Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-28 / 119. szám

f\ 1925. május 28 Csütörtökön délután a Nemzeti Szövetség közgyűlésén Nyiregyháza egyesületei állást foglalnak a békerevizió mellett. A nagyszabású közgyűlés a vármegyeháza dísztermében lesz. A Közgyűlés tárgysorozata. kon kiküldöttjeikkel képviseltetni Nyiregyháza, május 27. A Nyirvidék tudósítójától. A Nemzeti Szövetség szabolcsvármegyei és nyíregyházi köre holnap, május 28-án csütörtökön délután 6 órakor tartja évi közgyűlését a vármegyeháza dísztermében. A közgyűlés tárgysorozata a következő lesz: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Mikecz Dezső elnök. 2. Szesztay Zoltán dr. ügyvezető elnök jelentése a Kör működéséről. 3. Nagy Lajos pénztáros előterjesztése. 4. Az elnöki állás betöltése. 5. Állásfoglalás a békerevizió tárgyában s az erre vonatkozó határozati javaslat előterjesztése. Előadó: dr. Szesztay Zoltán ügyvezető elnök. 6. A Szövetség központi elnökének beszéde a béke revíziójáról. 7. dr. Sasi Szabó László beszéde a revízió tárgyalásával kapcsolatban 8. A társadalmi egyletek hozzájárulásának bejelentése. 9. Himnusz. Békés szándékkal és eszközökkel ... A Nemzeti Szövetség holnapi köz gyűlése hatalmas demonstráció lesz a trianoni békeszerződés ellen. A szövetség hivó szavára fel fognak vonulni a különböző társadalmi egyesületek és felemelik tiltakozó követelő szavukat. A szövetség elnöksége, Mikecz Dezső udvari tanácsos, volt alispán, elnök és dr. Szesztay Zoltán kormányfőtanácsos ügyvezető elnök valamennyi nyíregyházi egyesülethez felhívást intézett a békerevizió mellett való állásfoglalás érdekében. A lelkes felhívás, amelynek bizonyára határozott, egységes állásfoglalás lesz az eredménye, a következő: »A Magyar Nemzeti Szövetség Szabolcsi és Nyíregyházi Köre f. évi május hó 28-án délután 6 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza nagytermében évi rendes közgyűlést tart. Ez alkalommal a magyar nemzetre önsúlyként nehezedő méltatlan trianoni békeszerződés revíziójának ] kérdése is tárgyalásra kerül. Lche- ' tövé teszi ezt ma már az újonnan alakult világhelyzet, amely éppen a nagyhatalmak komolyabb gondolkozású vezető férfiait indította arra, hogy ugy a trianoni, mint a többi békeszerződés igazságtalan és káros hatását belátva, azoknak megváltoztatását indítványozzák s Európa békéjét az igazság alapjára helyezve, megszilárdítsák. Ezt a kedvező alkalmat, melyre oly régen várunk, kell nekünk, mint legjobban sújtottaknak most megragadnunk, hogy nemzeti erkölcsi erőnkkel sorompóba álljunk' s igazunk mellett erőteljes szavunkat hallatva, a trianoni szerződés revízióját követeljük. Hogy pedig ezen első megnyilatkozásunk a polgárság egyetemének akaratával és egyetértésével történhessék, felkérjük az összes alakulatokat csatlakozásra, kérve, hogy Jmagukat s egy közülök rövid felszólalásban jelentse ki — az általa képviselt alakulat nevében —; a moz galmunkhoz való csatlakozásukat. Békés szándékkal és eszközökkei akarunk tiltakozni a méltánytalan eljárás ellen és az igazság erkölcsi fegyverével törekszünk harcolni igazunk győzelme érdekében. Nincs nekünk szükségünk fizikai fegyverekre, mert amilyen igaz, hogy kardcsapás nélkül rabolták el országunk kétharmad részét, olyan igaz, •hogy a magyarok Istene véráldozat nélkül visszajuttatja azt, csak mi teljesítsük Istentől reánk rótt