Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-19 / 211. szám

JSÍYiíiyiDÉK. i jstssasa 6 1925. szeptember 16 A gazdasági szabadság Irta : Vantsó Gyula dr. A szociáldemokrata szakszerve­zeti tanács a drágaság letörése cél­jából memorandumot készített és juttatott a kormány elé. Ennek a inemorandumnak a gazdákat érintő kivánsgágai, illetve javaslatai nem ok nélkül keltenek vissza-tetszést a földmivelő nép körében. Mert a memorandum nem kiván egyebet, mint azt, hogy a gazda azonnal az aratás után köteles legyen egész eladható termését piacra hozni, hogy tehát azt tárolni és jobb árak­ra várni a gazdának még akkor is tilos legyen, ha aratás után a ga­bonabessz a mélypontig süiyed. Nem kívánjuk ezt a javaslatot az egyéni és gazdasági szabadság szempontjából mérlegelni. Azt sem kívánjuk feszegetni, hogy ha a bért keveslő munkásnak joga van sztráj­kolni, miért nincs joga a gabona árát keveslő földmivesnek jobb árakra várni. Sőt azzal a kérdéssel sem akarunk foglalkozni, hogy mi különbség a főldmives termése és a gyári munkás bére között. Mind­ezek olyan kérdések, amelyekre a feleletet nem nehéz megadni" és amelyek bőséges és hálás talajt nyújtanának az egyéni szabadság marxi értelmezésének helyes bírá­latára, azonban nem tartoznak szo­rosan az alább elmondandókhoz. Induljunk ki a gazdasági sza­badságnak javasolt korlátozásából mint már befejezett tényből. Te­gyük fel, hogy a kormány hoz ilyen rendeletet, vagy a törvényhozás el­fogad ilyen törvényjavaslatot, a közigazgatás pedig szigorúan végre­hajtja. Vájjon mi egyéb ez, mint rekvirálás a spekuláció javára ? Vájjon lesz-e ebből csak egy fil­lérnyi haszna másnak is, mint a spe­kulációnak ? Egészen bizonyosan nem lesz^ Ellenben a gazda meg lesz fosztva egyetlen olyan érté­kétől, amelynek fokozatos elidege­nítésével védekezni tud az árdrágí­tók manőverei ellen. Az áruingado­zás tehét még érezhetőbb, az olcsó búzából sütött kenyér még drágább lesz. Mivel azonban a gazda az ön­védelem jogán is kötelességszerűen védekezni fog a gazdasági szabad­ság korlátozása ellen, egészen bizo­nyos, hogy a kenyérmagvak terme­lése csökkenni fog. A gazda olyan terményeket fog produkálni, ame­lyek nem esnek a rekvirálás köte­lezettsége alá, vagy pedig áttér fo­kozottabb mértékben az állattenyész tésre. És mi következik ekkor. Vagy helyre kell állítani a teljes gazdasági szabadságot, vagy egy lépéssel tovább kell menni a kény­szergazdálkodás felé. Meg kell szab ni, hogy minden gazda földjének milyen százaléknyi területén köteles kenyérmagvakat vetni. Szóval mező­gazdasági fegyintézetet kell terem­teni az országból. És miért ? Csak azért, hogy mun­kásvédelem köpenyege alatt a ka­pitalizmus szavait növelhessük még nagyobbra. Teljesen túlhaladt álláspont ma már az, hogy a kenyeret a gazda , drágítja, hiszen napról-napra ol­vassuk igazán nem agrárius újsá­gokban, hogy a buza árának csök­kenését sem a liszt, sem a kenyér ára nem követi. A gazdasági sza­badság elvén való réstörés helyett itt kell végre erélyes kézzel rendet teremteni. A gazda megnyomoritása azonban olyan reakciót szülne, amit elsősorban a munkásosztály keserülne meg. (*) Vásározóknak