Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-17 / 86. szám

1925. áprilisi 17. 5 Az apagyi földreformhoz. Szabolcs vármegye közigazgatási bizottságának folyó hó 9-én tartott ülésében, mint az a »Nyirvidék« április 12-iki számában közöltetett, a vármegyei földreform és földigénylőkkel kapcsolatosan nyugtalanító, sőt megdöbbentő előterjesztések hangzottak el, melyek ha tényleg megfelelnek a valóságnak, ilíuzóriussá teszik a szép reményekkel s a jogos igények alapján megalkotott s megcsonkított magyar hazánk léte, fennmaradása és feltámadása érdekében is nagyjelentőségű földreform törvény szociális jelentőségét. Hogy a vármegye többi községeiben hogy áll ez az ügy, nem ismerem, ahhoz tehát nem szólok. Kötelességemnek ismerem azonban, mint lelkész, kinek Istentől is elhivatásom van arra, hogy a gondjaimra és vezetésem alá bigott hivek lelki, sőt bizonyos tekintetben anyagi gondjait is felvegyem s azzal törődjek, kötelességemnek ismerem, — mondom <_ hogy a Jármy Béla ny. főispán ur őméltósága ajkairól, a fénti közigazgatási bizottsági ülésen elhangzott s specialiter az apagyi földreformra vonatkozó s tendenciózusnak látszó állításait a kellő valódi értékére leszállítsam. A tendenciózusnak látszó előterjesztés bizonyára onnan származott, hogy az "apagyi földmegváltást szenvedő birtokosok március hó első felében, amikor éjjelenként 6 —1 fokos fagyok voltak, kidoboltatták a községben, hogy a részes müvelés alá adott földeket 8 nap alatt mindenki leszántsa. Természetes, hogy á kijelölt terminusra senki sem szántotta le, mert nem is szánthatta, hiszen á bevallott rendkívüli időjárás és fagyok miatt még gőzekével sem lehetett volna szántani. Az idő jobbra fordultával azonban a helyzet egészen megváltozott. Es, habár a rendkívüli száraz időjárás a tavaszi veteményezésre kedvezőtlen, mégis az igénylők a részes müvélés alá adott földek több mint egyharmad részéi megszántották s burgonyával bevetették, ^ a többi részét, mely tengeri vetés alá jön, melyet éppen a nagy szárazság miatt nem is lett volna tanácsos ezideig bevetni, — most szántják s 8—10 nap alatt az is be lesz vetve mind. Hogy pedig a 100 hold legelő parlagon maradt volna?... Teljésen tájékozatlanságból eredő állítás. Hiszen alig várja ez a nép, hogy legelőhöz jusson, szívesen viseli és fizeti a vele járó terheket, mely összeg felét sem teszi ki annak, amit eddig a birtokosok a legelő joggal nem bíróktól legelöber gyanánt szedtek. Nem hagyhatom megjegyzés nélkül azon "állítást sem, hogy «az igényjogosultaknak csak ingyen kellene a föld». Iiyet én még Ápagyon egyetlen egy embertől sem 'hallottam. Kár ilyen véleményt hangoztatni, különösen vezető embereinknek, mielőtt meggyőződést szereztek volna állításuk helytálló voltáról. Az ilyen híresztelések ártanak az ügynek, alkalmasak a felettes hatóságok véleményének kedvezőtlen kialakulására s hátrányos színben tüntetik fel jó mr« gyar népünk gondolkozásmódját. Nagyon kérem azért Jármy -Béla ur őméltóságát, szerezzen előbb meggyőződést a viszonyokról s ugy- nyilvánítson véleményt. | S amennyiben a «Nyirvidék»fent jelzett tudósításából arról is értesültem, hogy a vármegye földbirtokosait jelentéstételre hívják fel a földbirtokreform végrehajtásánál mutatkozó