hazafias kötelességünket. Ezen remény fénysugara árad felénk azon kedvező körülményből, hogy ma már a háború utáni békeszerződések revízióját —• a kisántánt kivételével — minden valamire való nemzet akarja; akarnunk kell tehát nekünk is és helyet kell l&övetelni annál a bizonyos zöld asztalnál, nehogy ismét nélkülünk ítélkezzenek felettünk. Abban az erős reményben, hogy •hazafias kérelmünket szívesen fogadja minden magyar ember az egységbe forrva, minden lehetőt megtesz célunk sikere érdekében : küldjük hazafias üdvözletünket.« Vonuljunk fel minél nagyobb (számban a holnap délutáni nagygyűlésre, hogy tiltakozó szavunk minél erősebb, ércesebb, áthatóbb és eredményesebb legyen. Férii, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és T&RSA1 Zrinyi Ilona-utca 5. A városunkban járt világhírű tudós, Oswald Menghin cikket irt a Reichpostba Nyíregyházáról és Debrecenről. Dicséri a nyíregyháziak vendégszeretetét és tudománypártolását. Nagy elismeréssel szól a vármegyei Jósa Muzeumról. „Különféle jó cseppeket ittam benne" — irja a Sóstéi borpincéről. Nyíregyháza, május 27. A Nyirvidék tudósitójátói . Megírta annak idején a Nyirvidék, hogy Menghin Oswald, a bécsi egyetemen a prehisztoria világhírű professzora Nyíregyházán járt és a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott városunkról, a Jósa Muzeumról. Menghin Oswaldnak akkor tett kijelentései nem csupán a látogató vendég udvariasságából, hanem a tárgyilagosan szemlélő tudós meggyőződéséből fakadtak. Ezt bizonyítja most az a hatalmas cikk, amelyet Menghin professzor hazaérkezése után a Reichpostban irt Debrecenről és Nyíregyházáról. Jellemző Középeurópára és általában a nyugati civilizációra, hogy ugy ir rólunk, mint akikről az európai ember semmit sem tud, mint akiket most fedeznek fel. Ő most lelkesen, a meglepetés izgalmával számol be a magyar kultura tényeiről és igy látogatása olyan nagy mértékben szolgál a magyar ügy javára, hogy ezt sem miféle külföldi propagandával nem tudnánk elérni. Menghin Oswald cikkének nemcsak Debrecen és Nyiregyháza, de az egész ország szempontjából nagy jelentősége van és mi csak a legnagyobb hálával és köszönettel gondolhatunk' a Reichpost világhirü cikkírójára. A debreceni kolbász Menghin Oswald cikkének első részében Debrecenről ir, amelyet Milleker Rezső egyetemi tanár kalauzolásával ismert meg. Uti beszámolója a következő: Debrecen névnél az osztráknál alig társul más képzet, mint az erős paprika ize. Származik azoktól a kolbászoktól, amelyek e várostól nyerték nevüket, ellentétben a frankfurtival, amelyet magában Frankfurtban is bécsi kolbásznak neveznek. Debrecen városának fogalma a nyugati ember számára az erősen paprikázott kolbásszal kapcsolatos. Ez az utolsó város keleti irányban, amelyről hiteles ismereteink vannak. Nyiregyháza vagy ötven kilométernyire fekszik ettől északra. Erről a helyről a normális középeurópai ember semmit sem tud már elképzelni vagy ha nagyon élénk a fantáziája, akkor Asztrachanhoz vagy Kazánhoz hasonlónak véli. Valóságban egyáltalában nem igy van, amint arról a közelmúltban egy tanulmányutam alkalmával — amelynek célja a Tisza keleti vidéke volt — meggyőződtem. Bizonyára olyan vidék ez, amely idegenszerű benyomást kelt. — Ez azonban inkább a földrajzi sajátosságával függ össze, mint a kultúrájával. Debrecen még az «Alföld»höz tartozik. Alföldnek hívják