intranzigens álláspontja sok kellemetlenséget okozott az erdélyieknek. Mindenesetre tehát ezen átlépésen csodálkoznunk kell s rá kell mutatnunk arra az ellentmondásra, amely a vallott nacionalizmus és az antiszemita megegyezés tényébői kiütközik. Ha ez a megegyezés valóság, akkor gátlólag kell hatni az illető politikusok szabad elhatározásának gyakorlásánál, mikor ez az j — A Nyíregyházi Téli' Menetrend elhatározás azután a magyar nacio nalizmusnak az oláh törekvések el len való szövegezésében csúcsosodik ki. uj kiadása ingyen kapható a Fodor Ferenc és Társainál és a Divinában. Leffier Béla Kecskeméten járt. Egy kecskeméti njságiró interjúja. A «Nyirvidék» tudósítójától. § ceni egyetemen tartok előadásokat Leffier Béla dr., a nyíregyházi Kossuth-reálgimnázium volt tanára legutóbb Kecskeméten járt. Ez alkalommal az ott megjelenő Kecskeméti Közlöny» című napilap munkatársa a következőket írja a Svédországba áiszármazott magyar tudósról: Kecskemét érdekes vendége, dr. Leffier Béla egyetemi magántanár, Svédországban a magyar sajtóügyek vezetője, aki állandóan cikkezik Magyarországról a legelőkelőbb svéd lapokban. De emellett jut ideje arra is, hogy a magyar iró kat, különösen Herczeg Ferenc müveit kitűnő svéd fordításban megkedveltesse a magas intelligenciájú és kényes izlésü svéd publikummal. Felesége viszont — svéd hölgy ugyan, de kitűnően beszél magyarul — Tormay Cecil müveit fordítja a rokonszenves északi nép nyelvére. És sokirányú elfoglaltságuk mellett mindezeken kivül állandóan keresnek és találnak alkalmat arra, hogy a svéd-magyar kapcsolatokat minden vonatkozásban ápolják és mélyítsék, ami annál könyebben megy — mondja Leffier Béla — mert a két nép között sok a rokonvonás. Tegnap dr. Dömötör Lajos tanácsnok, Debsky Béla miklóstelepi áll. szőlészeti és borászati felügyelő, továbbá Said Tahsin török gazdasági gyakornok társaságában a város szikrai szőlőtelepét látogatták meg. Mikor innen visszatértek, alkalmunk volt hosszabban beszélgetni Leffier Bélával. Rendkívül előzékenyen és készséggel vállalkozott a Kecskeméti Közlöny olvasóinak tájékoztatására. — Magam is ujságiró lévén —• ,— kezdte — azzal kezdem, ami az önök olvasóközönségét legközelebbről érdekli : Kecskemétről szólok. Igazán nagyon meglepett a város fejlettsége. Főtere gyönyörű A szikrai szőlőtelep ? Igazán csak az elragadtatás hangján beszélhetek róla. A város vendégszerea. svéd irodalomról. Közben is állandóan cikkekkel látom el a svéd lapokat. Célom, hogy ne a jobbára idegen elemektől megszállott Budapest kerüljön a külföld bíráló szeme elé, hanem az igazi magyar élet. Ezért jöttem Kecskemétre; is. Látogatásomnak tapasztalatai illuszt rált cikkekben fognak megjelenni a svéd és finn sajtóban. Éppen ezért Szikrában fényképfelvételeket is készítettem. — Kereskedelmi összeköttetés ? — Nagyon helyes, — folytatja hogy felvetettük a kérdést. A príma hogy megtekintse, annyira megtetirányban lépéseket is fogok tenni. Remélem eredménnyel, amelyről majd értesíteni fogom a Kecskeméti Közlönyt. . — Hogyan vélekednek a magyarok felől Svédországban ? — Mondhatom a legjobban. Ott van Rasch mérnök, a többszörös milliomos (svéd koronákban), aki feleségével együtt átlovagolt a hajdani svéd király mintájára egész Európán. Nála nagyobb barátja alig van a magyarságnak. Most gyönyörű művészi albumot fog felajánlani a Kormányzónak magyarországi emlékeiről. Vannak olyanok, akik minden évben Magyarországra jönnek nyaralni. Egyik leghíresebb svéd festőművész felesége valamikor Magyarországon járt. Budapesten megváltotta a jegyét Szegedig, ahol