Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-05-28 / 119. szám

1925. május 28. J#ímib£K tani muzeum is méltóbb elhelyezést talál. A debreceni egyetem. Eléggé kellemetlen Debrecen éghajlata. A város növényzetben szegény homokdűnék közepette terül el; sokat szenved gyakori viharoktól. Séta alkalmával, amelyet a város utcáiban tesz meg az ember, a szembe és szájba jut a por s ez akár Egyptom fönségeit varázsolhatná az ember szeme elé, ha a temperatura nem rabolná el az illúziókat. Az egyetemet szerencsésen helyezték el egy homokerdőben, messze a^város elé, itt a levegő tisztaságának kevésbbé árthat a szél. A tervezett épületek közül az előtérben áll egy, amely tanári lakásul szolgál. A tanárok egy része azonban még mindig Budapesten lakik és hetenként pár napra leutazik, hogy előadásait megtarthassa. Itt van az orvosi fakultás épületeinek egy része is. Ezek pompás benyomást keltenek és a legújabb építkezési elvek szerint készültek. — A rádió-osztálya a világ legmodernebbje. A klinikán belül van az egyetemi szálló, egy épület amely főként azt a célt szolgálja, hogy keresztüiutazó miniszteri hivatalnokoknak és az egyetem más vendégeinek szállást nyújtson. Valósággal luxus módra van berendezve s én a nekem kiutalt kettős szobában fenségesen aludtam. Sajnos, Magyarország mostani gazdasági helyzete miatt, megakadt a debreceni egyetemnek és más főiskoláknak a teljes felépítése is. — De az a tény, hogy az építkezés az utolsó években is annyira haladhatott és rövid időn belül ismét tovább fog haladni, amellett bizonyít, hogy a magyarság milyen tisz tán felismerte azt, miszerint a délkeleti kis európai népek végső küzdelmének helye a kulturának tere lészen. Poroszország a vesztett napoleoni háborúk után főiskolákat létesített; ezt teszi a legyőzött Magyarország a világháború után. Milleker professzor Dr. Millelker Rudolf látott vendégül és kalauzolt is. Ö a debreceni egyetemen a földrajz tanára, bánáti sváb. Már atyja, aki verseci tanitó ,voit ,nagy érdemeket szerzett a szűkebb hazájában tett néprajzi kutatásokkal. Beirta nevét a tudományos kutatók katalógusába. Ma is ott van az öreg Milleker Félix a yerseci muzeum praehistorikus gyűjteményénél. Ez a vidék legfontosabb gyűjteménye, amely létét jórészt neki köszönheti. Ezek a vonatkozások a történet előtti korral hoztak engem az utóbbi években összeköttetésbe Milleker Rezsővel, aki jóllehet még nincs negyven éves, többet élt már, mintegy nyárspolgárváros egy egész évszázad alatt. Tanulmányai befejeztével, amelyeket jórészt külföldön végzett, elment kutató felfedező útra Grönlandba és Kisázsiába. — Jnnen visszatérve kinevezték Debrecenbe tanárnak. 1914-ben. — A kommunista időkben Erdélybe menekült, Kun Béla és a románok harcoló csapatainak arcvonala közé került. Feleségével együttesen több izben alig tudott menekülni a megöletéstől, elveszté itt a házat, amely ben lakott, 'összelövöldözték minden tulajdonát, az utazásai alkalmával tett tudományos feljegyzéséit is; végre visszatért Debrecenbe. Nem maradt egyebe, mint_ a maiária tropicá-ja, amelyet Kisázsiából hozott. — Komplikációk 1922-ben a sir szélére juttatták, az ő szokatlan erős természetével azonban mindent kihevert. Milleker ismét vidáman jár kél a világban, bár egyik lábát amputálni kellett. A legutolsó bécsi tartózkodása alkalmával kedvet ébresztett bennem egy keietmagyraországi úthoz, igy jöttem el Debrecenbe. A nyíregyházi vendégszeretet Amikor a várost eléggé élveztem, átutaztunk Szabolcsvármegyébe Nyíregyházára. A magyar vendégszeretet világhirü. Magyarországon a nyiregyházi vendégszeretet még ezenfelül külön hírnévnek örvend. Ezek után képzelhető, hogy milyen jól megy sorsa annak, aki e városnak vendége. És mi ezek voltunk, Nyíregyházán magától értetődik, hogy egy külföldi tanár a város vendége. Már az állomáson a város fogata várt reánk. A dolog éppen nem sikerült. A tanárok már ilyenek. Mi egészen más ajtón mentünk ki, mint a közönséges emberek és a reánk várakozó kocsit sem láttuk. A város közepén azonban találkoztunk a fogattal s igy jutott a dolog a rendes kerékvágásba. A minket fogadó ur Kardos István kulturtanácsos volt, megválasztása előtt polgáriiskoiai igazgató. Kulturtanácsos alatt értik Magyarországon a kulturügyekkel megbízott városi tanácsost. Bencs Kálmán polgármester ur kimentette magát, amennyiben fontos tárgyalások őt másutt vették igénybe. A nyiregyházi muzeum Egy röpke kávéházi látogatás után a muzeumba mentünk. Ennek a praeshistorikus korabéli leletekben vaió gíizdagságáról már beszéltek nekem magyar kartársaim ugy Bécsben, mint Budapesten. — Ennek dacára nagyon meglepett a dolgok mennyisége és a szépsége, leginkább azonban a vidéki