Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-26 / 191. szám

2 jsíyíryidék 1925. augusztus 26 Külföldi barátságos hangok. Nincs nap, hogy a hírlapok ne írnának cikket egy-egy külföldi jeles diplomatának vagy más jeles tényezőnek országunk integritása érdekében kifejtett önzetlen munkásságáról. Itt, e helyen is számtalan ilyen ismertetés volt már olvasható. Legutóbb Nitti, volt olasz miniszterelnök Londonban tartott"előadásáról volt szó. Aki azt elolvasta, lehetetlen, hogy a legmélyebb hálaérzetet ne valtotta volna ki lelkéből. íme, egy olasz, aki ellenfelünkhöz tartozik, fáradságot vesz magának, tanulmányoz, adatot gyűjt, pódiumra lép, hogy tisztán és egyedül csak Magyarország ügyeivel foglalkozzék, hogy hirdesse a magyar igazságot, hogy sürgesse és követelje az igazságtalanságok jóvátételét, Magyarország integritásának feltétlenül való visszaállítását. Ujabban, amint a Budapesti Hírlapban olvastuk, Louis K• Birinyi, amerikai, clevelandi magyar gyakorló ügyvéd irt: The Tragedy of Hungari — Magyaroszág tragédiája — cimü könyvet. Ebben a müvében, mint egy dióhéjban bemutatja Magyarország ezeréves múltját, hogy ismertté tegye a nemzet történetét és ezt oly vonzó és szabatos formában teszi, hogy a nép legkedvesebb olvasmányává válik, mert szórakoztatva tanit. E könyv kiemeli mindazon mozzanatot, ami a magyar karakter kidomboritását megkívánja. Bemutatja a nemzetet, ín int a nyugati kultura védőbástyáját. Felsorolja a nyugatért vívott küzdelmeit; igy vezeti el olvasóit Trianonhoz, ahol hálából szétdarabolták, széthányták a védőbástya fundamentumát. Ideérve térképekkel illusztrálva leirja a régi Magyarországot: «kincseivel, természeti egybetartozóságáva! és szentségtörő kéznek nevezi azt, aki isten eme gyönyörű alkotásához hozzányúlni mer békeszerződés égisze alatt.)) Kik okozták a háborút? Ezután áttér arra a kérdésre* hogy ki felelős a háborúért? Itt mindenekelőtt Tisza István szerepét tisztázza és meggyőző logikával fejti ki, hogy egyedül Tisza István volt az, aki a háborút a legvégsőkig ellenezte. Majd tovább keresve a háború bűnösét, itt mint pöröly üt rá a szeg fejére, midőn kimondja, hogy a háború öntudatos előkészítője, mesterséges előidézője egy titkos erő volt, amit «Láthatatlan hatalomnak» nevez. Ez az igaz. De erre Birinyin kivül, még egy kutató sem jött rá. Birinyi lángelméje, éles, mindent átható látása kellett ahhoz, hogy ezt a rejtett, sötétben bujkáló erőt felfedezze s megnevezze; de egyben rámutat arra is/hogy e titkos erőnek egyedüli célja volt a nemzeti erők megsemmisítése, á nemzeti államok rombadöntése volt. Ehhez (kellett a háború. Minden más, eddig hangoztatott ok, mint: az angol, német világhatalmi törekvése, Oroszországnak Konstantinápoly felé való gravitálása, a francia revánzs, csak mint alkalmas eszközök lettek felhasználva, csak mint szines fal állíttattak a népek és inemzetek elé, hogy a háború szükségessége illusztrálva legyen, hogy (igy a népeknek kedvük legyen egymással lemészároltatni magukat s ezzel a nemzeti erők kimerüljenek, megsemmisüljenek, mert amig ez erős és tartja magát, addig más uralom Európa földjén gyökeret nem verhet s a világuralomra törekvő «Láthatatlan hatalom» célt nem érhet. Mindezt a Birinyi