hosszabb időt szándékozott tölteni. De amikor a vonatból az egyik legközelebbi falut megpillantotta, rögtön leszállt, minőségű borok, továbbá baracklekvár (nagyon szeretik a svédek) és főként a barackpálinka számára jelentős piacot lehetne teremteni. Ha visszatérek Stockholmba, ez szett neki. Nos, hát ez a kis megtekintés csekély két hónapig tartott — fejezi be mosolyogva azj interjút. A halálra ítélt Léderer Berzsenyi ódáit olvassa cellájában. Kijelentette, hogy semmi baja, mindennel meg van elégedve Budapest, október 19. A Nyirvidék fővárosi tudósitójától. A Leirer Amália, Frohreich, Léderer Gusztáv, Kodelka neve az elmúlt év nagy gazdasági és erkölcsi válságának véres emléke. Napokig, hetekig tartó izgalmas szenzáció volt a három borzalmas gyilkosság, hogy megmutassa, feltárja az emberi bün szédítő lehetőségeit, aztán lassankint elfelejtik az emberek valamennyit. Pedig még hátra van egy-egy zord fejezet a nagy szenzációkból. Frohreich sorsa még nem intéződött el és a Leirer pár még várja az igazságos itélet végrehajtását. Hol van Léderer? A halálraítélt Léderer Gusztáv nevével kapcsolatban mind sűrűbben hangzik a fővárosban, hogy mi lesz a rettentő gyilkosság tettesével, miért nem hajtják végre a halálos ítéletet rajta. Sokan igen hely.. 0 telenül bizonyos Kombinációt füztetéért nagyon hálás vagyok. Szik- j nek a halálos ítéletre vonatkozó rában Dömötör tanácsnok urrai j végső döntés késedelméhez, pedig voltam, szombaton Zimay polgár- csupán arról van szó, Lédererné mester urnák fogom tiszteletemet ügye még nem nyert minden törtenni. November végéig a debre- vényes fórumon elintézést és ig}' Jobb! Szebb I Érdekesebb! Filmet még nem látott mint a nagyvilági házasság (Eleanov Boardman) és Dixie kandicap (Sorsdöntő futam) (CLAIRE VINDSOR.) Szerdán és csütörtökön a Diadalban addig, mig az asszony bűncselekménye tárgyalás alá vonható, Léderert ebben az esetben a koronatanút sem végezhetik ki. Már pedig, ha az ő ügyében napvilágot látna a legfelsőbb döntés, a halálos ítéletet záros határidőn belül végre kellene rajta hajtani. Léderer egyébként most a Margit-köruti katonai fogház egyik cellájában van és nyugodtan várja sorsa utolsó fejezetét, amitői semmi jót nem remél. Látogatás a halálraítélt Léderernél A Margit-köruti fogházban csak hivatalos katonai személyek részére nyitják meg a halálraítélt celláját. Léderer elmeállapotát a katonai és polgári törvényszéki orvosi kar legkiválóbbjai vizsgálták és Léderer maga is azon volt, hogy elméjének épségében senkise kételkedhessék. A vizsgálat befejezése után egy magasrangu katonai notabilitásokból álló bizottság látogatta meg Léderert. Ezen a látogatáson sikerült részt vennem, természetesen inkognitóban. Léderert ágya mellett ülve találta a belépő bizottság. Katonásan felugrott és kemény vigyázz állásban tisztelte látogatóit. Kodelka gyilkosán az első pillanatban látszik, hogy nem gyötri magát. Megerősödött, meghízott a fogház kosztján. Az újságokban közölt fényképe után senkise ismerne rá. Nagy fekete szakált eresztett, mióta kimondották rá a halálos ítéletet. Berzsenyi ódái a cellában A bizottság kérdésére Léderer harsányan jelentette, hogy jól érzi magát, semmi baja nincs, minden-' nel meg van elégedve. Mikor pedig olvasmánya után érdeklődtek, a kezébe vette a könyvet és megmutatta: Berzsenyi ódáit olvasom •— mondotta olyan önérzettel, mint Szerdától ? az Apollóban Teljesen uj fsldol^aclsbta! Szerdától 1 T M az Apollóban I Szerdától ? az Apollóban A világ kpzebb filmje: Boleyn Anna Henny Portén és Emil Janniqssai Szerdától 1 T M az Apollóban I