a forgalmi adó igazolványhoz szükséges fényké­peket kedvezményes árban 3 • óra alatt készít Csépány-müterem, Bes­senyei-tér 7. Vérző Óceán A jövő hét nagy eseménye í l A Népszövetség nappal és éjjel A világ urai — pongyolában. A «Nyirvidék» munkatársától. A Népszövetség két helyen ülé­sezik: a 'Nemzetek palotájában, a csodaszép Wilson-sétányon, ahol a különböző bizottságok és a tanács tárgyalnak, valamint a reformá­ciós házban és az ezzel egybeépí­tett Viktória-szállodában, ahol a plenáris üléseket tartják meg. Akármit is mondanak, a világ, azaz inkább — félvilág (hiszen Amerika, Németország és Oroszor­szág hiányoznak) urai tényleg dol­goznak. Briand éppen most vezet­te a tanács ülését és máris útban van egy bizottság értekezletére, amelyen szintén részt kell vennie. A többiek is. Az elegáns, csinos titkárnők, számszerint kétszázötve­nen, ide-oda loholnak. az ember azt hihetné, hogy tényleg történik valami. A folyosók és a helyiségek zsúfol­va vannak. Háromszáz ujságiró a világ minden tájékáról, sokan fele­ségeikkel, mások más hölgyekkel. Igen szép, igen elegáns ujságiró­nők Angliából, Franciaországból és Amerikából. Ha valahol diplo­maták, újságírók és politikusok kört formálnak, ugy bizonyos, hogy a kör központjában a szépséges Lady Drummond-Hay a Daily Express tudósitónője áll, aki leg­utóbb Budapesten időzve, a ma­gyar királykérdés megoldásáról küldött érdekes cikkeket lapjának, telve fantasztikus kombinációkkal. És mindenütt utazók lézengenek, akik megbámulják a világ urait és krónikásait. A kisebbségi kérdésről, Ma­gyarországról, Ausztriáról, a kisántántról és egyéb hasonló csekélységekről az érdekelte­ken kivül senki sem beszél. Egyáltalán mi közük van a világ urainak ily apróságokhoz. Mossul, az más. Óft van a petróleum! Az­'tán a biztonsági paktum. Állandóan ezt emésztik az urak. Briand meg akarta beszélni az ügyet Vandervel­dével, Painlevével és Chamberlain­nel. A négy ur Chalet Russebe hajtott. Ez egy előkelő vendéglő Versoixban, ahol igen jól lehet ebédelni. Francia újságírók azon­ban megneszelték a dolgot és meg­előzték a világ urait. Már ott ültek, mikor Briand és társai megérkez­tek. Briandék erre tovább utaztak Lausanneba. Már ott is terítve volt az asztal. Általában az ilyen ebédek igen gyakoriak. ... A németek nem akarnak Genf be jönni és Mussolini sem jön ide. Valamikor ugyanis itt ült börtön­ben, mint radikális szocialista. — A svájci szövetségtanács ugyan a kitiltást nyomban visszavonta, mi­kor a Duce miniszterelnök lett;* már volt is egy izben Genfben, azonban nem szívesen jön és ha teheti, otthon marad. ... Briand, Painleve Chamber­lain autón Aix-les-Bainsbe szágul­danak Baldwinhoz teára. Ishii bá­ró, a japán, nem szereti a genfi vasárnapokat, szintén kirándul. — Radics attól fél, hogy a kicsiny Genfben Nincsics-csel találkozik, fogja magát, elutazik legkedvesebb barátjához, Pasicshoz Evianba egy kis macedóniai moecára. Azok az emberek, akiket az ilyesmi nem érdekel, akik diploma­ták, akár újságírók, a tó melletti platánok alatt sétálgatnak és meg­bámulják a Mont-Blancot és még inkább az országutat, hol elegáns fiatal hölgyek maguk vezetik saját