könyve teljesen megvilágítja. E tekintetoen a mü tökéletesnek mondható, de mégsem mindenben kimerítő, mert figyelmen kivül hagy egy nagyon fontos mozzanatot. Nem foglalkozik ugyanis a ««Láthatatlan hatalomnak)) azzal az erőkifejtésével, lamellyel a háború előtt már évtizedekkel a társadalmat a maga céljaira megszervezte, pedig a háború előkészítése már itt kezdődött. Az értelmiséget, akik őrszemei lettek j volna a nemzeteknek, világszerte ! külön csoportba gyűjtötte össze s ott alapszabályuk béklyóival lekötözte, aminek következtében nem volt szabad s<i látniok, se hallaniok a háborús előkészületeket. Ugyanekkor a munkásosztályra is kivetette hálóját, szakszervezetekbe csoportosította, itt lelkileg átpreparálta, hogy mint elkábított nyers erőt annak idején a forradalmositásnál, saját céljaira felhasználhassa. A társadalomnak ily módon való beszervezése szorosan összefügg a háborúra való előkészületekkel, azért, aki a háború eredetét kutatja, ki kell terjesztenie figyelmét erre is; mert ennek, miként a háború kirobbantójának ugyanazon «Láthatatlan hatalom»' a szülőanyja. Megállapítható, hogy Birinyi ügyvéd müve nagy lépéssel vitte előre a trianoni szerződés revíziójának kérdését s tette közmeggyőződéssé annak szükségességét és sürgősségét. Pillér József. viktorni f üzőterme ideiglenesen Körte-u. 2, 9Zm a. Készit fűzőt, csípőszorítót, gummi-füzőt, hasfűzőt, melltartót. Vállal tisztítást, javitást, valamint régi fűzők átalakítását. 5044 10 Egy nyíregyházi rendőr csaknem áldozata lett hivatásának. Cirják, a notórius verekedő kocka követ dobott Bodnár József rendőrre. A súlyos kő a rendőr sapkáját ütötte le. Az izgága fiút bekísérték az ügyészségre. Nyíregyháza, augusztus 25. — A Nyirvidék munkatársától. A kis bazalt kocka kövek ott feíküsznek a rakásban és várják, hogy az utcaburkolat börtönébe illeszszék őket. Egy ilyen súlyos kockakő az elmúlt éjszaka elszabadult. «Czirják», közönséges nevén Magyar József, a Rózsa-utca 33. szám alatt lakó 20 éves kocsis legény, a rettegett verekedő kapta fel a követ és maidnem halálos ütést mért vele egy kötelességét teljesítő derék rendőr, Bodnár József fejére. A rendőr a verekedő Magyar Józsefet és társait a Kiss-téri Otthon előtt intette le és választotta széjjel. A társaság az Ékes-féle korcsmából jött. A Kis-téren az «Otthon» ajtajában találkoztak egy Poklo' venszky nevü kocsissal, akivel Magyar kötekedni kezdett, de aki hatalmas pofont mért az éjszaka lovagjára. 'Parázs verekedés támadt volna, ha Bodnár József széjjel nem választja a társaságot. Magyar azonban, a rettegett «Czirják» ínég, aznap este meg akarta verni PokIovenszkyt, akit meg is vártak a korcsma ajtajában. Poklovenszkv a taligások standja felé tartott s itt tört volna ki másodszor is a verekedés, amikor Bodnár József rendőr újra közbelépett. Ekkor történt, hogy Magyar József felkapott egy kockakövet 'és a rendőr feje irányába hajította. A nehéz kő okvetlen halálos ütést mér a rendőrre, ha csak kissé is jobban éri. Igy csak súrolta Bodnár fejét és leütötte sapkáját. Magyart hatósági személy elleni erőszak miatt őrizetbe vették és bekísérték a kir. ügyészségre, ahol más súlyos testisértés miatt is folyik ellene eljárás. Bodnár József rendőr, aki csaknem