Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-10-11 / 230. szám
Bfylregyháza, 1925. október 11. * Vasárnap XLVI. évfolyam. * 230. széni Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 30000 K. Negyedévre 90000 K. KSstteztviselóknelc és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29666. Kéziratokat nem adunk vissza. Balkanizálódás. Ha a napilapokat gondosan átolvashatjuk, nem tudjuk mellőzni azt a megdöbbentő megállapítást, hogy a közerkölcsök veszedelmesen hanyatlanak és a balkánizálódás szomorú tünetei""letagadhatatlanul ráütik stigmájukat közállapotainkra. Mivel van tele a napi sajtó ? Sikkasztásokkal, csalásokkal, gyilkosságokkal, szédelgésekkel, vesztegetésekkel, rágalmazási és sajtóperekkel, szóval az erkölcsi dzsungelnek émelyítő pöfetegeivel. Mintha valami erkölcsi pestisjárvány dühöngene a társadalmi élet széles térségein s a bomlasztó folyamatnak nem volna gátja, orvossága. A legközelebbi napokban városunk társadalmi életét is felkavarta egy szenzációs bünügy, amelynek hullámai érthető izgalomba hozták a kedélyeket. Egy nagyobbszabásu szeszadó-csalásról és azzal kapcsolatos vesztegetési bünügyről van szó. Az eset szenzációjának kihasználását hírrovatunkban szándékosan mellőztük, mert lapunk szenzációhajszát soha se követett s a lapot egyéb épületes dolgok' számára tartogatjuk, — nem mulaszthatjuk el azonban, hogy az esetnek erkölcsi vonatkozásait kiemeljük. A balkánizálódás tüneteiről beszéltünk az imént s az eset ezzel a témával kapcsolatban ötlött eszünkbe. Igen ez is a balkanizálódásnak egyik tipikus tünete : a baksis-rendszer térfoglalása. Az illegitim haszon hajhászása minden árkon-bokron keresztül. Az eszköz ? Az közömbös. Csak haszon és haszon legyen. Minél több és minél zsírosabb. A társadalom pedig áll és bámul. Azaz, hogy nemcsak áll és bámul, hanem szenved. Mert — jól jegyezzük meg : mindez az én bőrömre, a te bőrödre, a mi bőrünkre megy. Mindannyiunkéra, akik nem harácsolunk és nem adó-csalunk. Az államnak megvan a maga háztartásbeli szükséglete és azt elő kell teremtenie. Ha vannak — és hogy ne volnának, — akik eltitkolják, elvonják a maguk adó-alapjait és megrövidítik a kincstárt, — azok helyett mi fizetünk. Mi fizetjük meg la hiányt, a ravaszul elvont, eltitkolt adót. Mi, akik nem tudunk eltitkolni és nem tudunk elrejteni. Az állam nem fizethet rá az eltitkolásra. Itt a becsületes társadalomnak kell helyt-állania. Annak kell fizetnie. Azután jön a vesztegetés. Ez is a többiek, a becsületes társadalom fizeti meg. Mert a megvesztegetés re kiadott összeg: rezsikiadás. Azt át kell hárítani. Azt hozzá kell irni az előállítási költséghez és bele kell kalkulálni az árba. Igy azután az illegitim hasznot direkt és indirekt: részint adók formájában, részint árdifferencia formájában mindenképen a nagy közönség, a bárgyú nagyközönség viseli, amely ekként nem csak áll és bámul, hanem szenved. Szenvedi a drágaságot, a sok adót és szenvedi a külföld bizalmatlanságából származó temérdek kárt. Mert az se utolsó, hogy egy balkanizált államnak a külföld előtt sincsen meg az a becsülete, tekintélye, üzleti megbízhatósága, amely indirekte megint csak gazdasági előnyöknek volna a forrása, de amelyet csak ilyen pestisjárványoktól mentes országok élvezhetnek. Igy néz ki a dolog anyagi szempontból. Nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag ís húsba metsző szomorú jelenségek ezek. És ha elgondoljuk, hogy most ez az eset kiderült, de hány lehet olyan, amely nem kerül napvilágra, akkor valóban kétségbe kell esnünk erkölcsi állapotaink rémes pusztulása felett. Balkánizálódunk. Ezelőtt 5 évvel megkaptuk a beoltást. A fertőző szérum gyönyörűen hat. Hálásak lehetünk a müveit nyugatnak: amelynek jóvoltából ez a kulturális haszon már is nyugtázható. SzólóKedden alakítják meg a Külügyi Társaság nyíregyházi fiókját. Tagúi az alakuló ülés alkalmával lehet jelentkezni a titkárnál. Alapitó tagsági dij az egyszersmindenkorra fizetendő 100 aranykorona, pártoló tagdij évi 5 aranykorona. Nyíregyháza, október 10. A Nyirvidék tudósítójától. A Külügyi Társaság kedden délután 5 órakor tartja alakuló ülését a Vármegyeháza nagytermében, mely alkalommal, mint már jeleztük, jelen lesznek a Külügyi Társaság illusztris képviselői : Berzeviczy Albert, a M. Tud. Akadémia elnöke, Praznovszky Iván volt párisi magyar követ és Eöttevényi Olivér udvari tanácsos, egyetemi tanár. Az alakuló ülés^ előtt minden ünnepség mellőzésével Berzeviczy Albert az Akadémia