Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-04-13 / 83. szám

1925. áprili s 12. JSFYÍRYIDÉK 5 A hatóságok éber figyelemmel kisérik a Szabolcsvármegyében jelentkező tömegmoz­galmakat. Mikecz István alispán a gazdasági munkások érdekében széleskörű akciót fejt ki. Az Országos röldmüves Szövetség több községben nem alakulhat meg. A Tisza elmossa a tiszalöki határban épité utat. A vármegye közigazgatási bizottságának ülése. Nyiregyháza, április 12. A Nyir­vidék tudósítójától . Szabolcsvármegye közigazgatá­si bizottsága Mikecz István alispán elnökletével csütörtökön délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi ülését, amelyen az alispán nagy figyelmet keltő jelentését Virányi Sándor főjegyző olvasta- fel. A jelentésben Mikecz István al­ispán a következőket mondotta: Közigazgatásunk mult havi ál­lapotát, az annak keretében előfor­fordult fontosabb eseményeket s intézkedéseket ismertető jelentése­met a következőkben terjesztem elő: A vármegye munkásai­nak megélhetése. A kérdéshez fűződő fontos ál­lami és szociális érdekekre tekin­tettel még a folyó év január havá­ban rendeletet adtam ki a mező­gazdasági munkálatok, főleg az aratás és cséplés keUő időben s akadálytalan elvégzésének biztosí­tása, a vármegye területén lévő hi­vatásos munkásoknak megfelelő munkaalkalommal ellátása tárgyá­ban s az alárendelt hatóságokat minden lényegesebb körülményre kiterjedő részletes utasítással lát­tam el abban a tekintetben, hogy e fontos kérdésnek ugy a munka­adók, mint munkások jogos ér­dekeinek, valamint az emiitett köz­érdekek megóvására kellő figyelem mel legyenek. Hasonló szempontokból adta ki a m. kir. Népjóléti és munka­ügyi miniszter ur ugyancsak a fo­lyo év január havában 5024—1925. szám alatt a munkások lakásügyi, élelmezési s általában egészség­ügyi viszonyainak tanulmányozá­sa, az azok alapján a szükségesnek mutatkozó intézkedések tárgyában rendeletét . A járási főszolgabirák és a köz­ségi elöljáróságok utján élénk fi­gyelemmel ellenőrzöm, hogy a gazdaságok a cséplési és aratási, valamint egyéb gazdasági munká­latokra, lehetőséghez képest a he­lyi gazdasági munkásokat szerződ­tessék s igy a gazdasági munká­sok megélhetése kellően biztosít­va legyen. Az eddig beérkezett jelentések­ből megállapítható, hogy gazdasá­gi munkáshiány nem fog előfordul­ni és a munkasok is csaknem tel­jes számmal elhelyezést fognak ta­lálni. Miért jöttek békéscsabai munkások Szabolcsba? Csak Polgár községben kell tar­tani attól, hogy mintegy 700 gaz­dasági munkás elhelyezés né íkül fog maradni, mert az ottani mun­kások olyan túlzott munkabér kö­vetelésekkel léptek fel, hogy azo­kat a gazdaságok többszöri közve­títésem dacára saját jogos érdekeik sérelme nélkül nem teljesíthették. Ez volt az oka annak is, hogy a hatvani cukorgyár az egri főkáp­talan folyási gazdaságában a cu­korrépa müveléshez Békéscsabáról toborzott munkásokat s ezek szer­ződtetéséhez a kockán forgó fon­tos közgazdasági érdekekre tekin­tettel kénytelen voltam hozzájárul­ni. Továbbra is minden igyekeze­temmel rajta leszek, hogy a vitás munkáskérdések békésen elintéződ­jenek és a gazdasági munkákban fennakadás ne legyen. A gazdasági cselédek helyzete Szabolcsban. A gazdasági cseléd és munkás­osztálynak a népjóléti miniszter yr előbb emiitett rendeletében érin­tett életviszonyai tekintetében a beérkezett jelentések szerint á hely zet, ha kedvezőnek nem is, de tűrhetőnek mondható . A gazdasági cseléd és munkabé­rek nagyjában megfelelnek a há­ború előtti viszonyoknak, ugy, hogy a gazdasági cselédek és mun kásók megélhetésük feltételeit