Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-13 / 83. szám

JNXiMIDlíK 1925. április 12. Földbirtokos, kereskedő, ezredes, hadnagy, gazdatiszt, hentes, kéményseprő és még több más foglalkozású egyén szerepel Somogyi Jenő álszázados kárvallottjai között. Mi Yolt Somogyi jelmondata ? Érdekes adatok a nyíregyházi fogházban lakó ájszázadosról. met tudósok jobban ismerik, mint Szabolcs községei. Mert még a barátai sem ismerték Jósa Andrást. Látszólag bohém volt és a gáláns kalandjairól hires Jósa Gyurival hozták rokonságba. Lelke csordultig telve emberszeretettel és az ő botiémsága: a nevetve-oktatás bölcsessége volt. A százesztendős Nyiregyháza felkereste sirját, hogy kegyelettel áldozzon emlékének. Kovács István főhadnagy. Békés idők ihletett éveiben alkottak maradandó várost a Nyírség futóhomok tengerében — az ész hősei. A békés idők nemcsak a külellenség hiányát jelentették — de belső"egységes harcvonalat a sötétség ellen. Diadalmas harcokat a nemzeti kulturáért. Károlyi gróf, Kállay András, Bencs László, Benczúr Gyula, Jósa András hadvezérek voltak, akik mögött elszánt katonák villogtatták a béke fegyvereit: az ásót, kalapácsot, ollót, melyek nyomán — • mint bűvész keze alól a kártyavár — kisarjadt a világosság birodalma. Vájjon neveltek-e olyan utódot, aki kemény ököllel üt a rakoncátlanok közé. Mert mindenütt vannak olyanok, akik kárörvendő arccal szeretnek belerúgni a haldokló óriásba. Mikor gát nélkül omlott vissza a nagy magyar tenger a Piave felől, mikor itthon bóditó mérgek mámorába ringatták az elfáradtakat — ez a százesztendős munkával felépített város is megtorpant. Tengerész történetekből olvasom, hogy a siilyedő hajó korlátain patkányok szaladgálnak, kibújva a hajófenék liszteszsákjai közül. Így történt itt is. Rejtett ajtók nyiltak — kiöntve sötét odujokból megrészegült embereket. Ellepték a fórumot, nem volt többé becsület, munka, haladási vágv, csak a tuSatlanság kavargó örvénye. Egy fiatal katona megakarta fordítani az álutra jutott szekeret. Nemzetőröket szervez, lelket önt az alvó magyarokba. Csak harmincadik événél tart, máris az aggastyánok bölcsességét hordja magában s olyan nyugodtan lép az ingovány felé borított deszkaszálra, mint a csecsemő, kinek kezét az angyalok vezetik. Kovács Istvánt a hajóról menekülő patkányok odaállítják a vesztőhelyre. A homlokára hegyesvégü acélgolyó vérrózsát rajzol, elbukik a legméltóbb ember, aki valaha helyet foglalhat Nyiregyháza történelmének arcképcsarnokában. + * Ha idegen vetődik Nyíregyházára, el szoktunk vele sétálni a széles utcákon, megmutatjuk kertjeinket, a futóhomokra épitett nyírségi erdőt. A közönyös idegen arról beszél, mi minden hiányzik még ahhoz, hogy e nagy faluból város legyen; az udvarias nem ve* szi észre, hogy még nádfedelü házaink is vannak és átfut tekintete az őszi utca járhatatlan sarán. Megdicsér bennünket: mai nemzedéket. Ti — nyíregyházi polgárok — sétáljatok ki velem a temetőbe, hol nagyjaitok aluszszák örök álmukat. A karcsú márvány sírkövek hosszú árnyékot vetnek az útra. Üljetek le egy ilyen sirkő tövébe és pihenjétek ki a napi fáradalmakat. Ahogy elsimul kezeteken a munka ranca — körülleng benneteket a sírkövekre vésett Nyiregyháza történelmi szelleme — és uj erőre kaptok a második évszázad kezdetén a ránk váró feladatok megoldására. Távirat. APOLLO NYÍREGYHÁZA. Szombat, vasárnap Önök játszák a legszebb húsvéti műsort a „Halálvárost". Moz ifilm. Hirdetések felvétetnek Budapesten: RUDOLF MOSSE hirdetési irodájában VI., Podmaniczky-utca 49 cs a MOSSE fiókokban: Györött és