Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-01-15 / 11. szám

1§S« isBttiír 15 JMYÍRYinÉK a lélek mélységeiből elhasznál minden szépségért rajongó erőmegnyilvánulást

f nem lakik benn többé semmi, a lélek üres, de sallangj

m ott hivalkodnak a test felcicomázott I szépségén'. — De hiszen Ön is — — vetem közbe félénken, — jelezve a velem beszélő pompázó külsejét. — Ah, hogy én is? — mondja mosolyogva — gondoltam, hogy ez jut eszébe! Igen, én is adok a lelkemből a külsőmre, tie csak annyit, amennyitt a jóizlésem megkövetel. Amennyi nem kerül megerőltetésembe, mert tudnia kell, hogy egyik emberben több lélek, több Isten lényéből ajándékozott energia van s a lélek intelligenciája oly magas fokon áll, hogy nem rongyolódhatik el külsőségek aprólékoshágaira. j ' Az Igazi asszonynál nem minden cél a másoknál elért hatás, de fő a lélek szép, tiszta belső élete. Aki ' életéből elveszti az örökké vajúdó mély, tiszta gondolatokat, azt ma\ gával ragadja a hűvös, szennyes á

r: a bün! Igaz, nem mondtam semmit direkt Léderernéről, de mégis azt akartam, hogy szavaimban az is bennfoglaltassák, amit róla gondolok. Az, hogy lelke szépségének helyét elfoglalta: a fényes köröm, a ruha, a cipő: a bün. Jövök a szép asszonytól s útközben Mari nénihez térek be, a mosónéhoz. Egyik gyerek a karján, a másik a szoknyáját fogja. Arca aggodalmas, ahogy köszönésem fogadja. ; "; — Hát tetszett olvasni, ugy^e? István nekem is elolvasta. — Látja, Mari néni. Ilyen is megesik abba a messzi — nagy világba. Mit szól hozzá? — Bizony meg. bólogat. — Hát mit szóljak hozzá? Nincs máskép, tessék elhinni, hogy a gonosz lélek szállt abba az aszszonyba. 'Mert igaz emberi elmével és asszonyi szívvel nem lehet ilyenre vetemedni. j — De nézze, Mari néni, kevés volt a fizetés, nem tudtak megélni. — Nem ugy van, kérem. A' gyilkosságot el tudta követni, s nem jutott eszébe, hogy két keze egyébre is jó: előtte van a munka! Az asszonynak is segíteni kell, ha a férj keresete nem elég. A Mari néni ölébe elaludt a gyerek. Letette a bölcsőbe, a nagyobbiknak egy darab kenyeret adott a kezébe és vizet öntött a tekenőbe. Hervadó arcán végig suhant a gond és a jóság. Hazamentem s ugy éreztem, hogy mind a két asszonynak igaza van. Fregoli. The Coverecl Wagon The Covered Wagon A vasmegyeri gyilkosság vádlottja sírva ígéri, hogy felneveli áldozatának hét árváját. Farkas Ferencet három évi fegyházra ítélte a nyíregyházi kir. törvényszék. Huszonkilenc sebet ejtett áldozatán. Az alkokol állattá vadítja az embert. Nyíregyháza, január 14. A Nyirvidék ' A védelmet Kerekes Pál dr. ügyvéd tudósítójától • jj látta eí, aki védő beszédében az ittasság által előálló beszámithatatlanságot hangsúlyozta. Felmentést kért, vagy büntetés esetén halált okozó testi sértésre vonatko\ nyíregyházi kir. törvényszék Koísinszky-tanácsa tegnap délelőtt tárgyalta Farkas Ferenc besztereci kovács bűnügyét Farkas Ferenc 1924. augusztus 24-én világos nappal huszonkilenc késsZurássál megölte Kantár György gépészt. — A vádiolt tenyerébe hajtott fejjel ül bírái előtt. Többször felsír, zsebkendője vizes bőven omló könyeitől. — Meg van törve, végtelenül sajnálja áldozatát. — A gyilkosság szokatlan módon történt. — Farkas és áldozata, Kantái' György nem voltak haragosok, a sötét emlékű nap előtt alig ismerték egymást. Mind a kettő munkát keresett s együtt haladtak a Beszlerec és Vasmegyer közötti országúton. Előzőleg rumot, azután bort ittak. Ittasan haladtak az uton. Dalolva, összefogózva, ölelkezve. Egyszerre jaz alkohol mámorossá tette Farkas Ferencet. Valósággal állattá tette a rettenetes méreg. Előbb fellökte a gépészt. Azután kivette kését és beledöfte. Közben haladtak tovább. Kantár nem védekezett. Talán nem is érezte, hogy összeszurkálják. Farkas pedig egyre-másra döfte a kést mulatótársába. — Mire a falu alá értek Kantár huszonkilenc sebfői vérzett. A falu alatt összeesett. Farkas tovább őrjöngött. Ráugrott, taposta, rúgta. Aztán berohant a faluba. Az emberek rémülten menekültek előle. Az egyik tanú a tárgyaláson azt mondotta, hogy olyan volt, mint a veszett kutya. A szeme forgott, vadul tekintett mindenkire. Nem akadt senki, aki eléje ugrott volna. Egy Horváth József nevü idősebb ember nyakát elkapta és késével leszurással fenyegette.. A gyilkosság főtárgyalásán tizennégy tanú vallomása tisztázta a véres duhajkodás részleteit. De ki világitana be itt a lélek mélységébe, ki fejtené meg, hogy ez a sírva valló, szelid tekintetű ember, miként válhatott egyszerre fenevaddá, aki minden ok nélkül ártatlan embert öl a legkíméletlenebb módon. Farkas Ferenc azzal védek

