Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)
1925-04-17 / 86. szám
1925. április 17. JÍYÜÜTIBÉK 3 A fiatalkorú bűnösök hnsvéti ünnepe a nyíregyházi kir. törvényszék fogházában. Az apagyi igényjogosultak nyilatkoznak a vármegye közigazgatási bizottságának ülésén róluk elhangzott kijelentésekről. A vármegye közigazgatási bizottságának április havi ülésén dr. Jármy Béla volt főispán országos érdekből szóvá tette a földreform végrehajtásával kapcsolatosan tapasztalt katasztrofális jelenségeket s ezek során utalt az apagyi esetre. Most az apagyi földigénylők, akik a «Nyirvidék» referádájából tudomást szereztek a róluk elhangzott kijelentésekről, a következő levél, illetve nyilatkozat közlésére kértek fel bennünket: Igen tisztelt Szerkesztő ur! A Nyirvidék húsvéti számában megjelent ujságközleményre, ameiy dr. Jármy Béla őméltósága a Közigazgatási Bizottságban elmondott beszédének kivonatat is tartalmaztza.és e részben az apagyi földreform üggyel vonatkozásban van, méltóztassék az igazság és megtámadott reputációnk érdekében alábbi nyilatkozatunknak helyt adni: 1. A község részes művelőit kisbérletbe való beállásra soha senki nem «szólongatta». Mindössze anynyi történt, hogy a község megváltást szenvedő földesurai március hó első felében kidoboltatták. hogy részes művelők földjeiket 8 nap alatt felszántani tartoznak. A dobol ás napjától számított 8 napi időtartam alatt 6—7 fokos hideg volt s bátran lehetett jeget vágni. Könnyen érthető, hogy ezen idő alatt nem 21 holdat, de egyetlen holdat sem szántott le senki, igen egyszerűen azért, mert csikorgó hidegben szántani nem lehet. A Jármy őméltósága áltai emiitett 21 hold szántás még a mult évről maradt. Az időjárás kedvezőbbre fordulásával azonban minden «szólongá}ás» nélkül munkába állottunk, a juttatott földek közel felét megszántottuk s burgonyával bevetettük. A másik fele most van Szántás alatt s azt kukoricával fogjuk bevetni. A tengeri pedig május 10—15-ig nem késik. A földek megszántásával és bevetésével tehát még korán is készen leszünk, nemhogy azzal elkésnénk. 2. Az a kijelentés, hogy Apagyon a részes mivelési területből «319 h. parlagon maradt», kissé elsietett kijelentés, s a földbirtokosok részéről legfeljebb jámbor óhajtás lehet. £s van egy igen lényeges hibája — valótlan. A részes mivelési területek közel fele már is le van szántod, másik fele szántás alatt áll. Egyébként április 10-én arról beszélni, hogy valami «parlagon maradt», amikor a szántási időszak alig hogy elkezdődött, — nem lehet. 3. «Igy maradt parlagon ih. legelő' is.» Valóban «igy». Ugy t. i., hogy a kihajtás Szent György napján, április 2^-én van, addig tehát szegény legelő kénytelenkelletlen «parlagon» hever. Az igazság kedvéért meg Kell jegyeznünk, hogy a 100 h. legelőn 200 drb legeltetési jog van, s a község legelőnélküli lakossága 240 jogot'jegyzett le, a gazdasági cselédek kivételével. Ha jegyzésre ők is fel lettek volna hiva, körülbelül 300 jog lett volna biztosítható. A juttatott 100 h. legelő tehát előreláthatóan tul lesz terhelve, s igy az ominózus parlagon heverésről szó sem lehet. 