autóikat. Mindenki tudja, hogy en­nek a lazac-vörös autónak soffőrje egy dúsgazdag tonkingí farmer le­ánya. Apja szenátor, szintén a Nép szövetség ülésére jött a maláyak képviseletében. Az a sötét-lila vi­szont igen szeret Loucheurral sé­tálni. Ez a világtörténelem — nappal, Az üzem azonban éjjel sem szü­netel. Sőt. Estéről-estére nagy bankettek vannak. Egyszer Franciaország hiv meg 200 vendéget, azután Ausztria. A nemzetközi főiskolai szövetség Painlevé társaságára reflektál. Az angol kolónia Chamberlaint látja vendégként. Braz^ia delegátusa nagy táncmulatsággal ünnepli or­szágának kétszázadik éves fenállá­sát. Azután vannak kicsiny, egész kicsiny bankettek is, amikor a mi­niszter ur szigorúan meghagyja a pincérnek, hogy senki se háborgas­sa, mivel a szeparéban fontos b'e~ szédeket kell diktálnia egy alkalmi titkárnőjének. Korunk világtörténelme = éjjel: a Népszövetség munkája. A Népszövetség nem meri eltörölni a r abszolgake­reskedejmet A Népszövetség már évek előtt szakosztályt alakított a rabszolga­ság kérdésének megoldására. — Ázsia és Afrika egyes vidékein, Af­ganisztánban, Hedzsaszban és Abessziniában ugyanis még mindig virágzik a rabs/.oi" gakereskedeiem, sőt nemcsák a megtűrt, de a legális intézmények közé tartozik. — A Népszövetség rabszolga-bizottsá­gának jelentése szerint a Nyugataf­rikából Arábiába hurcolt rabszol­gák helyzete a lehető legborzal­masabb. A Népszövetség felfogása szerint azonban a rabszolga-keres­kedelmet még sem lehet eltörölni, legfeljebb a nyugati hatalmakat fel kell kérni, hogy enyhítsék a rabszolgák helyzetét" A legális rabszolgaság mellett azonban más, szintén elképesztő intézmények is léteznek még. Igy Afrikában még virágzik a jobbágyság intézménye és a jobbágyság Afrika lakosságá­nak több mint a felét teszi ki. — Ezek a jobbágyok nem képezik ugyan az uraság korlátlan tulajdo­nát, szabadságuk azonban épp ugy korlátozva van, mint a középkor­ban Európában volt. — Ezenkívül még virágzik a kényszermunka intézménye is, főként az európai hatalmak gyar rnatain. Éppen ez az oka annak, hogv a Népszövetség ebben a kérdésben sem mer határozni, ha­nem csupán enyhítéseket kér a nyugati hatalmaktól. A Népszövetség tehát ezen bor­zalmas állapotok orvoslására kép­telennek bizonyult. I MM ••Pl I« l4jir-«*»r.KH9UrWB&tü&ffr* twma ; Bobby Allén felhivása a nyiregyházi mamákhoz! KEDVES MAMÁK! Ti vagytok a jók, de a pa­pák az okosak. Ti vagytok a gyöngéd, szerető sziv, de a papák a józan hideg meg­fontoltság Ezt bizonyítja az én megható történetem, a melyet a \ Ne kényeztesd el gyermekeidet eitiiii gyönyörű film keretében mutat be péntek, szombat és vasárnap a DIADAL és VÁROSI MOZGÓ. Szokatlan és vakmerő lépés, hogy én intézek szózatot hoz­zátok, kedves nyiregyházi mamák t de ugy érzem, hogy az én különös sorsom jogot ad hozzá. Az én példám le­begjen előttetek és gyerme­keitek előtt. Kezeiteket csókolja BOBBY ALLÉN ssafe pénteken Apollóban. Királynő ténsasszony Amerika leppikánsabb művésznőjével (Jazz bánd mánia) E világhírű filraujdonságot az óriási műsorokra való tekintettel csak egy nap (péntek) tudtuk műsorra tűzni. I1PÜIL0

Next

/
Thumbnails
Contents