sérelmeikre vonatkozólag s ez alapon előterjes? tést tétetnek a májusi vármegyei közgyűléshez: kérem az alispán ur őméltóságát, hogy ez esetben, ne csak a földbirtokosokat, hanem a földigénylők választmányát, illetve megbízottait is hivja fel hasonló jelentéstételre, mert csak igy alakulhat ki előtte tiszta kép s igy tudhat lelkiismeretes bírálatot mondani. Apagy, 1925. április 12. borosjenöi Szabó Aladár, lelkész'. pénteken, szombaton „UT A BOLDOGSÁG FELÉ" c film főszereplőjével az évad legszebb filmje Akik a szivükkel i i i Artúr Wing Pinero regénye? elbeszélése filmen 8 felvonásban. Főszerepben: RICHÁRD BAIÍTHE1.MES és Mc. MAY AVOY. Előadások 7 és 9 órakor Vasárnap Uj műsor Hétfő *t itHjcj. Krtj íi n yaoíi yii Amerikai burleszk 5 felvonásban és a kísérő műsor mm ja . ftswbm fölad nftbf hivői Fentekre az Apollóba érkezünk A fiótával és hegedűvel ZORO és HURU Hirdetések felvétetnek Budapesten: RUDOLF MOSSE hirdetési irodájában, VI., Podmanicdcy-utca 49 és a MOSSE fiókokban: Győrött és Szegeden. Már kisgazdáink között is kárhozatos fényűzés ver gyökeret. Nyíregyháza, április 14. A Nyirvidék tudósítójától. Fővárosi tudósítónknak alkalma volt az ünnepek alatt Földes Béla dr. v. b. t. t., volt miniszterrel, az Országos Több termelést Liga elnökével beszélgetni. A többtermelés volt a beszélgetés legfőbb témája és arról a sorsdöntő kérdésről Földes Béla dr. a következőket mondotta. A világháború és a kegyetlen békeszerződések áltat halálosan megsebezve, a magyar nemzet kűz<l a kétségbeeséssel, sírva jubilál. — Ünnepli legnagyobb mesemondóját, aki előtt mi is meghajtjuk zászlónkat, mert a sötét időkben a tőle kiáradozó hazafias érzés a magyar föld értékét megtartotta és fokozta. Egy nemzet nem lehet elég hálás azok iránt, kik szellemi gazdaságát gyarapították, mert az örökké való . Azonban a száz éves forduló címén a magyar nemzetnek egyéb ér fékekről is kell, hogy megemlékezzék. Igy meg kell emlékezni arról, hogy száz éve műit, hogy az alkotmányos élet visszaállítására a nevezetes 1825-iki országyűlés öszszehivatott és a törvényhozás 13 évi pihenés után újból megkezdte működését, mely különösén az érdekek terén új anyagi kórszaknak kezdetét jelenti. : De'én emlékezetesnek tartom azi is, hogy száz éve annak, hogy hazánkban az első gőzgép a seimelci bányákban felálh'tatott. Ezek az események kötik össze a nyomor mat napjait a múlttal. Az anyagi fejlődés megindulásával, a mezőgazdaság haladásával, a búzatermő magyar vidéknek érvényesülésévei bontotta ki á magyar Géniusz Vörösmarthy, Petőfi és Aranyban magasratörő szár rtyait. A haladás, meíy 1825-ben megindult a törvényhozás múnkássága folytán, sok nehézségbe ütközött ,különösen abba, hogy Magyarország BécS mostoha gyermeke volt. Ez a fejlődés csak azon a téren volt lehetséges, ahol a versengés nem volt oly szembetűnő t. i: a gazdasági élet segéd szerveinél, amilyen a hitelügy és a közlekedésiig)-. £s ez a kettő hatalmas emeltyűje volt a haladásnak. A hitelügy híd a tőke és munka között, mely a termelő képességet hatványozza. A közlekedés híd a termelő és fogyasztó között, mely a javak forgalomképességét fokozza. A száz év előtt megindult reformok a hitel és közlekedésügy terén tették egyidőben Magyarországot Európa