Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-26 / 191. szám

1925. augusztus 26. JSfyirariDÉK. Soproni emlék. \ i H­Soproni képek. A kapu zárja megcsikordul mö­göttünk. Kinnrekedtünk az utcán, Sopron ódon falai között. Aki csak egyszer fordult meg az Orsolya-tér gótikus épületei között, különösen éjjel, az sohasem fogja elfelejteni azt a misztikus hangulatot, amely elfogja az idegent Sopron zegzugos utcáin. Jól jegyezte meg az egyik előkelő állású nyíregyházi ur, aki­vel bebarangoltuk Sopron utcáit egy éjjelen: — A hajnali yonatlal volna jó el­utazni, .hogy ne maradjon más impresszióm Sopronról, csak ez a gyönyörű éjjeli'kép. Az illető ur akkor este érkezett Sopronba s bár a nyár elején Északolaszországot utazta be, annak gyönyörű élményei után is elragadónak találta a várost, amelynek építészeti emlékei való­ban régi, magas kulturának bizony­ságai. Egész lisztát lehetne össze­állítani a szebbnél-szebb középüle­tekből, amelyek pedig már az utolsó évtizedekben emelkedtek. A gyönyörű városháza, vármegyehá­za, főposta, színház, kaszinó, pénzügyi palota, banképületek és bérpaloták hatalmas épülettömb­jei alkotják a varos szivét,^ amely valóban európai nivó képét mu­tatja a jól ápolt parkokkal együtt. Mindenütt Vend és tisztaság. — Az emberek figyelmesek, udvaria­sak. A rendőrök szalutálva üdvöz­lik a tekintélyesebb külsejü dalos­testvéreket. A .város külsőrészei is tiszták, rendezettek. Kövezés, asz­falt mindenütt. Egyes helyeken az autó és teherforgalom' el van tiltva az üdülő polgárság nyugalma szem pontjából. A bérkocsik mind kétfogatuak — legfeljebb az egyik ló hiányzik a rud mellől. A közismert egyfogatú, kétrudas kocsit errefelé nem isme­rik. Ennek oka az, hogy a Sopron környéki utak, a mígmaradt/ né­hány ókori római ut kivételével (amelyek közel kétezer éveskoruk dacára még ma is kitűnő állapot­ban vannak), siralmasan rosszak, a lónak tehát előny, ha vagy jobbra, vagy balra fogják a rud mellé, mert ekkor a már kitaposott uton mehet. Ilyen furfangos az egy lovas pancikter gazda! Vizitelés egy kis humorral Jó magam a bányászati és er­dészeti akadémián, 3. volt katonai reáliskolában kaptam szállást egy gyönyörű park közepén, a másocuk emeleten. Az utca nevét nem tud­tam, mert a jobb oldalát egészen elfoglalta az akadémia parkjának több száz méter hosszú vasrácsos kerítése, a baloldala pedig még li­balegelő, csupán az elején állt egy„ vagy két villaszerű, emeletes épület. Miután mindjárt ideérkezésemkor megtudakoltam, hogy a Városi Dalegylet koszorús leánya a Hon­véd-uica 1. szám alatt lakik, feke­tébe vágtam magam s gyalog be­mentem a város közepébe, ott fel­ültem egy kocsira s meghagytam, (hogy hajtson a Honvéd-utca 1. alá. Képzelhetni meglepetésem, ami­kor a kocsi pont a lakásommal szemben, a Honvéd-utca egyetlen másik épülete előtt állt meg. Itt ugyanis fordítva számozzák az ut­cákat, baloldalt vannak a pártat­lanok, jobboldalt a párosak. Ilyen körülményes uton tudtam meg azt, hogy hol lakik a világ legbájosabb koszorús lánya s egyúttal azt is, hogy melyik utcában lakom én. (Folyt, köv.) (*) Külföldi fanuimányutról ha­zaérkeztem, különféle szőrméket vásároltam, melyeket jutányos áron szolgálok vevőimnek. Szent" miklóssy, szűcsmester. A legszebb bútoro­kat legolcsóbban Subanesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butoráru­csarnokában szerezheti be. Nyíregyháza, Gör. kath. parochia. Hajlított székek nagy raktára. 