Szegeden. Nyíregyháza, április 12. A Nyirvidék tudósítójától . Somogyi Jenő ellen, az ország különböző városaiból egyre érkeznek a feljelentések. Ezeket a cselekményeket Somogyi a nyomozás eddigi folyamán csaknem mind beismerte, csupán csak a sértetteket nem tudta megnevezni. A beérkezett iratokból a sértettek nevei is megállapíthatók. Hol követett el lopásokat Somogyi mindazon helyekről, ahol lopást követett el, pontos leírást adott. A legtöbb esetben meg nevezte az utcát, a sértettek foglalkozását, csak a neveit nem tudta megmondani. A kárvallottak között szerepelnek földbirtokosok, kereskedők, ezredes, hadnagy, gazdatiszt, hentesek, kéményseprő és még több más foglalkozasu egyének. »A pénznek nincs szaga :. Somogyinak jelmondata az volt hogy : »pecunia non olet« — (a pénznek nincs szaga.) s eme jelmondat hatása alatt mindenütt meg jelent, ahol pénzt vagy ékszert sejtett. E tekintetben bámulatos ügyes séggel szimatolta ki á gazdag házakat, s a lakások ama bútordarabjait, melyek a vagyont érő ékszereket rejtették. Jó szimat és ügyes kibúvó. Akkor is jó szimatja volt, hogy az alkalmas pillanatot kiválassza műveletei végrehajtásához. Ha pedig a szerencse elhagyta s a kárvallottak valamelyikével szemben találta magát, mindig talált ügyes kibúvót. Egy izben egy borkereskedő szobájából nagy értékű zsákmányával épen távozni akart, amikor a kereskedő benyitott a szobába. Somogyi azonnal bemutatkozott, mondván, hogy ő borkereskedő, s bort akar venni. A borait eladni nem tudó keres kedőnek eme szokatlan kijelentés hallattára felragyogott a szeme, s a kedves vendéget a pincébe vezetve sorra kóstoltatta vele összes borait. Somogyi pedig zsebében a sok milliót érő ekszerekkel — mondta ki a szigorú bírálatot. Mint a szeszes italok nagymérvű fogyasztója, bizonyosan megtudta állapítani a borok milyenségét. Egy másik alkalommal pedig az eléje siető szobalánynak orvosként mutatkozott be s kimenekült a veszélyből. Somogyi a szivekbe is belopta magát. Somogyi nemcsak a zárt lakásokba tudott behatolni. Bámulatos ügyességgel be tudta magát lopni a női szivekbe is, s e tekintetben nagy sikerekre tud visszatekinteni. A finom üveg házivirágok mellett észrevette s két kézzel tépte a mező vadvirágait is. Első menyasszonya. Első menyasszonya egy ezredes leánya volt. Szegény leány nem gondolta, hogy a századosi uniformis kit rejt magában. Szökésének tartama alatt pedig eljegyezte magát egy szerencsi | varroleánnyal, — aki előtt tanárnak I mondta magát. Eljegyzése azonban nem akadályozta őt abban, hogy I ezután is mohón letépjen minden virágot, mely útjába kerül. Félvilági nők és cigányok Kedvence volt a félvilági nőknek s a cigányoknak is a bőkezű Somogyi. A vig cigányzene, s a vértforraló női kacaj sok kellemes órát szerzett neki. A fogház cellák ajtajának a nyikorgása és a rabbilincs zörgésé szolgáltatja most a zenét Somogyinak. ami nem kellemes zene az előbbiek után. Mindenáron katona akart lenni. Bizonyára erre a bekövetkezendő kellemetlen helyzetre gondolt Somogyi akkor is, amikor a miskolci honvéd fogház foglya volt, s mindenképpen katonai egyénnek akarta magát feltüntetni. - Amennyiben ugyanis civil mivolta megállapítást nem nyer — a hadbíróság nak nem lévén tudomása a feje felett függő 8 évi fegyházról —• jelentéktelen kis büntetéssel léphette volna át a honvéd fogház küszöbét. Hogy katonai mivoltáról meggyőzze, a katonai hatóságokat, jegyzőkönyvbe mondta 1924. október 15-én történt kihallgatása alkalmával, hogy századparancsnoka volt Sefcsik Gyula szazados, s hogv ugyanannál a századnál szolgált még Mammusich