muzeumokban szokat.an nagy rend. Beosztás. Megcédulázás. A muzeum igazgatója Kiss Lajos min den dicséretet megérdemel érte, főképpen azért, mert tevékenységét munkaerejét nem szentelheti kizárólag a gyűjtésnek, hanem irattári ügyek tömegét is ő intézi el. — Érdeke volna e szép muzeumnak az, hogy tanult segédmunkást adjanak melléje; aki ezt még jobban bővithetné. Egyedül a muzeumból már levontiató az a következtetés, hogy Nyíregyházán sokkal nagyobb erdeklődes mutatkozik kulturtörekvésekkel szemben, mint másutt .Amint hallom, itt a polgárság szívesen hoz áldozatokat a tudományért és Milleker Barátom az ő intézete számára itt meglehetősen megértésre talál. Nyíregyháza város arra is gondol, hogy saját muzeumot létesítsen, mert az említett a vármegyéé. Ennek alapját dr. Saáry Sándor gyűjteménye képezné, amelyet ő ajándékoz a városnak. Ilyen dolgok Magyarországon gyakrabban fordulnak elő, mint náiunk, ami arra mutat, hogy a szűkebb haza szeretet és önzetlenség még itt virágoznak. — A gyűjteményt a tulajdonos házában megtekinthettem, sok egyéb régiség mellett tartalmaz ez említésre méltó praehistorikus korabeli leleteket is. A Sóstógyógyfürdő. A muzeum megtekintése után kikocsiztunk a Sóstógyógyfürdőre. Egy a város tulajdonát képező fürdő, amelynek a mostani renoválása jelentékeny összegbe kerül. Nyíregyháza mellett van egy kis nyirfaerdőcske. A város vidéke a Nyírség; egy az Alföfdből kiemelkedő homok-agyag és löszplató, amely számos tavacskát takar, ezek nek vize nátriumkarbonátot tartalmaz s a nép gyógyjitó erejűnek tartja e sóstavakat. Mindenféle mesterséges beavatkozásra ezek kezdenek eltűnni, amint sok helyen nyírfákat sem lehet már látni. Egy egész uj kulturába fogtak ehelyett itt az emberek, ez a szőlőmüvelés, amely jól bevált. Visszamenet a Sóstógyógyfürdőről egy pincét is megtekintettünk, ahol különféle jó cseppeket ittam. A iukullusi lakomán, amelyben Nyíregyházán részem voít, elsősorban egy előttem addig ismeretlen ésdesvizi hal érdekelt, amelynek nincsenek szálkái. E halat toknak hívják. Amint Bécsben megállapítottam, egy halfaj, amely 2 méter hosszura is megnő és jó kaviárt is szállít. Van Nyíregyházának egy kis városi színháza is és igy magátói értetődik, hogy az éppen műsoron levő operettnek néhány jelenetét meg js néztük. Sohasem néztem meg operettet. —Azon tény, hogy az elsőt egy számomra érthetetlen nyelven kellett volna tekintenem, ha ugy szóbeszédbői nem tudtam volna már, hogy egy operettnek a szövege csak kevéssé zárja a különböző csinos arcokat, lábakat és toiletteket, amelyek a darab lényegét teszik. A zenének sincsen egyeb feladata, mint az, hogy eme szép dolgokat még élénkebb mozgásba hozza. Ez a cél tökéletesen el is éretett, jóllehet a színtársulat legkedveltebb táncosnője nem js szerepeit. Amennyiben állandóan a kulturtanácsos ur kiséretében voltunk, szünet közben hátulról is megtekinthettük a színpadot. Kérem azonban semmi rosszra ne gondoljanak, az öltözők szigorúan zártak voltak. Szinház után a moziba is bepillantottunk, majd a Korona szállónak egyik szobájában pihenni tértünk. E szobát, ha helyesen informáltak, számunkra előbb ki kellett üríteni. Amennyire a gyors ide-oda kocsikázás alkalmával ugy éjjel, mint nappal megfigyelhettem Nyíregyháza városát, ez egy jól gondozott fejlődő város benyomását teszi, van egy egész sereg monumentális 'épülete, ezek közül néhány régebbi, amelyek jelentősebbek is. A vármegyeházán kivül voltam a szép városházán is, hogy a tevékeny polgármesternek az élvezett kedvességekért hálás köszönetet mond jak. Őt még mindig nem találhattuk meg, ottmaradtak tehát névjegyeink. Azzal a tudattal hagytam ott Nyíregyházát, hogy a középeurópai világ legkülsőbb bástyáját ismertem meg, egy várost, amely kitűnik a szellemi kultura után való becsületes és tevékeny törekvése által és gazdagságát magasabb céiok szolgálatába állitja. — Az egyetem őstörténeti intézete Bécs IX. Wasa-utca 4. sz. Vezető: Dr. Menghin Oswald tanár Mélyen tisztelt Polgármester Ur ! Már régen óhajtottam az Ön és Nyiregyhaza városa iránt érzett hálámnak kifejezést adni azért az egyedül álló fogadtatásért és vendéglátásért, amelyben ott részem volt. Halasztottam e levél megírását addig, mig nagyrabecsülésemnek nyomatott jelét is mellékelhetem. A mellékelt újságcikkből méltóztassék meglátni azt Polgármester ur, hogy milyen kedves emlékekkel gondolok vissza Nyíregyházára. Áz ott eltöltött nap _ a legkellemesebb utazása emlékeim közé fog tartozni mindig. Ezt elsősorban az Ön rendkívüli kedvességének köszönhetem. Kérem neki legőszintébb köszönetemet tolmácsolni. Fogadja Polgármester ur újból legmélyebb köszönetemet. A legmélyebb tisztelettel Dr. Men

ghin. "OS o •oo