2127-13 • Az öt és íél milliárdos kényszeregyezség törvényszéki tárgyalása szeptember 22-én lesz Magyarádi Boros Lajos dr. fehérgyarmati ügyvéd a vagyon­felügyelő. Az ellenőrző bizottság tagjai. Nyíregyháza, augusztus 25. — A Nyirvidék munkatársától. Kupferstein Nándor földbirtokos, nagybérlő kényszeregyezségi eljá­rás iránti kérelmének további fejle­ménye az, hogy a nyíregyházi kir. törvényszék kijelölte a fizetéskép­telenséget bejelentő nagybérlő va­gyonfelügyelőjét. A vagyonfelügye­lő: Magyarádi Boros Lajos dr. fe­hérgyarmati ügyvéd. A kényszer­egyezségi tárgyalást a kir. törvény­szék szeptember 22-ére tűzte ki. A vagyonfelügyelő mellé a bíróság ellenőrző bizottságot rendelt ki, amelynek tagjai dr. Geiger Mik­lós ügyvéd, Fried Samu, Miklós Ferenc debreceni gazdálkodók. A nyíregyházi szegény iskolás gyermekek között 400 pár cipőt osztanak ki. A cipők elkészítésére a nyíregyházi cipésziparosok pályáz­hatnak. Nyíregyháza, augusztus 25. — A Nyirvidék munkatársától. A városi tanács idejekorán gon­doskodik a szegény gyermekek téli cipőszükségletéről. Amint a hide­gebb őszi napok beállanak, a nyíregyházi elemi iskolák szegény­tanulói között 400 pár ingyen cipőt fognak szétosztani. A cipőket nyír­egyházi cipésziparosok készítik el, akik részére a város pályázatot irt ki. A pályázat határideje szeptem­ber l-e és a zárt ajánlatokat a vá­rosháza 26. számú szobájában kel] benyújtani. A pályázati feltételek szerint 29—39 számú cipőket kell a vállalkozóknak elkészítenie. A rész­letes ajánlati feltételek a városháza 26. számú szobájában bármikor megtekinthetők. Eddig kevesen jelentkeztek Nyíregyháza analfabétái közül. Azoknak, akiknek analfabéta alkalmazottak van, jelentkez­niük kell. Nyíregyháza , augusztus 25. — A Nyirvidék munkatársától. Megírta a «Nyirvidék», hogy az Országos Statisztikai Hivatal meg­állapította azt a városunk kultú­rájára eléggé lesújtó tényt, hogy Nyiregyházán a lakosság 15 száza­léka analfabéta. Mintegy 6500 olyan ember él közöttünk, akinek számára a betű igazán holt írás s aki sem. levelet, sem újságot, sem könyveket nem olvashat. A váro­si tanács elhatározta, hogy felveszi a küzdelmet az analfabetizmus el­len s felhívást intézett az írni-ol­vasni nem tudókhoz, hogy jelent­kozzenek, továbbá a tanítókhoz, hogy amennyiben tudomásuk van irni-olvasni nem tudó egyénekről, jelentsék azokat be a város kultur­tanácsosánál. — A város ugyanis, ha 30-40 analfabéta jelentkezik, in­gyenes tanfolyamot rendez, ahol megtanítják irni-olvasni a betűt nem ismerőket. A felhívásnak volt is némi foganatja, egy-két anal­fabéta jelentkezett, de ezeknek szá­ma olyan csekély, hogy nem lehet velük tanfolyamot rendezni. Ezért a város elhatározta, hogy a leg­erélyesebb eszközöket is kész fel­használni az analfabéták oktatása érdekében. Ezúton ismételten fel­hívja azokat, akik ( analfabétákról tudnak, hogy nyomban jelentsék be őket. Felnivja különösen azokat a vállalatokat és mestereket, akiknél analafbéta van alkalmazásban, hogy jelentsék be ezeket az alkal­mazottakat a városháza 26. sz. szo­bájában Kardos István kulturtaná­csosnál. Fia ez a felszólítás is ered­ménytelen marad, akkor a város kész arra is, hogy a statisztikai hi­vatalban