pzett, hogy ittas volt, önkívületben volt, nem emlékszik vissza miért tette, hogyan követte el a borzalmas gyilkosságot. — Dr

r Konthy Gyula orvosszakértő azt a véíeményt terjesztette elő, hogy Farkas a tett elkövetéosénél birtokában volt szabad elhatározásának. A háborúban szerzett idegsokk, fej seb mindenesetre gyöngítette ellenálló képességét az alkohollal szemben. Salzmann Ottó ügyészségi alelnök, a vád képviselője szándékos emberölés bűntettében ós közcsendháboritás vétségében kérte a bűnösség megállapítását. Közönséges bün cselekménnyel állunk szemben — mondotta — amely, alkohollal kezdődik es emberlialáHa*" végződik. Rámutat a gyilkosság állatias durvaságára, arra

v hqgy a vádlott a katonaságnál fojtás és szökés miatt büntetve volt, méltó büntetést kért. zó paragrafus alkalmazását kérte. A bíróság ítéletre vonult vissza, amelyet még a déli órákban ki "is hirdetett. A kir. törvényszék Farkas Ferencet erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében és közcsendháboritás vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért összbüntetésül három évi fegyházra, kétszázezer korona pénzbüntetesre es tízévi hivatalvesztésre ítélte. A büntetésből a bíróság négy hónapot számit kitöltöttnek. Az Ítéletben az ügyész és a védő egyaránt megnyugodtak. Farkas Ferenc sírva mondotta, hogy megbánta tettét és fogadást tesz, hogy áldozatának hét árváját támogatni fogja . olcsó áron vásárolhatja bútorait Hallatlan Suhanesz Lajos bu orgyáros feárp;tos es butor-árucsarnokában Bethjen-n. 5.. Telefon 319.J Hyiregyháza kereskedőinek és iparosainak figyelmébe. Románi kereskedelmi és ipari almanachja. Erdély kereskedelmi és * iparkamarái nagyszabású közgazdasági munkán dolgoznak. Az aradi kereskedelmi és iparkamara főtitkárának, Zima Tibor országgyűlési képviselőnek szerkesztése alatt összeállítják Erdély, Bukovina és a régi királyság összes kereskedelmi, ipari, pénzügyi és szállítási vállalatainak és cégeinek részletes, kimerítő ismertetését. A munka, amely »Románia Kereskedelmi és Ipari Almanachja« cim alatt német, francia és román nyelven fog megjelenni, több, mint ezer oldal terjedelmű lesz és szakmánként, valamint városonként elkülönítve fogja ismertetni az egyes cégeket. Ez lesz az első munka, amely Románia gazdasági viszonyairól alapos és hiteles ismertetést ad. Az egyes cégekre vonatkozó adatokat ugyanis mindenütt a kereskedelmi és iparkamarák dolgozzák fel és ez a körülmény biztosítékot nyújt a munka hitelességére vonatkozólag. »Románia Kereskedelmi és Ipari Almanachja« nélkülözhetetlen kézikönyve lesz mindazoknak, akik Erdéllyel vagy a régi királysággal kereskedelmi öszszeköttetést kívánnak fenntartani. Magyarország és Románia között a gazdasági kapcsolatok kiszélesbülése feltétlen egyformán érdeke mindkét államnak. A gazdasági viszonyok szorosabbá válásának és különösen a magyar vállalatoknak Románia felé való orientálódásának idáig erősen útját állta az a körülmény is, hogy a magyar cégek nem Pénteken érkezik az Apollóba