4. Hogy az igényjogosultaknak ingyen kellene föld?! Ebben van valami. Az idevonatkozó résznek ez az egyetlen helyes állítása. De nem adják. Talán Jármy őméltóságának nem kellene-e vagy 1000 h. föld, ha adnának!? Bizony, jó volna az. Csak az a bökkenő, hogy a földet ingyen nem adják ám. És ezt nagyon jól tudják Apagyon is. Azt is nagyon jól tudják, hogy még a Krisztus Urunk koporsóját sem őrizték ingyen s igy a legmerészebb fantázia is holtra fáradna, mig eljutna addig a gondolatig, hogy az apagyi megváltást szenvedők ingyen adják a földet Egyszer azonban volt Apagyon, ha nem is ingyen, de nagyon olcsó földosztás. Sajnos, akkor bizony visszafelé osztották el a földet, ugy hogy az kicsúszott jó uraink lába alól. Egyébként engedtessék meg, hogy a magunk részéről csak egyetlen tényállítást tegyünk. A földbirtokos urak kérvényt nyújtottak be a nagyméltóságú Bírósághoz, melyben az apagyi ítéletnek elnöki tanács elé vitelét kérelmezték. Mi egyszerű földmives emberek vagyunk, a szabad természet ölén nőttünk fel s igy a jogászi dialektika magas müvé szetéhez bizony semmit sem értünk. Azt azonban meg tudjuk állapítani, honnan fuj a szél. Tekintettel pedig arra, hogy Jármy őméltósága az egyik apagyi fölcH birtokos urat, Gyulaházi Artliurt képviseli, nem bir minden valószínűség hiányával, ha az állítólagos beszéd és az elnöki tanácsi kérvény között bizonyos légi kapcsolatot tételezünk fel. Ha tévednénk, előre is bocsánatot kérünk. Kelt Apagyon, 1925. évi április hó 12-én. Az apagyi földhöz juttatottak választmánya. — Kavazói Puskás Simon földbirtokos, földhöz juttatottak szakértője. — Vitális Péter, Biró Sándor, Kodácsi János, Kiss Gy. Pál, választmányi tagok. | | Piadal | I Április hó 16, csütörtök | Anita tart főszereplésével | Láíliatatlan ellenség I Filmdráma 6 felvonásban Ezenkívül ZORO és HURU főszereplésével Az ausztráliai menyasszony ff Burleszk 5 felvonásban. Előadások 7 és 9 kor. Jön Jön Akik a szivükkel látnak I Artúr Wing Pinero regényes elbeszélése filmen. Nyiregyháza, április 16. A Nyirvidék tudósítójától. Húsvét vasárnapja. Az isteni szent eszmének, a feltámadásnak ünnepe. A családi boldog együttérzés, a béke harmóniája a szívekben. A megnyugvás az élet ezer küzdelmében, a boldogító érzés «Feltámadunk, mert nincs halál». Húsvét vasárnapján délután a fiatalkorú bűnösök háziüníiepéíyén voltunk néhányan, nagyon kevesen. Azok a szerencsétlen fiatal leányok, kik 14 éves kortór21 évesig élnek az emberi társadalomból kiközösítve, szigorú fegyelem alatt szintén átérezték e napon a krisztusi szeretet mindent besugárzó és átható melegét. A helybeli fogházban mintegy 70 fiatalkorú leány van elhelyezve, akiket szeretettel párosult szigorral nevelnek, hogy őket a tárnsadalom hasznos tagjaivá tegyék. Dolgoztatják őket a legkülönbözőbb munkakörökben, hogy becsülni tanulják a munkát és élethivatást nyerjenek. Hogy ünnepnapjuk maradandó nyomot hagyjon a lelkükben, vezetőik, a minden elismerésre méltó fogházgpndnok Bárdos Lajos és a felügyelőnő, Korompay Erzsébet, fáradságot nem ismerő kitartással és türelemmel készítették elő a húsvéti előadást. A nagy munkaterembe gyűjtötték össze a leányokat, amig társnőik az ügyesen elrendezett színpadon különböző jelenetekkel, költeményekkei, énekszámokkai szórakoztatták őket. Hallottunk szép irredenta