áldozata lett kötelességteljesítésének betegszabadságra ment. A verekedés tettese, Magyar József volt egyébként az, aki annak idején a Szarvas-utcában egy katonát ugy megütött, hogy sokáig nem tudott beszélni sem. A katonát, aki még most is csak dadogva tud beszélni, Magyar még akkor is ütötte, mikor mán a földön fetrengett. felülvizsgálati kérelemmel fordulva a kultuszminiszterhez. Amig ennek a kérvénynek sorsa el nem dől, bizonytalan, hogy. jön-e vagy sem Heltai Nyíregyházára. — A színigazgatónak a városhoz intézett sürgönye azt mutatja, hogy ő biztosra veszi a játékengedély elnyerését és egyelőre azonban még csak az ő reménykedése. Most egyébként Heltai Ceglédről Bajára ment és az a terve, hogy ; ott hat hétig marad. Nyíregyházára j tehát októberben jön uj társulatával és amint egyik levelében irja most egyfolytában hat hónapig szándékozik Nyíregyházán maradni. A városnál most felmerül az a kérdés, mi lesz a Városi Színházzal, ha Heltai ujabb kérvényét is visszautasítja a miniszter és nem kapja meg a koncessziót. Egyelőre az a felfogás alakult ki, hogy ebben £z esetben egy évig szünetelni fog a színház, mert Heltainak a várossal kötött szerződése ugy szól, hogyha az igazgató egy évig nem játszik, akkor a szerződés felbontottnak tekintendő. Ez az álláspont azonban bizonyára meg 'fog változni, ha Heltai valóban nem kap koncessziót, mert ezzel teljesen uj helyzet áll elő, amelyben a városnak nagyobb mozgási szabadsága van, mint amennyit a szerződés egyébként megenged. Egy esztendő nagy idő és a színház egy évig nem szünetelhet, mert ez nem pótolható kulturális kára lenne a városnak. Heltai Hngó ujabb kérvényt adott be a koncesszióért. Ha Heltai nem jöhet, egy évig szünetel a Városi Szinház ? Nyíregyháza, augusztus 25. — A Nyirvidék munkatársától. Az Országos Szín észegyesület központi igazgató tanácsának szom bat délutáni ülése óta újra bizonytalan a nyiregyháziak elt'Vt, hogy iöhet-e Heltai,, avagy nem. Megkapja-e a kultuszminiszter játékengedélyét, vagy pedig ragaszkodni (fog a miniszter ahhoz a döntéshez, amellyel a Szinészegyesület pártolásával felterjesztett kérvényt elutasítva, megtagadta Heltaitól a játékengedélyt. Amint a fővárosi lapok tudósításaiból kitűnik, Sallay Géza, a vidéki színészet országos felügyelője zárt tárgyalást kért és azon elmondotta, hogy mi az oka annak, hogy Heltai és Fodor színigazgatók kérvényét a miniszter elutasította. Arról értesülünk, hogy a zárt tárgyalás, tehát Sallay bizalmas közlései után, nem tárgyalta tovább a Szinészegyesület központi igazgatótanácsa Heltai játékengedélyének ügyét és az elutasított két igazgató, Heltai Hugó, és Fodor Oszkár uj kérvényt adnak be, 1 Diadal és Kert Mozgó, Ma kedden utoljára 7 órakor a Diadalban, 7 és 9 órakor a Kert Mozgóban Démonok kerestetnek 7 felv. vígjáték attrakció Főszerepben Potash és Perlmutter (Az egy üzlet, két főnök és három feleség főszereplőivel.) Asszonybecsület Dráma 6 felvonásban. Főszerepben ANNA NILSON Jön Jön A nagyvárosi PUTTT LYÁ-val ANATOLE FRANCÉ regénye "^iSW

B | Keddtől csütörtökig az Apollóban ]|

t8 és yo-kor. Párisban dijat nyert film 5 ÉDES APÁM!!! (Vérpad árnyékában) A ,,Páris gyermekei" szereplőivel. i Keddtől csütörtökig az Apollóban és yo-kor.