Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-16 / 62. szám

1925. március 17. J#ÖOriDÉK 3 lelően át kell alakítani a házat, ami szintén tetemesen emeli az ere­deti előállítási költséget. A talál­mány azon nagyon kiemelt jelen­tősége, hogy igen rövid idő alatt összeállítható s könnyen szétszed­hető és szállítandó, lakóháznál nem tartom előnynek. Ezen tulajdonság ut-, vasutépitkezéseknél, erdőüzem­nél stb. érvényesül, ahol szállít­ható barakkokra, raktárakra stb. van szükség. Ily esetekben határo­zottan nagy előnyt biztosit ez az építkezési mód. A felsorolt előnyöket és hátrá­nyokat egybevetve azt látjuk, hogy speciel lakóházaknál igen ritka az az eset, amikor tényleg célszerű az ilyen ház építése. Minden más eset­ben feltétlen jobbnak és olcsóbb­nak tartom a jó régi építkezési módon, habár lassabban, - de szilárdan megépített házat. Szuchy József. IMÁDNI* Március 16, 17, hétfő, kedd Harrey Carey főszereplésével Á Kanadai Sheriff Wild West dráma 6 felv. és a Villanyosvőlegény vígjáték 7 felvonásban. Játsza : JOHNNY HEYNS. Elóadások kezdete 5, 7 és 9. Jön ~~~ Jön FRANCIA BÁBA (Mae Murray) A KÉT ÉLTÜ EMBER (Börtönök lakója) 8 Városi Mozgó j Március 16, 17,' hétfő, kedd Ufa Cenius világattrakció fiz utolsó ember Tragikomédia 7 felvonásban. Irta : Carl Mayer. Rendezte F. Mornau Játsza Emil Innings. Kisérő műsor 1 Egy országot egy nadrágért Burleszk. Elóadasok 7 és 9 órakor, jön "jön A Ghetto gyöngye Hali*f*«n olcsó áron vásárolhatja bútorait Sutianesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butoráru­csarnokában Bethlen-u 5. Telefon 319. 1353 10 Nyíregyháza város polgársága a nemzeti had­sereggel együtt ünnepelte a márciusi szabad­sággondolatot. Az ünnepséget a Kossuth-téren impozáns érdeklődés kisérte. Nyíregyháza, március 16. Saját tudósítónktól. Jókai ünnepi évében, a sors gondolkodásra késztető rendezése­ként vasárnapra esett a márciusi ifjak diadalmas napja, március 15-ike. Napokig tartó fagyos, sze­les idő után mosoly derült az ég­bolton és a napfényes vasárnapi délutánon a polgárság a város minden részéből özönlött a Kos­suth-tér felé az ünnepség színhe­lyére. Felvonultak a hadsereg sas­tollas csapatai, a tisztikar teljes számban, jöttek az egyesületek zászlójuk alatt, felsorakoztak a ka­tonás cserkészcsapatok, a tűzol­tók és az ünnepies, hatalmas szí­nes tablóban örömmel láttuk a gaz daijuság díszes lobogó alatt ki­vonult csapatát. Az óriási ünneplő közönség teljesen betölti a hatal­mas teret, körülfogja Kossuth La­jos szobrát, amelyet a kir. áll. tani­tóképzőintézet nemzetiszallagos ko­szorúja diszit. A vármegye erkélye lobogódiszt öltött. Címerek, drapériák ékesí­tik, a tavaszi szélben vidáman leng a piros-kék, a fehér selyem és a hármas szinti zászló. Itt, az erké­lyen helyezkednek el a notabilitá­sok, a város tanácsa és a képvi­selőtestület előkelő tagjai. Az ünnepség a Himnusszal kez­dődik, amelyet a 12. gyalogezred zenekara adott elő imádságos han­gulatot árasztón, Kiss János kar­nagy vezetésével. Azután Kardos István kulturtanácsos hangja szár­nyal át a téren és szivekbe mar­koló gyönyörű gondolatokat zen­dítő megnyitó beszédet mond a márciusi nap glóriás szépségé­ről. A 48-as március Nyiregyházán. Hetvenhét évvel ezelőtt egy tüzes lelkű és magyar ruhás ifjú sietett le Pestről Nyíregyházára és a régi városháza, a mostani Benczur­ház előtt kihirdette, hogy