megtalálhatják, sőt közülök a jó­zanabbak s szorgalmasabbak, akik konvenciós és részes földjüket kel­lően megdolgozzák, bizonyos jó­létre is tehetnek szert. Nincs ruha. Rosszabb a helyzet a ruházko­dás szempontjából; a textil áruk­nak aránytalan drágasága folytán, az alsóbb néposztályok ruházati szükségleteiket kellően biztosítani az elmúlt években nem tudták s 5gy e tekintetben szükséget szen­vednek, a textiláruk árainak szem­mellátható csökkenése folytán meg van azonban a remény arra, hogy a helyzet rövidesen javulni fog.' A cseléd és munkáslakások ál­talában kielégítők ugyan, de az építkezésnek a kedvezőtlen gazda­sági viszonyok miatt éveken át szünetelése e tekintetben is érez­teti kedvezőtlen hatását. A földreform bizonytalan helyzetet teremtett. Hozzájárul ehez igen sok eset­ben a földbirtokreform miatt beál­lott bizonytalan helyzet, amelyre tekintettel sok gazdaság nem lé­vén bizonyosságban a megváltan­dó területeket s igy gazdasági üze­mének terjedelmét, az általa fog­lalkoztatható cselédek és munká­sok számát illetőleg, cseréd és munkás lakások építését még az esetben is mellőzi és kerüli, ha azt szükségesnek látja s anyagi helyzete az építkezést megengedné. A magam részéről s az I. fokú hatóságok utján minden lehető intézkedést megtettem az iránt, hogy a gazdasági cselédek és munkások megfelelő, a közegész­ségügyi követelményeket is kielé­gítő elhelyezését s életviszonyaik általános javítását előmozdítsam s hiszem, hogy a gazdasági helyzet javulásával s megszilárdulásával si­kerülni fog az eddiginél kedvezőbb s az összes követelményeknek megfelelő helyzetet teremteni. Fővárosi agitátorok a falvakban. Komoly figyelemre tarthatnak számot azok a mind gyakoribb i váló mozgalmak, amelyek buda­pesti központi — a^Drszágos po­litikában és sajtóban hangosan szereplő — agitátorok kezdeménye zésére a falusi őstermelő lakosság szervezetekbe való tömörítésére irányulnak és amelyek bár látszó­lag csak gazdasági érdekeik hatha­tósabb előmozdítása célzatával bír­nak, valóságban azonban ezt a ke­retet meghaladó politikai színeze­tet és jelleget kezdenek ölteni. A közelmúlt ezirányu szomorú ta pasztalatai után hatóságaink egyik legfontosabb feladatát képezi a tö­megmozgalmak éber figyelemmel kisérése és minden oly törekvés megakadályozása, amely alkalmas lehetne az alsóbb néposztály társa­dalmi békéjét és nehéz küzdelmek és szenvedések árán egyensúlyba jutott szociális nyugalmát veszé­lyeztetni. Ahol az 1918 .évi nagy zavargások voltak. A napokban kénytelen voltam megtagadni a m. kir. belügy­miniszter ur által láttamozott alap­szabályok szerint működő Orszá­gos Földmives Szövetség encsen­csi, tiszadobi és tiszalöki helyi cso­portjai megalakulása tudomásulvé­tele iránt a nevezett központ által benyújtott kérelmet, mert még élénk emlékezetemben van, hogy az 1918. évi novemberi zavargá­sok és fosztogatások e községek­ben érték el tetőpontjukat és a szélsőséges irányzatok e községek alacsonyabb értelmi fokon álló és gazdaságilag kevésbbé tehetős lakossága körében találtak köve­tőkre, miért is, minthogy szerve­zetbe való tömörülésük a gazda­sági érdekközösségen túlmenő, a helyi társadalmi békét tartósan za­varó és könnyen az állami és társadalmi rend felforgatására vál­ható célokat szolgáló színezetet ölthetne, ennélfogva a szervezke­dést, mint közérdekbe ütközőt megengedhetőnek nem találtam. Jelzőtáblákkaal látják el a kocsikat. Az ujabban mint gyakoribbá váló és a közforgalmú utakon a közlekedés rendjét súlyosan veszé­lyeztető utrendőri kihágások és hajtási szabálytalanságok elleni vé­dekezés hatékonyabbá tétele