az pttlakók a magyar rónát. Milyen a magyar Alföld? Ezt is másként szokták elképzelni, mint ahogyan az valóságban fest. Ha az ember a Duna—Tisza sikját Budapesttől gyorsvonattal keresztülszáguldja, alig lehet lát ni bevetetlen gyeptérséget, hanem jól gondozott szántóföldeket, réteket és gyümölcskerteket. Kevés mocsárvidék van ugyan, de semmit sem lehet látni, ami a pusztai romantikára emlékeztetne, a gémes kutakon kivül. Debrecen közelében van még egy igazi puszta, a hires Hortobágy, itt láthatjuk még a csikóst, amint kötéllel fogja a lovat és azt a különös fonott müvet, amely a csikós nyugvóhelyét képezi, patakokat is, amelyek eltűnnek egy mocsárban. Tudásom nem remélt módon bővült azáltal, hogy ez a puszta nem vaiami ősrégi. Nem maradéka az ősmagyar időknek, hanem létét a török pusztításoknak köszöni. Az újkor elején a Hortobágynak a mai pusztaságnak a helyén virágzó falvak vottak; amint azt egykori okiratokból ki lehet mutatni. A debreceni muzeumban Az ottani muzeum tevékeny igazgatója, Zoltai Lajos vagy liusz tempiomalapkőleletről számolt be. E falvak lakói a törökdulások idején Debrecen városába menekűitek, ez nyílt város volt ugyan, de nagyobb közösség telepe lévén kevésbbé volt kitéve a rablók önkényének. Értett a város ahhoz is, hogy ügyes tárgyalásokkal a nagyobb veszedelmektől megmeneküljön. Ebből az időből való Debrecen mai jellege is; a belső rész kivételével, az egész égy nagy parasztfalu szinte mérhetetlen kiterjedéssel, amely kelet-nyugati irányban körülbelül 100 kilométer hoszszu és a Tiszáig.terjed. A törvényhatósági! hajduvármegye területén fekszik és terü'iétileg a megye harmadrészét teszi ki. A város nyilvános épületei közül kitűnik a «Kol!egium», amely a református egyházközség tulajdona. Most az 1914-ben megalapított egyetem használja. Egy hatalmas teremben, amely erős vasajtóval van elzára — amelyet látszólag csak különös kérés folytán nyitnak- ki — van egy régi könyvtár elhelyezve, amelyet gondosan kezelnek és amelyik 300.000 kötetet tartalmaz. Hasonló nagyságú teremben van egy néprajzi és egy a történelem

1 előtti korból származó gyűjtemény sajnos kevésbbé gondozott állapotban. Ezenkívül állítólag van egy nagyszerű kelta és római éremgyűjtemény és pénzleletek is. — Ezeket nem láthattam. Utoljára 1911-ben nyittatott ki e terem és kulcsa a ref. egyház számottevő embereinek a kezében van. Aki barátja a régiséggyüjteménynek és néptermékeknek, azt a mulasztottakért bőven kárpótolja a városi muzeum. Itt Zoltai muzeumőr egy tekintélyes archeológiai gyűjteményt kezei, ezt ő úgyszólván saját ásatásai folytán létesítette. Vannak itt sírleletek a mi időszámításunk szerinti első századokból, amelyek a legerősebb római befolyást mutatják s csak a jazygok szarmata törzsétől származhatnak. Azonkívül van itt egy kitűnő és terjedelmes néprajzi gyűjtemény, amelynek tárgyai a pusztai életre vonatkoznak. Számos ómagyar ku'iturakincset ment meg e gyűjtemény a jövő kutatója számára, olyanokat, amelyek kihalófélben vannak. A debreceni muzeumra nagy jövő vár. Déri Frigyes magyar ember, bécsi gyűjtő egész hagyatékát Debrecennek adományozta, most csomagolják Bécsben. Debrecen városának immáron van saját háza, amelyben a mosSzerdán az Apollóban. p=Eí" A Brodway csil Ezenkívül: A párisi clivatrevü 1 1 _ Amerikai laga ^ 925. Csütörtökön az Apollóban. jöt i Jsük. feliér >á.cst Jön