verseket, a Egy nyíregyházi polgári iskolai tanár találmánya. A Katica-bogár számoló meséje. i. Nyíregyháza, április 16. A Nyirvidék tudósítójától. Tegnapi számunkban megígértük, hogy Munkácsi ny. polgári iskolai tanár számolási rendszerét sorozatos cikkekben bemutatjuk. Meghallgatjuk tehát magát a feltaláló pedagógust, aki elkezdi a Katica-bogár meséjét. A tanár ur ekképpen mesél a kis gyermekeknek : Ilyen voli a királykisasszony két katicája. Ezeket legeltette Matyi. Egyszer az ezüst legelőn, egyszer az arany legelőn, végül a gyémánt legelőn", hol a két Katica ugy meghízott, hogy olyan nagy lett, mindkettő, mint az ökör. — Húsvét magasztosságát tárgyaló költeményeket. S végűi együtt elénekelték a Himnuszt. Valami meg magyarázhatatlan érzefem fogta meg a lelkünket és szemünkben könnyek csillogtak. A műsor után uzsonnát kaptak a leányok. Boldogan fogyasztották a kávét s a jó lekváros kalácsot, amelyet a városszert eismert angyali jóságú, mindig névtelennek maradni akaró úrasszony vitt nekik. Hogy csillogott a leányok szeme, öröm ragyogott arcukon, mikor az áldott szívű úrasszony eljött meghallgatni őket résztvenni ünnepükön és örömükben. Sajnos, a 42 hölgy közül, akiket a minisztérium a felügyelettel megbízott, talán csak 1—2 látogatja a javítót, pedig úgy szociális, mint etikai szempontból csak üdvös lenne, ha időről-időre érdeklődéssel fordúfnának feléjük, hiszen lélekmentő munkájukban, mely nehéz és fáradságos, segíteni kellene a vezetőséget, kiknek munkáját Isten áldása kiséri s kik igaz, megértő szeretettel veszik körűi az elhagyottakat, elesetteket . ..iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiáiiiiiiiiirniiiiiiiiiiiiinnniiii.. Jön Jön Jön Jön Jön Jön a budapesti Renaissance Szinház együttese Jön Jön Jön Jö.i Jön Jön muittuunmiuninuiumiiHinfmiBmiiiiiinmin 1Volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is tul, még azon is tul, az üveghegyeken is tul, a kacsalábon forgó váron is tul, ahol egy ilyen (a tanitó az ujját mutatja) kis kurtafarku malacka tur, volt egy tündérország és annak egy királynéja. Ennek a királynénak volt egy kis leánya a kis tündérkisasszony. A tündér kisasszonynak volt egy kis szolgája, csak ilyen kicsi, tanitó a hüvelykujját mutatja) mint a hüvelykujjam, ezért Hüvelyk Matyinak hívták. Hüvelyk Matyinak a királyi udvarban nem volt más dolga, minthogy a tündér kisasszony két kis katicabogarát legeltesse. (A tanitó felmutat két a sugarak által öt részre osztott 5—5 pontú félkört. ! Nézzétek gyerekek ! Ennek a Katókának egy reggel született egy kis fia (A tanitó felmutat egy 5 pontú félkört) egy ilyen parányi kis Katóka, mint az ujjam hegye. Hüvelyk Matyi örömében földhöz vágja a kalapját és rohanva beje| IHla pénteken! MMIAIA ^^^mmmaasam g zo mjj aton, vasárnap, hétfőn, kedden 1 *ar Három pracia«szinten ^ Kri«mtám „BEVISSZÜK ÜZLETEBE A \?E\?0KET!" eim alatt megjelent könyvecske a modern és praktikus reklámot tárgyalja. Megmutatja a hirdetőnek a helyes utat, miként lehet csekély költséggel nagy és uj és bérmentve küldi széjjel ezt vevőkörre szert tenni. JLily IJtsUCi az értékes könyvet minden komoly érdeklődőnek: RUDOLF MOSSE hirdetési iroda központja. Budapest, VI., Podmaniczky-u. 49.