érde­kében elkerülhetetlenül szükséges­nek találtam a közutakon közleke­dő járómüvek jelzőtáblákkal való ellátásáról még az 1914. évi októ­ber hó 13-án tartott őszi rendes közgyűlésen megalkotott, de köz­bejött háborús, politikai és gaz­dasági körülmények miatt mmd­ezídeig életbe nép léptetett várme­gyei szabályrendelet immár sür­gős végrehajtását és ehhez képest a törvényhatóság területén végre­hajtott fogatösszeirás ismertté vált adatai alapján a napokban intéz­kedtem a beérkezett ajánlatok sze­rint legelőnyösebbnek itélt jelző­táblák megrendelése iránt. Alapos kilátásaim vannak arra, liogy a jelzőtáblák 4—5 héten belül rendelkezésre fognak állani és a közutakon közlekedő járómüvek­nek jelzőtáblákkal való megjelölése tartósan biztosítani fogja a közúti forgalom biztonságát és zavarta­lanságát s az eddig igen gyakori visszaélések megszüntetését. A Tisza elmossa a közutat A közúti igazgatás köréből be­jelentem a tekintetes közigazgatási bizottságnak, hogy a folyó évi közúti építkezési programmba fel­vett tiszalök-tiszadobi útvonal Ti­szafök község határába eső úgy­nevezett rázom-pusztai szakaszán a megkezdett építkezés folytatása le­hetetlenné vaUott, mívet a Tisza folyó az eredeti útvonal ezen szakaszát egy részé­ben már el is mosta, ugy, hogy a még kiépítetlen útszakaszon a közlekedés jelenleg csak a szom­szédos birtokosoktól ut céljaira bé­relt területeken bonyolítható le. — Mivel nyilvánvaló volt, hogy ezt az útszakaszt a Tisza állandóan veszélyezteti, ez útnak a h .é. va­sút másik oldalára áthelyezése vált szükségessé. E célból a mult hó folyamán a helyszínen közigaz­gatási bejárást tartottam s annak eredményei alapján a szükséges irányváltoztatás meghatározása mellett az építésre az engedélyt esetleges felebbezésre való tekin­tet nélkül megadtam. Szükséges­sé tette ezt az intézkedést egyrészt az, hogy a megkezdett útépítési munkálatok folytatásával" a foglal­koztatott munkások részére a to­vábbi munkaalkalmat biztosítsam, másrészt pedig a törvényhatóságot mentesítsem azoktól a tetemes kár­baveszett kiadásoktól, amelyekkel a Tisza által állandóan veszélyez­tetett útvonal kiépítése esetén az elmosott úttest előbb-utóbb elkerül hetetlenné váló áthelyezése járt volna . A vármegye közúti gőz­hengert szerzett be. Az elmúlt két esztendő alatt te­temesen megnövekedett törvény­hatósági úthálózat jókarban tar­tása fokozottabb megterhelést ké­pezvén, ennek rendszeres, a mű­szaki s az állandóan fokozódó közlekedési igényeknek megfelelő teljesítés eszükségessé tette, hogy a folyó évi közúti költségvetésben a törvényhatósági bizottság által elő­irányzott hitel terhére már egyéb­ként is engedélyezett közúti gőz­hengert az útfenntartás céljaira be­szerezzem. A törvényhatósági bizottság fel­hatalmazása alapján a magyar ál­lamvasutak gépgyárától egy 8 és fél tonnás gőzhengert vásároltam meg olyképen, hogy annak árába 230 millió koronát kifizettem, a hátralékos mintegy 150 millió ko­rona összegre nézve pedig az eladó céggel ugy állapodtam meg, hogy a hátralékos összeg után ezévi november hó l-ig tör­ténő kifizetés esetén kamat nem jár, ezen határidő után azonban legkésőbb 1926. évi január hó 31-ig teljesítendő kifizetés alkalmá­val a Nemzeti Bank kamatlábát 2 százalékkal meghaladó kamat fize­tendő. A főiskolai hallgatók segélyezése. A főiskolai segélyezési akcióról megemlítendőnek tartom, hogy az PSF Olcsó húsvéti cipővásár "IT" Jfungaria Gipoánsházban z íCln ¥ aS"' 5 Női tavaszi divat mousiin harisnyák 33 ezer K. Női selyem flor divat harisnyák 44 ezer K az összes cipőszinekben.

Next

/
Thumbnails
Contents