Pesten 1848. március 15-én vér és fegy­ver nélkül kivívták a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi diadalát. Ez az ifjú Benczúr Miklós, Nyír­egyháza város későbbi követe volt, aki magával hozta a szabad sajtó első termékét is, melynek Jóka ezt a cimet adta: Mit kivan a magyar nemzet? F.s a márc. 15-én elvetett bibliai mustármagból cédrusfa lett, tere­bélyes cédrus, a szabad Magyar­ország és e város hü fiai, haza­fias polgárai minden esztendőben megünnepelték március 15-ét, ha­gyományos kegyelettel, a multak erdemes emléke iránti igaz áldo­zással ! Most pedig háromnegyed szá­zad távolából megindultan, köny­nyes szemmel nézünk vissza a fel­hajnalodott uj világra, a tiszta lia­zaafias öröm és bátor jóság em­lékére, innen a ránkborult ma­gyar éjszakából. A régebbi márc. 15-iki ünnepe­ken a kis gyermekektől kezdve mindenki kokárdásan és nemzeti érzésben egybeforrva ünnepelt, és ma a ránk zudult sok csapás és életküzdelmektől megtörve állunk az oltár tüzénél. De nem szabad lankadnunk, el­csüggednünk és kétségbeesnünk. Lássátok, nem vagyunk ma­gunkra hagyva. Velünk van és velünk ünnepel lélekben az elszakított ország ma­gyarsága, a feltámadt Petőfi és Jó­kai. Az ősi márciusi lélek itt ke­ring, itt száll köztünk. Rendületlenül Kardos István beszédére taps és éljen hangzik fel, majd a magyar hitvallás magasztos dallama röp­pen fel a magasba. A Városi Dal­egylet énekli tökéletes szépségű előadásban. Most tüzesitő szava­lat következik. Deák Jenő egye­temi hallgató szavalja drámai erő­vel, lenyűgöző igazsággal Sajó Sándor hatalmas költeményét, a Rendületlenül c. ódát. A nemzeti öntudat hiánya. A Városi Dalegylet a Nemzeti dal harcra tüzelő, pattogó szavait énekli, majd Nagy Lajos ref. lel­kész, vármegyei levéltáros hang­ja dübörög át a lelkeken. A márciusi napok eszmevilágá­nak ragyogásával szembeállítja a jelen sivárságát. Megcsúfoljuk a hármas eszményt: a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméit a felekezeti, faji türelmetlenséggel, gyűlölettel, megcsúfoljuk a gondo­latszabadság eszméjét, a sajtónak az érdek mocsarába való lerántásá­val. Ma szinte bilincset kellene a sajtóra tenni, hogy eszményi hi­vatásától el ne térhessen. Nyo­morban, rabságban élünk, de en­nek a nemzeti öntudat hiánya az oka. Valamikor mámorba tüzelő szavak, az ősi dicsőségnek, a vi­tézi múltnak felidézése felgyújtotta a magyar ember vérét, ma közöm­bös, ha a haza szentséges nevét hallja. De ha semmi meg nem indít bennünket, egy van, amely­nek ereje elől el' nem zárkózha­tunk: a magyar föld szava, a meg­csonkított magyar föld fájdalma, amelyet meg kell hallanunk, kü­lönben elüszkösödnek, elhalnak a lecsonkitott végek. Nagy Lajos beszéde bátor, iga? megnyilatkozásként, ostorózon, vá­dolón hangzott és mély hatást tett, mert a lelkeket a magukba szállás erkölcsi megfrissülésébe vezette. Jöjj el legszentebb március! A rendkívüli hatású ünnepibe­széd után éljen hangzik fel, majd a Városi Dalárda Petőfi Bilincs-ét énekli el. A dalkompo­zició nagy feltűnést kelt bravúros énekkari készséget kívánó tételei­vel, amelyeket a Városi Dalárda pompás hanganyaga játszi köny­nyedséggel dolgoz fel. Lelkesen megtapsolják. Ezután Mayer Béla egyetemi hallgató szavai, akinek felbúgó mondataiban a magyar lelkek olthatatlan, szenvedélyes szo­morúsága gyászol. Farkas Antalnak Jöjj el legszentebb március