éléskamrájává. És ma is arra kell utalni, hogy a hitelügy- és a közlekedésüg) hiányos volta egyik főakadálya a magyar föld termőére jének kifejtésére. Egy á mezőgazdaság sajátos természetének megfelelő hitelrendszer ,egy a tanyáig terjedő közlekedési rendszer oly mértékben fokozná a legfontosabb termelés érőnek a földnek hozam képességét, hogy államgazdaság és nemzetgazdaság csodálatos felvirágzása indulna. Az Országos Többtermelési Liga eddig abban a szerény keretben mozgott, hogy az egyénből indulván ki, a kisgazda tudásában, erkölcsében, gazdasági észszerű hajlamaiban, szokásaiban kereste a magyar mezőgazdaság, haladásának biztosítékait. Ez egy aprólékos, nem csillogással járó, de hasznos múnka és tapasztalatunk az, hogy a magyar földműves hajlandó az üdvös tanítás és tanács befogadására, csak türelemmel kelr* vele foglalkozni. Sűrűn fordulnak is a Ligához tanácsért, segítségért, amit a Liga készségesen ad is. Hozzájárulunk kulturális alapok létesítésé hez a falu javára. Gazdasági iskoláinkban, tanfolyamainkban szorgalommal gyűjtik az ismereteket, megtanulják az egyetértő együttműködés kötelességét. Buzdittatnak helyesebb gazdálkodási módra, a nemesített vetőmag, a műtrágya használatára, az állatokgondozására, a gazdaság különböző melléktermékeinek ipari feldolgozására. Persze még messze vagyunk a dán, a német és a svájci paraszttól, akik között naprói-napra terjednek a mintaszerű gazdálkodás erényei. A Liga is arra törekszik, hogy mintagazdaságokat teremtsen és mintagazdákat minden tekintetben. A szempontból különösen három fontos feladatot óhajtok megemlíteni. Sok a panasz, hogy kárhozatos fényűzés ver gyökeret a kisgazdák között ,mely felemészti a vagyont, megmérgezi a munkakedvet és;végeredmény ében erkölcsi zülléshez ve Zet. Ez ellen a baj ellen a legnagyobb komoíysággaf keli küzdeni és itt különösen a biztokososztáiyhoz, a közép és nagybirtokosokhoz kell fordulni és őket kérvekérni, hogy jó példával' járjanak elői, mert a fényűzés ellen kevesebbet használ a prédikáció, bár annak értékét nem szabad lekicsinyelni, de legtöbbet a jó példa. A másik dolog, amire Szükségvan, hogy már a gyermekbe oltsuk be a helyes gazdálkodási érzékét, munkakedvet, a jó gazdálkodás fontosságának, szépségének és áldásosságának tudatát, oktatássaf, hasznos játékokkal és jutalmazással . Harmadszor munkára, kitartó inúnkára keh nevelni mindenkit, mert a magasabb kulturális igények kielégítése csak megfeszített munkával, nem pedig néhány hónapig tarló évad-munkával lehetséges. Mi tudjuk, hogy feladatunk nagyon nehéz. A íöbbtermeléshez szükséges az emberek gondolkozásának, világnézetének teljes megváltozása. A többtermeléshez szükséges az ofcsó tőke, a jó és olcsó közlekedés, mérsékelt adóteher, fejlett ipar, kereskedelmi szerződések, kitűnő szakoktatás, sok tudás, sok erény, sok akarat, mindmegannyi dolog ,mefyet napjaink kaotikus állapota alig nyújt . De a nagy nehézségek, a legyőzhetetlennek látszó akadályok dacára sem szabad letennünk arról, hogy többet termeljünk s ezzel előre vigyük a magyar mezőgazdaságot . * A Die Dame uj száma megérkezett az Ujságboltba . Ragadja meg az alkalmat, m8ft CS3k ma CSŐtÖrtÓkÖn megy Az Apollóban 7 éa 9 órakor Biblia és korbács Az Apollóban 7 és 9 órakor