levő ivekről írja össze az irni-olvasni nem tudókat és megta­lálja a módját annak, hogy ezek • az analfabéták részt vegyenek a ,tan folyamon, ahol ingyen részesülnek oktatásban. Jön A vészhajó j Jön A vészhajó j Az őri bál utóhangja. Sok várakozás és reménykedés után ez is lezajlott. Utána vb gyünk, mint mindennek a világon. Ks ma, a nagy munka, fáradozás, remény­kedés és várakozás után következik a nagy leszámolás. A báltudósitások rendesen ezzel a sablonos kitétellel szoktak kez­dődni: «Fényesen sikerült erköl­csi és anyagi tekintetben.)) Mi nem kezdjük és nem is végezzük ezzel tudósításunkat. Ennek megállapítá­sát a bálon megjelentekre bizzuk. Ök mondják meg; hogy meg volt-e az erkölcsi siker. Mi szomorúan konstatáljuk, hogy az anyagi siker elmaradt. Bevétel 8,990.000 kor.; kiadás 10,320.750 kor.; hiány 1 millió 330.750 kor. Legalább is nem volt olyan,, amilyent vártunk. De azért — fájjon a rendezőség feje. Az erkölcsi sikerről, pedig (szóljon a krónikás,, szóljon minden jelenvolt. Ezt letagadni nem lehet. Mi igazolja az erkölcsi sikert?! Egy nagy számú, disztingvált uri kö­zönség összejövetele. Egy pompá­san jókedvvel mulató lányok és fiuk kedves társasága. A reggelig tartó vidám mulatozása asszo­nyoknak és férfiaknak. A vidéki kedves ismerősöknek kellemes ta­lálkozása. Mindezek az őri bál er­kölcsi sikere mellett tesznek tanú­bizonyságot. Az erkölcsi siker nem is maradhatott el. Hiszen ennek az érdekében dolgozott a íáradlfa tatlan rendezőség, az őri fiatalság, lányok, fiuk vállvetve versenyezve ki tud szebbet, jobbat, ügyesebbet, ötletesebbet teremteni. Versenyez­tek, vetekedtek a szép, jó és hasz­nos, gyönyörködtető, szórakoztató dolgok előteremtésében. Falun, vidéken sok nehézségbe ütközik egy bálterem! előállítása, AZ őri lányok és fiuk itt is pompás dolgot teremtettek. Szemet káp­ráztató, gyönyörködtető ligetté, kertté, meleg otthonná varázsolták a tánctermet. Az emberi ügyesség leleményesség minden varázsa' meg V;olt a terein ben. Meglepett minden­kit, meg, még a nagyvárosi tánc­termek pompájához szokott sze­meket is. Eboen, merítette ki, a ren­dezőség minden erejét, sajnos, ez vitte el a bál anyagi sikerét is. De nem baj; fődolog, hogy a közönség jól érezte magát, hogy mindenki jó emlékekkel és kedves, hangulattal távozott el. A mi kedves előfutárjaink, kik oly szeretet^eméltóan írtak az őri bálról, nem végeztek hiábavaló munkát. A toborzás sikerült. Mi, kik közelről szemléltük az előkészü­leteket: kik aggódva lestük a bál napján a tornyosuló, felhőket, ame­lyek vésztjóslóan keringtek a bál­terem felett: ma örömmel tesszük meg jelentésünket az őri bálról: minden fényesen sikerült. Nagy ál­dozat, fáradozás áfán; de amií akartunk, elértük. Hála érte az őri Komoróczy és Birtha családoknak, az asszonyok­nak, fiuknak, leányoknak, kik óriási anyagi áldozatot és felbecsülhetet­len munkát, fáradságot hoztak a mulatni szeretők érdekében^ Kel­lemesen és ügyesen berendezett hi­deg büffé keretében szolgálták ki az éhezőket és szomjuhozókat. De köszönet és hála az idegeneknek is, kik szintén megrakottan érkez­tek a büffé asztalai elé, izesebbnél Dráma fi felvonásban. Főszerepben Putty Lia és Erich Eaiser Titz, Szerdán és csütörtökön 7 órakor a Diadalban, 7 és 9 órakor a Kert Mozgóban. Jfsgpárösi Liliom

Next

/
Thumbnails
Contents