István százados és Molnár Sándor tiszthelyettes. Mikor azonban Mammusich nyűg századossal szembesítették, "beismerte, hogy a bemondott tisztek parancsnoksaga alatt sohasem szoligált s hogy a fenti vallomástételel csak a civil bíróságtól igyekezett mentesíteni magát. Előkelő civilek között. Somogyi nemcsak tiszti körökben hanem előkelő civil urak társaságában is feltalálta magát. Ha ugy alakult a helyzet, — még toasztozott és szónokolt is. Somogyi a politikus. Mindig a kormány álláspontjára helyezkedett, ezt a politikát védte. Szívesen beszélt a kiil- és a belpolitikáról is, s előszeretettel boncolgatta a kiil- és a belpolitika összefüggését. Most van ideje arra, hogy tovább fűzze ily irányú gondolatait. Most azonban bizonyára inkább saját ügyeivel foglalkozik, nehogy valamelyik cselekménye elbírálatlanul maradjon, gondolván, hogy jobb tul esni egyszerre minden bajon. Szökése reggelén. Egyébként az államrendőrség lázasan kutat tovább is viselt dolgai után. Igy sikerült kipuhatolnia azt is, hogy szökésének reggelén 3 órakor felzörgette Patti Pál Erdősor 14. szám alatti lakost s hívta őt magával. Patti Pál azonban nem tett eleget kérelmének, — s igy Somogyi egyedül bolyongott tovább, mig azután ismét vissza nem kerül a fogház rideg cellájába. Vájjon a húsvéti feltámadás milyen gondolatokat fog kiváltani Somogyiból. Vájjon magába fog-e szállni, s igyekezni fog-e eddigi gondolkodását, érzelmeit megváltoztatva Istennek tetsző életet élni ? lehet kikiáltani, hallgatni kell vele, de érzi, hogy a művésznek is ég az agya, s a'sok kavargó gondolat között átcikkáznak ezek is és beleszúrnak, belenevetnek gunvos szemrehányással a lelkébe, a fájó szive kellős közepébe. Az ápolónő intett, hogy menje- ' nek. Elő kell készíteni mindent, mert az operáció igen sürgős. Sanyi ugy ment el a kórházból, mint az alvajáró, mint aki otthagyta minden éberségét a betegnél. Az autóban is panaszos és értelmetlen hangokat adott ki, a barátja nem győzte vigasztalni. Gyönge és re megő volt, anyjának ágyba kellett fektetni, mikor haza értek. » * » Négy- hét mult el. A budai hegyek öle fehér és piros virágokat ringatott, a Duna vizére ráhullott a napsugár és olyan volt, mint valami lángfólyam, melyen fehér tüzliajók lebegnek. Az ablakok is ragyogtak a parton és minden szines vblt, mintha virágot szórt volna valaki a Világra. Az ég nagyon kék volt és ráborult a csillaghegyi villára, mint egy porcellán ernyő, melynek terraszan négy ember ült, négy kacagó és boldog gyermek. A miivész, meg a fekete hajú Laci, a kis piros arcú budai lány és Nádszálkisasszony. Titkos eljegyzést ültek, brilliáns gyűrűket adtak egymásnak, mert ez igy nagyon szép volt. A mamák és papák akkor tudják meg csak az eljegyzést, ha előadják a Sanyi operettjét, ami két hónap ímulva lesz s ha Lacit kinevezik titkárnak a külügyben. Finom fehér !bor remegett a poharakban és habsütemények mosolyogtak egy üvegtálon. Nádszál kisasszony hozta. — Finom ez a hab — mondta Sanyi és Piroskának adott egy harapást. — Finom — felelte Laci és lopva lehajolt, hogy megcsókolja Nádszálkisasszony fehér kezét. — Finom, finom ! — mondta a két lány is kacagva és ránevettek a csillogó Dunára, a kék égre, a fehér hajókra, az egész Világra. — Éljen a szerelem ! — mondta Sanyi és fölemelte poharát. — A matér — súgta oda huncutkodva Laci, mire Sanyi dühösen ránézett. A lányok nem értették. Nevettek. Elpirultak. És Piroska duzzogva rátette kis kezét a Sanyi szájára : — Csitt ! —-.és még ezen is nevettek. Fregoli. Hétfőn kedden a Diadalban DANTON sara I 1 WMMÍ • Hí « főszerep! ősével