Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-19 / 211. szám

1925. szeptember 19. jtfnKSTDÉK. 3 és Városi Színház íuú. Szeptember 19, 20-án szombat 7 és 9-kor, vasárrap 3, 5, 7 és 9-kor Lee Corbin Amerika aj csillaga Ne kényeztesd el gyermekeidet Szózat az anyákhoz 7 felv, Brokens Laws, Amerika na$y filmeseménye Főszereplő Mrs. Wdllace Reid. Hétfőn, kedden jövünk Zoro es Huru Éhínség a román Besszarábiában. Visszaélés az élelmiszerek kiosztása alkalmával. Bukarest, szept. 18. Besszarábia egyes vidékein a nyári viharok következtében olyan rossz volt a "termés, hogy éhínség ütött ki. A kormány tagjai, akik a Kisenevben rendezett besszará­biai kiállítás megnyitására ideér­keztek, minisztertanácsot tartottak, amelyen a besszarábiai éhínség megszűntetésére vonatkozó intézke­désekről tárgyaltak. Megállapítot­ták, hogy egyes megyék közigazga­tési tényezője nem teljesítette kö­telességéi, mert nem gondoskodott arról, hogy a nép megfelelő élel­mezéshez jusson. A minisztertanács megállapította, hogy a nép az élel­mezés miatt jogosan zúgolódik. — Ferdinánd király, aki a kiállítás megnyitása alkalmával szintén itt tartózkodik, személyen fordult a kormány egyes tagjaihoz, különö­sen Inculescu besszarábiai minisz­terhez, hogy a legsürgősebben in­tézkedjék az éhínség sújtotta lakos­ság ügyében. A legszebb bútoro­kat legolcsóbban Suhanesi Lajos bútorgyáros kárpitos és butoráru­csarnokában szerezheti be, Nyiregyháza, Gör. kath. parocbia. Hajlított székek nagy raktára. 5275-13 * Reflexiók „A kerékpár sport tultengései Nyíregyházán" cimü cikkre. Lapunk egyik előző számában szóvátettük azokat a mindinkább tűrhetetlenné váló kisebb-nagyobb szabálytalanságokat, melyeket lép­ten-nyomon mi is tapasztalunk s • amelyek több olvasónktól hozzánk érkezett panasz alapján tudomá­sunkra jutott, s melyeket éretlen gyermekek, vagy egyes meggondo­latlan, felnőtt egyének követnek el kerékpározásaik alkalmával. Cikkünkre most egyik vidéki ol­vasónktól levél érkezétt, s bár ezen levél tartalma a fent jelzett cikk ál­lításainak valódiságát megdönteni nem tudja s abba céljától eltérő tendenciát akar belemagyarázni, — mindazonáltal nem tagadhatjuk meg annak közlését elsősorban azért, mert elvünk minden oldalról jövő s a közönség érdekét a leg­kisebb mértékben is szolgáló közle­ménynek helyet adni, másodsorban pedig a levél szintén olyan adato­kat tartalmaz, melyek kell, hogy felkeltsék az illetékes körök figyel­őiéit s jft elsősorban a vidék, illet­ve a faluk vezetőire gondolunk, kik nemes emberbaráti kötelességet teljesítenek akkor, amidőn közsé­geik népét kioktatják arra, hogy az országúton jövő-menő emberek közlekedési szabadságát tisztelet­ben tartani a legelemibb emberi kötelességek közé tartozik. E téren nagyon sok munka hárul a Levente Egyesületek vezetőire, mit bizton hiszünk és remélünk, hogy siker fbf! koronázni, ösmerve a vezető egyéniségek azon nemes ambícióit, mellyel a vidéki népnevelés iráni viseltetnek. A hozzánk érkezett panaszos le­velet — némi kis stiláris módo­sítással ugyan, de lényegében vál­tozatlanul — alább közöljük : A Nyirvidék tek. Szerkesztőségének Nyíregyháza, y A Nyirvidékben már többször je­lent meg közlemény »Figyelő«-tőf (Sétálótól. Szerk.) melyben a ke­rékpározók ellen emel kifogásokat. Nagyon helyes, hogy egyes meg figyelők azzal is törődnek, hogy mások mit tesznek, ami helytelen ; de szerintem az volna a leghelye­sebb eljárás, ha az olyan száguldó gyerekeket, vagy felnőtteket, akik száguldozásukkal másoknak a testi épségét veszélyeztetik, a járókelők azonnal lefülelnék s átadnák a I rendőrségnek a megfelelő kihágási I eljárás megindítása végett, mely eljárásnak eredményeként vagy el­kellene tiltani az illető egyéneket a biciklizéstől, vagy pedig meg­felelő büntetéssel elvenni a kedvü­ket a szabálytalanság ujabb elkö­vetésétől. — Azonban nem tartom helyesnek, hogy a cikkíró általá­nosságban beszél, s igy mindenki, iaki nemcsak sportszerű leg, hanem szükségből is igénybe veszi a bi­ciklit, cikkíró állításait magára ve­heti s az méltán felháborodást szül. A kerékpároknak a számozásával pedig csak az lenne elérve, hogy megtudnánk azt, hogy mennyi á bicikliknek a száma a megyében, illetve a városban, s a szám fel­jegyzése mellett lehetne felelősség­re vonni a kihágást elkövetőt, bár ezt ugy is el lehet érni, ha az ille­tőnek írtját állva, vagy szépen, vagy csúnya szerrel kényszerítjük nevének megmondására. Tisztelt Szerkesztő ur ! Igazán felháborító, hogy a bi­ciklistákról ilyen cikkek kerülnek napvilágra akkor, mikor vannak korrekt uri emberek, akiket nem lehet egy kalap alá vonni azon urakkal, akiket csak le kellene ütni a gépjükről, s akiknek a biciklizés nem sport, hanem fontos közleke­dési cikk az angol közmondás azon elve alapján, hogy »az idő pénz !« s akik e rövid élet alatt minden pillanatot ki akarnak kellőleg hasz­nálni. Vannak, kik dolgaikat kocsi, vagy vonat igénybevételével 'inté­zik, el, azonban e magamformáju Nyirvidék olvasó ember csak ke­kerékpáron intézheti eí ügyeit. A biciklistáknak is vannak sérel­meik, melyre azonban, ugyiátszik figyelő ur nem gondol. Nem gon­dol arra, hogy a szegény kerékpá­rosokat ís meg kellene védeni ak­kor, amikor például a kutyákat rá­uszítják, avagy az orosi szőlők alatt levő ököri tóhoz kiránduló fürdőzők elállják az utat s meg­akadályozzák szabad közlekedésé­ben az embert. Avagy megengedhetőnek lehet-e tartani azt, hogy amidőn az ember szabályosan a baloldalon hajt gé­pévei, a .vele szemben ugyancsak szabályosan a jobboldalon hajtó -szekeres mintegy tíz lépésnyi távol­ságban hirtelen baloldalra, az em­ber elé hajtva, a rajtaülők nagy ha­hotája közepette kényszerítik a bi­iStklin ülőt a vizzel-sárral bélelt árokba ugrani?! Az ilyen és ehhez hasonló dolgokat, igen tisztelt szerkesztő ur, lehet általánosítani, mert ha ezen dolgokat képesek megtenni uri emberek vagy uri ru­hába bujtatott ördögök az ország­úton haladó tisztességes uri em­berrel, annál inkább megteszik serdületlen gyermekekkel. Nem kell a kerékpárosoknál ál­talánosságban beszélni,, s azokra zú­dítani a vádnak tömegét, ellenben meg kell őket védeni a fentebb' vá­zolt nemtelen támadásoktól. Engedje meg, Tekintetes Szerkesz tő ur, hogy hivatkozzam nem ugyan a nagy müveit külföldi államokra, csak a szomszédos kis Ausztriára, ahol annyira fejlett szintén a ke­rékpár-kultusz, hogy például Bécs­újhelyben ösmertem családot, melynek öt felnőtt tagja járt a lő­szergyárba — biciklin, s a nők nelőbb szabadulván a munkából, sietttek haza az ebédet elkészíteni, mig a férfiak — ugyancsak bicik­lin — előbb bevásárolták a más­napra szükséges élelmiszereket s csak azután mentek haza, hol már • a kész ebéd várta őket. Azt azonban itt nem hallottam és nem láttam egyetlen egyszer sem, hogy az or­szágúton haladó kerékpárost sorfai állással leszállásra kényszeri tették volna, vagy pedig valamely más jármüvei elgázolni igyekeztek volna. Az ilyen és hasonló incidensek tői nálunk azonban nagyon sok embert adódna alkalom megóvni. Fentiek szives közléséért előre is köszönetet mondva a tek. Szer­kesztő urnák, maradok tisztelettel: A Nyirvidék egy olvasója. * Fenti levélre munkatársunktól a következő választ kaptuk: Kedves »a Nyirvidék egy olva­sója« ! Nagyon megtisztelve érzem magam, hogy sétálva figyelő avagy figyelve sétálás közben nyert ta­pasztalataim alapján megirt sze­rény soraim figyelemre ' méltatni tetszenek a vidéken is. Azonban méltóztassék megengedni, hogy figyelmeztetni bátorkodom urasá­godat azon kis tévedésre, melyet bizonyára hirtelen jött felháboro­dásában nem méltóztatott észre­venni. Nevezetesen azt méltóztatik mon­dani kedves levelében, hogy én ál­talánosságban beszéltem a kerékpá­rosokról. Pardon 1 Egy kis téve­dés. Méltóztassék csak még egy­szer figyelmesen elolvasni azt a a kis irka-firkát, mindjárt rá tet­szik jönni, hogy tévedés van a dologban, mert egy szóval sincs emlitve például, hogy ezek az ano­máliák a vidéki városkákban és falvakban is fennállanak, ott spe­ciel csak Nyíregyházáról van szó. Tehát kedves Nyirvidék olvasó, több higgadtságot kérek, mert ha az ember fel van háborodva, ak­kor rendszerint mérges is, aki mér­ges az haragszik, aki haragszik ... méltóztatik tudni ugyebár azt a régi közmondást és igy felesleges azt ismételnem ! Természetesnek tartom, hogy fenti kis kimagyarázkodás után le­hűlt az izgatottságunk és nyugod­tak vagyunk, nem szükséges, hogy perbe szálljunk levele ezen része­nek további következtetésével. Nem hagyhatom azonban szó •nélkül levele további részének egyes kitételeit már csak azon egy­szerű oknál fogva sem, mert kissé furcsának találom, hogy akkor, amikor én igyekeztem felszólalá­somban lehetőleg a nagyközönség érdekeit szem előtt tartani, mélyért Ön igen tisztelt Nyirvidék olvasója engem megrovásban részesít, — ugyanakkor On nálamnál "kissé na­nagyobb hibába esik először azál­tal, hogy — túltéve rajtam a meg­torlás módozatában — egyenesen leütni valónak bélyegzi a kihágást elkövető delikvenst; másodszor pe­dig az Ön ellen gyalogosok éj> fuvarosok által elkövetett sérelme­ket — mert azokat nem kerékpáro­sok, hanem kerékpároson követték et — eredendő bűnnek tartja. A világért sem mondom, hogy nincs igaza az igen tisztelt olvasónak. Sőt ! Azonban mérjünk egyforma mértékkel. Ha fájdalmas és kelle­metlen az országúton a pocsolyás árokba fordulni, fájdalmas és kel­jlemetlen a városi kövezeten ragyo­gó lámpafény és bájos női szempá­rok kísérete mellett is elgázoltaim Szombattól fi Az Apollóban. i Hétfőig Bereffi Oszkár sf ass z°"> Regeny egy szepasszonyrol 6 felvonásban. zenzáció 1 ElMásot Wiwt 1 h 9, Vasárnap 3,5, í ás 9. | Szenzáció

Next

/
Thumbnails
Contents