c. ha­talmas költeményét adjaelő nagy hatással. Az impozáns ünnepet a gyalogezred zenekara a Szózattal fejezi be. Még egyszer feszes vi­gyázz állásba kemenyülnek az ün­neplők, majd vezényszavak hang­zanak, katonák, cserkészek, polgá­rok ihletett hangulatban távoznak s a lengő csapatzászlók piros-fe­hér-zöldjén a remény csillogásá­val táncol a márciusi nap. A többi ünnepség : í 1 Az Iparos Ifjak önképzö-Egylete a Kis-tér 10. szám alatti Otthoná­ban, vasárnap délután 5 órai kez­dettel ünnepelte meg a szabad­ságharc emléknapját. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte a nagyobbára iparosokból és gaz­dákból áll óközönség. A Himnusz eléneklése után Sasi Szabó László dr .m. kir. kormányfőtanácsos, lapunk fő­szerkesztője, az Egylet diszelnöke lépett a dobogóra a közönség ,2lkes éljenétől kisérve és tüzes magyar szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt. Március idusa korszakot alkotó nagy eszméinek a megün­neplését legstilszerübben az ifjú­ság, a munka ifjúságának a köré­ben látja, mert ezt a napot az ijuság munkás lelkesedése adta 3 nemzetnek. Arra kéri most is az ünneplő iparos ifjúságot, hogy a? itt merített hazafias erzelmeket a Haza szolgálatában kifejtendő munkára valtsa át. Ebből a szem­pontból minden hasonló hazafias ünneplésből, bármennyi legyen is abbót, nem lehet elég. Az ilyen ünnepnapok mint az elektromos akkumulátorok, eltartalékolják az érzelmeket arra az időre is, amikor üt a tönkretett, porbasujtott, meg­csonkított szegény Haza feltámasz­tásának történelmi órája. Addig pedig, amig ez az óra el nem kö­vetkezik, a mindennapi munka asztalánál: a munka szorgalmának és a munka megbecsülésenek egy­mást támogató jegyében dolgoz­zunk a magyar feltámadás üd­vére. Végül örömének ad ki­fejezést azon, hogy az ilyen ha­zaafias ünnepélyeken a megjelen­tek száma egyre növekedik, bi­zonyságául annak, hogy a haza­szeretet érzése és a hagyományok tisztelet mindjobban erősödik. — Melegen köszönti a hatalmas szám­ban megjelent közönséget, az ün­nepélyt megnyitja. Kéri az egy­begyűlteket, hogy vele együtt mondják el "a Magyar Hiszekegy-et amit a közönség felállva, ahitattal elmond. Meg nem szűnő éljenzéssel és tapssal fogadott lelkes szavai után Tóth Kálmán tanitónövendék sza­valta el Petőfi Talpra magyar-ját kitűnő sikerrel. Majd Hogyan László főgimnáziumi VIII. o. t. adta elő Vörösmarty: Árpád ébre­dése c. költeményét kiváló feldol­gozásban mély hatást keltve. Hulvej István ev. lelkész a ma­gyar lelkiismeretet felkorbácsoló ünnepi beszédet tartott. A történel­mi visszaemlékezés szárnyán ecse­teli a nemzet sorsát a 48-as idő­kig, kimutatva, hogy amikor a széthúzás, a pártviliongás bűné­re ráeszmélt a nemzet és bűnbá­natot tartva, a szabadság, testvé­riség és egyenlőség jegyeben egy­beforrt, továbbfejlodésenek, nem­zeti megújhodásának korszakos alapkövet tudta letenni azon a hajnalhasadásos március 15-én. Az utóbbi vészterhes évek után is erre a bűnre eszmélésre és bűnbánatra van szükség, hogy az eljövendő Feltámadás napja felragyogjon. — Szűnjön meg a mai pártviszály, kicsinyes önzés, tivornyázó dínom­dánom, hiszen a nemzet beteg, | Hetíön Villanyos vőlegény Vígjáték 7 felvonás- I ffc H N N V HFVNQ ban. Főszerepben J U II 11 ll I II L I H J, A kanadai Sheriff (Harc a győzelemért) — Wild West dráma 6 felvonásban. Főszerepbea: HARREY CAREY.

Next

/
Thumbnails
Contents