centennáris ünnenepe alkalmából koszorút fog helyezni Bessenyei György szobrára. Az ezután következő alakuló ülésen a megnyitó beszéd után Berzeviczy Albert a külpolitikai orientációról tart előadást. Praznovszky Iván a háborús bűnösség kérdéséről, Eöttevényi Olivér pedig a nemzetiségi törvények és a kisebbségi szerződések cimén tartanak előadást. Még egyszer hangsúlyozzák, hogy a Külpolitikai Társaság azzal a céllal alakult meg Apponyi Albert gróf elnöklete alatt 1920-ban, hogy tagjainak külpolitikai érzékét fejlessze és Magyarországnak a külfölddel leendő hathatós kapcsolatát lehetővé tegye. Eddig ís élénk tevékenységet fejtett ki a Külügyi Társaság e céljának megvalósításában, amennyiben a Társaság küldöttei már Magyarország .számos nagy városát bejárták s mindenütt, ahol megfordultak, sikeresen megalakították a fiókokat. A nyíregyházi alakuló ülésen megejtik a tagfelvételt is. Tagul majd a jelenlevő titkárnál lehet jelentkezni. Alapitó tagsági "dij az egyszersmindenkorra fizetendő 100 aranykorona, pártoló tagdij évi 5 aranykorona. Bizton reméljük, hogy helyi társadalmunk nagy érdeklődéssel fogja támogatni a Külügyi Társaságot ugy az alakuló ülésen való részvételével, mint a későbbi munka folyamán is. A kommunisták ügyét két csoportra osztva fogják tárgyalni. Ha az ügyészi indítványt fogadják el, akkor a jövő héten meglesz a statáriális tárgyalás. Budapest, október 10. — Magyar Hírlap. A Magyar Hírlap értesülése szerint abban az esetben, ha a vizsgálóbíró az ügyészi indítványt nem fogja megváltoztatni s nem utalja a rendes bíróság elé a kommunisták ügyeinek tárgyalását, akkor! a kommunisták első csoportjának ügye tnár a jövő héten statáriális tárgyalás elé kerül. A kommunisták ügyét ugyanis két csoportba sorolták. Az első csoportba a vezetők tartoznak. Ilyen elsőrendű bűnösök Rákost Mátyás, Weinberger Zoltán, Hámán Kató és Gőgös Ignác. A statáriális biróság elnöke ebben az évben Töreky Géza kúriai biró. A statáriális törvények értelmében a biróság köteles az ügyet három nap leforgása alatt letárgyalni. Amennyiben a biróság a bűnösséget megállapítja, a főbűnösöket csak kötél általi halálra (ítélheti s az ítéletet két órán belül végre is kell hajtani. Olyan hirek is forgalomba kerültek, hogy mégsem fogják statáriálisan tárgyalni a kommunisták bűnügyét. A Ház csütörtöki ülésén hatvannyolc mentelmi ügy kerül tárgyalásra. Budapest, október 10. MT» A Ház csütörtöki ülésén hatvannyolc mentelmi ügyet fognak letárgyalni. A mentelmi ügyek sorozatában a legnagyobb érdeklődéssel Vanczák János mentelmi ügyeifelé fog fordulni a Ház figyelme, aki korábbi rekordját megjavította, amennyiben nem kevesebb, mint 27 esetben kérik mentelmi jogának felfüggesztését. A legtöbb esetben sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt kéri mentelmi jogának felfüggesztését. A háború borzalmait ismerő nemzedék kötelessége az, hogy kiküszöbölje a háborút az emberiség életéből. Budapest, október 10. — Magyar Távirati Iroda. A Washingtonban ülésező Interparlamentáris Unió tegnapi konferenciáján a magyar delegátusok élénk részt vettek a vitában. Különös figyelemben részesítették Lukács György felszólalását, A kisebbségi kérdés kapcsán tapasztalható sérelmekről szólva kijelentette, hogy ez ma már nem egyes kisebbségeknek, hanem magának Európának a legégetőbb kérdése, mely megérlelte azt, hogy revízió alá vegyék a kisebbségi kérdésre vonatkozó 19. szakaszt. A revíziónak két irányba^ kell megtörténnie. Revideálni kell a békeszerződéseket és a népszövetségi egyezségi okmányt. A népszövetséget azzá kell átalakítani, ami a rendeltetése, tudniillik szabad nemzetek szabad egyesülése a nemzetközi béke biztosítása céljából. Utána Petri Pál államtitkár beszélt a háborús bűnösség kérdéséről Kijelenti, hogy az Interparlamentáris Uniónak, de a nemzetek szövetségének is észre kell vennie azt a letagadhatatlan és el nem ferdíthető tényt, hogy Magyarországnak semmi része sem volt a háború felidézésében. Ellenkezőleg bebizonyított tény, hogy egyedül Tisza István, mint Magyarország akkori miniszterelnöke volt az, aki aggályosnak tartotta a Szerbiához intézendő ultimátum szövegét. Petri Pál után Gratz Gusztáv szólal fel, aki rámutat arra, hogy a háború borzalmait ismerő nemzedéknek a kötelessége elsősorban megakadályozni preventív intézkedésekkel a jövő háborúját. Gratz egy másik alkalommal is felszólalt, mely alkalommal az euró pai vámunió kérdésével foglalkozott. Egyes szám ára HCftlü korona.